Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-02 / 128. szám

N E p L A Г

J.9JS. június 2, szombat

(Tudósítónktól) incs az a nap. hogy az ” érdeklődők csoportja fel ne keresné a Homokkísérleti Telepet.-A látogatási könyvben az idén eddig már mintegy 600 látogató neve van bejegyezve. Szegedről 28, Zsámbékről 65, a baktat járásból 78, a mátészalkai járásból 89 fő — és így lehetne sorolni az Országos Tervhivatal, az FM és a pártközpont látogató csoportjáig.

Május 28-án a Szabolcs- megyei pártbizottságtól mintegy 40 tagú csoport tanulmányozta a telepet. A látottak alapján nagy seKörséla a kísérjen vetésforgók világában

4 látogatók megilletőd- ve követik a két vezetőt: Ajtay Ödön tudományos munkatársat és Korchma József gazdaságvezetőt a hullámzó-virágzó gabonatáblák közt. Érdeklődéssel hallgatják a vezetők magyarázatát a különböző homokjavító vetésforgók életéről és terméseredményeiről. Többet ér ez a körséta a legnagyszerűbb filmbemutatónál is, mert mindegyik látogató személyes élményt szerez, az élő valóságot látja, sőt meg is tapinthatja a talajt, a tövétől a hegyéig megvizsgálhatja a növényeket. Lépés- ről-lépésre megismerkedhetnek a magyar és szovjet rendszerű vetésforgókkal, a pillangós búzatermő gazdálkodási rendszerrel. Itt érzi meg igazán az ember, hogy a gyakorlat és a tudomány

Д legmagasabb homokbucka tetején

Л látogató csoport a telep legmagasabb homokbucka tetejére érkezik. Innen elébe tárul a Nyírség kicsinyített képe: ter- méktelennek nevezett futóhomokdombok, szelídebb lejtésű homokok és a Reptér mellett elterülő vályo- gos talajok. Ezek jellemzik a Nyírség talajviszonyait. Itt fenn a tetőn Ajtay Ödön bemutatja a Nyírség kezdetleges gazdálkodási rendszerét, háromnyomásos gazdálkodást. A szántóterület egyharmada parlag, másik harmada rozs, harmadik része burgonya. A 25 évi átlagtermés kh-kint: rozsból 5.12, burgonyából pedig 27.25 mázsa. Ez az elavult, de a Nyírségen még több helyen megtalálható gazdálkodási rendszer megmutatja, hogy negyedszázad alatt milyen magas fokra fejlődött a tudományos homoki gazdálkodás.

A szomszédságban — ugyanezen a magas dembNem csoda ez, hanem valóság!

T áthatja bárki — folytatja vezetőnk, hogy ez a talaj a legsivá- rabb, sülevényes futóhomok. Ezen a tarlóbavetett csillagfürt sohasem sikerül. Ezért alkalmazunk itt fő- terményű csillagfürtöt zöldtrágyának. A múlt évben ez a vetésforgó holdankint 22.04 mázsa rozsot és 114 mázsa burgonyát termett. A parlagi forgó nem azért van mellette beállítva, hogy megcsúfoljuk apáink gazdálkodási rendszerét, hanem okulás céljából. A maga idejében ez a rendszer kielégítette az igényeket.

Az igények megnövekedésével a kultúrának, a technikának és a termelésnek is lépést kell tartania. Ebből a szükségességből fakadt a második vetésforgó jóval nagyobb terméseredménye. A tudomány karonfogta a gyakorlatot és felsétált vele ide erre a dombra, összedugták

gitséget tudnak nyújtani megyeszerte termelőszövetkezeteinknek és dolgozó parasztságunknak.

testikertestvérek és ez a véri szövetség képes elhárítani az aszályt, a kártevőket, hogy évről-évre lassan, de egyenletesen mind magasabb .terméseredmények születhessenek. Itt egy-egy évben nem véletlenül születik jó termés, hanem minden esztendőben. A gazdaság üzemi vetésforgójánál meggyőződhet bárki, hogy a Bánkuti-búza most is 25 mázsa termést igér. A dús növényzet szilárdan áll a lábán, megdőlés nem fenyegeti. A tudomány és tapasztalat hasznosításának diadalmas eredménye ez! Odább, a szelídebb lejtésű futóhomokdombon vidáman hullámzik a már kalászoló Székács-búza, amely most is megadja a 18 mázsás átlagtermést, mint a korábbi években, sőt néhány százalékkal többet is.

