Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-22 / 145. szám

töitáq füllet áriát eijAjftuliefek! ХШ, évfolyam, 145. szám 1956. június 22, péntek ÍRA W FILLÉR Tiszta földet az aratásra! Ez az az időszak, amikor azt mondjuk, hogy ,,a kapában van a kukorica, a burgonya, a cukorrépa és egyéb kapásnövények magas teméshozama.” Nem min­degy tehát, hogy mikor, hányszor és hogyan kapá­lunk. Második ötéves tervünk első évében 3 százalékkal kell növelnünk a hozamokat az 1955-ös évi hozamok­hoz viszonyítva. De nemcsak erről van most szó, ha­nem arról is. hogy az időben végzett kapálással előse­gítjük a jövő év'termését is. Gondoljunk itt elsősorban az őszi kenyérgabonára. Ha a kapában van a jó ter­més titka, ne késlekedjünk ennek használatával egy napot sem, meri minden napi késés holdanként 1—2 mázsás termésv^szteséget jelent. Ezt tudja is minden agronómus, termelőszövetkezeti elnök, gépállomási igazgató. Mégis sokezer vagon terményt dobnak el ma­guktól, illetve a termelőszövetkezeti tagoktól, mivel rosszul szervezik a kapálást. Pl. a kisari Szabadság Termelőszövetkezetben megkésett a kukorica kapálása, ami már is kb. 40 mázsa veszteséget jelent. Vagyis a tsz-családok átlagosan 130 kiló kukoricával kevesebbet kapna’; zárszámadáskor. A veszteség elkerülése végett ezekben a napok­ban minden Zetor kapáljon. E nagyszerű gépet, — mely csak a nagyüzemben érvényesül, — kövesse a termelőszövetkezet tagsága, apraja és nagyja, hogy mire a sorközi művelést a gép elvégezte, akkorára a bokrok köze iá meg legyen kapálva. Több termelőszö­vetkezet 4—5 nap múlva végzi el a bokrok közeinek megkapálását. Különösen el van maradva a sóstóhegyi Kossuth és a Rákóczi, a nyírteleki Győzelem, a jánk- majtisi Petőfi,i a kisari Szabadság Termelőszövetkezet. A kapálást akkor kell végezni, mielőtt még a gyom napvilágot látna. Azért kapálunk, hogy, a talajérettsé­get fenntartsak, vagyis gazdálkodunk a talaj víz-, táp­anyag- és levegő-készletével. A kapálással morzsás- porhanyós réteget képezünk (mesterséges talajtakaró), amely a talajt védi. Ez különösen a kukoricánál na­gyon fontos. A kukorica még fejlett állapotában sem képes védeni a talajt. A burgonya és a cukorrépa eb­ben az időben már jól beárnyékolja a földet, ami le­hetővé teszi a talajérettség fenntartását. Ebben az időszakban a kukoricát sekélyen kell ka­pálni, hogy az oldairányban fejlődő járulékos gyöke­rekben kárt ne tegyünk. Mélyebben csak akkor ka­páljuk a kukoricát, amikor az érését siettetni akarjuk. Ez az időszak — fajtaként változóan — augusztus vége, szeptember közepe. Az ilyenkor végzett mélyka­pálással — a járulékos gyökereket elvágva — a nö­vényt gyorsabb érlelésre kényszerítjük. A burgonyánál a töltögetést gyorsan kell elvé­gezni. Ki kell használni azt a csapadékot, ami a na­pokban lehullott. A töltögetést virágzásig fokozatosan 2— 3-szor végezzük el. A töltögetés akkor szakszerű, ha nem háztetőszerűen húzzuk föl, hanem teknőszerűen, hogy a csapadékot felfogjuk általa. Itt az ideje a szelektálásnak is. Azokat a betegsé­geket, amelyeket a burgonyán gumós állapotban nehéz felismerni, most a levelen és a száron jól felismerhet­jük (levélsodródás, levélfodrosság. csokrosodás, ráncos mozaik stb.) Az ilyen töveket könyörtelenül ki kell kapálnunk; ha azt akarjuk, hogy jövőre egészséges, bő termést biztosító vetőgumónk legyen. A szelekciót 3— 4-szer — 10 napos időközben — meg kell ismételni. Meg kell gyorsítani a rétek kaszálását és az anyaszéna betakarítását. Az elévült réti széna táp­anyaga alig több az árpaszalma tápértékénél. A kései kaszálással elveszthetjük a sarjúszénánkat is. Itt az aratás a nyakunkon. A jövő héten megkez­dődik a repce és az őszi árpa aratása. Ügy igyekez­zünk tehát a kapálással, hogy június végére gyom­mentes, porhanyított legyen a kapásnövények talaja. A növényállomány zárt