Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)
1956-06-28 / 150. szám
1958. június 28, csütörtök: N E P L A P Induljunk el a baráti együttműködés útján — mondotta Tito a bukaresti nagygyűlésen Közlemény a Béke-Világtanács . A jugoszláv-román közlemény aláírása után Bukarestben nagygyűlést tartottak, amelyen több, mint félmillió bukaresti lakos vett részt. A ■ jugoszláv vendégek a román vesetőkkel együtt a jugoszláv és a román zászlókkal díszített emelvényen foglaltak helyet. A nagygyűlést Anton Vladoiu, a bukaresti városi tanács végrehajtó bizottságának ein iké nyitotta meg. 611. fiheorgluu-Dei, a .Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára beszédében többek között a következőket mondotta: Népünk nagy örömmel és őszinte barátsággal fogadta a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányküldöttségét, amely a Román Népköztársaság kormányának meghívására országunkba látogatott. A romád nép megérti ennek a látogatásnak és a Bukarestben folytatott megbeszélések eredményeinek különös jelentőségét. Az önök romániai látogatása, kedves elvtársaim és barátaim, rövid volt, de meggyőződésünk, hogy e rövid idő alatt is érezhették azt a testvéri barátságot, amelyet népünk a jugoszláv népek iránt táplál. Népünk szilárd óhaja, hogy békében és barátságban éljen minden néppel, de különösen forró óhaja, hogy állandóan szilárdítsa baráti kapcsolatait és együttműködését az olyan népekkel, amelyek az új életet, a szocializmust építik. Kormányaink megbeszéléseiken kifejezésre juttatták azon elhatározásukat, hogy fejlesztik és megszilárdítják az együttműködést Románia és Jugoszlávia között a jószomszédság és barátság szellemében, a szuverenitás, a területi integritás, az egyenjogúság, a kölcsönös megbecsülés és a belügyek- be való be nem avatkozás elveinek alapján. A Román Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága között folytatott eszmecserén teljes egészében egyetértettünk a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Román Munkáspárt közötti érintkezés és elvtársi együttműködés helyreállításának és fejlesztésének szükségességében. Kedves vendégek, kedves Tito elvtárs! Az Önök látogatása a Román Népköztársaságban nagy hozzájárulás az országaink közötti baráti kapcsolatok fejlesztéséhez és a kölcsönös bizalom megszilárdításához. A jugoszláv népnek, munkásosztályának, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének és a jugoszláv kormánynak tiszta szívből úiabb nagy sikereket kívánok hazáiuk gazdaságának fejlesztésében, a dolgozók anvagi és kulturális színvonalának ájlandó emelésében. Testvéri küldjük üdvözletünket a jugoszláv népnek, a mi népünk amelynek őszinte barátja és harcostársa a szocializmus és a béke megszilárdításában. Gheorghiu-Dej után Illő elnök lépett a mikrofon elé. Tito elnök többek között ezt mondta: — Kedves elvtársak és elvtársnők, polgártársak és polgártársnők! Kormányuk meghívására jöttünk ide, hogy eszmecserét folytassunk a két országot érdeklő különböző kérdésekről, hogy beszélgessünk azokról az elemekről, amelyek eddig szétválasztottak bennünket és amelyek nagy károkat okoztak népeinknek, hiszen az ilyesmi képtelenség a szocializmust építő országok között. Azért jöttünk ide, hogy lerakjuk baráti kapcsolataink fejlesztésének szilárd alapjait. önök előtt jó! ismert a Szovjetunióval való kapcsolatunk rendezése, amely kapcsolat ma már sokrétű, szívélyes és baráti. A Belgrádban közösen kiadott történelmi jelentőségű okmánynak nemcsak a Szovjeutnió és Jugoszlávia közötti viszonyra volt nagy és pozitív hatása, hanem ugyanúgy szilárd alapot jelent a Jugoszlávia és az olyan országok közötti baráti viszony megteremtésére is, amelyek az 1948. évi érthetetlen összetűzés körülményei között megszakították kapcsolataikat országunkkal. Az az óhajunk hozott bennünket ide, hogy a népek közötti együttműködésről alkotott elveink szellemében —- s itt nemcsak a szocializmust építő népekre gondolok, hanem szélesebb nemzetközi értelemben is — hozzájáruljunk a világbéke megszilárdításához. Bennünket mindenkor az