tetőn — látható a második számú vetésforgó, mely a régi háromnyomásosnak javított formája. Első szakasza: főterményük csillagfürt zöldtrágyának, holdankint 100 kiló szuperfoszfáttal és 40 kiló kálisóval. Második szakasza: rozs 100 kiló szuperfoszfáttal és 40 kiló kálisóval. A harmadik: burgonya trágyázás nélkül. Terméseredménye 25 év átlagában: rozsból 16.27, burgonyából 62.87 mázsa. Ez a rozs, onnan lentről olyanná tűnik, mint valami sötétzöld fal. A dúslevélzetü, vaskos kalászú gabonában eltűnnek a magasabb látogatók is. Erre a látogatók azt szokták mondani: „Valóságos csoda!“ A mostani látogatók némelyike is bámulattal csóválja a fejét s előre szaladnak, tapogatják á növények szárát, kalászát, mintha kételkednének valódiságában. Ajtay Ödön mosolyogva fordul a csodál- kozók felé: a fejüket és ez sült lei a dologból..,

Hogyan segített a tudomány a gyakorlatnak ?

A jtayödön magyarázata lerántotta a leplet a csodának tetsző bámulat tárgyáról. E magyarázat nélkül a látogató csak a láncszemeket látja: a zöldtrágyának való csillagfürtöt, a műtrágyázást és a gyönyörű termést. De hogyan függnek össze ezek a láncszemek? Kutatni kell az ok és az okozat kapcsolatát, hogy az értelem fényében feltáruljon az egész láncolat, aminek tudatában elhisszük, hogy tényleg nem csoda, nem költséges szenzáció a magas termés, hanem valóság.

Westsik Vilmos Kossuth- díjas tudós életműve ez, aki kora ifjúságától kezdve élete céljának tekintette a

futóhomok megjavítását. — Munkássága jsok nehézség közepette nem volt hiábavaló. Neve kitörölhetetlen- né vált a magyar mezőgazA növényi életet a ta-1 л lajban élő hasznos talajbaktériumok milliárdjai táplálják. Igen ám, de nem minden körülmények között! A sivár homokban nagyon szegényes a bákté- riumélet. A második számú vetésforgóba azért vetnek az első évben csillagfürtöt zöldtrágyának és ezért adagolnak műtrágyát, hogy legyen a hasznos talajbakté- riumoknak bőséges táplálékuk. A csillagfürt, mint pillangós növény ezenkívül nemcsak maga szolgál táplálékul a baktériumoknak, hanem a gyökerén látható kis gumókban maga is nevel ilyeneket. Ez a gyökérlakó baktérium-fajta nagyon sok nitrogént halmoz fel gumóraktáraiban. Amikor a csillagfürt gyökereit a talajba ereszti, a talajban lévő nitrogéngyűjtő baktériumok körülfogják a gyökérvégeket gyűrűszerűén és a gyökérfalát megpuhítják. Ekkor a gyökér belsejében kocsonyás anyag ^ereszkedik le a meghigitott I részig, ahol a baktériumok i gyűrűszerűén tapadtak a gyökérvé^ekre. Ez a kocsonyás anyag valóságos éléskamrája a baktériumoknak. Ebből veszik fel a testük felépítéséhez szükséges tápanyagokat: a foszfort, káliumot, szenet stb. Maguk a baktériumok viszont a levegőből nitrogént kötnek meg és készletükből adnak a növénynek is. Tehát egy hasznos szövetség,

Az egyenletes magas termések titka

Tgy alakul ki a lánc- x szemekből a láncolat, így válik érthetővé, hogy miért fontos a zöldtrágyázás és a műtrágyázás ahol nem tudunk elegendő istálló- vagy más szervestrágyát biztosítani. így értjük meg a helyes agrotechnika szerepét. Mindezzel olyan talajéletet lehet kialakítani, amely az időjárás szeszélyeivel szemben is egyenletes és magas termést biztosít. Ez a vetésforgó a legaszályosabb években is haragoszöld, dúsnövekedésű növényzetet nevel. A csillagfürt zöldtrágyát a csőképződés megtörténte után 20 cm.' mélyen szántják le. Ez az időszak július végére rozsot szeptemberesik. A közepén

Csak 64 kiló vetőmagot használnak

I lyen viszonyok biztosít- * ják a 22 mázsás magas rozstermést. Pedig vetőmag gyanánt csak 64 kiló rozsot használnak. Ilyen talajviszonyok és agrotechnika alkalmazásával felesleges volna többet vetni, mert minden mag egyforma mélyre kerül. A két hen- gerezés között elvetett mag minden része szorosan hozzányomódik я talajhoz,

daság történetében. Mérhetetlen szívós munkával, sok tanulással, a nép iránti izzó szeretettel életet fakasztott a sivár homokbuckákon.

