Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)
1956-06-07 / 132. szám
1 N E P L A P 195«. június 7, csütörtök SZABOLCS-SZATMÁRI IFJÚSÁG------- .... .',г..Ц1Г!. , ,J ft.” I III. I I I. IIIÍ..-4-HW I! ЧП Ц -----==®- -e-— о.,-- | . !■ Ilii ~ I I II ТПГ Kérdés, amelyre tettekkel kell válaszolniuk a nyírteleki Szabad Nép TSZ fiataljainak: Miért nem vállalják az állatok gondozását? Az országos leány- és fiatalasszony találkozó küldöttei Van egy régi közmondás, amejy azt vallja, hogy: „A maga portáján senki nem lesz próféta ...” Az emberek szívesen élnek ezzel a gondolattal, nyilván van is valami magva. De a mi esetünkben nem állja meg teljes mértékig a helyét. Ugyanis a nyírteleki Szabad Nép Termelőszövetkezet fiataljait ugyanúgy megbecsülik falujukban, mint a megye bármelyik részén élő dolgozók, akik rendszeresen elolvassák a Néplapot s figyelemmel kísérik, hogy mily gyakorta szóba kerülnek ezek a fiatalok. Szívesen beszélnek róluk a szövetkezet öre- gebbjei is. Ok így összegezik a róluk alkotott véleményüket: élen járnak a munkában. De lássuk csak, mit takar ez a kifejezés. Elsorjáznak néhány dolgot, ami valóban igazolja állításukat. Megtudjuk, hogy a két ifjúsági munkacsapat — Farkas munkacsapata és ifjú Nagy Pálé — versenyében Farkas Istvánék vezetnek. A rájuk eső négy hold napraforgó első kapálását két héttel ezelőtt befejezték, hasonlóan megkapáltak 7 hold cukorrépát és ugyanennyit kiegyeltek. — De nem sok lehet a két csapat közötti különbség, mert — úgymond — fej-fej mellett haladnak. — Csak egy centi a különbség... A beszédes számok mellett olyan dolgokat is megtudhatunk, hogy hajnali ötkor munkába állnak, és a nyolcórai harangszó gyakorta ott találja őket a •’ öldön. Mi az ő véleményük erről? Azt mondják, hogy ott vasárnap is dolgozni kell. Az tény. Vasárnap este is meg kell etetni a jószágot, megfejni a teheneket. De jó arra is gondolni, hogy egy olyan termelőszövetkezetben, mint a Szabad Nép is, melynek igen szép állatállománya van — 181 darab sertés, 28 darab fejőstehén 10.8 literes fejési átlaggal stb. — nem csak abból áll az állatok gondozása, hogy az apámtól tanult szokványok alapján megetetek, és a fejést elvégzem. Az ilyen nagyüzemi gazdaságban az állattenyésztés is hozzáértő szakembereket kíván. S kik közül kerüljenek ki ezek a szakemberek? Az öregek közül? És ki veszi át tőlük majdan a „kormánypálcát”?-Nyilván, a fiatalok hivatottak erre. Szép dolog, nagyon szép, ha egy ifjúsági csapat szép eredményeket ér el a kísérleti parcellákon. Az sem megvetendő cél, mint az övék, hogy a silózásban országos elsőségre számítanak ebben az évben. A fiatalokat vonzzák az új termelési módszerek: a műtrágya különböző formájú felhasználása, az egyes növényfajtákkal való kísérletezések ... Mindezt a Szabad Nép TSZ ifjúságában megtaláljuk.. De van annál szebb, mint egy igen szép állatállományt gondozni,’ kinevelni? A jó munka eredménye, ha valahol igen, de itt megmutatkozik. Miért nem akarnak a Szabad Nép fiataljai szép állatállományukról megyei, vagy országos hírnévre szert tenni? Meg tudják tenni, hiszen annyi ambíció, lelkesedés van bennük, amihez hasonlóval ritkán találkozunk. Mivel agitálhatnának legeredményesebben a termelőszövetkezet fejlesztése mellett, ha nem egy