Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-03 / 129. szám

1956. június 3, vasárnap NÉPLAP Ki az első ? Arany Kalász — Ezüst Kalász ? Csak vélt igazság? Keszélgetés a prémiumról A történelmi múltjára a foggal, körömmel megte­remtett életére oly büszke „tirpák“ tanyavilág' egyik távoli félreeső bodrában alakult meg a múlt év szeptemberében az i Arany Kalász TSZ. Arra a kéfdésre, hogy mikor alakult a szövetke­zet, mosolyogva adják a választ és így: — Jah, az már i nagyon régen volt... nem sokára egy éve lesz ... ! Hét család 11 taggal 120 hold földön alakította. Egy maroknyi nép ez, de meg­mutatta, hogy „nem ham­vában hótt '. Mai már 14 család dolgozik együtt és nem akárhogyan, mert a 24 tag nemcsak papíron létezik, hanem vállvetve harcol a közös eredménye­kért. Nem, ők még nem dicse- I kcdhetnek a tavalyi ered- I ményekkel, de mával, a' most folyó munkákkal Pontosságot és jó munkát várnak a nyíregyházi tsz-ek a Nyírteleki Gépállomástól A pontosság, a jó mun­ka — becsület manap­ság. Ezt megköveteljük mindenkitől. Erre nevel­jük gyermekeinket, buz­dítja pártunk dolgozóin­kat. Megköveteljük gép­állomásainktól is, hiszen a pontos és jó munká­júkkal nagyobb termést érhetünk el, több ke­nyérre, szebb életre szá­míthatunk. Annál is in­kább bosszantó azonban, ha egy gépállomás rossz munkaszervezés, hanyag­ság miatt eljátssza neve mellől azt a két szót: pontosság, jó munka. Ezt elmondhatjuk a Nyírteleki Gépállomás­ról is. A nyíregyházi ter­melőszövetkezetek veze­tői, tagjai — az Arany­kalászban, a Békében, a Szabadságban stb. — el­mondják, hogy amikor Soós elvtárs a gépállomás­ra került, a gépállomás pontos volt és jó munkát végzett, de most egy idő óta ennek az ellenkezőjét tapasztalni: mulasztást, hanyag munkát. A Sza­badság TSZ-nek Soós elvtárs egy! földterület gyors felszántását ígérte, de nem teljesítették. — Emiatt késett a vetés, a termés is alacsonyabb lesz. A napokban azt ígérték Zetort és fűka­szát küldenek lucerna vágáshoz, elmaradt. Több­szöri sürgetésre küldtek ugyan Zetort is, kaszát Is, csak éppen a kettőt együtt nem lehetett hasz­nálni. (A kasza másrend­szerű géphez való volt.) Egy hetet késett miatta a kaszálás, végül maguk a tagok vágták le. A mulasztás, a hanyag­ság és késedelem miatt a tsz. nem tehet semmit, hiszen a gépállomás — milyen leleményesség — megfelejtkezett a még februárban megkötött és aláírás végett a gépállo­másra vitt szerződéseket visszaküldeni. A szövet­kezet vezetői, ha emlé- igen. Ezzel végzik a kö­zösség jó hírnevét és igaz­ságát. Megalakulás után az egyéniek nevettek, amikor a tsz. későn vetette a ro­zsot. Olyan későn, hogy a kívülállóké akkor már j bokrosodott. A közösség ereje nyomán született eredmény — ami a kőfal­ként álló kövéredő kalá­szokkal bólogató, hullám­zó rozstengerben megnyit- ■ vánul — elnémítja a ki-1 csinylő nevetést és bizo­nyítja, hogy érdemes volt a teljes műtrágyázás, s a kétszeri fejtrágyázás. Az egyéniek még nem dicsérnek, de hallgatásuk elismerés. Négyzetesen vetették a i kukoricát, nem géppel, de mégis négyzetesen és így könnyen művelhetik ke­resztbe, hosszába. Sok tsz- tag észre sem vette a bur­gonya géppel ültetve a földbe került. Az első ka­keznek is a szerződött munkákra, de azok ha­táridejére nem. Szerezze vissza a gép­állomás jó hírnevét és pontossággal, jó munká­val érdemelje ki a