Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)
1956-06-16 / 140. szám
1956 június 16, szombat NÉPLAP 3 Mai élet az ősi földvár községében A tovább jutás egyik biztos alapja Több segítséget vár a tsz az az állomány. All? Ez nem helyes kifejezés, mert-szüntelen fejlődik az myrd számban, mind minőségben. A tsz. szarvasmarha; ser-, tés és juh állományának fejlődését csupán egy esztendővel visszamenőleg például így mütatja az alábbi táblázat: darab sertést hizlalni s emellett a teljes állatállományt is jó kondícióban tartani, ha nem biztosítaná idejében a szükséges abrak- és takarmánykészletet. E- nélkül meddő akarás és hasztalan erőlködés leime az állattenyésztés fejlesztése. Az elmúlt évben például a kellő 'mennyiségű .abrakkészlet mellett ,, 450 mázsa lucernát, 225 mázsa zabosbükkönyt, 300 máz»a. ■árpaszalmát, 400 mázsa takarmányrépát, 200 mázsa burgonyát, 72 köbméter silót és 5000 kéve kukoricaszárat hagytak meg á közös állatállomány számára. semnem Ezideig úgymondva mi idei takarmányt használtak fel, beosztva ju-1 tott elegendő a tavalyiból, | Ami ideit már betakarítot- ■ lak, annak most kezdik meg a jövőre való megbecsülését. így hiánytalanul áll asztagban mintegy 360 mázsa elsökaszálási lucerna. Számítva az állatállomány további fejlesztésére, az idén a takarmányt ’ tfermő területet a tavalyi 36 holddal szemben 41 holdra növelték. Vetettek a tavaszon 4 hold lóherét is. Abrakban sincs hiány, szükölködés. Még mindig 80 mazsa árpakészlete van a szövetkezetnek. • ■ * Amit módosítani kell elmúlt évben volt ’ db 9 fejőstehén növendék szarvasmarha anyakoca hízó sertés jufi. . Mindezek mellett még 10 loVaf és 2 csikót is magukénak mondanak a Szabadság tagjai. Tavaly igen kevés .baromfi volt a közösben,-most pedig közel 200 darabból áll ez az állomány s még mindig 20 kotló ül mintegy 220 darab tojáson! (Pénzben kifejezve mit mutat ez a fejlődés? Azt, hogy a tsz. állatállománya az 1055. évi 183.000 forint értékkel szeriben jelenleg 225.300 forint értéket képvisel; Nem égé ízen egy esztendő" alatt tehát több, mint1 40.000 forint a meglévő állomány értéknövekedése, jelenleg db 10 évvégére db 12 10 17 18 15 20 29 98 18 '20 43 162 ta Szöllösi elvtárs javaslatát. amit annál is inkább megtehetett, mert a 1,5 sertés hízóba állítása a meglévő állományból semmi problémát nem okozott. Abrak- és takarmánybiztosítás Természetesen nem tudna a szövetkezet most 15 Alapjában véve úgy látszik, hogy minden rendben van' és kifogástalan a tsz. állattenyésztése. Nem így van egészen. Van még, amit módosítani kell. A fentiek után ugyan miről lehet itt szó? Arról, hogy általában a .jószágtenyésztés jelenleg olyan alapra, illetve, olyan tervszerinti tenyésztésre van beállítva, amely szerint csak ősszel hozhat a közös kasz- szába tetemes összeget. Már pedig évközben is jó a pénz, az előlegosztás és a még egyénileg gazdálkodók nem utolsó sorban ezen keresztül mérik a szövetke'zés erejét s a maguk egye- nieskedése fölötti felsőbbrendűségét. Mi tehát a feladat? Okosan és tervszerűen úgy szervezni meg a'közösben való állattenyésztést, hogy két zárszámadás közti időben is biztosítson nagyobb összegű bevételt. Erre mód és lehetőség a nagyüzemi gazdálkodás széles keretein belül adva van. És minél hamarabb találja ezt meg a vezetőség egyetértésben a tagsággal, attól kezdve még szilárdabb alapra helyeződik továbbjutásuk lehetősége. Asztalos Bálint. jLzä&etkezet ш^идлЩаш A beadás rendezésének könnyebbsége Különösen szép az a 15 hízó, amelyek beadásba készülnek. 