példás, irígylésreméltó állatállománnyal? A nyírtelekiek elsősorban arról ítélik meg a gazdát, hogy milyen jószágot hajt a szekérben, vagy milyet a legelőre. Még azt is megnézik, meg van-e mosva a farka, és általában milyen tiszta ... Áldozatot kíván ez a munkakör. Dolgozni kell vasárnap is. Nem minden táncmulatság kezdetén lehetne jelen az állatgondozó. De ez nem azt jelenti, hogy veszve van egyéni életük. Ha teljes egészében meg akarnak győződni erről, beszélgessenek el a gacsályi Dózsa TSZ fiataljaival, akik keze munkája megyeileg ismert állatállományt teremtett. S jó volna azon is gondolkozni, hogy a vasárnapi munkát az állattenyésztésben dolgozó fiatalok megosztanák egymással, váltott műszakban dolgoznának, Gondolkozzanak ezeken a dolgokon, hiszen sokkalta többről van szó, mint gondolnánk. Egy közösségről, annak gazdaságáról. M. J. A villanyszerelő vállalatnál dolgozik Pásztor Lász- lóné elvtársnő. Amellett, hogy munkáját kifogástalanul elvégzi, arra is jut ideje, hogy a fiatalokkal fogAz éneklő ifjúság napja előtt Egy hagyományos történelmi jelentőségű éneklő mozgalom kibontakoztatására vállalkozott a nyíregyházi általános és közép-iskolák tanuló ifjúsága. Gyökerei visszanyúlnak a magyar zenei megújulás küzdelmes korába, amikor a 20-as évek idegen zenén nevelődött társadalma elzárkózott az igazi magyar népdal, a népdalból fogant új magyar müzene elől, mely pedig Európa egyik leghaladóbb muzsikája. Kodály gyermekkarai az új magyar zene és a nagy népdal gyűjtés nyomán úttörő mozgalom indult, az elavult lalkozzék. Kezdeményezésé, re egy ifjúsági brigád alakult, amely átlagosan 120— 140 százalékot teljesít havonta. Kiváló szervezési munkájáért és a termelésben elért szép eredményeiért abban a nagy megtiszteltetésben részesül, hogy részt vesz a Budapesten megrendezett országos leánytalálkozón. * A kisvárdai járási tanács növénytermesztési agronó- musa ez a fiatal lány. Különösen a járás termelőszövetkezeteinek DlSZ-szerve- zeteit segíti munkájával. De jó kapcsolatot tart-a járás egyénileg dolgozó fiataljaival is. Szerény tulajdonságáért és közvetlenségéért nemcsak a fiatalok, az idősebb dalárdázást és a mesterséges iskola zenét felváltó Éneklő Ifjúság új énekes kultúrája. A szép ének meghódította az ifjúságot és Kodály kórusművészete fogékonnyá tette Európa nagy zenéjének értékei iránt. Az Éneklő Ifjúság közös éneklése, tömeg énekkara óriási nevelő erő, mely lenyűgöző erővel hat és megrázó élménnyel gazdagít, igaz hazaszeretetre, hősi helytállásra nevel. Nem túlságosan nagy még ez a zenei termés, amellyel a mozgalom újra elindul. De mindenesetre komoly alap arra, hogy a közeljövőben megyénk több járásában is dolgozók is szeretik, tanácsait, szakmai vonatkozású útmutatásait elfogadják. Ezért küldik a járás fiataljai a leánytalálkozóra Szabó Erzsébetet* életre hívjuk ezt az igazi; I szép művészetre és ugyán.