nyír­egyházi szövetkezetektől is az. elismerést. .................... I Mi újság a Manda-bokori Szabadságban? Két termelőszövetkezet — a szélsőbokori Szabadság és a mandabokori Kossuth — , testvéri egyesüléséből született ez a tsz. A tag­ság az egyesüléskor úgy döntött, hegy a Szabadság nevet megtartja, mert a szélsőbokori Szabadság TSZ volt Nyíregyháza első ter­melőszövetkezete. A törté­nelmi név mellett a szö­vetkezetnek szép gazdasá­ga, állatállománya és tág lehetőségei vannak a gaz­dálkodás, a növénytermesz­tés, a jövedelmezőség ja­vítására. A szövetkezet földterületéből szántó 316 kh rét, kaszáló 25 „ legelő 8 „ gyümölcsös 1 „ erdő (1955-ben telepített) 5 „ háztáji 44 „ Mit mutatnak ezek a szá­mok? Világosan rámutat­nak arra, hogy a szövetke­zetnek állattenyésztésre nagy lehetőségei vannak. Ha figyelembe vesszük az idei vetéstervet, akkor méginkább meggyőződhe- ink erről. íme a v etés­!FV I Búza 85 kh Rozs 40 9f Árpa 20 Burgonya 18 Kukorica 47 if Cukorrépa 11 Takarmányrépa 8 • • Napraforgó 15 Dohány 8.5 ti Kender 5 fi Zabosbükköny, zab 23 Lucerna, lóhere 3Ö •» pálás még meg volt s a lu­cernából az utolsó szekér­rel kerül éppen a kazalba. Búzából 16 mázsás átlag­termést számítanak beta­karítani. . A dohány és a cukorré­pa termelési előleget meg­kapta a szövetkezet, de a tagok úgy határoztak, hogy nem osztják szét, hanem különféle felszeretéseket vásárolnak belőle. E'.őre- látóak voltak már a ter­melési terv elkészítésekor és a vetéskor, mert bizto­sították a leendő közös állatállomány takar mány- szükségletét. Ezen felül 1000 köbméter silót akar­nak másodvetésű takar­mánnyal megtölteni. Hét­főn vásárolnak négy tehe­net, utána 5 anyakocát és 15 hízónak való süldőt. Le­hetőség van baromfitartás, ra is. — Sertésbeadá­sukat eddig 90 százalék­ban teljesítették, a tojást a háztájiból összeadva, május elsejéig egész évre beadták. — Az alsósimai Ezüst Kalásszal vagyunk ver­senyben — mesélik boldo­gan a tsz. tagjai. — Az ér­tékelés szerint mi bizo­nyultunk jobbnak. Pilla­natnyilag csak ilyen ér­veink vannak, de ezek elég nyomósak ahhoz, hogy megmutassuk, mire va­gyunk képesek és elérjük, hogy ne mosolyogjanak rajtunk, hanem ősszel Ga­rat Mihály és hozzá hason, ló gondolkozású gazdák velünk együtt tervezzék a következő évi gazdálkodá­sunkat. Tehát a szántóterület több, mint 30 százalékát takarmányozásra alkalmas növényekkel vetették be. Ha ennek terméséből le is számoljuk az állami köte­lezettségeket, a munkaegy­ségre kiosztásra kerülő ter­ményeket és a megmara­dóhoz hozzászámítjuk, hogy a szövetkezet másodnövény­ként termel majd takar­mányt, akkor mondhatjuk, hogy az állattenyésztés fej­lődhet, hozama nőhet. Most ugyan vannak nehézségek, hiszen az egyesüléssel az állatlétszám növekedett, de a takarmánymennyiség nem Az elmúlt esztendőben szép termésátlagokat ért el a Szabadság Termelőszö­vetkezet. Érdemes néhány számot megemlíteni. Búza 17.98 q ösziárpa 21.98 q Burgonya 116.