Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)
1956-06-12 / 136. szám
NÉPLAP 1858. Junius 12, ked Földmüvesszövetkezeti híradó A falu dolgozóinak összefogása szükséges Berkeszen A berkesziek már négy éve kérik, követelik még egy szövetkezeti üzlet megnyitását. Tegyük hozzá: jogosan. Azonban a régi bolthelyiségek. — melyek magánosoké voltak, — nem felelnek meg a célnak, s újat kell építeni. A falu már számos gyűlésen ígéretet tett: társadalmi munkával segíti az építkezést. Államunk 118 ezer forintot adott az új üzlethelyiség felépítéséhez. A berkesziek szűknek találják az italboltjukat is és helyette szintén újat kérnek. A beruházási összegből megoldható, ha az ígéretüket teljesítik. S itt nincs rendjén valami. Az egyéni dolgozó parasztok közönnyel nézik a szövetkezet építkezését. Mi az oka ennek? A fő oka az, hogy négy év alatt nem döntötték el, hova szeretnék és lehet építeni az új üzletet. Négy hely jöhet számításba. Az első kiesik a helyi forgalomból. A második egy nyolc éve lezárt temető sarka, s a szövetkezetnek legalább 30 ezer forintjába kerülne jópár halott átszállítása. Az Útfenntartó Vállalat szintén beleJOGÜGYI TANÁCSADÁS A munkakönyvek jogtalan visszatartása kárt okozhat a földművesszövetkezeteknek A megyei bíróság a napokban tárgyalta a nyírbogát! földművesszövetkezet feljelentését; A földművesszövetkezet R. J. volt boltkezelőtől és feleségétől polgári per útján 12.146 forintot követelt. A bíróság a szakértői vélemények meghallgatása után csak 11.623 forintot ítélt meg a földművesszövetkezetnek. A földművesszövetkezet viszont csak 6.023 forintot kaphat meg az ítélet jogerőre emelkedése után, ha az alperesek önként nem fizetnek. Mi tette szükségessé ezt a „cifra“ bírósági ítéletet? Az ügy előzménye az volt, hogy a boltkezelő és felesége hiánnyal számolt el még 1952. évben. P. G. szövetkeMeg kell keresni a hibák okait is A Penyigei Körzeti Föld- múvesszövetkezet polgári pert indított G. P. volt szövetkezeti boltkezelő ellen. A megyei bíróság tárgyalta az ügyet, s a 98/1952. MT. számú rendeletre hivatkozva, csupán leltári hiányért vonta felelősségre az alperest és kötelezte a havi illetménynek megfelelő összeg befizetésére. E pernek is előzményei voltak. A körzeti szövetkezetnél a revizorok felülvizsgálatot tartottak és megállapították, hogy G. P. szövetkezeti boltkezelőnek 16.587 forint hiánya van. Az ügyet a fehérgyarmati járásbíróság tárgyalta, s mivel a Magyar Nemzeti Bank könyvszakértője is megállapította a hiányt, így a bíróság G. P. boltkezelőt két év és 4 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az alperes fellebbezett a megyei bírósághoz. A megyei bíróság már csak hanyag. könnyelmű és felületes vagyonkezelést állapított meg és az eljárást a közkegyelmi rendelet alapszólhat az építkezésbe és joggal, — mert az útkereszteződésbe esne és számos balesetet idézne elő. A harmadik módja egy telekcsere lett volna, azonban a telket meg kétszeres áron sem adja el a gazdája. Pedig ez a hely lenne a legjobb. Végre a negyedikre esett a választás. Viszont távol van a falu végétől és közel esik a régi üzlethez. De mivel jobb nincs, emellett maradt a földművesszövetkezet. Igen ám, de az érdekelt falusi dolgozóknak ezt meg is kell magyarázni. De még azt sem tudják, milyen is lesz az új szövetkezeti vegyes- és italbolt. S nem véletlen, hogy a megszólított hetvenhárom egyéni dolgozó parasztból csak tizenhármán vettek részt a kőhordásban. A helyi és a gégényi tsz szállította ki a kövek jórészét. A helyi tsz tagjai kézierővel szintén segítik az építkezést. Többek közt egy nap nyolcán dolgoztak