-i I akkor közös országépitő' munkára is lelkesítő mozgalmat. § A szabadtéri színpadon 1 június 10-én délután 4 óra-! kor a művészeti és hazafias célkitűzés megvalósításáért^ sereglik össze a nyíregyház zi általános és középiskolai ifjúság, hogy hitet tegyen a Bartók emlékévben és az úttörő szervezet jubileuma alkalmából a magasabbren- dű ember élet eszményéhez j és szocialista hazájához való' törhetetlen ragaszkodásról. SIPEKI PÁD, megyei ének szakfelügyelő Azt is elmondják, hogy szeptemberig befejezik a kultúrház felépítését, amiben a fiatalok is nagy szerepet vállalnak. Három-négy napot társadalmi munkára fordítanak. Arról is szívesen beszélnek, hogy az ő fiataljaik kultúrát akarnak vinni a termelésbe. Kísérletképpen néhány holdat kértek maguknak, melyen az új termelési módszereket alkalmazzák. Ök csinálják a pótbeporzást is... Egyszóval az ifjúság a termelőszövetkezet jobb keze, S mégis, az elismerésből fakadó ünnepélyes hangokba egy szikrá- nyi kesernyés íz kerül. — Nem akar a 35 fiatalból egyik sem az állattenyésztésben dolgozni. Elgondolkoztató dolog. A nyírteleki Szabad Nép TSZ fiataljait úgy ismertük meg, hogy szeretik a jószágot. A múlt évben arról váltak híressé, hogy legtöbbet silóztak. Manapság is így vannak vele. Eddig 300 köbméternél jóval több silótakarmányt készítettek. Ebben a munkában versenyre hívták a megye valamennyi fiatalját. S mégis, az idősebbek azon sopánkodnak, hogy mi lesz velük, ha kiöregednek? Nem lesz az állattenyésztésben hozzáértő ember, mert a fiatalok nőm hajlandók ezen a munkaterületen dolgozni. Amit az atomról tudni kell Atomenergia a közlekedésben Az atomenergia hatalmas, szinte beláthatatlan lehetőségeket rejt magában, az emberi jólét, az emberiség felemelkedése szempontjából. Csak az amerikai imperialisták kezében vált pusztító erővé a történelemnek ez az egyik legnagyobb jelentőségű felfedezése. A kommunizmust építő Szovjetunióban megkezdődött ennek a hatalmas természeti erőnek az emberi kultúra és jólét szolgálatába állítása. A Föld szén és olajkészletei már kimerülőfélben vannak, az emberiség energiaszükséglete pedig rohamosan növekszik. Angliában pl. már 15 év múlva nem lesz elegendő szén a szükséges energiamennyiséghez. Po- korovsky professzor, a műszaki tudományok doktora a benzint véve mértékül, a következőket írja: „A világ jelenleg ismert szén és ásványolajkészletei akkora benzinmennyiségnek felelnek meg, amely az egész földgömb felületét egy cm-nél valamivel vastagabb réteggel takarná be. Ha átszámítjuk benzinre az atomenergiakivonásra alkalmas uránkészleteket és egyéb nehéz kémiai elemkészleteket. úgy a földgömb felületén több mint száz méter vastagságú benzinréteget kapunk, azaz 10 000-szer vastagabbat, mint az előbb. Nem kétséges, hogy ekkora energiamennyiség sok évezredre elegendő". Az atomenergia békés felhasználásának lehetőségei közül jelen cikkünkben az atomerőnek a közlekedésben való felhasználásával foglalkozunk. ATOMREAKTOROK A Szovjetunió VI. ötéves terve feladatul tűzi ki az atomreaktorok olyan irányú fejlesztését, hogy a közlekedés követelményeinek is megfeleljenek. Atomreaktornak nevezzük azon berendezést, amely az atomenergiát hő alakjában szabadítja fel. Ennek működése hasonlít az előző cikkben ismertetett atommáglya működéséhez. Az atomreaktorok ma már a fejlődésnek olyan fokára jutottak, hegy lehetséges velük nemcsak ipari erőművek működtetése, hanem járművek — elsősorban hajók — hajtása is. Az újságközleményekből már ismeretes, hogy az Egyesült Államokban nemrég megépítették a „Nautilus“ nevű atemhaj- tású tengeralattjárót. Hosszúsága kereken 100 méter. Személyzete 100 fő. A motor teljesítménye több mint 7000 LE. 1957- re egy atomhajtású repülőgépanyahaj ót szándékoznak elkészíteni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mindkettő katonai alkalmazás. AZ ATOMREAKTOROK ELŐNYE Tekintsünk egy 50 000 LE-s hajót. 