Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)
1956-06-21 / 144. szám
Oitáq pjmlefáefai umeiulieftk! =néplap Ä mai számban: XIII. évfolyam, 144. szám Д|{Д FILLER 1956, íün,us 211 <'sütörtbk ____ n. .-.г. ..........................I II И ...........■- ■ШЦЦД!-.L IJ-llímgM Törődjünk sokkal többet az ipari tanulókkal (3. oldal) Bemutatjuk Gérard Philipet (4. oldal) A nyírmadai begyűjtési helyzetről (5. oldal) Ma nyíregyházi rangadó mérkőzés lesz (6, old-.) A látogatás a béke és a szocializmus javát szolgálta 1 Szívjet Szocialista Köztársaságck Szőveisésc és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának közös nyilatLzala A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa Elnökségének és kormányának meghívására Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke 1956 június elsejétől június 33-ig hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodott Tito elnök ott tartózkodása során a két kormány képviselői számos megbeszélést folytattak, amelyekről közös nyilatkozatot adtak ki. A nyilatkozat többek között a következőket tartalmazza: Az eszmecsere során kitűnt a két kormány szempontjainak messzemenő azonossága a nemzetközi helyzet alakulásának és a nemzetközi problémáknak az értékelésében, valamint az a közös kívánság, hogy a jövőben tovább mélyítsék a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság közötti kölcsönös megértést és barátságot. A Szovjetunió kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya megelégedéssel állapította meg, hogy a legutóbbi évben tovább enyhült a nemzetközi feszültség. Ebben az új légkörben megszilárdult az ENSZ ereje és az a képessége, hogy minden ország szervezett és egyenjogú részvételével megvizsgálja és sikeresen megoldja a feladatokat. A két kormány azonban sajnálattal állapította meg, hogy mindeddig nem ismerték el a Kínai Népközköztársaságnak azt a jogát, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében képviselete legyen és állhatatosan törekedni fqg arra, hogy elismerjék ennek a nagy országnak ezt a jogát. A két kormánynak topábbra is meggyőződése, hogy Tajvan és más szigetek kérdését Kínának e területekre fennálló törvényes jogaival összhangban kell megoldani. Tekintettel a leszerelés problémájának jelentőségére az emberiség jövőjére nézve, a két kormány egyetért abban, hogy megértek e kérdés haladéktalan megoldásának feltételei. A két kormány egyúttal kiemelte, mekkora jelentősége volna akár egy részleges leszerelési megegyezésnek is s egyöntetűen azt a reményét fejezi ki, hogy az Ilyen megegyezés létrejöttét meggyorsíthatja és megkönnyítheti a fegyveres erők létszámának egyoldalú csökkentése. A két kormány szerint az atomenergia békés felhasználása korszakalkotó jelentőségű az emberiség további gazdasági _és_társadateii fejlődése szempontjából és egyetért abban, hogy ösztönözni és támogatni kell e téren a népek közti egyenjogú és demokratikus együttműködés minden formáját. Ennélfogva abban is egyetért a két kormány, hogy közös célnak kell lennie az atomfegyver eltiltásának, általában annak érdekében, hogy az atomerő kizárólag az emberiség békés céljait szolgálja. Véleményük szerint egy, az európai kollektív biztonságról, a gazdasági együtt-» működésről és a kulturális kapcsolatok erősítéséről szóló átfogóbb egyezmény előmozdítaná Európa katonai tömbökre való szakadásának megszüntetését és megkönnyítené azoknak az alapvető vitás kérdéseknek a megoldását, amelyek útját állják az európai népek közti mindenoldalú együttműködés fejlesztésének. Ami a német kérdést illeti, a két kormány úgy véli, hogy jelenleg, amikor a háború utáni NémetorMegelégedéssei! állapították meg, hogy a. szovjet és a jugoszláv kormány 1955. június 2-i deklarációjában kifejezésre jutott elvek, amelyeken kapcsolataik nyugszanak, megvetették a sokoldalú baráti együttműködés alapját és gyümölcsözően szolgálták a béke és a nemzetközi együttműködés érdekeit. A két fél erőfeszítései révén nagy eredményeket értek el a nyilatkozatban előírt szerződéses helyzetnek rendezésében. A szovjet-jugoszláv politikai és más kapcsolatok teljes rendezése és az elért eredmények megmutatták, hogy a béke és a szocializmus