lovasfogatukkal együtt. Azonban az építkezéshez az égész falu összefogása kellene. Például a 870 mázsa követ, — a tanácstitkár ja- zeti ügyvezető, — P. J. volt JASZÖV-elnök utasítására 1952. december hó 31. napjától 1953. június hó 3-ig visszatartotta R. J. munkakönyvét. A munkakönyv visszatartása helytelen volt. A munkakönyvét a MT. 131. paragrafusának (3) bekezdése értelmében a vállalat .a munkaviszony megszűnésekor köteles kiadni a dolgozónak s az ebből eredő kárért — a munkakönyv jogtalan visszatartása esetén, — a vállalat felelősséggel tartozik. Mivel a törvény nem ismerése nem menti a vezetőket a felelősség alól, ezért a földművesszövetkezetet ért károsodásért P. G. és P. J. szövetkezeti és járási vezetőkkel szemben eljárás indult. ján megszüntette, a szövetkezetei pedig polgári per érvényesítésére utasította. A polgári per során a megyei bíróság megítélte a szövetkezet követelését a korábbi megállapítások alapján. Azonban a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezte. Döntését azzal indokolta, hogy a revízió csak a hiányt állapította meg, és nem vizsgálta meg annak okát. Pl. azt, ’’ gy G. P. szövetkezeti boltkezelő az áru- és pénzkezelésben, az adminisztratív r unkában s az alkalmazottak ellenőrzésében követett-e el mulasztást, s hanyagsága, felületessége, könnyelműsége miben mutatkozott meg. Tehát a leltárhiány ösz- szezsugorodett s így G. P. kisebb pénzbüntetéssel megúszta az ügyet. Pedig a revízió nemcsak a számokat, hanem a számok mögött a hiány okait is be tudta volna bizonyítani. Ebből az a tanulság, hogy a revizorok ne csak a számokkal törődjenek, hanem kutassák az azok mögött ■vaslatára, — a régi temető^ hoz hordatta a földműves- szövétkezet. Most kétszáz méterrel odébb kellene szállítani Azonban az elmúlt vasárnap csak egy szekérrel vittek át. Az egyéni dolgozó parasztok húzódozása a segítségadástól csökkenti a tsz-tagok kedvét is. Már ők is elmaradoznak. A földművesszövetkezet helyi vezetőségének tagjai, — Papp Lajos, G. Nagy Lajos és mások, — igyekezzenek segíteni. A szövetkezeti dolgozók szintén részt vesznek a munkában. Még az úttörők sem hiányoznak. Azonban mindéz kevés. A szövetkezeti üzletet június 30-ig tető alá kell hozni. Megvalósulásához az egész falu összefogása szükséges. A berkesziek képesek erre, ha okosan, hozzáértően megbeszélik az üzlet építésének nehézségeit és a jelenlegi megoldás szükségességét. Mindannyian megértik: Az ő életük megkönnyítésére, szebbétételére épül a szövetkezeti vegyes- és italbolt. Varga Gyula lévő eseményeket s az események okait is. dr. Hargitai László jogügyi előadó. írásbeli megrovás A ramocsaházi körzeti földművesszövetkezet igazgatósága megvitatta Orha László nyíribronyi böltkeze- lő ügyét. Orha egy darab 80- as kaszát 50 forint helyett Papp Zoltán bdlsat 6 holdas egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot a földművesszövetkezetek nyíregyházi járási központja választmányának elnökét a határban kerestem fel. Burgonyát kapált. Bár az 50 éven túl jár, mégis gyorsan mozgott kezében a kapa. Ahogy szóba elegyedtünk, elmondtam rteki. hogy azért kerestem meg, mivel a faluban olvasott embernek ismerik. Azért érdekelt a dolog, mert én könyveladással is foglalkozom, mint szövetkezeti alkalmazott. Mosolyogva hallgatta fejtegetéseimet és hellyel kínált a zöld pázsiton. — Nem árt egy kis pihenés — mondotta Papp elvtárs. — Itt az akácfa alatt kellemesebben el- tölthetjük azt a pár percet Szóval azt beszélik rólam a faluban, hogy sokat olvasok? Hát szoktam néha. Nem igen árt a parastnak sem, ha egy kicsit okosodik. — Mióta olvas