Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-17 / 141. szám

^DilÁq prelelatiai e.q.tf.ex ülje fék: ХТП. évfolyam. 141. szám ARA 50 FILLER 1956. június 17, vasárnap Д mai svamba» ? Kínzó bizonytalanig (3. oldal) Létezett-e Ivan Ivanovics (4. oldal) Segítsük az előkészítő bizottságokat (5. oldalt Vasárnapi sportműsor (6. oldal) A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa szombaton délelőtt ülést [tartott az or­szágház Vadász-termében. Az ülés elnökségében he­lyet foglalt Szabó Pál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Rákosi Mátyás, Dobi István, Har­rer Ferenc, j a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak alelnökei, Hegedűs And­rás, a Minisztertanács el­nöke, Mihályfi Ernő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, An­dics Erzsébet, az Országos Béketanács elnöke, Vass Az elnökség A napirend elfogadása után Mihályfi Ernő, az or­szágos tanács főtitkára ter­jesztette be az elnökség beszámolóját a népfront­mozgalom helyzetéről és to­vábbi feladatairól. — Tisztelt országos ta­nács, azért gyűltünk össze — kezdte beszámolóját Mi­hályfi Ernő, — hogy mér­legre tegyük hazafias nép­front mozgalmunk másfél esztendős munkáját, hogy levonva a, tanulságokat, megvitassuk a népfront­mozgalom kibontakoztatá­sának új feltételeit, meg­erősítésének lehetőségeit, megnövekedett feladatait, s határozzunk, a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Ve­zetőségének javaslatáról, hogy a Hazafias Népfront egyesüljön a békemozga­lommal, a magyar nőmoz­galommal és fűzze szoro­sabbra kapcsolatait a Ma­gyar-Szovjet Társasággal. A kongresszus óta eltelt másfél esztendő munkája nem volt hiábavaló. A Ha­zafias Népfront elősegítette népünk egységének megszi­lárdítását, felelősségérzeté­nek növelését, a dolgozók politikai aktivitásának fo­kozását. Emberek százai, ezrei és tízezrei vállaltak részt abból a munkából, amelyet népünk jólétének emeléséért, a béke megszi­lárdításáért, a demokrati­kus közélét fejlesztéséért, a szocializmus felépítéséért együtt kell végeznünk. Hatalmas erő, nagy le­hetőség van a nép­front-mozgalomban. Él­nünk kell vele! Élnünk okosan és bátran, mert ezt követeli a szocializ­mus ügye, hazánk fel­virágoztatása, erre fi­gyelmeztetnek történel­münk nagy tanulságai. önként vetődik fel a kérdés, vajon hűségesen sá­fárkodtunk-e a ránkbízott feladatokkal? Meg kell mondanunk őszintén, hogy a másfél esztendő alatt — amely, ha történelmileg nem is hagy idő, de né­pünk történetében mégis jelentős események idősza­ka volt — többet tehettünk volna. A továbbiak során az előadó a felszabadulás után létrejött Magyar Nemzeti kérdések mozgalmunk Istvánné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke. Szabó Pál elnöki megnyi­tójában megemlékezett a tanács legutóbbi ülése óta elhunyt Szalvai Mihály, Zsirai Miklós és Czapik Gyula tanácstagokról. Az Ülés részvevői egy perces felállással áldoztak emlé­küknek. Szabó Pál ezután beje­lentette, hogy a Magyaror­szági Német Dolgozók Kul­turális Szövetsége csatlako­zott a Hazafias Népfront­hoz. beszámolója Függetlenségi Népfrontnak a munkásegység megterem­tésében és az újjáépítés megszervezésében végzett fontos szerepéről szólt. — Rámutatott, hogy a Függet­lenségi Népfront a munkás­osztály vezetésével, a mun­kás-paraszt szövetségre tá­maszkodva az összes hala­dó erők egységfrontját je­lentette. A Függetlenségi Népfrontnak a célkitűzései azonban elhomályosultak. Maga