tudományosan u. n. szimbiózis jön létre a növény és a baktériumok között. A baktériumok jól érezvén magukat, hihetetlen mértékben elszaporodnak és sok nitrogént halmoznak fel. A csillagfürt sok nitrogénhez jutván, újabb és újabb gyökeret fejleszt. A gyökerekben újabb gumókon még több baktérium fejlődik. A gyökérzet gyökérsavat választ ki, ami az oldhatatlan ásványokat oldhatóvá, a növények számára felvehetővé teszi. A csillagfürt testébe beépült nitrogén annak elhalása után — tehát zöldtrágyának való leszántás után — részben a baktériumok tápláléka lesz, részben gáz alakjában a levegőbe távozik. Ez a nitrogén körforgalma.

Mind a növény, mind a baktériumok lélekzenek is. A baktériumok lélekzes közben oxigént vesznek fel a levegőből és széndioxidot lehelnek ki. Ez a széndioxid a talajból kiáramlik és a növények a levél fonákján lévő nyílásaival felveszik, az egyik fő tápanyagukat, a szenet kivonják belőle, az oxigént pedig kilehelik. A növények a levegőből nem tudják felvenni az oxigént, csak miután a baktériumok azt átalakították széndioxiddá. — Ilyen módon a szén is körforgást végez, mint a nitrogén. E folyamatok nélkül erőteljes növényi élet alakulhat ki.

nem

több

vetik bele. Addig szántást nem kap, csupán boronálással tartják tisztán a talajt. Vetőszántást sem kap, hanem két henger között történik meg a vetés. Ezzel a műveléssel azt érik el, hogy a leforgatott zöldtrágyaréteg háborítatlanul marad. Egész esztendőben úgy működik ez, mint a szivacs. A talajba áramló nedvességet, tápanyagot, levegőt magába szívja. A baktériumoknak ez a réteg szinte „üdülöotthont” biztosít, aminek következtében élénken tevékenykednek. A rozs gyökérzete bőségesen táplálkozik egész tenyész- ideje alatt, elegendő nedvességhez jut e nedvességtároló rétegből.

elegendő nedvességhez jut, egyszerre kél ki, egyszerre bokrosodik. Az egész tábla növényzete egyenletesen fejlődik, a sarjhajtások is az anyakalászok méreteire fejlődnek. így az aratás idejét a leghelyesebb időpontban lehet megválasztani, a pergési veszteség minimális. Mindezeket érdemes megfontolni a homoki gazdálkodóknak, mert a homokjavító vetésforgóknak ezek

A vegyes trágyss 7 szakaszos vetésforgó érdekességei

Sí osszadalmas lenne a töb- bi szebbnél-szebb termésekkel biztató homok javító vetésforgók ismertetése. De egyiknél; egy; 7 szakaszos vegyes szerves- trágyás vetésforgónál érdemes még időzni néhány percig. E vetésforgó földje minden 7 évben egyszer kap istállótrágyát. Ezen kívül a taljerőfenntartást tarlócsillagfürtös zöldtrágyázás, csillagfürtmag-ter- mesztés és szálastakar- mánytermesztés biztosítja arányos mütrágyahasználattal. Ebben a vetésforgóban eddig a legkevesebb termés rozsból kh-kint 17 mázsa volt, a legmagasabb termésé 26 mázsa. A 20 mázsán felüli átlagtermések itt már megszokottá váltak.

Érdekes agrotechnikával termelik ebben a forgóban a görögdinnyét. Sajátságos Westsik-féle módszer ez. A dinnye talaját még ősszel félmagú rozzsal ritkán vetik be. (Ez akár másodosztályú magból, vagy jobb ocsuból is kikerülhet.) Az élő rozs szerepe az, hogy védje a felső termőréteget a homokfúvástól. Ha tavasszal a rozs eléri az arasznyi magasságot, lúdtalpé lókapával, vagy kulti- vátorral ki kell kapálni. A kikapált rozs ráborúl a taÚjabb kedves vendégek: a