rendszeresen? — érdeklődtem. — Nemrég kezdtem hozzá — válaszolt. — Csak 1945-től. Addig csak. a kalendáriumot bújtam a tél idején. Minden sorát végigböngésztem. Nem maradtak ki belőle még az Szervezettebb sörellátást 1 Már május hónapban is — de különösen napjainkban — gyakran jelenti a Meteorológiai Intézet a 23- 26 fokú meleget. A meleg időben a fogyasztók gyakran megkívánják a sört és a különböző hűsítő Italokat. így van ez Nagykállóban is. Azonban csak szeretnének sört inni, mert nincs. Néha egy hétig sem lehet sört kapni a szövetkezet italboltjaiban. Nem a boltkezelő hibájából, mert elég gyakran sürgeti a tervszerinti sörmennyiség leszállítását. Azonban Schwartz elvtárs, a Sörforgalmi Vállalat nyíregyházi kirendeltségének igazgatója arra hivatkozik, hogy „kár a fuvarért“ küldeni 5—10 hektóliter sört Nagykállóba. Csak teljes rakománnyal közlekedhetnek a gépkocsik. Ez utóbbival egyet is értünk, azonban az is igaz, hogy a Sörforgalmi Vállalat gépkocsijai majd minden nap keresztül mennek Nagy- kállón és hetenként egy- szer-kétszer kiszállíthatnák a községnek járó sörmennyiséget. A nagykallóiak szeretnének gyakrabban sört inni, s ez nem annyira a tervszámoktól. hanem a Sörforgalmi Vállalat munkájától függ. Javasoljuk: szervezettebben gondos kódjának a dolgozók sörei- látásáról. ZSUKK MIKLÓS 52 forintért adott el. Az elkövetett árdrágításéit az igazgatóság írásbeli megrovásban részesítette a boltkezelőt. országos és hetivásárok sem. Jórészét már kívülről fújtam, mivel többször elolvastam. A felszabadulás után Kokas Ferenc, az iskolaigazgatónk egy könyvet nyomott a kezembe. Mondotta, olvassam el. Sok hasznos dolog van benne. Hát elolvastam. Igaza létt. Kértem, nem haragudnék, ha máskor is adna ilyesmit. Attól kezdve rendszeresen elhozott hozzám еду-két könyvet. Papp István elmondotta még, hogy főlég történelmi könyveket olvasgat. Meg akarja ismerni, hogyan éltek ezelőtt az emberek. A történelmi könyvek mellett különböző szépirodalmi könyveket és mezőgazdasági szakköny. veket is átolvas. Mert mint mondotta: jó azzal foglalkozni, amiből él az ember. Márpedig számára sok hasznos tanács akad egy-egy mezőgazdasági szakkönyvben. Többek közt megtanulta, miként kell helyesen kezelni az istállótrágyát, hogy ne veszítsen sokat a tápérté- kébcl, mire a földbe kerül. Más szakismeretekkel is összebarátkozott és hasznosítja kis gazdaságában. Tudományát nem rejti véka alá. Igyekszik gazdatársaival is megismertetni. Nemrég húszonVédekezzünk a káposztafélét kártevői ellen A káposzta-kártevők közül a káposzFalégy a legveszedelmesebb. A káposztalégy a korai káposzta kiültetése után jelenik meg és apró, hosszúkás tojásait a palántaszárak közelében a földre rakja, vagy magára a palánta szárára. 6—7 nap I múlva kelnek ki a nyüvek, | melyek fehér színűek és fej- I létt állapotban 5 milliméter j hosszúak. Berágják magu- : kát a gyökérbe. így pusztítják a fiatal növényt. A nyüvek 20—30 nap múlva bebá- bezódnak és további 15—20 nap múlva már új nemzedék jelenik meg belőlük. A káposztalegyek ellen DDT tartalmú porozószerrel kell védekeznünk. 1 hold föld porozásához 8—10 kiló porozószer szükséges. A lárvákat csak szublimál oldattal semmisíthetjük meg. A szublimál oldatot a következőképpen készítjük: 10 liter vízben 6 gramm szublimátot oldunk fel és a káncsztapalánta kiültetés j után 10 naponként — 3 ízben — 1 deciliter oldattal beöntözzük. Szublimál helyett gyümölcsfakarbonéi iumot is használhatunk, melyből 10 liter vízhez 0.5 decilitert kell adnunk. Ha a fenti szerek közül egyik sem áll a termelők rendelkezésére, a légytojással megfertőzött földet kaparjuk el a növény mellől és helyébe friss földet szórjunk. Ez esetben előnyös a káposzta trágyázása. A késői káposzta kiültetett palántáin nagy mennyiségben találhatunk káposztapoloskáh A káposztapoloskák a káposztaleveleket szivogatják és szívásuk nyomán a leveleken kis sárgás, később elhatod magával összefogott és egy burgonyatermelési szakcsoportot alakítottak. A szakcsoport fő célja a terméshozam növelése. Céljuk holdanként száz mázsa burgonya termelése. Igyekszenek minden jó módszert felhasználni ennek elérésére. A szakcsoport tagjai korai burgonya termelésével is foglalkoznak. Nagyobb mennyiségű burgonyát előcsiráztattak, korán kiültették, idejében kapálják és pétisózzák. Komoly jövedelemre számítanak újburgonyából. Beszélgetésünket ismét visszaterelem a könyvolvasásra. — Papp elvtársnak melyik könyv tetszett a legjobban az eddig elolvasot- tak közül? — kérdeztem. — És honnan szerzi be a könyveket? — Nem könnyű rá válaszolni, — felelte. — Nekem minden könyv tetszik, amely szórakoztatja és neveli az embert. De mégis úgy vélem, a legtöbbet Vßs Zoltán elvtárs könyvéből tanultam, melyben leírta a 16 évi fegyházi életét. Megismertem ebből a könyvből, mi jellemzi az igazi kommunistákat. Gerinces, igaz- ságszérető és harcos embernek kéll lenniök. Jó száradó foltok keletkeznek. Ha sok a poloska, akkor a szívásuk következtében a levelek teljesen elszáradnak. A poloskákat meg lehet ismerni a színükről is. Okker sárga, vagy kármin piros alapon fekete rajz alakúak,. A lárvák a kifejlett poloskákhoz hasonlítanak, de kisebbek, szárnyatlanok és potrohúkon haránt irányú fekete sávokat viselnek. Hasonlóképpen szivogatják a leveleket, mint a kifejlettek. A káposztapoloskák ellen leghatásosabb védekezési mód a Hungária Matadoros porozás. A porozást legkésőbb 30 nappal a káposztaszüret előtt be kell szüntetni. A káposztafélék kártevői’!' közé tartozik a káposzta-ba- gclypille-hernyója, az úgy-'- nevezett mocskospajor, д • mely zöldes, zöldesbarna,/ vagy sárgászöld, — ritkán majdnem fekete színű, — ée 5 cm-re is megnő. Ez a hernyó a fejeskáposztában jáJr ratokat rág. A káposztalepke her* nyója főleg a nyár mg/- sedik felében pusztítja á posztaleveleket. A hernyó kékes, zöldszínű, sárga® esi“ fekete pontokkal tarkázott. A kikelt hernyók ellen a bevált védekezési módszer az 1 százalékos Hungária Matadoros permetezés, illetve porozás. A káposztában járatokat rágó hernyók el-* len 3—4—5 százalékos konyhasó-oldattal permetezzünk. Ebben az esetben a védekezésnek ez a legolcsóbb és a legjobban bevált módszere. A szórófejeket úgy tartsuk a káposztafejekre, hogy a járatokban is' bőven jusson permetlé. Bállá Géza Zöldszöv lenne, ha sokan átolvas^ nák ezt a könyvet. — Hogyan jutott ehhez a könyvhöz? — Ez a könyvet Darvas^ József elvtárs küldte ne-\ kém — mondta. — Darvas, elvtárs nálam járt 1946- ban, s nem feledkezett^ meg rólam. Pedig mar, évek óta miniszter és én\ meg továbbra is csak parasztember vagyok. Szóval jólesik az embernek, ha, az ország vezetői megken resik. A burgonyakapálás sür- gette Papp elvtársat, s így pár szóval még elmondta*, hogy a könyvek jórészét rt. megyei könyvtárból kölcsönzi. Ha pedig valamer lyik könyvet nagyon megszereti, megvásárolja. Az olvasásra még a legszorgalmasabb dologidőben istalál módot. Azonban leg* többet télen olvas. Papp elvtárssal folytatott rövid beszélgetésünk i:égleg meggyőzött arról, minden tőlünk telhetőt el kell követnünk a könyvolvasás szélesebbkörű el- terjesztésére. Az olvasott, tájékozott dolgozó sokkal, hasznosabb tagja a társadalmunknak, mint aki nem forgatja a könyvek lapjait. ENDRESZ LÁSZLÓ.