a népfront lassan háttérbe szorult és nem tudta betölteni fontos hiva­tását, A Hazafias Népfront azért alakult, hogy a törté­nelmi fejlődés útját segítse egyengetni, bevonva a nagy nemzetépítő munkába né­pünk legszélesebb tömegeit. A kétségtelen eredmé­nyek ellenére ez elvégzen­dő munka zöme még előt­tünk van. Világosan meg kell mondani, hogy az el­múlt másfél esztendő alatt a Hazafias Nép­front még nem tudott azzá válni, ami létét indokolja, átfogó, nagy tömegmozgalommá. En­nek több oka van. Egyik az — mint tudjuk, — hogy a népfront kong­resszuson kinyilvánított he­lyes útmutatások végrehaj­tásába már az első hóna­pokban olyan szándékok is keveredtek, amelyeket a népfront igazi hívei egyál­talán nem akartak. Meg­mutatkozott ez elsősorban a párt irányítása kérdésében. A népfrontot egyesek, mint valamilyen, a párttól füg­getlen, olykor a párttal szembenálló, mindenekfe- lett álló szervvé szerették volna alakítani. Számos he­lyi népfront-bizottság mun­kája is eltorzult, nem for­dította figyelmét kellően a termelés feladataira, az ál­lampolgári kötelezettségek maradéktalan teljes’tésére, a termelőszövetkezeti moz­galom kérdéseire, az igaz hazaszeretetnek a minden­napok áldozatos helytállá­sában való kinyilvánítá­sára. Jelenthetjük az országos tanácsnak, hogy országos tanácsunk múlt évi júniusi ülése után tisztázódtak a jai és munkásai között. A népfront-bizottságok egyre inkább megtalálják a dol­gozó osztályok összefogásá­nak módját. Most az szükséges, hogy minél szélesebb körben megértessük: a Hazafias Népfront nem valamiféle politikai ki­rakat, nem formális dolog, a népfront-poli­tika nagy történelmi szükségesség, a szocia­lizmus felépítésének a mi adottságaink között biztos, egyenes útja. Ebben a tekintetben ter­mészetesen még sok téves nézetet kell szétoszlat­nunk. Mindenki előtt nyil­vánvalóvá kell tenni a nép­front-politika lényegét és jelentőségét. A népfront az összes ha­zafias, demokratikus erők népi összefogása: a szocia­lista hazánk építését, né­pünk életét vezető munkás­osztály szoros egysége a szövetséges parasztsággal és a haladó értelmiséggel és a társadalom többi hazafias rétegével. Világos, hogy szocializ­must építő társadal­munkban a vezetősze­rep az erre legráter­mettebb munkásosztá­lyé; ez a vezetőszerep a dolgozó parasztsággal való szövetség és az ér­telmiséggel való test­véri jó viszony elmélyí­tésére, a teljes bizalom­ra épül. A felszabadulás óta nagy­szerű eredményünket min­den jó hazafi akaratának és tetteinek egybefogásával, a nemzeti egység erejével ér­tük el. A cél most: a nem­zeti egység további erősí­tése, nagy nemzeti felada­taink megvalósítása. E fel­adat jó elvégzésében orosz­lánrész vár a Hazafias Népfrontra. Mindennek a megértésé­hez is rendkívül nagy se­gítséget ad számunkra az SZKP XX. kongresszusa. Ez a kongresszus — többek között — a népfront poli­tika igazolását, megerősíté­sét is jelentette. Nemcsak nálunk, nemcsak a szocia­lista tábor legtöbb orszá­gában, hanem több nyugati országban is egyre nyilván­valóbb a népfront-politika szükségessége, és az erre irányuló törekvések lendü­letes megerősödése látható — hangsúlyozta Mihályfi Ernő, majd az országos ta­nács múlt év júniusi ülése óta elvégzett munkákról számolt be. Számos példát említett, amelyek a nép­front ’avuló munkáját bizo­nyítják. Amikor arról számolunk be — folytatta, — hogy az országos tanács legutóbbi ülése óta a népfront-moz- galom munkája előrehaladt, akkor arra is fel kell hívni az országos tanács figyel­mét, hogy számos község­tag- ben, városban, városi keríi­letben a népfront-bizottsá­gok munkája nem kielé­gítő. A megyei népfront-bi­zottságok és elnökségek rendszertelenül! tartják üléseiket. Üléseiken sok esetben a megye vezetői- — aktív bizott­sági tagok — nagy el­foglaltságukra hivat­kozva, nem jelennek meg. A bizottságok a megye sa­játosságait, adottságait még mindig nem kellő gondos­sággal veszik figyelembe a munka tartalmát és mód­szereit illetően. A járási népfront-bizottságok nem lelik szerepüket és helyüket a mozgalomban. Sok eset­ben csak ismétlik a megyei népfront-bizottságok ülésén tárgyaltakat. A helyi népfront-bizott­ságok mintegy 20—30 szá­zaléka egyáltalán nem te­vékenykedik. Körülbelül hasonló méretűre tehető azoknak a bizottságoknak a száma is, amelyek meg­tartják ugyan néha-néha az üléseket, de annak hatá­sa a gyakorlatban nem igen tapasztalható. A Hazafias Népfront feladatai: támogatni, se­gíteni dolgozó népünk anyagi és kulturális színvonalának emelését, a párt és a kormány munkáját. Ez azonban csak akkor vé­gezhető el sikeresen, ha a Hazafias Népfront, mint széles tömegmozgalom, be­tölti szerepét. Az előttünk álló feladatok egyik leg­fontosabbika: erősíteni, fej­leszteni rendszerünk de­mokratizmusát. A népfront-mozgalomnak nagy feladatai vannak a demokratikus közszellem elmélyítésében. Hiszen a Hazafias Népfront a nép­hatalom és a dolgozó nép termékeny kapcsolatát is jelenti, s ez a mi rendsze­rünk, népi államunk széles demokratikus alapja. Ahhoz azonban, hogy aükotmányunk betűje és szelleme életünk min­den területén érvénye­süljön, népünk minél szélesebbkörű közremű- dése szükséges. E széleskörű közreműkö­dés biztosítása érdekében szólnunk kell arról is, hogy hol az a határ, ahol a népi­nemzeti egység mezsgyéjét meghúzzuk. Hegedűs And­rás. a Minisztertanács el­nöke, a párt és a kormány programjáról, e széles nem­zeti programról szólva ezt mondotta: „Minden becsü­letes ember — az egészen megátalkodott ellenség vi­szonylag kis számától el­tekintve — magáénak vall­hatja és vallja is, pártunk és kormányunk országépítő célkitűzéseit.” Helyes és érdemes itt egy pillantást vetni határainkon túlra és felfigyelni azokra a hírekre, jelekre, amelyek az úgynevezett emigránsok. a külföldre disszidált ma­gyarok különböző csoport­jaiból érkeznek. Tudjuk, hogy rohamosan nő azoknak a száma, akik belátva korábbi lépésük szerencsétlen elhibázottsá- gát, belátva helyzetük tel­jes reménytelenségét, a kü­lönböző reakciós irányzato­kat kiszolgáló emigráció teljes politikai csődjét, él­ve a Magyar Népköztársa­ság kormánya által felaján­lott amnesztia lehetőségé­vel, hazajönnek s itt ki-ki a maga szakmája, hivatása területén bekapcsolódik az építő munkába. Ugyanak­kor külföldön egyre nyíl­tabban tárul fel az emigrá­ció teljes összeomlása. A Hazafias Népfrontnak kötelessége, hogy segítse mindazok lépéseit, akik ha_ zatérve őszinte elhatározás­sal akarnak sorainkba állni s részt venni országunk építésében. Munka és meg­értés és segítő jóakarat várja körünkben a haza­térőket. A disezidensek beis­mert, letagadhatatlan reménytelensége, ösz- szeomlása véglegesen kiábrándítja a külföldi propaganda által eddig talán félrevezetett itt­hon lappangó utolsó hí­veiket is. Nekünk elő kell segíte­nünk, hogy a megnyugvás mindenütt egészségesen fej­lődjék, hogy mindazok, akik segítik népi