legyen. Az ilyen gondosan ápolt növény könnyen átvészeli a legszárazabb hóna­pokat is és nagy terméssel fizet. Különösen sürgős a kapálás a kézierőre berendez­kedett kisparaszti gazdaságokban, ahol egy hold meg- kapálására négy munkanapra van szükség. Márpedig a kukoricát 4-szer is meg kell kapálni. Ha az aratás megkezdődik, a kisgazdaságokban megszűnik a kapá­lás. A termelőszövetkezeti gazdaságokban azonban a gépesítés lehetővé teszi a nyári kapálást is. A négy­zetbevetés, a keresztbe-hosszába való művelés egy hold munkaigényét fél munkanapra csökkenti. Ezáltal lehetővé válik, hogy a kapálást 4—5-ször is elvégezzék. A kapálás az aratás ideje alatt se szüneteljen. Arasson a gép, kapáljon a tagság. így lesz tiszta a föld a tenyészidő végéig, ami az idei termésnek és a jövő évi előkészületnek egyik legfontosabb tényezője. Vincze József megyei mezőgazdasági igazgató. „Minden kombájn legalább 200 holdat arasson!" Június 20-án, szerdán a pártoktatás házában mintegy 150 főnyi vezető beosztásban lévő kommu­nista vitatta meg az aratás-cséplési időszak legfon­tosabb feladatait. Endrédi Endre elvtárs, a megyei párt-végre­hajtóbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője nyitotta meg a nagyaktíva tanácskozását, majd Gere Ferenc elvtárs, a megyei párt-vb. titkára tar­totta meg nagy érdeklődés mellett beszámolóját a terméshozamok 3 százalékos növeléséért folytatott harc eddigi eredményeiről, a javításra váró hibákról és a küszöbön álló aratás-cséplési időszakban sorra kerülő feladatokról. A beszámolót élénk vita követte, amelynek so­rán valamennyi részvevő csatlakozott a „Minden kombájn legalább 200 holdat arasson” versenymoz­galomhoz. Egy kiváló tanuló Az MTH-sok versenyén Vesztróczki István, a tisza­vasvári intézet hallga­tója a „Traktoros-gépész képzés műszaki ismeretei” országos döntőjében máso­dik helyezést ért el. Magyar úttörők Kárpátukrajnában A magyar úttörők küldöttsége nemrég látogatást tett kárpátukrajnai iskolásoknál. Meglátogatták a kár­pátukrajnai gyermekvasntat, megismerkedtek az ifjú vasutasokkal, jártak az ungvári pionyir-palotában. Kárpát-Ukrajna ifjú vasutasai könyveket ajándé­koznak magyar barátaiknak .Elől (balról-jobbra) Iván Baranovics és Joszip Szkiba, az ungvári I. számú kö­zépiskola növendékei emlékserokat írnak a Szabó Barna magyar úttörőnek ajándékozott könyvbe, (Foto L. Kovgan) ■ December 1-re elkészül a 36 lakás, Tervüket túlteljesítik, Csökkentik ax önköltséget — ígérik a megyei épitiiparí vállalat dolgozói A megyei építőipari vál­lalat dolgozói nagy lendület­tel végzik munkájukat. Eh­hez nagyban hozzájárult a közlemény is, amelyet a Mi­nisztertanács adott ki az építőipari munkások alap­bérének rendezéséről, a mű­szaki normák bevezetéséről. A havi tervüket is túl­teljesítették az építőmunká­sok. Eredményük: tervtelje- sítésben 100.1, termelé­kenységben 106.3 százalék. Nagy lendületet adott eh­hez a fokozódó verseny­kedv. A 3. számú főépítésveze­tőséghez tartozik a sátor­aljaújhelyi építkezés. Itt a dolgozók ugyanolyan 36 la­kást építenek, mint Nyír­egyházán. Versenyt kezde­ményeztek és versenytárs­nak a nyíregyháziakat vá­lasztották. Most a nyíregy­házi építésvezetőség azzal válaszolt, hogy a 36 lakás elkészítésének határidejét december 15-ről 1-ére előre­hozta. Jávor István kőmű­vesbrigádja vállalta, hogy a kőművesmunkákat 15 nap­pal határidő előtt befejezi. Sárost Ferenc segédmunkás brigádja arra tett ígéretet, hogy a párosversenyben az összes födémelhelyezési munkát és a betonozást hamarább elvégzi, mint sá­toraljaújhelyi versenytársa^ Sokan elnyerték május­ban a szakma kiváló dolgo­zója címet is. Ifj. Nagy, István kőműves, Serényi Ferenc ács, Királyfalvi ElekJ vasbetonszerelő, Bartha Sándor segédmunkás, Lo­vas János vízvezetékszere­lő, Fibi Ferenc villanysze­relő, Balkányi András asz­talos, Kovács