Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)
1956-06-27 / 149. szám
NÉPLAP 1956. június 24. szerda Az ötéves terv irányelveiből Kitüntették a vásárosnamén yi vízügyi dolgozókat (Tudósítónktól.) A napokban kapták meg kitüntetésüket a vásáros- naményi vízügyi dolgozók a dunai árvíz alkalmával végzett kiváló munkájukért. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság által kitüntetett árvízvédelmi készenléti osztag tagjainak „Dunai Árvízvédelemért” emlékérmet, oklevelet és pénzjutalmat adtak át. Az osztag a tavaszi jeges dunai árvíz ellen veszélyes gátszakaszokon védekezett és sikerrel állta <neg a helyét. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Sándor Sándor mérnök-technikust, az osztag vezetőjét, és helyettesét, Roz.mann György vezető-technikust „Munka Ér- demérem”-mel tüntette ki. A gátőrök, oszfagmunkások, technikusok közül 53 fő kapott „Dunai Árvízvédelemért” emlékérmet és pénzjutalmat. A vízügyi igazgatóság továbbra is támogatja a helyreállítási munkák végzésében a szekszárdi szakmérnökséget, s az ott folyó munkákhoz közel 30 főből álló kőművesbrigádot, valamint 105 főnyi kubikosbrigádot szervezett. Barna Bertalan. „Példás elégtétel44 kifogásolták A Néplap május 23-i számában interjút közölt Saly József megyei biztonsági megbízottal a gépállomási balesetek okairól. Az interjú bevezető részében többek között arról esett szó, hogy a gépállomásokon az év első negyedében 7 halálos kimenetelű baleset történt. Ezt a téves adatot azonban a Néplap május 24-i számában helyreigazította, amely szerint csak 1 halálos baleset fordult elő. Ez a helyes adat, amely még a mai napig sem változott. (Volt még egy halálos baleset a mezőgazdaságban. de nem gépállomáson, hanem a Nyírtass! Állami Gazdaságban.) Egyetértek a nyilatkozat azon részével, amely szerint ,.a baleeseteket legtöbb esetben maguknak a balesetet szenvedőknek a figyelmetlensége és fegyelmezetlensége idézte elő.“ Való, hogy a dolgozók nem mindig tartják meg a biztonsági előírásokat, sok esetben pedig a közvetlen munkatársak és vezetők mulasztása idézi elő a baleseteket. Nem értek egyet azonban azzal, hogy a balesetek hatékonyabb megelőzése érdekében elegendő volna „csak“ a balesetelhárítási oktatás tanácsait megfogadni és a rendszeres havi biztonsági szemlékből adóMikor a Barabási Állami Gazdaság, gépparkjában a szétszórt alkatrészek és használhatatlan vashalmazok között a kiváncsi látogató eljut a derékban kettéfűrészelt, nyílt üregeikkel ásítozó traktorokhoz, egy borzalmas csatatér jut az yszé- be. Gondolhat olyasmit is az alkatrészeire szétszerelt traktorok láttán, hogy itt valami természetellenes furcsasággal áll szemben: az időjárás Barabáson kigúnyolja a traktorosokat s elhiteti velük, hogy most van a téli gépjavítás jdeje. Talán azért hevernek szanaszét a különböző munkagépek is „munkaképtelen” állapotban, mert nem volt pénz, nem volt szakember a téli gépjavításhoz? — Szó sincs erről, hiszen 84 ezer forintot fizettek ki, munkabér fejében s a frissen vásárolt alkatrészek értéke 174 ezer forintra rúgott. Szép kis összeg. — Ezért hozzávetőlegesen 10 új G—35-ös traktort lehetne vásárolni. A raktárban 220 ezer forint értékű anyag fekszik, s köztük olyanok és olyan mennyiségben, amelyekből 10 évig sem fogy el a készlet. Ilyen például a lengőcsapszegek és az izzófejek tömege. Néhány. nappal az aratás, a tarlóhántás előtt négy szántótraktoron főjavítást végeznek. Öt szántótraktor, Zetor és vontató kisebb javítás miatt áll. A lóhere-betakarítás idején öt rendsodróból három romokban héver szanaszét. A négyzetbevetőgép után mindenhogy lehet kapálni, csak keresztsorosa n nem... Érdemes még tovább folytatni a felsorolást? Aligha. Vagy mondjuk cl azt is, hogy Békefalvi Sándor főgépész megengedhetőnek tartotta, hogy a tárcsák járókerék nélkül közlekedjenek a kövesútón? Ez is megtörtént. Ezekután egyszerű józan logikával! arra következtet bárki, hogy a főgépészt felelősségre vonták és más munkakörbe került. Az utóbbi valóban megtörtént: Békefalvi Sándort áthelyezte az igazgatóság a magyi gazdaságba —főgépésznek és hogy példás legyen a dolog elintézése, felemeltek a fizetését 250 forinttal! A barabási gazdaság dolgozói a maguk módján értékelik is ezt a „példás elégtétci’adást”, de arra még roppant kíváncsiak, mikor szűnik meg az igazgatóságon belül ez a nagyon-nagyon furcsa káderpolitika. A fonyódi nyaralótellcptől délkeletre lévő Várhegyen középkori vár romjai, tőle délre pedig Magyar Bálint egykori vára sáncrendszerének maradványai láthatok. A két vár területét, a hözf. zajuk tartozó festői szépségű 50 holdas erdőséggel, védetté nyilvánították. Mi a hiba a nyírszőlős! gyümölcstermelő szakcsoportban? Egész évre teljesítette begyűjtési kötelezettségét több nagykállói dolgozó paraszt Nagykállóban több dolgozó paraszt már egész esztendőre teljesítette beadási kötelezettségét. Ilyen kötelességtudó . ember például özvegy Katona Mihályné 7 holdas, Bohács Ferenc 8 holdas és idős Vass Dániel 10 holdas dolgozó paraszt és még sokan mások. Szeretnénk, ha minden termelő követné példájukat, különösen a hátralékosok, hiszen ezzel népünk zavartalan ellátását biztosítanák. Gondoljanak arra is, hogy a beadási kötelezettség teljesítésére törvény, van. — Egész népünk érdeke megköveteli, hogy a hanyagokat kötelezzük a közösség, a társadalom érdekeinek szolgálatára. , . Papp Jánosné Nagykálló. dó lehetőségeket kihasználni. Véleményem szerint az oktatás terén is komoly javítani való van. Gyakori eset például, hogy munkásfelvételkor, vagy a kampánymunkák megindulása előtt egyes gépállomásokon a kötelező oktatást elmulasztják. vagy felületesen végzik cl Arról már ritkán győződnek meg, hogy a dolgozók elsajátították-e a tudnivalókat, jóllehet a vonatkozó rendeletek ezt előírják. A havi biztonsági szemléknél nem az az egyedüli hiba, hogy ezeket gyakorta elmulasztják, hanem az is, hogy a színvonaluk alacsony, általában felületesség jellemzi a szemléket. Az igazgatók és más felelős személyek általában nem vizsgálják meg alaposan, hogy gépállomásukon milyen tényezők ártanak a dolgozók egészségének, mik veszélyeztetik . testi épségüket. miképpen lehet azokat kiküszöbölni stb. Nem ritka az olyan eset, amikor észrevesznek ugyan hiányosságokat. azokak,jegyző- könyvbe is foglaltatják, de megszüntetésükről már nem gondoskodnak. A balesetek megelőzése érdekében fontos eszköz a felelősségrevonás is. Rendelkezések írják elő, hogy azokat a dolgozókat és vezetőket, akik nem tartják meg a biztonsági előírásokat, fegyelmi úton kell felelősségre vonni akkor is, ha a mulasztásból nem származik baleset. Tapasztalataim szerint a gépállomási vezetők ezt a kötelességüket nem teljesítik még utólag, a baleset alkalmával sem. Véleményem szerint a megyei igazgatóság nem elég következetes a mulasztást elkövető gépállomási igazgatókkal szemben. Végül a nyilatkozatban Saly elvtárs ismertette a múlt évi tornyospálcai balesetet, megemlítve, hogy a vezetőket mulasztás terheli és ezért bírósági tárgyalás is lett az ügyben. Nem esett szó azonban a nyilatkozatban az ítéletről, pedig okulás céljából ezt fontosnak tartom. A Kisvárdai Járásbíróság a cséplésvezetőt 10 hónapi, a TITÁSZ körzeti szerelőjét 8 havi börtönre Ítélte — 3 évi felfüggesztés mellett. Ezen a tárgyaláson kiderült, hogy az illető gépállomás igazgatója is mulasztást követett el, és ezért utólag folytatják le ellene a bűnvádi eljárást. Varga Endre. SzMT munkav. felügyelő. A csoport gyümölcsfái szépek, gondozottak. Már négyszer kaptak permetezést. De ha jobban szétnézünk a gyümölcsösben, akkor bizony sajnálatos hibákat találhatunk. Például a 32 holdas gyümölcsösben a permetezés idején mindössze két embert lehetett találni. Ezek közül is az egyik a kertész, akinek kötelessége a gyümölcsös látogatása. Csak a másik permetezett. Pedig a csoportnál nyolc magasnyemár-ú permetezőgép van, tehát a közös permetezés nem ütközne akadályba. A gépeket a szövetkezettől kapták kölcsönbe. így egy hétig tart náluk a permetezés. A motoros permetezőgépről még csak hallani sem akarnak. Szerintük az nem jó, mert a huzatás alkalmával a fák közötti veteményt legázolja. A kótaj i földművesszövetkezet a gépekért napi öt forint használati díjat számol, ugyanakkor egy-egy javítás alkalmával többezer forintot fizet ki. A csoportnak közös alapja nincsen. A permetező szereket al- kalmankint veszik, amikor már sürget a permetezés. Nem gondolnak arra, hogy ha azonnyomban nem lenije. permetezőszer a boltban, csak napok múlva, milyen nagy veszteség érhetné a tagságot, mert a gyümölcsös megsínylené az egykét