Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-19 / 142. szám

NÉPLAP 1956. június 19, kedd Funkcióhalmozás Bodó József papírt, ce­ruzát vett elő, s levelet írt Gödöllőről a mezőgazdasági akadémiáról a feleségének. Megírta: a brigádvezetők' ügyeljenek arra, hogy a 1 kapálás ne húzódjon hosszú I időre. . . „Egy kicsit fel­háborodtam, mivel írod, hogy meglazult a munka­fegyelem. így aztán ne csodálkozzatok azon, ha nem jól megy a munka, es a répában is, a burgonyá­ban is kárt lesznek a rova­rok! . . . Baj, baj, de már esó után köpenyeg . . . Nemsokára haza megyek, és jobban fogunk vi­gyázni.” Elővette a sárga boríté­kot, megcímezte: Bodó Jó- zsefnénak, Nyírcsászári . . . Leragasztotta, postára adta. * A Haladás Termelőszö­vetkezet tagjai már nagyon várták. Mondogatták: Mí*. majd a Józsi!... itizte* jobban megy majd a gazdálkodás, ha lesz egy jó agronómusunk. Ö eddig is jól értett ehhez, hát még most! Iskolázott belőle . . . Bodó József nagy ter­vekkel indult haza szep­temberben. „Jó földünk van, szép gyümölcsös, me- gyeszerte híres állatállo­mány . . . Csupán szakem­ber kell hozzá, erős mun­kafegyelem, meg szív.” S 5 érezte, hogy benne mindez megvan. Úgy gon­dolta, hogy a Haladás né­hány év leforgásával is­mert termelőszövekezet lesz a megyében. Fontos dolog a ió hírnév, mert a faluban sokak hite megrendült a szövetkezeti gazdálkodás­ban. Sürgősen jóvá kell tenni a hibákat. Egy év telt el. Kiköszö­rülték a csorbát. Ment a munka, mint a karikacsa­pás. Ebben persze nagy sze­repe volt az agronómus Bodónak is. A község ve­zetői felfigyeltek rá. Ilyen ember kell nekünk — gon­dolták, mivel éppen veze­tőre volt szükség. — Te Józsi! Te éppen jó [ennél gazdakör vezetőnek — szólították meg egyik al­kalommal. A fiatal agro­nómus gondolkodott . . . Már csak nem utasítja vissza. — Ha megbíznak ben­nem, szívesen . . , De történt aztán, hogy a mezőgazdasági állandó bi­zottság tisztsége megürese­dett. Méghozzá a titkári funkció;. — No, hát a Bodó Józsi éppen rátermett — mond­ták. Meg is választották rögvest, bár Bodónak nem füllött a foga hozzá. így aztán helyet adha­tunk a közmondásnak, amely azt vallja: az ördög is oda pakol, ahol legtöbb van . . . Mert Bodó József vállára ugyancsak nekihe- vülve rakták a funkciók tömkelegét a falubeliek. * Az agronómus nemcsak szakmai dolgokban járatos, hanem politikailag is fej­lett. Felfigyeltek rá. Lát­ták, törődik az emberekkel, azok problémáival. — Jó lenne párttitkár­nak. — Jó bizony. Éppen ilyen titkár kell a Haladásba. Úgy is volt. Az egyik taggyűlésen megválasztot­ták. S ha már párttitkár­nak jó, miért ne lehetne egyben propagandista is? Bodó váltig szabódott. mondván, hogy nagyon sek funkciója van már. Nem bír megbirkózni ennyi fel­adattal. Vannak itt mások is, akikre számíthatnak. Hiába, nem tágítottak. — Ez éppen neked való. Ki tudná úgy vezetni a konferenciákat, mint te? A faluban senki. Nohát ak­kor . . . Csak ne szerény­kedj . . . Majd segítünk ... Elvállalta ezt is. Később szóbakerült az is, hogy legyen a tűzoltó testület egyik vezetőségi tagja. No és, mindenek be­tetőzésére kinevezték a szomszédos község, a nyír- derzsi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet kihelyezett agronómusának. így aztán igazán nyakig van a munkában. Sokszor azt se tudja, mihez kezd­jen. Ide szaladj, oda sza­ladj, állandó kapkodás .. . kevés eredmény. A párt­szervezet mondhatni nem sokat csinál a tsz-ben. — Mert maga a párttitkár nem ér rá azzal foglalkoz­ni. A munkafegyelem hosz- szú időn keresztül keveset javult. A 134 tag közül het­venen alig jártak kapálni még a közelmúltban is. — Olyan munkafolyamatok­ban persze, amelyekben meg lehet keresni két munkaegységet is. szívesen dolgoztak. Általánossá vált a távolmaradás. A párt­szervezet nem volt sehol. (Az utóbbi napokban végre sarkára állt a vezetőség, így javult a munkafegye­lem.) A hét hold mákot az idén is megtámadták a kártevők. Bodó elvtárs tu­catnyi funkció mellett nem ért rá hasznosítani az aka­Ilyen előzmények után nem csodálkozhatunk azon, hogy Czégényi Zoltán fő­mérnök elvtárs nem foglal­hatott el helyes álláspontot egy-egy újítás elbírálásá­nál. Többek között előfor­dult az is, hogy 1956. ápri­lis 12-én 56 darab újítást kellett elbírálnia, amit elég rövid idő alatt el is bírált úgy, hogy csak kettőt fo­gadott el belőle, 54-et nem. Arra hivatkozott, hogy az 54 újítás munkaköri köte­lezettség, vagy pedig kül­földi, vagy pedig a magyar dokumentációból kivett újí­tási javaslat, nem tekint­hető újításnak, mivel az nem az újító agyában szü­letett meg. Felvetődik cn­démián tanultakat. Pedig állandóan lót fut. Általá­ban reggel ötkor munkába áll és az éjfél veti haza. : így aztán felesége zsörtölő­dik — joggal —. Félti, hogy egészségileg tönkremegy. — Nomeg a családi élet is. — Bodó elvtárs képezni sem tudja magát a szakmájá­ban. * Ez a funkcióhalmozás eredménye. Szabadna ezt. tenni? Vétünk a közösség ellen, a családi élet ellen. Szétforgácsoljuk egy em­ber erejét, fiatalos lendüle­tét. Miska János Injekció tű nélkül Az Amerikai Egyesült Ál­lamokban új módszerrel végzik az injekció beadá­sát. A injekciót a bőr felü­letének megsértése nélkül egy 17.5 atmoszféra nyomá­sú pisztoly formájú készü­lékkel adják be a páciens­nek. Az injekció adása fájdalommentes, nem áll fenn infekció veszélye és azt bárki elvégezheti. Súlyos károkat okozlak a téli fagyok a francia mezőgazdaságban Az idei szokatlanul erős téli fagyok Franciaország mezőgazdaságában is sú­lyos károkat okoztak. Hi­vatalos adatok szerint 2,781.000 hektár búza tel­jesen elpusztult, 990.470 hektáron pedig a búza jó­része kifagyott. Az anyagi kár körülbelül 200 milliárd frank. A Kisvárdai Vulkánban feleletien újítási munka, ax üb. hanyagsága, az igazgató felelőssége Az eredmények az utóbbi időben kisebb-nagyobb hi­báktól eltekintve, igen szé­pek a Vulkán Vasöntödé­ben. Ám az újító mozga­lom terén van bőven tenni­való. Elsősorban a dolgozókat kerestük íel, akik a legil­letékesebbek véleményt mondani az újítási kérdé­sekről. Szilágyi és Főző elvtár­sak formázok az öntödé­ben. Pallai és Németh elv­társak fiatal technikusok, Szincsák elvtárs a pártbi­zottság tagja, Somogyi Gé­za elvtárs a szakszervezeti bizottság újítási felelőse. —• őket kérdeztük meg. Álta­lában a meghallgatottak- nak az a véleményük: nem érdemes újítani, mert nem törődik senki az újítások­kal. Az egyöntetű vélemény után megvizsgáltuk mi az oka annak, hogy a dolgo­zóknak elment a kedvük | az újítástól. Meghallgattuk : az újítási előadó elvtársat. I Az ő véleménye az volt, I hogy az elbírálókban van a hiba. Mi azért megvizsgál­tuk azt is, hogy az újítási előadó feladatát az elő­írásnak megfelelően látja e el. Megállapítottuk, hogy nem. Nem az előírásnak megfelelően vezeti az újí­tási naplót, véleményezésre nem annak adja le a javas­latot, akinek kellene, ha­nem odakerül véleménye­zésre. ahova a főtechnoló­gus jónak látja. Az pedig kizárólag az újítási előadó feladata megállapítani, hogy ki illetékes véleményadás­ra. Elsősorban az a vezető, osztály, vagy műhely, aho­va az újítási javaslat irá­nyul. Persze így nehéz el­bírálni egy javaslatot, ha egy szakvéleményezö véle­ményezi csak és az a véle­mény nem is kielégítő. Onkényeskedés ax újításokkal kénytelenül a kérdés: tisz­tában van-e a főmérnök elvtárs az újítási rendelet­tel, vagy csak hiányosan ismeri azt? Főleg tisztán látja-e, hogy mi nevezhető újításnak és mi nem? Ez annál is inkább fon­tos, mert nem hihető el az. hogy 56 újítási javas­latból 54 nem fogadható cl. Nem beszélve arról, hogy az el ném fogadásról szóló határozat is két sorból áll, amelynek lényege részletes indokolás helyett szűkszavú — „elutasítom". Mi ez, ha nem más, mint lebecsülése a dolgozók javaslatainak. Nem lehet mentség a ren­deletek nem ismerése sem, Lengyelországból i Lengyelországban csaknem 709 hazai gyártmányú gabonakombájn arat majd az idén Lengyelországban gyors ütemben halad a hazai gyártmányú gabonakom­bájnok gyártása. A plocki i mezőgazdasági gépgyár­ban tavaly és az eiöző i években összesen 350' kombájnt állítottak elő. j az idén előreláthatólag 350 kombájn gyártására kerül sor. Ezek a hazai gyártmányú gabonakom­bájnok már eddig is jól I beváltak, s a gyakorlati I tapasztalatok alapján á’- landóan korszerűsítik gyártásukat. * 1800 új agronómus és más mezőgazdasági szak- ■ ember a lengyel mező­gazdaságban és erdészet­ben Nemrégiben 1800 fiatal agronómus, zootechnikus, erdész és más mezőgaz­dasági szakember tette le Lengyelországban az ál­lami vizsgát. A fiatalok már a legközelebbi idő­ben megkezdik munkáju­kat az ország mezőgazda­sági és erdészeti üzemei­ben. A gépállomásokon és állami gazdaságokban ezenkívül 5000 mezőgaz­dasági szakiskolai hall­gató végez héthónapos I gyakorlati munkát. elbírálási joggal rendelke­zik. A bürokratikus kezelés elveszi az újítók kedvét. Ez történt négy fiatal techni­kussal is, akik 14 újítási Bürokratikus intéxkedések Sajnos, ez az eset nem egyedül álló. Oláh Berta­lan 1235 naplószám alatt nyújtott be javaslatot, fo­lyékony vas takarékos­ságra. Ezt a javaslatot a fő­mérnök elvtárs elutasította azzal, hogy „majd később értékelni fogjuk.” A véle­ményező is indokolatlanul utasította el. Hiba van az újítási fel­adattervvel is, ugyanis az újítási előadó közösen el­készítette azt a főmérnök elvtárssal, de az a vezetők fiókjaiban hever, ahelyett, hogy ki lenne függesztve. Az újítási díjak megálla­A beszélgetés után felis­merte a főmérnök elvtárs, hogy nem cselekedett he­lyesen minden esetben és nem foglalkozott eléggé az újítókkal, helytelen határo­zatokat hozott az eszmei díjazások területén is, be­látta ezt és ígéretet tett arra, hogy a jövőben lel­kiismeretesen foglalkozik az újítási kérdésekkel, be­szélget az újítókkal és se­gítséget, támogatást ad. hogy egy-egy javaslatból ténylegesen újítás szüles­sen. Támogatja a techniku­sok ilyen irányú munkáját, az elbírálás jogát pedig visszaadta az igazgató elv­társnak. Hogy az újítási mozga­tom így elbürokratizálódatt, Remélhető ráltoxás csülték, azért nemcsak az üzem főmérnöke a felelős, hanem a vállalat igazgató­ja és a szakszervezeti bi­zottság is, mert az a tény, hogy az elbírálások jogát az újításoknál átruházhatja a vállalat főmérnökére, nem mentesíti őt a felelős­ségtől. A szakszervezeten belül működő újítási bi­zottság sem látja el felada­tát, amely a propaganda és az ellenőrzés területén reá­hárul. Mi meg vagyunk győződ­ve árról, hogy ebből a Vulkán-gyári esetből okul­va más helyen nem fordul elő hasonló eset. Ribóczi Pa, 1 , az SZMT újítási bizottságá­nak elnöke. Két hónap alatt több, mint 400 családnak elegendő szenet takarítottunk meg! A nyíregyházi fűtőház ezideig teljesítette az él-; üzem szintet. A dolgozók vigyáznak rá, hogy a továb­biakban ne essen hiba és harcolnak érte, hogy több év után kitűzhessék az él­üzem csillagot. A százelegy- tonna tervünket, kilométer tervünket és valamennyi részlettervünket 8—10 szá­zalékkal túlteljesítjük. Az önköltség csökkentésében is szépek eredményeink. Az elmúlt két hónapban több mint 187 ezer forinttal ol­csóbb volt fűtőházunknál az üzemeltetés. Jelentős eredményeket értünk el a szénfelhasználás terüle­tén is. Két hónap alatt 1243 tonna szenet takarítottunk meg, mely mennyiség több mint 400 család évi tüzelő szükségletét teszi ki. A vontatási műhely dol­gozói is szép eredmények­kel büszkélkedhetnek. Az időszakos mozdony javítási Mi ú jság a Déli Sarkon ? Látogatás a Kerguelen szigeten Az antarktisz szovjet expedíció tudós tagjai né­hány nappal ezelőtt az „Ob“ dieselvillamos hajó fedélze­tén ellátogattak az Antark­tisz legnagyobb szigetére, a Kerguelen szigetre, ahol a francia délisarkvidéki tudo­mányos állomás van. Ez a sziget a világ óceánjainak egyik legviharosabb öveze­tében terül el. Amikor az Ob közeledett partjához, ( másodpercenként 30 méte-\ javaslatot dolgoztak ki ösz- szesen, amelyből csak ket­tőt találtak elfogadásra al­kalmasnak. pításánál bürokratikus mó­don határozott a főmérnök elvtárs. Eszmei díjazás cí­mén tudvalévő a rendele­tek szerint, hogy 200—800 forintig lehet kifzetni. Ál­talában azt tapasztaltuk,-ha fizikai dolgozókról volt szó 50, ha műszaki, vagy más beosztású dolgozóról, akkor 300 forint volt a kvóta. Ez sem helyes. Az eszmei dí­jazás mértékét minden esetben az újítás hasznos­sága szabja meg. az összes körülményeket figyelembe véve, nem pedig a dolgo­zók munkaköre vagy be­osztása. tervet túlteljesítik és ter­ven felül 4 mozdony javí­tását végezték el. Üj fel­ajánlást tettek a hatodik vasutasnap tiszteletére. A vasutas ünnepre lelkes ver­seny bontakozott ki fűtő­hazunkban. A széntakaré­kosságért folyó versenyben Názon Sándor mozdonyve­zető és fűtői két hónap alatt 44 tonna szénmegta- karitással tartják első he­lyüket. Második helyen van Szabados Gyula mozdony­vezető fűtőivel, 28 tonna, szénmegtakarítással. A von­tatási műhelyben Findri József és Sípos József la­katosbrigádok járnak élen a versenyben. Az a re­ménység lelkesít a munká­ban, hogy a vasutasnap tiszteletére elnyerjük az él­üzem címet. (Elmondotta, Szilágyi Gyula elvtárs a Néplap ipari levelezőinek Nép­lap csütörtökén.) rés sebességű szélvihar zú- dúlt rá. Az eső és az ala­csonyan szálló felhők egé­szen eltakarták a szigetet.; A hajó a tenger lecsen- desedése után horgonyt ve­tett a francia tudományos állomással szemben. Fölvon­tak a szovjet és a francia.' zászlókat. A franciák vá­laszképpen szintén üdvözöl­ték a szovjet hajót, s motor­csónak sietett az Ob-hoz. A kutatóállomás helyettes ve­zetője meghívta a szovjet vendégeket a szigetre. A tudósok egy csoportja Kort professzorral és Man hajós­kapitánnyal partra szállt, ahol a franciák vezetői fo­gadták őket. A Kerguelen szigetet 1772-ben fedezte fel a Jo­seph de Kerguelen-vezettc francia expedíció. A sziget a cet- és fókavadászok köz­pontja lett. De olyan rabló módon pusztították ezeket az állatokat, hogy a szigetet most, védett területté nyil­vánították. Így aztán nyu­godtan élnek rajta a fókák — köztük tengeri oroszlá­nok — meg a pingvinek és. egyéb madarak. A francia antarktiszi ku-■ tatóállomást hat évvel ez­előtt létesítették, s mint ki­derült, az Ob volt az elrő szovjet hajó, amely felfede­zése óta meglátogatta a szi­getet. A franciák baráti szívé­lyességgel fogadták a szov­jet tudósokat, megmutógat- ták nekik a kutatóállomást, a megfigyelő berendezése­ket és az állomás nagy ki­segítő gazdaságát. A szovjet geológusok és hidrológusok érdekes kollekciót gyűjtöt­tek össze. A szovjet vendé­nek tiszteletére rendezett kis ünnepség szívélyes lég­körben zajlott' le, sok szó esett a minapi moszkvai! francia-szovjet tárgyalá­sokról. Ezután Man elvtársnak, a hajó kapitányának meghí­vására a francia tudósok felszálltak az Ob hajóra, megtekintették, annak gé­peit, tudományos laborató­riumait- és megismerkedtek a szovjet, expedíció munká­jával. Azután a társalgó­ban gyűltek össze, s meg­ajándékozták a vendégeket. „A tartalékjátékos“ című szovjet filmmel, a Szovjet­unióban megjelent francia' 1 könyvekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents