Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-23 / 146. szám

N Ё Р L А Р 1958. június 23, szombat IW— ИНИН И,» ■ |11>ши» I„»H1.41H. EGY NAP BERKESZEN Berkus-tól BERKESZIG Két folt Berkesz térképén Mint ha a „bonok királyából“, vagyis a királyok borából, a tokaji aszúból hörpintettem volna egy serlegre valót, olyan bódult, édesszomorkásan illető­lőtt voltam a levél ár mennyezetig érő könyvespol­cai között. Az elsárgult, fakult írású emlékhalma­zok lehelte nehéz levegőben benne éreztem a főúri .kertek ritka virágainak illatát, a kandallókban lán­goló fenyőhasábok olajpáráját, a kandalláberek, ba­gariák, saruk faggyúszagát, a jobbágyok, zsellérek izzadságszagát, a menték pipaszagát, és a női ruhák fodormenta illatát..; Az urbáriumot jegyző diákok tollvonásait bön­gésztem, vastag könyvekben lapozgattam, míg végül eljutottam a XIV. század Berkus falujától, a későbbi berkesig, amiből aztán a m nden idegent magyarra és a minden nehézkesen kiejthetőt egyszerűvé for­máló nyelve a mostani Berkeszt képezte. KibontakozottJ előttem a hajdani jobbágytelepü­lés az Ónodi Czudarok, Tárkányiak, Ramocsaházyak, később a Vay-ak birtokainak árnyékában. A legrégebbi Vay-ős, a királytól kapta donációba Berkeszt, 4500 holdas határral... és ebből az óriási területből csupán p3 hold volt az úrbéreseké, az urat szolgáló jobbágyok éjt-nappalá tevő robotját, „igazi főúri gesztussal“ jutalmazták a Vay-ak, ugyanis meg­engedték minden jobbágynemzedéknek, hogy a lá­pok között szabadon barangolhatnak jószágaikkal, ahol azok meglehetős eledelhez juthatnak. 1335-ben egy! szép napon megmozdult Berkuson a föld. Többször js megrángott háborogva, dühödve, mintha megsokalja volna azt a tengernyi kínt, köny- nyet, vért, izzadságot, amit a hátán dőzsőlő főurak okoztak a jobbágyoknak. A jó öreg föld, hiába rengett, hiába akarta le­rázni magáról a vért szípolyozó nemességet. Mélyre nyúltak a gyökerek, a kastélyok, udvarházak, mag­tárak ismét felépültek és minden folyt a régiek sze­rint. ::-.Míg egyszer ismét megrengett a föld. Nem régen volt, 12 éve, de .beleremegett a világ. Hurrák, T 34-esek, katyusák, nehézbombázók rengették Sztálingrádtól Berlinig, és összedőltek a kastélyok, darabokra téptél^ a királyi kezek-óvta földbirtokokat. Amíg eddig értem gondolataimmal a levéltár történelmet őrző könyvesállványai között, egyszeri­ben megszabadúltam bódultságomtól. Nyílott egy ajtó, meglebben a levegő és gyors szárnyakon re­pültem. Berkustól az új Berkeszig és a lúdtollakkal teliszántott sárga papírokra, a krónikásokra gondol­va egy kis büszkeséget éreztem. Annyi és olyan volt az, mint amikor egy-két percre kapu nyílik a sötét felhőkön és clővillan melegítve, mosolyogva a nap... Lám, én is krónikás vagyok..-; csak én nem lúdtol- lal, de írógéppel, nem lovon, de kényelmes autóbu­szon, nem jobbágyok közé, de szabad parasztembe­rek közé indulok... egy kis történelmet írni!.:-. (H. J. Z.) I Szorosabb kapcsolatot 1 A község pártszervezeté­nek széles népnevelő háló­zata ismerteti a párt- és. kormányhatározatokat Ber-j készén. A népnevelők és a község dolgozó parasztjai között sok skó esik arról: mi lenne, ha, valóság lenne a sokak óhajtotta terv; az, hogy Berkesz termelőszö­vetkezeti köiség legyen. — Viszont nagy hiba az, hogy a termelőszövetkezet párt­tagjainak és a községi pártszervezet dolgozó pa­raszt tagjainak kapcsolata nagyon laza. Eredményes munkát a felvilágosításban ilyen módon nem lehet» el­érni. A hiba viszont köny- nyen kijavítható. A gondolat, hogy terme­lőszövetkezeti község lesz Berkeszből, nem újkeletű. A csinos külsejű házak meghitt falai között minden este útrakél családfők, fiák, lányok száján az érv, az ellenvetés, a bizonyos­ság, a bizonytalanság;.; A z élet pedig halad. 153 családnál, már kita­posott messze vezető és egyre szélesedő útra tért az élet, 139-nél pedig reggelre ismét csak a 3, 5, 10 vagy 20 holdak szabta keskeny, hepe-hupás ösvény mutatja a holnapot. A Bajcsy-Zsilinszky Ter­melőszövetkezetben 211 em­ber munkáját gyorsítja, könnyíti a gép, míg a „kül­sők“, (ez a nevük) 159 dol­gozónak még csak kézihaj­tású hátigép jut az „0“ és „Új“ szőlőskertekben zöl­dellő szőlősorocskájuk per­metezéséhez, kézi kapavá­gás kell minden szál gyom kiirtásához, és ósdi kaszát dobnak a szekérderékba, ha megindul az erőt, ideget fa­csaró aratás. Megállapítások, meggyő­ződések érlelik a terveket, melyekből csupán idő kér­dése, hogy mikor lesz tett, mikor találkoznak a kezek a barátság, az erő meg­nyugtató kézfogásában.;; mikor’ találkozik, mikor vá­lik egyé a folt Berkesz tér­képén. A földek nyitott koszo- i cx rú alakjában őrzik) a községet. Délről elindul- | va, nyugati kanyarulással, i északig ér a termelőszövet­kezet földje, míg a koszorú keleti oldala déli irányba visszatérve, az egyéni gaz­dák földjeit öleli. Csupán a szántóterületet véve alapul 650 holdja van a Bajcsy- Zsilinszky tagságának, és 628 holdja az egyéni gaz­dáknak. Már a család, a munkában számottevő em­berek és a szántóterület nagyságában túl jutottak a felezőn. Kevesen tagadják Btrke- szen az őszinte vágyat: az egy tsz-be egyesítést annak ellenére, hogy a kívülálló családok száma 139. Nehéz is lenne tagadni a minden dolgukat jól értő egyéni és tsz-dolgozóknak, akik lát­ják, hogy a szőlőhegyi rész talaja, fekvése, milyen jó lenne téli alma telepítésére. Odalátszik a szomszédos gé- í’ényi határban levő 100 hold gyümölcsös. Sokszor megcsodálták már az al­máktól terhes ágakat, s a következtetés mindig egy: A Szőlőhegy talaja ponto­san egyenlő azzal a Jonat- hánokat hizlaló talajjal. P. Nagy Dezső elnök vélemé­nye szerint a Szőlőhegy je­lenleg egyéni gazdák műve­lésében álló területén leg­alább 45—50 hold téli al­mást lehetne telepíteni és termőrefoi’dulás után — kb. 10 év múlva — 2 millió fo­rintot jövedelmezne. Onnan tud P. Nagy elvtárs követ­keztetni, mert a termelő­szövetkezet 72 holdas, kertje két millión jóval felül hoz a szövetkezet konyhájára, Nem is kell messzebb menni a Szőlőhegytől a má­sik parancsoló és kézenfek­vő indokért: Ott van köz­vetlenül alatta a Ritka dűlő, amely nevét — minden va­lószínűség szerint — az ott termő „ritka árpa, ritka búza, ritka rozs“ miatt kapta. Ott teremnek azok a „veréborr“ rozskalászok holdanként 4 mázsás ter­méseredménnyel. Ez is az egyénieké. Hányszor felme­rült már a gondolat, hogy csillagfürtös forgó kellene oda, de a lehetőség hiánya a kis parcellák miatt — és amiatt, hogy az egyénileg gazdálkodók nem vállalják az egy évi terméskiesést — nem is szorul magyarázat­ra. A Bajcsy-Zsilinszky Ter- melőszövetkezet pe­dig a leggyengébb