II. János la­katos. Szikora Mihály bádo­gos, Szabolcsi Sándor festő és Begala József gépkocsi­vezető a legmagasabb ered­ményeket érte el munkahe­lyén. A Balkányi, a Bartha és a Hegyi brigád is elnyer­te a kitüntető címet. Újabb nyíregyházi utcákban térnek át a 230 voltos feszültségre A Tiszántúli Áramszol­gáltató Vállalat Nyíregy­házi Üzemvezetősége a fe­szültség áttérési munkák előrehaladtával június 28- tól ismét több utcában meg­változtatja a világítási és az erőátviteli feszültséget. Ez azért válik fokozatosán szükségessé, hogy váro­sunk közfogyasztását egy­ségessé tegyük. Júnus 28-án délután 16 órától a következő utcák­ban változtatják át a fe­szültséget 220, illetve a mo­torikus hálózatokat pedig 3x380 volt feszültségűvé. — A Széchenyi utcának a Makarenko utcától a. gőz­fürdő felé eső páros szá­mozású oldalán, a Toldi utca mindkét oldalán a Báthory utcáig, a Báthory utca mindkét oldalán a Toldi utca és a Makarenko utca közötti részén, az Ár­pád utca mindkét oldalán a Madách és Széchenyi ut­ca közötti szakaszán, vala­mint a Vasgyár utca mind­két oldalán a Széchenyi utcától a Zsdánov utcáig. Az Áramszolgáltató Vál­lalat Üzemvezetősége arra kéri a fogyasztókat, hogy június 28-ig villamos be­rendezési tárgyaikat és ké­szülékeiket szereltessék át a magasabb feszültségnek megfelelően. A szerelési munkákkal kapcsolatos költségekről szóló közületi, vagy tintával írt más ter­mészetű számláikat kifize­tés végett legkésőbb június 25-ig küldjék be az üzem­vezetőség hivatalos helyi­ségébe (Zsdánov u. 2.) kifi­zetés végett. A kifizetés bank átutalással fog meg­történni. Honfoglaláskorabeli temető, 5000 éves kősxersxámok Papon Honfoglaláskori ma­gyar temető feltárását kezdte meg Pap község­ben a Magyar Nemzeti Múzeum. Sajnos, az ezer­éves temető fele már ko­rábban elpusztult, mert a Balázs-hegyi homokkiter* melés alkalmával a síro­kat is elhordták. A köz­ségi tanács nem jelentet­te e fontos történelmi emlék előkerülését, bár a munkálatok már két éve folynak és a faluban ezt mindenki tudta. Csurka János dolgozó paraszt hívta fel Макау László kisvárdai tanár útján a múzeum figyelmét a pusztuló temetőre, s az általa talált agyagedényt is a múzeumhoz juttatta. Az eddigi munkálatok során egy asszony és há­rom kisgyermek sírja ke­rült elő. A sírokból több karperec, ruhadísz, gyöngy jutott napfényre. Az egyik gyermeksírban a csontváz mellett kis ezüst csengő volt, ame­lyet azért hordott a 6—8 éves kislány, hogy csilin­gelősével felhívja édes­1 anyja figyelmét: merre játszik. Ugyanebben a sírban volt egy vasnyíl­hegy is, amelyet a sírfe- néktől 25 centiméter ma­gasra helyeztek a kopor­só fölé, hogy hegyes vé­gében a gyermek álmát megzavaró rossz szellem megsértse magát. A hon­foglaláskori temető mel­lett ugyanebben a köz­ségben 5000 évvel ezelőtt élt kőkorszakbeli ember kőeszközei is előkerültek, (Csallány Dezső) Átlag 16 mázsa széna a mérki termelőszövetkezet kaszálóján Méltán dicsekedhet a mérki Micsurin Terme­lőszövetkezet a 17 holdas cukorrépa táblájával, amelyik már olyan szép, hogy csak a gazoló ka­pálásokat lehet benne végezni, mert a lombozat teljesen beborította a ta­lajt. Milyen lesz a ter­méseredmény? — Kóny- nyen győznek a 200 má­zsás mozgalomban. Nem maradnak el a többi nö­vények ápolásával sem. A vegyszeresen gyomirtott búzatáblában a rossz szem se talál hibát, a ku­koricát kétszer, ajxtrgo­nyát háromszor kapálták meg. Befejezték a 19 holdas lóhere táblájukról a szé­na betakarítását. Az első kaszálás 16 mázsa jómi­nőségű szénát adott hol­danként. A második és harmadik kaszálásnál legalább mégennyit szá­mítanak betakarítani s ezzel biztosítják a jó­szágállomány gondtalan átteleltetését. Gyarapítják is a tehénállományukat. Az elmúlt napokban vá­sároltak öt darab kivá­lóan tejelő tehenet. Drabik Mihály agronómus, Mérk^

Next

/
Thumbnails
Contents