— q Zab 13.96 q A tagság szorgalma, igyekezete a tavaszi és a növényápolási munkák vég­zésében, arra enged kö­vetkeztetni, hogy a szövet­kezet ebben az esztendőben is szép sikereket érhet el. A tagok között a területet fel osztották, a soronlévö munkákat mindenki igye­kezettel végzi. Nem ritka az olyan eset sem, hogy egy tag ha észreveszi, hogy A szövetkezeti tagok szor­galma, igyekezete előroviszi a társasgazdaság ügyét, se­Növénytermesztés A tagság akaratában gyökerező vezetést I Napégette, magas szikár emberrel elegyedek beszéd­be a felsősimái Béke TSZ juhhodálya mögötti árnyék­ban. Jobban mondva, crnk szeretnék, mert a bronzbar­na arcból rámirányuló sze­mek elég hidegen villannak és a szűkszavú válaszok nemhogy beszédes, de amo­lyan szűkszavú emberre vallanak. HOSSZASAN KERÜL- GETJÜK EGYMÁST a sza­vakkal, míg aztán letele­pedve egymás mellé, meg­nyílik a szavak zsilipje. — Világéletemben mindig a jószág körül voltam, csak ennek éltem — mondja. — 9 éves korom óta dolgoz­tam Klár Sándor uradalmá­i ban. Voltam bojtár, kanász, juhász, törzsállat gondozó. 1945-ben én is kaptam 8 hold földet, de továbbra is a jószág volt a mindenem. Ha elmehettem egy állatte­nyésztési kiállításra, azt nem adtam adtam volna oda 10 hold földért. Hogy egyik szavam a másikba öltsem, elég sok szerencsétlenség érte a családomat. Felesé­gem az utóbbi években töb­bet volt beteg, mint egész­séges. A fiamat is baleset érte ..; Négy éve, a beteg asszony feje felöl vitte el a vihar a tetőt. Ekkor már én is összetörtem és hogy a nőtt megfelelő arányban, mert a Kossuth-nak kevés takarmánya volt. Az idei kilátások azonban bátorí­tok: növekedni fog az ál­lattenyésztés jövedelmé­nek aránya az összjövede­lemben. . (Most például a 125 sertés eszik és nem hajt hasznot, mert kevés a takarmány.) A körülmé­nyek javulásával párhuza­mosan, de már most kezd­ve, gondoskodni kell ar­ról, hogy az állatokat az eddigieknél nagyobb figye­lemmel és szeretettel gon­dozzák. aznap kapás szomszédja többre haladt nálánál, hogy utolérje, másnap korábban megy dolgozni. Lemaradó úgyszólván nincsen is. — Különösen nagy igyekezet­tel dolgozik Gyurján Jó­zsef és felesége, Zsíros Jó- zsefné, Bereczki Barnáné és még sokan mások. A ré­pát már egyelték, a burgo­nyát ekekapázták és 3 nőid kivételével kézi kapával is megkapálták, a kukori­cát kétszer ekekapázták, kézi kapálása most folyik. A dohányt kiültették, és még ültetnek, mert na­gyobb területen számítanak dohányt termelni, mint először tervezték. gíti fejlődését, de a szorga­lom és az igyekezet meg­sokszorozódhatna. ha a ve­család ne lássa, az istálló­ban sírtam ki magam. SZINTE KAPKODJA A SZAVAKAT Gál András, amikor visszagondol erre az időre s ahogy tolakodnak benne az érzések, úgy bom­lanak ki a mondatok. — Aztán azt gondoltam — folytatja —, hogy egy erős, segítő, támogató csa­ládra, megértésre van szük­ségem. Ezért léptem be a Békébe 1953-ban. Vannak eredmények, tavaly is na­gyon szépen jutott. Gaboná­ból is kilenc kiló jutott egy munkaegységre. Ez jó is, de eddig nem találtam ebben a nagy családban elég sze- retetre. Úgy érzem magam, mint a kutya az idegen por­tán s ez talán jobban bánt, mint az, hogy tavaly nem kaptam meg a malacprémiu. mot, vagy az idén a gyap­júét. Tavaly áprilisban emiatt itt is hagytam a szö­vetkezetét. Azt mondták: az igaz, hogy megvolt a mala­cok száma, de nem érték el a kívánt választási súlyt, ezért prémium nem jár. Ar­ra hivatkoznak, hogy volt krumpli bőven, de azt nem veszik figyelembe, hogy a megfagyott, beadásból visz- szaküldött krumplit kellett etetni. Ettől a jószág huru- tos lett. zetőségi tagok — nem ritka vendégként, hanem napon­ta meglátogatnák munka­közben a tagokat. A tagság kifogásolja, hogy a vezető­ket ritkán találni