10 napos tengeri útra 12 millió kg. szenet kell magával vinnie. A hatalmas szénmennyiség a hajótér nagy részét elfoglalja, pedig ezt a teret áruk és utasok szállítására lehetne felhasználni. Ha szénből 12 millió kg. szükséges, akkor atomüzemanyagból 3 milliószor kevesebb, azaz 4 kg. elegendő. NEHÉZSÉGEK Az első és legnagyobb nehézség az, hogy a reaktorból gyilkos rádióaktív sugárzás árad ki. Ez ellen árnyékoló falakkal lehet védekezni. A példánkban említett 50 ezer LE-s hajó esetén a szükséges árnyékoló falak súlya mintegy ezer tonna. Ez ugyan soknak látszik, de hajóval könnyen elvihető. A 12 ezer tonna szénkészlet helyett csak ezer tonnát kell a sugárzás elleni védekezésre fordítani, a nyereség 1 Г ezer tonna. Nézzük a kérdést egy mozdonnyal kapcsolatban. A Szovjetunióban tervezés alatt áll egy 8 000 LE-s atommozdony. A mozdonyt 50 méter hosz- szúra és 5 méter magasra tervezik. A mozdony 1000 km-enként 15 gr. atöm- üzemanyagot fogyasztana. A mozdony súlya a súgár- védelemmel együtt 300 tonna körül lenne. (A Szovjetunió legnehezebb mozdonyának súlya szerkocsival együtt 140 tonna.) Ezért a tervezők új, a jelenleginél kétszeres, 3 méter nyomtávolságú pályára gondolnak. Kutatások folynak az atomenergiának repülőgépekben és gépkocsiközlekedésben való alkalmazásával kapcsolatban is. Pl.: egy korszerű, nagyteljesítményű repülőgép 10 000 km. távolságon mintegy 50 tonna folyékony üzemanyag helyett csak 50 gr. üzemanyagot fogyasztana. Vagy pl. egy Pobjeda gépkocsi 100 000 km-eS utón 12 tonna benzinfogyasztás’ helyett 10 gr. hasadó anyagot fogyasztana. Mindenesetre ezekkel kapcsolatban egyelőre még nagy nehézséget jelent. az árnyékolás kérdése. UTAZÁSOK A VILÁGŰRBEN Felmerülhet a kérdés, nem volnának-e megvalósíthatók a világűrbe tervezett utazások? Valószínűnek látszik, hogy a magenergia kis súlyra redukálva is elegendő energiát tudna szolgáltatni, hogy egy űrhajó kijuthasson a Föld vonzóköréből, A bolygó-rakéták és világűr-rakéták a magenergia segítségével megnyithatják számunkra a csillagos ég útját. Az Egyesült Államokban bizonyos asztronauták (csillagok közötti utazás hívei) jellemző tervekkel foglalkoznak. Igyekeznek rávenni a kormányt egy expedíció finanszírozására azzal a céllal, hogy a Hold az első foglaló jogán amerikai gyarmat legyen, és ott kjr meríthetetlen aranybányák feltárását remélik. Ez csak amerikai blöff, de nem lehetetlen, hogy aránylag rövid időn belül a Hold a bolygók közti repülőtér szerepét fogja betölteni. Természetesen még nagyon sok előre nem is sejtett akadályt kell leküzdeni, melyekkel nem akarunk itt bővebben foglalkozni. Látjuk tehát, hogy a békés kilátások igen kecsegtetőek, de a katonai lehetőségek szörnyűek. Ezzel kapcsolatban állapította meg az egyik osztrák napilap: „Kétségtelenül az Amerikai Egyesült Államoké a büszkeség, hogy először gyártotta és alkalmazta az atombombát. A Szovjetuniót illeti meg azonban örök időkre az a dicsőség, hogy elsőnek hasznosította az emberiség szénára' a? atomeröt,“