érdekeit szemelőtt tartó két ország együttműködése, amely a függetlenségről, az egyenjogúságról és a belügyekbe való be nem avatkozásról szóló belgrádi nyilatkozat elveinek kölcsönös tiszteletbcn- tartáeán alapul, amely elveket a világ mind több kormánya és országa egyre szélesebb körben ajkalmaz a gyakorlatban — a legszélesebb lehetőségeket biztosítja baráti kapcsolataik sokoldalú és termékeny fejlődése számára. Az eszmecsere a két kormány számára igen hasznos alkalom volt arra, hogy megvizsgálják a kölcsönös együttműködés további lehetőségeit. A két kormány azt az óhaját és szándékát fejezi ki, hogy továbbra is fenntartják képviselőik személyes kapcsolatait és rendszeres eszmecseréjét a mindkét felet érdeklő politikai és egyéb kérdésekben. A két kormány megállapította, hogy lehetőség van a gazdasági kapcsolatok és az áruforgalom további kiszélesítésére, s e kérdésben megegyezésre jutott, kiemelve a hosszúlejáratú gazdasági egyezmények hasznosságát. A két kormány elhatározta, hogy kiszélesíti a tudományos együttműködést és a tudós-, szakember-, diák-cserét, a tudományos művek cseréjét. A megkötött kulturális egyezmény alapján ki fogják dolgozni a kulturális együttműködés megfelelő munkatervét. A két kormány nagyjelentőségűnek tartja a kettős állampolgárságról nemrég aláírt egyezményt, amely jelentősen hozzájárul kapcsolataik rendezéséhez. A két kormány mindent megtesz, hogy megkönnyítse az egyezmény végrehajtását. Figyelembevéve, hogy a politikai, a társadalmi és a szakmai szakszervezeti szervezetek eddigi kapcsolatai, amelyeknek céljai a szocialista tapasztalatok és a vélemények kicserélése volt, sikeresen fejlődtek és hasznos eredményekre vezettek, a két kormány egyetért abban, hogy a jövőben gyakorlati alapon megkönnyíti és meggyorsítja a két ország érdekében létesülő ilyenfajta kapcsolatokat. A Szovjetunió kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya úgy véli, hogy a tárgyalásokon megvitatott valamennyi kérdésről folytatott termékeny eszmecsere azt bizonyítja, hogy a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Joszip Broz-Tito köztársasági elnök vezetése alatt álló kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett látogatása újabb fontos szakasz a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Nép-, köztársaság népei közötti együttműködésnek és barátságnak a két ország népeinek javát, a béke és a szocializmus megszilárdító-, sának javát szolgáló fejlődésében. A Szovjet Szocialista Köz-; társaságok Szövetségének kormánya nevében: N. A. BULGANYIN. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya nevében: J. BROZ-TITO. Moszkva, 1956 június szág területén két szuverén állam alakult ki, Németország egyesítése szükségessé teszi a tárgyalásokat a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között. Ügy véli továbbá, hogy más államoknak, elsősorban a nagyhatalmaknak ugyanezt az irányt kell követniük mind a német nép érdekében, mind pedig az egyetemes érdekekből kifolyólag. A két kormány azt a szilárd meggyőződését fejezi ki, hogy a nemzetközi helyzet megjavulásának egyik lényeges feltétele az államok közötti fokozódó gazdasági érintkezés, — minden nép egyre intenzívebb részvétele az anyagi és szellemi javak cseréjében és a néptömegek mindszéle- sebbkörű bevonása a nemzetközi együttműködésbe, valamint a közeledés az általános jólét, a világbéke és az egész világ haladása érdekében. Mindkét ország kormánya újra megerősítette, hogy híve a békés és aktív egymás mellett élés politikájának. Ez a politika a szuverenitás, a függetlenség, a területi integritás, a meg nem támadás, az egyenjogúság, a kölcsönös megbecsülés és г belügyekbe való be aem avatkozás elveire támaszkodik, ezt utóbbi években kialakult nemzetközi fejlődési szükségletek hívták éiletrc es ez hatékony eszköz az országok különböző társadalmi, gazdasági és politikai rendszerétől független mindenoldalú együttműködés továbberősítéséhez és megszilárdításához. A tárgyalásokon különleges figyelmet szenteltek a két ország viszonyának. Közös közlemény a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban történt látogatásáréi A Magyar Népköztársaság kormányának