az irodá­ban. Túl sokat járnak a városba. Az meg még hely­telenebb, hogy Sztaskó elv­társ már több esetben „pa­píron“ adta ki a munkát ennyi megjegyzéssel: — Ezt végre kell haj­tani! Hiba az is, hogy a veze­tők akkor nem kérdezik meg döntés előtt a tagok véleményét, nem mindig hallgatják meg javaslatai­Továbbfejlesztési lehetőségek gassák meg ezt a termelő­szövetkezetet és ne csak — mint Sztaskó elvtárs mond­ta — ..benézzenek“ tíz, ti­zenöt percre. Helyes volna, ha a szövetkezeti tagságnak a vezetéssel és a vezetők­kel kapcsolatos véleményé­nek tanulmányozásával megbízna néhány elvtársat. A városi tanács mezőgazda, sági osztályától rendszere­sen látogatják a -szövetkeze­tét, segítenek, de csak nö­vénytermesztési vonalon az arra járó állattenyésztők igen ritkák. Több segítség­gel, tanáccsal, javaslattal, jobb vezetéssel még na­gyobb győzelmeket érhet el a tsz. A szövetkezet gaz­dálkodásának kiterjesztése, javítása, a vezetés szilár­dítása annál is inkább fon­tos, mert ezt a kívülálló egyéni dolgozók is gyakran emlegetik. Adjunk ehhez a tsz. tagságának és vezetői­nek több, rendszeresebb segítséget, b^ó, Gy), : A termelőszövetkezet erős és megalapozott gazdaság. Éber figyelemmel kíséri a környék egyéni dolgozói. Az elért eredmények, a si­kerek, a tervek és a lehető­ségek — a kihasználtak és a kihasználatlanok egyaránt — megszerettetik a közös gazdálkodást az egyéniek­kel. Arra várni azonban, hogy mindez magától, a „jó bornak nem kell cégér“ elve szerint megtörténjen, nagy hiba. A szövetkezet pártszer­vezete, vezetősége mozgó­sítsa jobb felvilágosító mun­kára a tagságot. Orvosolja a tagok jogos egyéni sérel­mét, hogy minden tag tel­jes szívvel harcoljon a ter­melőszövetkezeti mozgalom sikeréért. A városi pártbi­zottság is adjon több segít­séget. Gondoskodjon pél­dául arról, hogy a pártszer­vezet párttitkára betegségé­nek idején legyen irányító­ja a kommunistáknak, fog­ja össze valaki a vezetőségi ; tagokat, Gyakrabban láto­JANÜÁRBAN VISSZA­JÖTTEM a juhokhoz s itt ismét a prémiummal van baj — folytatja tovább. — Most az első nyírás jövedel­méből két forint hatvan fil­lért osztottak egy munka­egységre. Túlteljesítettem a felemelt gyapjútermeiési tervet is, de a vezetőség is­mét hallgat, vagy azt mond­ják, jó nekem, mert n csa­ládnak jövedelme van a földből is. Ezt vágja* a fe­jemhez. Amikor beléptem, akkor azt mondtak, nem kell a földem, mert messze van. Ezek után nem lehet­tem mást, a vömnek adtam oda haszonbérletbe. Azt is mondják, hogy elherdálom a közös vagyonnak azt a ré­szét, amit rámbíztak. Ezek a dolgok fáj >ak nekem. Marakodunk ahelyett, hogy: megértenénk egymást. Hogy, ez ne legyen, azért szeret­ném, ha az igazság kiderül­ne végre., <S A.h Olvasd és terjeszd a NÉPLAP-ot kat. Ennek aztán az a kö­vetkezménye, hogy a szövet­kezet néhány tagja gyanú- sítgatja a vezetőket, má­sok pedig a közgyűlésen sem szólnak ötleteikről, javasla­taikról — sajnos, így tesz a többség — mondván: úgy­sem valósítják meg, amit javaslok. A szövetkezet tag­jainak az a kívánsága, hogy a vezetők — de külösösen Sztaskó, Vízi és Biri elvtár­sak — gyakrabban elbeszél­gessenek velük, kérjék és hallgassák meg véleményü­ket és döntéskor vegyék fi­gyelembe akaratukat sokkal jobban, mint eddig. A nyíregyházi termelőszövetkezetek életéből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents