Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-09 / 134. szám

(Világ. ftf&leiárfai eggeililfefek! SZABOLCS- . SZATMÁRI í AZ MDP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam. 134. szám' ИВ11ШЯШ —11 .ВД11-1ЦДП!1Ш1 A tanácstagokon múlik a tanácsülések sikere ÁRA 50 FILLER Farog a Tiszalöki Vízmű I« számú turbinája Egy-egy tanácsülés valóságos parlament a község életében. Különösen akkor, ha eleven, sokoldalú vita kö­zepette tárgyalja meg a falu a választók legfontosabb kérdéseit, s így hoz megfelelő határozatokat. Ez az ele­ven munka azonban csak ott lehetséges, ahol valameny- nyi tanácstag felelősségteljes résztvevője a közügyek intézésének. Fejlődő demokráciánk egyre tisztább és egészsége­sebb légkörében szinte rohamosan növekszik a tanács­tagság aktivitása. Erre utalnak a példák: Tiszaeszláron, Nyírkátán, Paszabon, Nyíregyházán is megnőtt azoknak a tanácstagoknak a száma, akik körzetükben szinte állandóan tartják választóikkal a kapcsolatot, s ennek eredményeként a dolgozók jelentős részt vállaltak köz­ségük szépítéséből, teljesítik állampolgári kötelezettsé­geiket. Nincs község a megyében, ahol ne lehetne fel­mutatni a tanácstagok munkájának eredményeit. De vajon elmondhatjuk-e azt, hogy a tanácsülések már be­töltik hivatásukat, hogy teljes tanácstagságunk buz­galommal, lankadatlan szorgalommal vesz részt a ta­nácsülés munkájában? Nyilvánvalóan nem. Érdemes tehát részletesebben is megvizsgálni: milyen jogai és kötelességei vannak egy tanácstagnak a tanácsüléseket illetően. Csütörtökön, néhány perc­cel egy óra előtt megper­dült a vízmű I. számú tur- biniája. Néhány perc múl­va leállították a hatalmas gépet, hogy a biztonsági méréseket elvégezzék, majd két óra után újra rábocsáj- tották a vizet és azóta ma reggelig egyfolytában for­gott. Ma reggel újra elvégzik a szükséges méréseket és elő­készítik felpörgetésre, szükséges fordulatszámot kell majd elérni. A keddi „főpróba” után megkezdik az állórész sze­relését és a jövő hónapban már megkezdi munkáját a Tiszalöki Erőmű első tur­kedden történő amikor is a legmagasabb 1956. június 9, szombat A pedagógusok napján virágokkal köszöntötték növendékei Gyulai Endréné tanítónőt is. A „tanító néni” meghatódva köszöni meg az üdvözlést. '* “ ■ ■ 11 binája. Annyi áramot szol­gáltat majd az országos körhálózatba, amellyel el tudnák látni a megye egész ipari és háztartási áram­szükségletét. Tito elnök Leningfrádban Június 7-én délután Tito elnök, a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság elnöke és Bulganyin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke gépkocsin beutazta a várost. A Nyevszkij su­gárúton megállították gép­kocsijukat és sétára indul­tak a nyilvános könyvtár épületének környékén, ott, ahol 1917-ben az ideiglenes kertnél megállíttatták ko­csijukat és betértek egy ká­véházba. A parkban eb­ben az időben sok gyer­mek tartózkodott. Joszip Broz-Tito és Bulganyin fagylalttal és cukrászsüte­ménnyel vendégelte meg őket. Csütörtökön este Tito és Bulganyin elvtársak Csaj­kovszkij : Csipkerózsika c. balettjét nézték meg. A közönség lelkes tapssal üd­vözölte a vendégeket, Szovjet-jugoszláv egyezmények ratifikálása Feltétlenül az a helyes, ha a tanácstagok részt vesz­nek a tanácsülést előkészítő munkában is. Joga és kö­telessége valamennyi tanácstagnak, hogy javaslatokat tegyen a tanácsülés napirendjére. S ez igen hasznos dolog. Vannak tanácsok, amelyek üléseinek napirendjén évek óta kizárólag „nagy átfogó“ kérdések szerepelnek, begyűjtés stb. Nagyon helytelen, ha a felsőbb szervek által javasolt napirendi pontok kiszorítják a lakosság égető helyi problémáit. Ez volt a gyakorlat hosszú ideig megyénkben is, s ez szárnyát szegte a tanácstagok építő javaslatai érvényesülésének, a dolgozók alkotó kezde­ményezése kibontakozásának. A választók mindenütt elvárják, hogy a tanácstag tevékenyen| vegyen részt az egyes napirendi pontok vitájában. Azt követelik, hogy az ő érdekükben eleven, bíráló légkör váltsa fel a karemelő gépezetet.^ Ha a tanácstag javaslatokat tesz, ez döntő jelentőségű a ta­nácsülés munkájában, hisz a tanácsüléseken így tud kibontakozni a választók akarata. És, hogy ez így le­gyen, ehhez meg kell ismerni a választók véleményét, kívánságait, javaslatait. A területi pártszervezet és az MDP-csoport segítsen kiválasztani a legfontosabb tár­gyalni valókat. A tanácstagok mondják el a kisebb, úgynevezett apró ügyeket is. Mennyire a nyíregyházi választók érdekeit képviselné például az a városi ta­nácstag, aki javaslatot tenne a tanácsülésnek, hogy fog­lalkozzon a nyíregyházi útcák tisztaságának kérdésével, vagy a terek parkosításával, amit a végrehajtó bizott­ság nem tart eléggé szívügyének. Sok mindennel lehet még foglalkozni a tanácsülés­nek. Az egészségüggyel, vagy például ebben az időben azzal: hogyan biztosítja a földművesszövetkezet a dolgo­zók ellátását a nagy nyári munkák idejére. Jelentős az a megyei kezdeményezés, hogy a tanács­tagok közül alakítsanak ideiglenes bizottságokat, ame­lyek hivatása megvizsgálni, hogy a tanácstagok fogadó­óráin, beszámolóin elhangzott panaszok, felmerült prob­lémák hogyan nyertek elintézést. A választókkal való beszélgetések során aztán újabb javaslatok, sok helyes kezdeményezés merülhet fel. Súlyos hanyagság, hogy nem mindenütt hívták életre az ideiglenes bizottságo­kat, s ahol ez megtörtént, nem fordítottak egyáltalán figyelmet a munkájára. Jön az újhurnonya Igen nagy örömére szolgálhat minden vá­rosi. dolgozónak, ha a hosszú tél után zöld­ségfélékhez és ízletes tavaszi ételekhez jut­hat a piacon. A raka­mazi, vencsellői és ti- mári dolgozó parasz­tok jóvoltából Nyír­egyháza piacán na­gyobb mennyiségben megjelenik az újbur­gonya. A három köz­ség dolgozó parasztsá­gától a nyíregyházi Zöldszöv. eddig több mint 7 vagon burgo­nyát vásárolt meg. Kiváló vállalatok A Szabolcs-Szatmár me­gyei Fűszer- és Édességke­reskedelmi Vállalat ez év első negyedévi jó munkája alapján harmad ízben el­nyerte a Belkereskedelmi Minisztérium „kiváló válla­lata” címet. Kiváló címet kapott a Vasnagykereskedelmi Vál­lalat is. Ugyancsak a belkereske­delem kiváló vállalata lett, ezúttal másodszor a Nyír­egyházi Állami Aruház. kormány hatósági szervei lőfegyverrel támadtak arra a bolsevikek szervezte jú­liusi tüntetésre, amelyben Joszip Broz, a fiatal mun­kás is részt vett. A lenin- grádiak ezrei lelkesen üd­vözölték Joszip Broz-Titót és Bulganyint. Tito elvtárs és Bulganyin elvtárs ezután gépkocsin folytatta sétaútját. A nyári A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége 1956 június 6-án kelt törvényere­jű rendeletével ratifikálta a Szovjetunió és a Jugo­szláv Szövetségi Népköz­társaság között Moszkvá­ban 1956 május 17-én alá­írt kulturális együttműkö­dési egyezményt. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége egy másik, 1956 június 6-án kelt törvényerejű rendele­tével ratifikálta a Szovjet­unió és a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság kö­zött 1956 május 22-én Moszkvában aláírt egyez« ményt is, amely a kettős, állampolgárságú személyek! állampolgárságának ügyét! rendezi. Fogadások a finn pariamenti küldöttség Hegedűs András, a Mi­nisztertanács elnöke pénte­ken délben fogadta a Finn Köztársaság hazánkban tar­tózkodó parlamenti kül­döttségét. A Minisztertanács elnöke elmondotta a képviselők­nek: a magyar nép nagyra értékeli azokat az egészsé­gesen fejlődő kapcsolatokat, amelyek Finnország és Ma­gyarország között kialakul­tak. Mintegy másfélórás me­leg, barátságos hangulatú beszélgetés során a képvi­selők elmondották magyar­országi tapasztalataikat és szóltak a magyar-finn kap­csolatok fejlesztésének le­hetőségéről. A Minisztertanács elnöke a beszélgetés során vál l­tiszteletére szolt a képviselők kérdé­seire. Dobi István, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke pénteken dél­után fogadta a hazánkban tartózkodó finn parlamenti küldöttséget. Dobi István hosszantartó, szívélyes beszélgetést foly­tatott a küldöttség tagjai­val. Szalai Béla, az ország« gyűlés külügyi bizottságá­nak elnöke pénteken a vá­rosligeti Gundel-étteremben ebédet adott a finn parla­menti küldöttség tiszteleté­re. Az ebéden részt vetceki a külügyi bizottság tagjai.' Д Francia Köztársaság új magyarországi követe átadta megbízólevelét Dobi István, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöki tegnap fogadta Jean Paul-Boncour rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert, a Francia Köz­társaság új magyarországi követét, aki átadta meg­bízólevelét. Jean Paul-Boncour követ, megbízólevele átadásakor meleghangú beszédet mon­dott. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke Paul Bon- cour követ beszédére ha­sonló hangnemben vála­szolt. Az utóbbi években keveset beszéltünk a tanácsta­gok interpellációs — kérdezési — jogáról. Ideje, hogy a függetlenített vezetők nagyobb segítségével feleleve­nítsük és gyakoroljuk a tanácstagoknak ezt a jogát. Mint ahogy jó lenne felkarolni a városi tanács kezde­ményezését is, amely szerint az állandó bizottságok gyűjtik össze a tanácstagoknak azon javaslatait, ame­lyeket a választókkal való beszélgetés során szereztek. Ezeket a javaslatokat a tanács ülése elé terjesztik meg­tárgyalás végett. Az is helyénvaló dolog, hogy a tanács­tagok körzetükben minden tanácsülés után beszámol­nak választóiknak a határczatokról, rendeletekről, s egyben kikérik véleményüket. Csak ilyen úton születhetnek mindenkit érdeklő határozatok, a kollektív bölcsesség gyümölcseiként. Csak így lesz képes tanácstagságunk a párt politikájá­nak szellemében, a dolgozók akaratának megfelelően ve­zetni, befolyásolni a terület gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységét. Ezekben a napokban folynak községeinkben a ta­nácsülések. A második ötéves terv egyik munkás hónap­jának tanácsülései ezek. Szükséges, hogy minden ta­nácstag felkészülve menjen a falu államhatalmi testü­letének ülésére és fokozottan vegyen részt annak mun­kájában. Panaszintézés két perc alatt Panaszintézés két perc alatt. — Távoli jövendők célkitűzésé­nek, vágyálomnak, vagy egyszerűen me­sének tűnhet. Márpe­dig nem a ködös jö­vőben, hanem pénte­ken délelőtt történt a dolog. Nem Meseor­szágban, hanem a Nyíregyházi Városi Tanács vb-ülésén. A végrehajtó bi­zottság éppen a pa­naszos ügyek intézé­séről tanácskozott A vita heves volt. A vb- tagok, osztályvezetők elősorolták egymás hibáit, s nem ritkán hagzott el a szó: „bü­rokrácia“. És közben mi tör­ténik? Akárcsak a szólásmondásban: far­kast emlegetnek és a kert alatt jár. Töpö­rödött anyóka kopog, de ki hallja meg a párnázott ajtó halk neszét ilyen vitában! Nem jnondfa senki, hogy „Tessék“ — de azt sem, hogy „Kívül tágasabb“. Belépett hát az asszony és 1 megállt a tárgyaló­asztal mellett. Olyan volt, mint maga a megtestesült panasz. Nem kellett sok biztatás, hogy bele­kezdjen mondókájá­ba; — 72 éves vagyok, kérem. Szegényesen élek. Van ugyan egy mostohafiam, de gz nem viseli gondomat. Ha valami könnyű munkára elmehet­nék ... A szívekbe nem lehet belátni: mit gondolhatott a sok vezető. De az bizto­san megfordult a le­iekben: vétek volna ilyen idős asszonyt munkába küldeni... Ám erre nincs is szükség. Még szociá­lis otthonba se kell mennie. Kiderül ez rögtön, egy kérdés. egy felelet után; — Van egy kis há­zam az Üj szőlő utcá­ban 400 öl szőlővel — folytatja a panaszos. —- A szomszéd eltar­tana érte. Ügyse sok kell nekem, csak egy kapa föld. Lehet-e ilyen egyezkedést csi­nálni? — Lehet, persze hogy lehet. Csak jöj­jön fel a néni a szo­ciális osztályra a szomszédjával. Köz­jegyző előtt írást csi­nálunk és minőén rendben lesz. . A serény másod­percmutató még két kört sem írt le, s az idős asszony dolgavé- gezetten távozott. A vb. tagjai nem számolták meg talán gondolatban sem, hány leirattal, kísérő­levéllel, iktatószám­mal és bélyegzővel vesződött volna a szakigazgatás, ha nem a vb. ülésére toppan be a panaszos. Jó lenne sok ilyen hasznos értekezletet tartani. • Ám az sem éppen megvetendő, ha ezután minél ke­vesebb papírral, ak­tatologatással intézik az ügyeket — a kis­tanácsterem párná-': zott ajtaján kívül is...l

Next

/
Thumbnails
Contents