5 carab annyira gömbölyű, kihízott állapotban"' van, hogy könnyen „megütik“ a J 150—160 kilót. Ezek rövidesen átadásra kerülnek, mig a többiek súlya átlagosan 120 kiló és szeptember c lején lesznek beadva. Mi a terv azzal, hogy beadásba ennyi sertést hizlalnak egyszerre a tsz-ben? Még áprilisban történt, amikor Szöllösi István mezőgazdász hosszas és alapos számítga|tás után javaslattal állt a közgyűlés elé: sertésből rerdezze a tsz. a szarvasmarha, baromfi, kukorica, árpa és napraforgó beadását. De miéit így? Vetődött lel a kérdés. Mi lehet ebből a szövetkezet előnye, könnyebbsége? A mezőgazdász nem késett megmagyarázni a dolgot: — A 34 mázsa kukoricával és 6 I mázsa árpával, amit beadásba Kellene adni, meghízlalhatunk legalább 8 darab 70 kilós süldőt 150— 160 kilósokija. A kuk iriea- és az árpabeadást rendezni tudjuk 3.50 mázsa sertéshússal. De a megmaradt kukorica és árpa menny seggel nem 3 es fél mázsa, hanem 10 mázsa sertéshúst tudunk előállítani, amelyből a megmaradt mennyiséget szabadon éitekísitheijük; A beadás ■ rendezésének könv- nyebbsége úgy Hiszem ez egy példán keresztül is elég világos. A tagság persze elfogad. I? emegőkezű öfegem- bér hajlongott a zöl- delő dohánypalánták között. Ünneplő fekete kalapját világosra meszelte az idő és nem feledkezett meg nyomot hagyni .rajta a perzselő napsugár se. Fürkésző tekintete és tempós mozdulata az maradt, azon nem vett vámot a hetvenöt esztendő. Csak a beszéde, a járása lett remegő. Amint járkál a kiültetésre váró palánták között, néha kigyomlál egy-egy palántát és balkezébe helyezi. Aztán tovább halad, pontról-pontra. Kezével összemorzsolja a melegágyban fekvő földet; gondosan betakarja a fehér vászonponyvával a melegágy szélén ágaskodó dohány palántákat. Egyszerre a szokottnál fürgébben rántja meg a makrancos terítéket. És különös... mintha belül is megrándult volna' valami. Olyan melege van, talán még a szeme is káprázik. A homlokára erősebben tűz a nap ... „Nincs semmi baj — nyugtatja még magát — ez már igy szokott lenni, az öregség gyógyíthatatlan betegség. Csak le kell ülni egy kicsit az ülésdeszkára, aztán elmúlik hamarosan.“ Most egy éve kezdődött a betegsége. Először nem akart tudomást venni róla. Azt hitte dacolhat vele. Aztán napok alatt ágyba került, jártak hozzá az orvosok, patika lett a háza. Jó érzés vált, amikor a betegágyához naponkint eljöttek a rokonok, ismerősök és a termelőszövetkezeti tagok, akikkel . tavaly még együtt dolgozott. Az egyik nap aztán papírt kar pott a vezetőségtől. Az írásban az volt írva: a tag- ság megszavazta, hogy Peimli József vonuljon nyugdíjba. Száz munkaegységet állapítottak meg részére évenként. Az előző évek teljesítményei szabták meg a határt. Peimli József 1950-ben alapító tagja volt a szabolcsi Szabadság Termelőszövetkezetnek. Öt évig dolgozott és minden évben 250-től több munkaegységet szerzett. Az idén is szeretne részt venni a zárszámadási közgyűlésen. Itt kapja meg ő is a kenyérnek valót, burgonyát, kukoricát, takarmányt, és egyéb kisebb-na- gyobb juttatásokat és pénzt a 100 munkaegység után. Arra számit az idős termelőszövetkezeti tag, hogy ezen az őszi zárszámadáson együtt ünnepel majd a tagsággal, s itt köszöni mcg a róla való gondoskodást. A napokban egy kicsit megerősödött és eljött meglátogatni a szövetkezet dolgozóit és megnézni a dohány palántákat, amivel egészéletében foglalkozott. A látogatás végén elhatározta; bemegy az elnökhöz és megmondja véleményét. Megmondja, hogy „jobban ügyeljenek a palántokra, kevesebb vízzel öntözzék és jobban óvják a naptól.