meghívására 1956. június 17-től 20-ig Kim ír Szen-nek, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnö- ’ kének vezetésével koreai kormánydelegáció tartózkodott Magyarországon. A Minisztertanács elnökét Kim ír Szén elvtársat, a Munkapárt alelnökét, Pák Den Aj elvtársnőt, Nam ír külügyminiszter elvtársat, a Tervhivatal elnökét Li Csőn Ok elvtársat és a kormánydelegáció több tagját fogadta Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke. A kormánydelegáció magyarországi tartózkodása során ipari és mezőgazdasági üzemeket, kulturális és szociális létesítményeket stb. látogatott meg. Alkalma volt találkoznia a magyar dolgozókkal és a lehstoségekhez képest megismerkednie az országban folyó [ építő munka eddig elért eredményeivel. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségét a dolgozók mindenütt lelkesen fogadfolytattak a Koreai Népi I Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségével, a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatairól, valamint a Korea egyesítésével, az európai és ázsiai biztonsággal és a nemzetközi feszültség enyhítésével kapcsolatos kérdésekről. A tanácskozások a kölcsö- ■ nos barátság és a teljes: megértés légkörében foly-! tak. A tárgyaló felek megállapították, hogy a két ország közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok az elmúlt években örvendetesen fejlődtek és őszinte, testvéri együttműködés kialakulásához vezettek. Kölcsönösen kinyilvánították azon elhatározásukat, hogy az eddigi együttműködést, amely mindkét ország előnyére szolgált, az országaikban folyó békés építőmunka segítése, országaik természeti kincseinek feltárása és felhasználása, az ipari és mezőgazdasági termelés növelése, a nép jólétének és kultúrájának további emelése érdekében a jövőben tovább fejlesztik. Elhatározták. hogy e célból a közeljövőben hosszúlejáratú kereskedelmi egyezményt, továbbá tudományos, technikai együttműködési egyezményt kötnek. Ugyanettől a célkitűzéstől vezettetve, a két ország képviselői 1956. június 26- 'n kulturális egyezményt írtak alá, amely a két nép további kölcsönös megismerését, kulturális kincseinek kicserélését, baráti kapcsolatainak fejlődését segíti elő. A tárgyalások során Kim ír Szén elvtárs, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke köszönetét mondott azért az anyagi és erkölcsi segítségért, amelyet a ma- gyar nép a népgazdaság háború utáni újjáépítéséhez és fejlesztéséhez nyújt a koreai népnek. A Magyar Népköztársaság képviselői a tárgyalások folyamán hangsúlyozták, hogy a magyar kormány teljes mértékben helyesli és következetesen támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának Korea békés egyesítésére és a távolkeleti béke biztosítására irányuló erőfeszítéseit, valamint a Kínai Népköztársaságnak és a. Koreai I Népi Demokratikus Köztár- j saságnak azt a kezdeménye- I zését, hogy hívják össze a koreai kérdés rendezésében érdekelt államok értekezletét. Egyben kifejezésre juttatták azt a meggyőződésüket, hogy a koreai nép bé- I kés törekvései a kívánatos [teljes sikerre vezetnek. Végezetül a tárgyaló felek kinyilvánították azt a meggyőződésüket, hogy a koreai kormánydelegáció magyarországi látogatása és az itt folytatott megbeszélések jelentősen hozzájárultak a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti baráti kapcsolatok további elmélyítéséhez, a béke és a nemzetközi biztonság erősítéséhez. Nyilatkozat a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének és a Szovjetunió Kommunista Pártjának viszonyáról ták, ami a koreai és a magyar nép közötti megdönthetetlen barátság és testvéri szolidaritás világos megnyilvánulása volt. A Magyar Népköztársaság képviselői tárgyalásokat Moszkva, (TASZSZ). A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányküldöttségének 1956. június 1- től 23-ig a Szovjetunióban tett hivatalos látogatása idején Joszip Broz-Tito, a JKSZ főtitkára, Edvard Kardelj, a JKSZ Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának titkára, vala- Imint Jakov Blazsevics, Veljko Micsunovics. Kocsa Popovics és Mijalko Todorovics, a JKSZ Központi Bizottságának tagjai, mint a Jugoszláv Kommunisták (Folytatás a 2, oldalon.).