a mély meggyőződés hatott át, hogy a szocializmust építő országok között soha többé nem szabad olyasminek előfordulnia, mint ami 1948-ban történt. Az olyan viszony, amelyet 1948-ban mindannyiunkra ráerőszakoltak, olyanok műve volt, akik különös módon értelmezték a szocialista országok közötti viszonyt és a szocializmus továbbfejlesztését a világon. Ügy hiszem, mindnyájan egyetértenek velem abban, hogy a közöttünk beállott szakítás kínos időszaka igen súlyosan érintette népeinket, hiszen nemcsak hogy nem voltak hibásak ebben, de meg sem tudták érteni, hogy a második világháború nagy tragédiája és a közös harcók után ilyesmire sor kerülhetett. Most, midőn mindez már mögöttünk van, az önök vezetőivel együtt azt a közös nézetet valljuk, merüljön feledésbe mindaz, ami közöttünk Vád alá helyeztek André Stilt Az Humanité szerdán reggel közölte, hogy az „állam külső biztonsága ellen elkövetett vétség“ miatt vád alá helyezték Andre Stilt, az Humanité főszerkesztőjét. történt és induljunk el az új úton, a két ország baráti együttműködésének útján, hiszen országaink népei azonos cél elérésére törekednek: jobb és boldogabb életük, a szocializmus felépítésére. Szakadatlanul és türelmesen ki kell küszöbölnünk mindazokat az elemeket, amelyek megzavarják kapcsolatainkat. Jugoszlávia népei nagy megelégedéssel és helyesléssel fogadták annak hírét, hogy látogatást teszünk az Önök országában, mert Jugoszlávia népei baráti érzelmeket táplálnak Románia népe iránt és azt szeretnék, ha együttműködésük sokrétű lenne, hogy kölcsönös megismerkedés, látogatás és csere útján átvegyük egymástól a történelem folyamán elért kulturális és más vívmányokat. Rövid itt-tartózkodásunk alatt meggyőződtünk arról, hogy Románia népe őszintén nagyon rokonszenvez Jugoszlávia népeivel. Ez kifejezésre jutott abban a rendkívül meleg és szívélyes fogadtatásban, amelyben a román nép részesített bennünket lépten-nyomon mindenütt, ahol csak találkoztunk. Magától érthető, hogy kölcsönös problémáinkon kívül nemzetközi vonatkozású kérdésekről is tárgyaltunk vezetőikkel. A béke megőrzése tekintetében nincs közöttünk semmiféle eltérés, miután ez ma a legfontosabb probléma, amely a világ minden népét érdekli. Ha békeharcról beszélünk, az nem lehet csak valamilyen elvont jelszó, hanem különböző módon kell tevékenykedni azon, hogy a béke valóban biztosítva legyen. E célt szolgálja az Egyesült Nemzetek Szervezete, amely a második világháború után létesült és amely sokban hozzájárult mind a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, mind pedig sok nemzetközi jellegű probléma megoldásához, de amelv mégsem volt eléggé hatásos éppen azért, mert még mindig nem egyetemes jellegű. Az ENSZ-nek ama országok felvételével kell egyetemessé válnia, amelyek még nem tagjai. Az Önök vezetőivel államközi nyilatkozatot írtunk alá, amely országaink kapcsolataira és együttműködésére vonatkozik. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy minden nyilatkozat csak akkor értékes, ba a bennefoglaltakat valóraváit- ják, ha szellemét a gyakorlatban alkalmazzák. Hiszem, minthogy másként nem is lehet, hogy az a nyilatkozat is, amelyet ma itt tettünk és amely magában foglalja a román és a jugoszláv nép gondolatait és óhajait, alkalmazása folytán nagy' és pozitív hatással lesz további kapcsolatainkra nézve. Véleményünk szerint ez a látogatásunk, noha rövid volt, mert nem állott módunkban tovább maradni, szép eredményeket hozott. irodájának párizsi üléséről A Béke-Világtanács irodája június 23—25-e között ülést tartott Párizsban. Az ülésen megvitatták a Frederic Joliot-Curie előterjesztette jelentést. Az ülésről nyilatkozatot adtak ki. A Béke-Világtanács felhívást intéz az EgyesiiHf Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió kormányaihoz, hogy haladék nélkül kössenek egyezményt az atomfegyverek kísérleti robbantásainak megszüntetéséről. Magya r-a ngo l á rucserefo rga lmi és pénzügyi megállapodást Írtak alá Június 27-én Londonban három évre szóló magyar-1 angol árucssreforgalmi meg-' állapodást írtak alá. A