“ Dolga végeztével elégedetten távozott, megemelve öreg kalapját, egy kicsit, kihúzta magát. Azért, hogy nyugdíjban van, nem egy használhatatlan ember ő, érdekli a szövetkezet gazdálkodása, ezután is megmondja majd véleményét a munkáról, tisztában van vele, hogy adnak még az ő szavára. P. G. A termelőszövetkezet pártszervezete főként a XX. kongresszus után, új erőre kapott és rqpnka- hoz látott. Sajnos azonban, amilyen hirtelen jött az elhatározás, hogy egy- . kettőre megjavul a pártszervezet munkája, olyan hamar alábbhagyott ez a lendület. A termelőszövetkezeti pártszervezetnél a párttagok visszaemlékezése szerint legutóbb márciusban tartottak taggyűlést. Azóta nem volt pártcsoport-értekezlet és semmilyen összejövetel a párttagok részére, hogy megbeszéljék a termelőszövetkezet problémáit. A községi alapszervezet titkára, Peimli elvtárs, csak akkor látogat el a termelőszövetkezetbe, ha taggyűlést ellenőriz. A községi pártalapszervezet veztőségének többi tagja sem segíti erejéhez mérten a termelőszövetkezeti pártszervezetet. Pedig segíteni kellene egy taggyűlés, vagy pártcsoport ülés, vagy pártnap előkészítésében. Tanácsokat lehetne adni ahhoz is, hogyan foglalkozzanak a népnevelők főként a növénytermelési munkacsapatoknál, az ott dolgozó pártonkívüliekkel. Nehezen jönnék össze a tagok a párttaggyűlésrc, vagy más összejövetelre. Kevesen olvasnak újságot, szakmai és politikai könyveket, vagy ismeretterjesztő brosúrákat. Nagyon szükséges ennél a pártszervezetnél a felsőbb pártszervezetek segítsége. jó barátságban Г^аду volt a meleg júL' nius 13-án. Aki kapált, az izzadt s időn kint nagy kortyokban itta vizet. És a hosszú nyári nap nem) lehetett az utcákon látni csak iskolásokat, s meg ezektől is kisebb gyermekeket és a tornác hűvösében üldögélő öregeket. De este? Estére? Amint guggolni készül a nap a Hegyalja mögé, иду népesedik be a kapuk eleje, nyílnak és csapódnak a kisajtók. De hallga csak: labda pattan mind sürvebben a tanácsház előtti röplabda pályán. Fiatal iák. ütik, lökik könnyű játékszert, nek. Ezek a lányok mezőben voltak Igen. De a fáradságot azt ott hagyták, poros arcukon az izzadsághúzta csíkokat lemosták, hajukat megfé- sülték és itt, a labdával való játékban úgy mozognak, úgy szaladnak, hogy most már a játékszépsége- ben hévül az arcuk pirosra. nevetősre. Két részre oszlik a csapat. Vasi Borbála szövetkezeti lány és ő~ezekkel marad együtt, míg legjobb cimborája, Szabó Ildikó az egyéniek közé áll. Eképpen van Éliás Irén is barátnőjével, Peimli Erzsébettel, így folyik .tovább a játék szövetkezeti és egyéni lányok között. A tét a cimb:-- raság, a jó barátság további megtartása. Sikerülnie kell, mert úgy akarják. A szálló, pattogó labdát az esti sürvedet fogatja meg velük. Kart öltve jönnek le a pályáról. Fáradtságuk most sincs, mint ahogy a forró mezőről sem hozlak, hanem van mára, holnapra és mindenkorra szóló igaz, jó barátságuk. —ab.