napi késedelmet. Ügylátszik, hogy csak fedőnévnek használják a szakcsoport nevet, hogy a lekötött alma után több előleget kapjanak, az átvételnél pedig magasabb átvételi árat. A szakcsoport tagjai bizonyára haszonra törekszenek, ami helyes, dé arra már nem gondolnak, hogy gépeket kellene vásárolni, ami után nem kell használati díjat fizetni és. megvenni az egész évi permetezőszert egyszerre. így lenne nagyobb a hasznuk. A csoportban szinte hiányzik a kollektív munka. Ha a vezetőség többet törődne a csoport belső életével, meg lehetne szervezni a közös munkát is. Ám Angyal Mihály elnök nem sokat törődik a közösség kialakításával. Hát akkor' á tagság hogyan törődjön vele? Ha a nyírszőlős! gyümölcstermelő szakcsoport változtatna belső ^életén, kialakítaná a közösséget, különb eredményeket tudna, felmutatni, mint az eddu giek voltak. Már most kellene törődni azzal is. hogy a fák tíz év múlva kiöregszenek és helyettük másokat kell telepíteni. A szakcsoport szervezetien működéséért elsősorban felelős az elnök, de hibás Ricz elvtárs, a földművesszövetkezet igazgatóságának elnöke is. Felelősség terheli Vass elvtársat is. a helyi szerv ügyintézőjét, mert nem törődik a szakcsoporttal! Elsősorban az 5 dolguk, hogy a szakcsoporton be'üi I kialakuljon a kollektív i munka. Dorogi Mihály, Néhány szó a gépállomási balesetek ügyéhez пак. Ebben szerkesztőségünk is segíteni akar, s ez úton szólítja fel az illetékes hivatalokat, vállalatokat: az I újság hasábjain válaszolja- I пак a Makarenko utcaiak I jogos bírálataira, hogyan (fogadták meg és hogyan in- I tézkedtek ezek nyomán. Аж üres üzlethelyiségeket, az új kocsma telepítéséi, as issaiio» visíí kutat a Makarenko utca kisayűlésének résztvevői A nyíregyházi IV. kerületi pártszervezet hétfőn estére kisgyűlésre hív*a össze a Makarenko utca nyugat; felének lakóit: „vitassuk meg a jelenlegi helyi Problémákat“. Bevezetőül Fazekas Zoltán elvtárs, a pártszervezet küldötte tartott rövid kül- és belpolitikai tájékoztatót, majd felkérte a megjelenteket: tárják fel. milyen problémáik vannak, milyen esetleges hibák gátolják a munkát. A Makarenko utca lakói sokoldalúan vitatták meg az őket közelről érintő városgazdálkodási kérdéseket. ■Tó állampolgárokhoz ' méltóan nem hallgatták el a hibákat sem. Galló Lajos az utca lakóinak nevében azt kifogásolta, hogy az újonnarj fúrt kút vize erősen iszapos, vasas és szinte élvezhetetlen. A felszólalók közül többen azt nehezményezték, hogy akkor, amikor a város lakásgondokkal küzd, a külső részeken igen sok üzlethelyiség áll üresen — a belvárosban pedig lakásokban raktárak, irodák vannak. Üresen áll például az Arany János és a Makarenko utca sarkán levő üzlethelyiség, a volt Fajcsik-féle bolthelyiség, egy volt kocsmahelyi- ség a Kalinin utca végén. A volt Krámos-féle házban „ecetraktár“ van — egyetlen üres hordó foglalja el a helyiséget. Az egyik felszólaló felháborodásának adott kifejezést azon érthetetlen intézkedés miatt, hogy a Makarenko utcai zöldséges boltot be akarják csukni és helyén kocsmát akarnak: nyitni. Ez ellen a Makarenko utcaiak tiltakoznak. Az egyik munkásasszony ért-1 hetetlennek tartotta azt is, hogy a nyíregyházi tanítóképző intézet gyakorló általános iskolája még mindig a kivételesek iskolája, s oda nem a környék gyerekeit veszik fel, hanem válogatott, jobbára protekciós gyerekeket. Ez nyilvánvalóan sérti a dolgozók önérzetét. A Makarenko utcai TÜZÉP- teleppel kapcsolatban is volt a jelenlevőknek megjegyzésük: a kocsik állandóan feltörik a járdát s ott sár, gödör van. Gondoskodjon a telep szilárd, tartós útburkolatról. Farkasné az ifjúság problémáiról beszélt. Egy megjegyzésével azonban nem érthetett egyet a pártszervezet képviselője. Kifogásolta, hogy az iskolából kikerülő fiatalokat először az alacsonyabb fizetésű kezdő állásokba helyezik el. Pedig ez a helyes gyakorlat: a fiataloknak előbb jártasságot kell szerezniük maguknak s tehetségük és szorgalmuk szerint juthatnak tovább. Ez vonatkozik az érettségizett és egyetemet végzett fiatalokra is. Mint az elmondottak bizonyítják: a kisgyűlés jó szellemű, bátorhangú tanácskozás volt, s minden bizonnyal emeli a kerületi pártszervezet tekintélyét. Ez a tekintély növekedni fog, ha a pártszervezet érvényt is szerez a jogosan kifogásolt hibák kijavításé-