homok egy holdjáról is 9 mázsás rozsot arat a csillagfürtös forgórendszer jótékony ha­tására. Újvári Ferenc, a Deme­cseri Gépállomás ,kjhelye- 1 zott agronórnusa kiszámí- . tóttá, hogy a tennelőszö- ) vetkezet minden 3 hc’.djára ■ 1 munkaerő jut. Sokat ja- ! vulna ez az arány, ha a még kintlevő 159 dolgozó paraszt is erősítené a szö- I vetkezetek Másfél holddal I csökkenne az egy ember munkájára'váró terület an­nak ellenére, hogy az egyé­nileg gazdálkodók még 628 holddal gyarapítanák a kö­zös gazdaságot. . . Két folt Berkesz tér­képén! Egyik, egy milliomos téesz, másik a mezsgyékkel át- meg átszőtt egyéni te­rület..,. És a csinos külsejű I házak meghitt falai között i minden este útrakél család- j fők, fiák, lányok száján az érv, az ellenvetés, a bizo- jnyosság, a bizonytalanság... I Az élet pedig halad!.., Aki minden berkeseinek jó ismerőse Batári Imre, a községi tanács vb. fiatal elnöke példamutató lelkesedéssel es alapossággal dolgozik a község ügyéért. Mi teszi példamutatóvá más elnökök előtt? Elsősorban a tanáps je­lenlegi — ő általa így ne­vezett „kettős féladatát’’ egyformán jól igyekszik megoldani munkatársaival együtt. Pontosan olyan fi- : gyelmesen hallgatja meg az ' egyéni gazdák kisebb-na- gyobb panaszát, gondját, baját, mint amilyen apró részletességgel tart megoe- széléseket a termelőszövet­kezet elnökével, P. Nagy Dezsővel, és mind az egyé­ni parasztok, mind a ter­melőszövetkezeti tagság dol­gát megnyugtatóan intézi. Kanadai vendégek „Sok urunk nem volt rest, se kába birtokát óvni ellenünk, s kitántorgott Amerikába másfélmillió emberünk." (JÓZSEF ATTILA.) A berkeszi gyermekotthon igazgatója, Barna Lajos elv­társ nemrégiben kedves vendégeket fogadott. Egy kanadai fiatalember és egy kanadai lány tört magyar­sággal érdeklődött a gyer­mekotthon élete, a szobák, folyosók, tantermek magya- j ros díszítése iránt. A cso- , dálkozó igazgatónak el- I mondta Ferenczi József é; Járy Lívia, hogy édesapjuk közte volt annak a másfél­millió embernek, akik ki­■ vándoroltak Amerikába. Abban a kanadai városká­, ban, ahol ők is laknak, t 7000 magyar él és ezért i küldték őket Magyarország- : ra, hogy tanulmányozzák a kultúrotthonok és más ne­■ velő és kultúrális intézmé- . nyék életét, munkáját A 240 állami gondozott gyerek nevelőitől és a: igazgatótól kísérve a beszél­getés végén kimentek a kastély teraszára, és messze elnéztek a határba, amed­dig' a demecseri gyár és Demecser házai el nem zár­ták a látóhatárt. — Hallottam, hogy ez a föld is egyé volt régen. — Intett körbe Járy Lívia. A nevelők egymásra néztek. Barna Lajos adta meg a választ. — Igen, egyé volt, és ta­lán ismét egybe kerül.. ■, Az olimpiai kék zakóba öltözött? fiú és a selyem- nyakkendős lány kísérőjük felé fordult. Látszott, hogy nem egészen értik, amit Barna elvtárs mondott, csak később derengett fel valami szemükben, amikor már a másik erkélyről a kastély parkjának évszázados töl­gyeiben gyönyörködtek. Gyökér András egyéni gazdák jártak a kiváló jelvény es sertéstenyésztőnél. Az ismerkedés után a gazdák vártak, hogy elinduljanak a farm felé, de Gyökér András bácsi csak állt egyhelyben tovább komoly arccal vizsgál­va vendégeit. Az idegenek még nem ismerték azokat az orrától induló, és a szeme sarkába összefutó ráncocskákat, melyek nála, a tré­fára készülés csalhatatlan jelei. Végül aztán feltette az első kérdést: — Maguk sertéstenyésztők?..-. Kissé megütközve néztek rá, majd egy­másra az emberek, de azért valameny- nyien rábólintottak. — Akkor tudják, hogy mi hasonlít leg­jobban a disznóhoz? ... Az egyik vendég valami olvasott ember lehetett cs tudta, hogy a. vaddisznó há­ziasított válfaja lehet tenyésztett disznó­nak, ezért hát rávágta: — A vaddisznó! Mire András bácsi ujja bütykével megdörzsölte az állát és csendesen azt mondta: — Én úgy tudom, hogy a malac! Újabb álldörzsölés, majd újabb „vizs­gakérdés" következett: — De azt már csak tudják, hogy me­lyik oldalára fekszik le a disznó? . .. Ehhez már többen hozzászóltak. Két táborra szakadtak a látogatók, egyik a disznó bal, a másik a jobb oldalára es­küdött. Voltak, akik így közelítették meg a fogós kérdést: „Attól függ, hasas- e?..." „Evés előtt, vagy után?..." Mikor kimerültek a vitában, az idős sertéstenyésztőre néztek, aki újra csak megdörzsölte az átlát: — Hát a szőrös oldalára .. ■. Egyedül, de nem magának dolgozik Gyökér András, a Bajcsy Zsilinszky Ter­melőszövetkezet tisztességes, munkában megőszült sertéstenyésztője. Munkája megbecsült, és ez a megbecsülés nemcsak a szeretetben, de abban a 23.900 forint pénz- és terményértékben is megnyilvá­nult, amit a zárszámadáskor kapott... Pócsi Sándor Tíz berkeszi dolgozó parasztnak van 10—15 hőid körüli földje. Egyikük Pócsi Sándor 10 holdon gazdálkodik, ugyanúgy mezítláb, búbjára tolt kalappal permete­zi a szőlőjét, mint más gazdatársa. Ugyan­úgy szopogatja saját szűrésű borát a jó ebédek, vacsorák után, mint szőlőszom­szédai . . . De egy valamiben azért sok embertől különbözik: abban, hogy na­gyon érdekli minden, ami új. Olvas és nem utolsósorban bátorbeszedü. őszinte ember. Arról, hogy milyen értékű termesztő Pócsi Sándor, mindenkit meggyőz egy hiteles számadat, amire a szábolcs-szat- mári burgonyatermesztők biztosan elis­merően füttyentenek egyet. Egy kataszt- ralis hold földben 15 szekér, vagyis 105 mázsa burgonyát termelt... De ez csak a burgonya, és csak egy hold!... Gabo­natermesztésben már nem ilyen nagy az eredménye, természetesen nem ö az oka, hanem inkább a. föld. Igaz, azon is le­hetne segíteni. Ö is tudja ennek a ho­gyanját. A Bajcsy felé már félig kinyúj­totta a kezét, igazi magyaros meggondolt- sággal és óvatossággal, mint ahogy azt egy Pócsi Sándorra jellemző, felvilágo­PGTCi’ztewbér teszi ? Középtermetű, galambőszhajú bácsi Gyökér András a „Bajcsy-Zsilinszky“ Termelőszövetkezet sertésgondozója . . s De csak azért „bácsi“ a tagság véleménye szerint, mert a hetedik tízest felváltó emberekre már ráillik ez a megnevezés. Egyébként! versenyt dolgozik a fiatalok­kal és jó kedélyét nem cserélné el vala­mi „világfájdalmas“ koravén húszéves fiatallal sem. Ha vannak koravén fiatalok, ügy van­nak fiatal öregek is... mert Gyökér And­rás példája ezt igazolja. Mindig készen áll nála a tréfa éppen úgy. mint a ser­téstenyésztés tudományának legújabb írott és látott tapasztalatai, megfűszerez­ve a sajait megélt tapasztalataival. Ezek­kel aztán nem fukarkodik, ha érdeklőd­nek tőle. Szakmai tudásáról és a tapasz­talatáról elterjedt híre sok látogatót vonz a szövetkezetbe. Nemrégiben gégényi és demeeseri

Next

/
Thumbnails
Contents