— lányok hajtta kerek, Nevet* a forró mama? Jól jönne most az — Hogy miért nem osztottunk az idén előleget? —• ismétli a kérdést Varga elvtárs, a Szabadság Termelőszövetkezet könyvelője. . — Bajos lenne előleget osztani, mert minden vagyonunk a terményben és a jószágokban van. Nem tudunk pénzre szert tenni a nyári hónapokban. — Még azt is mondja hozzá — szól közbe a termelőszövetkezet elnöke, —hogy a mi termelőszövetkezetünknek nincs mellékfoglalkozása, amiből évközben pénzt lehetne szerezni. Ilyenformán folyik á beszélgetés a termelőszövetkezet irodájában. Végül Is a jelenlévődnek az a véleményük, hogy any- nyi bizonyos, hogy mostanában nem tudnak előleget osztani, de abban valamennyien egyetértenek, hogy lehetett volna ezt .másként is intézni. — De vájjon hogyan? Az ötletesen gondoiko-' dó termelőszövetkezeli tagok erre is megtalálják a feleletet. Az volt a legnagyobb baj, hogy az őszi zárszámadáskor nagyon lesöpörték a padlást. Jóformán mindent kiosztottak, a vetési szükséglet és a jószágok ennivalóján kívül. Pedig mennyivel okosabb lett volna tavaszra is hagyni a terményekből és később értékesíteni. Pénzt csinálni a kukoricából, burgonyából, vagy egyéb terményféleségből. Konyhakerlészettel is lehetett volna foglalkozni — gondolkodnak a tagok. De kifizető lett volna korai csíráztatott burgonyát vetni, aminek jó áron való értékesítése után most már oszthattak volna előleget. Ds mi a helyzet a jószágoknál? A termelőszövetkezetben, eddig úgy , látszik, hogy minden csak ősszel hoz gyümölcsöt. Akkor érik be a termés és akkor értékesítik a zárszámadásra a terméseket. A sertéseket úgy foglak be, hogy azok őszre híznak meg, csak őszre látnak pénzt belőle. Pedig nem lett volna kár tavaszra is meghizlalni egy párat eladás céljából. A termelőszövetkezet- vezetősége azzal nyugtatta meg saját magát és a tagságot, hogy azért nem adtunk előleget, mert majd ősszel kapja meg mindenki a zárszámadáskor egybe a járandóságot. A vezetőség azt a választ adja a tagoknak, hogy nem adhatunk előleget, mert az a kevés előleg készpénz jövedelem, amely évközben befolyik, kell a kiadások fedezésére. Az is igaz, hogy kiadás is van a szövetkezetben. Hiszen hónapról- hónapra erősödnek, izmosodnak. Most telepítettek a tavaszon 25 hold szőlőt és gyümölcsöst, permete- zőgepet is vásároltak, kovácsot is szerződtettek, aki készpénzért dolgozik és akinek havonként körülbelül 1000 forintot szoktak kifizetni. Ezek a kiadások azonban nem indokolják azt, hogy, nincs lehetőség az előlegosztásra. Jól jönne most az előleg, na ötletesebben, és ésszerűbben szervezik- a gazdálkodást, úgy, hogy« évközben is legyen készpénzjövedelem és jusson előlegre is a tagságnak. Az idei gazdasági év tanulságos lecke lesz a szabolcsi Szabadság Termelőszövetkezetnek. Nyilvánvaló, hogy a tagoknak évközben is szükségük van pénzre, mindennel nem várhatnak a zárszámadás napjáig. Ezért sokkal közvetlenebbül bele kell szólni a tagságnak is a gazdálkodás vezetésébe és javaslataikkal valamennyiük érdekeben segíteni kell a közo» ügyet. Szabolcs kis község megyénk , északkeleti csücskében van s Bői sódtól a kertek alatt folyó Tisza választja el. A falu bármelyik részéből jól látható a régi, sok évszázaddal ezelőtt élő földvár lépcsőzetes, magas domboldala, amely körül ma új sors és új történelem formálódik. S ezt az új történelmet hittel és szívós akarattal alakítja a kicsi község dolgozó társadalma élén azokkal, akik a mind nagyobb és biztosabb sikerek érdekében — ii párt jó tanácsára hallgatva — a Szabadság Termelőszövetkezetben tömörülnek. Ebbe a szövetkezeti közösségbe jelenleg nem kevesebb, mint 33 család 44 t tg ja tartozik. й szöveikezEiiek is^nagyohb büszkesége * Ha látogatók járnak termelőszövetkezetekben, mind megannyinak megvan a maga dicsekedni: valója. Itt a jószágállomány a szövetkezetiek legnagyobb busz, kesébe, amelyet 235 hold szántó, 32 hole legelő és 2 hold rét után tartanak. Örömmel beszélik a tagok, hoev mi mindenből áll ez