M egszokott dolog a te- lepen a látogató csoportok sűrű érkezése. Ezúttal különösen kedves vendégek érkeztek a déli órákban a telepre: a román mezőgazdasági küldöttség. A telep munkatársai megoszt, ják a munkát: Korchma József lép Ajtay Ödön helyére, Ajtay pedig a román küldöttséget vezeti a határszemlére. A küldöttség siet, de a dúsan termő búza- és rozstábláknál álmélkodva állnak meg és tudakolják, hogy miért nem dőlt meg a nehézfejű gabona. A választ sebesen jegyzetelik, nem akarnak egy fontos szót sem kifelejteni. A heKörséta után a tanteremben

A kísérleti parcellák ta- nulmányozása a déli órákban ér véget. A látogatók ebéd után a tanteremben gyülekeznek. Itt is sok érdekesség kelt figyelmet. A falakon körül a vetésforgók festett, színes képe varázsolja még egyszer elő a délelőtt látottakat. A terepasztalon ugyancsak a vetésforgók miniatűr modellje van -úkítva. Tanulságos grafikonok, a megye talajtérképe, talaj- és vetőmaggá "’ítmény, ritka érdekességű dísznövények, tudományos eszközök, gazdag könyvtár zsúfolódik össze — meg kell mondani — ilyen nagy’-./, .ságú intézménynek annál szerényebb hajlékában. az alapelvei. A zöldtrágyas gazdálkodással biztonságo sabb a termelés még az. istállótrágyás gazdálkodás-, nál is. Ezt a 25 éves eredmények bizonyítják. Az istállótrágyás föld csak a nedves esztendőkben terem többet, mint a zöldtrágyás. Azonban nálunk 10 évből csak kettő csapadékos, a. lobbi szárazabb, vagy aszályos. 7—8 évben tehát a

termése született' az *

zöldtrágyás föld magasabb. Ebből Westsik elvtársnak megállapítása, hogy „az istállótrágya hevít,, a zöld-: trágya üdít.’’ lajra, ott fonnyad el és ve- I dőrétegül szolgál. Nemcsak I a homokfúvástól, hanem а I májusvégi kései fagyoktól' I is védi a görögdinnye-fész- I keket, amelyeket még a Iá- I bonálló rozs között vágtunk I ki kézi kapával. A talaj fel- I színén hagyott kivágott I rozs hőszigetelőként is sze- I repel. Nem engedi a talajt I sem túlgyorsan felmeleged- I ni, sem túlgyorsan lehűlni. I Ez beigazolódott a gyakor- I latban többször is, de ki- | váltképpen 1953. májusa- | ban, amikor a telepkörnyé- ki dinnyék, a bab, a kukorica, sőt a burgonya is lefagyott. A telepen azonban semmi baj nem történt. A múlt esztendőben 156 mázsa dinnyét vitt a gazdaság piacra. (Azóta a dinnyekertészek zöme eltanulta ezt! a módszert.) Ajtay Ödön gyakran folyamodik magyarázata közben humoros hasonlatokhoz, szemléltető ké-1 pekhez, hogy jobban érthetővé és maradandóvá tegye a lényeges dolgokat. A homoktalajnak a hőhatá-, sokra történő megváltozását így szemlélteti:

— A homok hamar fel- / melegszik, mint a fiatal leány; hamar lehűl, mint az öregedő gavallér és folyton éhes, mint a régi sor- kosztos diák.

román küldöttség érkezén lyes agrotechnikában és a szakszerű műtrágyázásban: rejlik a gabenaszálak szilárdsága. A dombtetőn a. sivár homokon újabb álmélkodás, kérdések, jegy7, zetelés. Vissza már nem fordulnak a párhuzamos úton, hanem szívélyes búcsúzás, ajándékozás közben indulnak az országúton várakozó gépkocsik felé. Sajnálják, hogy Westsik elvtárssal nem találkozhattak, aki most Pesten van, de meghívták őt is helyettesét is, hovy viszonozzák a látogatást és előadásaikkal adják át tapasztalataikat a romániai homoktalajok megjavítása érdekében.

A délelőtti tapasztalatok7 értékelése, egyes kérdésekre adott válaszok a látogatók és a vendéglátók részéről egyaránt nagy lelkesedéssel, érdeklődéssel tartott délután 6 óráig. A telep munkatársai ezalatt nemcsak a homoki gazdálkodás legfontosabb kérdéseit tisztázták, hanem rámutattak a szatmári és beregi vad, hidegtalajok megjavításának módozataira is.

J?gy nap csupán, de sok

■ж“4 kincset érő tapasztalatokat adott a látogatók-' nak. Az agyakban és a szivekben új elhatározások’ sarjadnak, amelyek megsokszorozódva serkentenek a Nyírség felvirágzására

Д milliárdos ingyen-munkás hadsereg megszervezése