megállapodással egyidejűleg a két ország közötti függő pénzügyi kérdések rendezé- I sére is megegyezést kötöttek. A tárgyalások barátságos légkörben folytak. A megállapodás alapján Magyarország textilárut, továbbá műszereket, rádiócsöveket, hengerelt árut, gépeket, vegyi cikkeket, mezőgazdasági termékeket és konzerveket szállít Anglia részére. Angliából gyapjút, fésűsszalagot, egyéb textilnyersanyagot és fonalakat, továbbá vegyicikkeket, gumit, hengerelt árut, fémeket, rézhuzalt, gépeket és egyéb árufajtákat szállítanak Magyarországnak. Az egyezményeket magyar részről Szilágyi Béla, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője,, angol részről a megállapodás pénzügyi részét Lord' Reading külügyi állammi-> niszter, a kereskedelmi mi1 nisztérium részéről R. Б. Tippetts írta alá. KÉPEK A SZOVJETUNIÓBÓL Nagy létesítmények if jú építői Innen szeretnék még egyszer köszönetét mondán, a román népnek és vezetőinek a rendkívül meleg és szívélyes fogadtatásért. Sok sikert kívánok Románia további építéséhez. Tito elnök és kísérete elutazott Bukarestből A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi' Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa felhívta a szovjet ifjúságot, hogy menjen a keleti, az északi és a donyecmedencei építkezésekhez és vállalatokhoz dolgozni. A felhívás erős visszhangra talált az ifjúság körében s több tízezren kérték, hogy küldjék őket az új építkezésekre dolgozni. A belgrádi rádió bukaresti különtudósítója jelenti: Joszip Broz-Tito elnök és a jugoszláv kormányküldöttség többi tagja kedden este elutazott Bukarestből Belgrádba. A jugoszláv vendégek búcsúztatására Bukarest tő útvonalain a lakosság hatalmas tömege jelent meg. A pályaudvaron Tito elnök és a jugoszláv államférfiak búcsúztatásán a legmagasabb- rangú román állami és pártHatálytalanították Egyiptomban a hadiállapotról szóló törvényt A képen: A kijevi 131. számú középiskola tizedikosztályos tanulóinak egy csoportja megvitatja az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsának felhívását. (Foto M. Melnyik) Nasszer egyiptomi köztársasági elnök rendeletet írt alá a hadiállapotról szólő törvény hatálytalanításáról. Ez a törvény 1939. szeptember óta volt érvényben Egyiptomban. A most aláírt rendelet kimondja, hogy a gazai övezetben és az egyiptomi hafunkcionáriusok, a hadsereg, a kulturális élet és a diplomáciai testület képviselői vettek részt. Tito elnök megérkezése után ellépett a tiszteletére kivezényelt díszszázad előtt, majd a két ország himnuszának eljátszása után szívélyes búcsút vett a román vezetőktől. * Lapzártakor jelentik, hogy Joszip Broz-Tito és kísérete 'hazaérkezett Jugoszláviába. táron állomásozó egyiptomi csapatok biztonságának biztosítása végett egy évre továbbra is fennmarad a hadiállapot a Sinai félszigeten és a Vörös-tenger térségében. A rendelet a hivatalos lapban történt közzététele napján lép érvénybe. Külföldi hallgatók a Lomonoszov egyetemen Ostromállapot Guatemalában Hírügynökségi jelentések: szerint Carlos Castillo ArI mas, Guatemala elnöke kedden az egész országra kiterjedően kihirdette az ostromállapotot és a hadseregre bízta az ország „rendjének fenntartását". Este 21 óra és reggel 6 óra között tilos az utcákon közlekedni. Felfüggesztettek minden politikai tevékenységet, a „gyanús házakban“ házkutatást tarthatnak és négy személynél több nem gyülekezhet még magántársaságokban sem. Az ostromállapot kihiide- tésére azért került sor, mert a rendőrség azzal az ürügygyei, hogy kommunista gyűlésre készülnek, vasárnap feloszlatott egy összejövetelt. Tiltakozásul a rendőrség antidemokratikus intézkedései ellen hétfőn felvonultak a főváros diákjai. A rendőrség a felvonuló diákok ellen fegyverét használta s négy diák meghalt, 17 pedig megsebesült. Az M. V. Lomonoszov egyetem külföldi hallgatóinak egy csoportja. Balról-jobbra: Szalai Imre (magyar), Tóth Magda (magyar), Vaclav Csernyik (cseh), Vioriiia Petrojut (román), Dzsao Kej-hua (kínai), Ni Zsr.j-tin (kínai), Hulsi Hako (albán) és Barbara Uont (német). (Foto B. Trepetov)