demokrá­ciánkat, akik életünk alap­kérdéseiben velünk egyet­értenek, nyugodt légkörben tudjanak dolgozni. — Helyeseljük tehát a párt és a kormány politi­káját. Helyeseljük és segít­jük azokat az elhatározáso­kat is, amelyek a törvény­telen cselekedetek felszá­molására, ezek között egyes dolgozó parasztokat ért sé­relmek orvoslására irányul­nak. Rajta leszünk, hogy a hibák mielőbb megszűnje­nek. Tisztelt országos tanács! A népfront bizottságokon nagy felelősség van. Fele- lősség’a haza, az ország jö­vőjéért, felelősség egész né­pünk neveléséért. Felelős­ség azért, hogy dolgozó né­pünk minden egyes tagja öntudatos .tevékeny állam­polgárrá váljék. Bátorítsák hát népfront­bizottságaink a dolgo­zókat véleményük, ész­revételük, bírálatuk ki­fejezésére. hogy a párt és a kormány az egész dolgozó nép kollektív tapasztalatát felhasznál­hassa a szocialista tár­sadalom építése ügyé­ben. Fáradhatlanul legyenek szószólói a törvényességnek, népi államunk törvényei megtartásának és megtar- tatásának. Tekintsék bizottságaink állandó feladatuknak a vá­lasztók és megválasztott or-. szággyűlési képviselők, ta­nácstagok közötti élő, ele­ven kapcsolat kialakítását, követeljék meg és szervez-« zék az országgyűlési kép­viselők és a tanácstagok be- számolóit kifejtett tevé­kenységükről. Vegyenek részt időszerű nagy feladataink végrehaj­tásának minden módon való segítésében. Ilyenek: a má­sodik ötéves terv végrehaj­tása, az államigazgatás: egyszerűsítése, decentralizá­lása, a tanácsok jogkörének, szélesítése, a társadalmi bí-i táskodás rendszerének ki—í építése, a demokratikus szellem erősítése mindig és, mindenütt. A helyi tanácsokkal karöltve szervezzék a lakosság társadalmi összefogását, fejlesszék a népi szolidaritást. Se­gítsék a helyi tanácsokat a tartalékok és erőfor­rások feltárásában ée felhasználásában. Kezdeményezzenek a nép-, gazdasági tervekre épülő* városi és községfejlesztési* termelési, kulturális, köz-' ségépítési stb. mozgalma­kat, azok megvalósítására^ mozgósítsák a társadalmi erőket. A tanács, mint államha­talmi szerv és tömegszerve­zet, a Hazafias Népfront* mint a lakosság legszéle­sebb rétegeit magában fog­laló tömegmozgalom, igen] gazdagon és alkotó módon; egészítik ki egymást. Ezután az értelmiségnek' a népfrontban végzett és végezhető munkájáról szólt az előadó. Hangsúlyozta, hogy a magyar értelmiség túl­nyomó többsége meg­értette az új idők sza­vát, s a bizalomra bi­zalommal válaszol. A Hazafias Népfront szép hivatása, hogy a bizalmat­lanság legkisebb maradvá­nyát is megszüntesse. Nép­front-bizottságaink vonják be minden tervükbe, min­den feladatuk megoldásába őszinte bizalommal falujuk, városuk értelmiségi dolgo­zóit. Külön szeretném kiemel­ni, hogy a Hazafias Nép­frontban is milyen nagy szerep vár pedagógusainkra. Ezután azokról a felada­tokról szólt Mihályfi Ernő, amelyek a mezőgazdaság szocialista átalakításában, a mezőgazdasági termelés fel­lendítésében várnak a nép­frontra. A közvetlen felada­tokról szólva hangsúlyozta: Júniusban járunk. Öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy a szorgalmas munka és a kedvezőre fordult, bő- csapadékú időjárás nyomán jó termésre van kilátás. De ahogy szokták mondani: „Akkor biztos a kenyér, ha már zsákban a búza“. Egy év megfeszített munkája mehet veszendőbe, pocsék­ba, ha e nagy időszakra nem készül fel az egész or­szág lelkiismeretesen; ÉS (Folytatás a 2. oldgtonj

Next

/
Thumbnails
Contents