Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-23 / 146. szám

NÉPLAP 1956. június 23, szombat Й terményforyalmi vállalat felkészül a termények begyűjtésére A megyei terményforgal- mi vállalatnál a begyűjtés­re készülnek. A termények átvételével Kapcsolatos adminisztráció jó elvégzése érdekében a telepvezetők és adminisztrá­torok részére több hetes tanfolyamot indított a vál­lalat. A tanfolyamon osz­tályvezetők és ügyviteli el­lenőrök ismertetik az 1955— 1956. évi helyes admi­nisztráció módszereit. A hallgatok vizsgát is tesz­nek. A begyűjtendő termé­nyek elhelyezésében és mi­nőségének megóvásában nagy feladat hárul a válla­lat műszaki, raktározási és áruforgalmi osztályára. — Gondoskodtunk a javításra szoruló raktárak tervszerű kiürítéséről. Már március­ban megkezdtük a raktárak javítását. Jelentősebb javí­tási munkák voltak Tisza­vasvári két raktáránál. — Eredményes munkát vég­zett a javításoknál a tisza­vasvári, a nagyhalászi, a dombrádi, a mándoki, a vásárosnaményi, az újfe­hértói, a porcsalmai, a de- mecseri és a baktalóránt­házi építőipari ktsz. Nem így a tiszalöki, nagykál­lói, a kisvárdai és a nyírbátori ktsz., vala­mint a Mátészalkai Vegyes­ipari Vállalat. Ezek' nem segítik megfelelően a rak- lárjavítások határidőben történő befejezését. A meglévő raktárokon felül alkalmassá tesz a vállalat Lövőpetriben két épületet, amely a környék mintegy 100 vagon napra­forgóját képes majd tá­rolni. Végrehajtottuk a raktári kártevők, rágcsálók irtását. Megkezdtük a raktárak ta­karítását és fertőtlenítését. Gondoskodtunk a telephe­lyeken lévő gépi berende­zések karbantartásáról, az átvevő mérlegek és a mi­nőségvizsgáló műszerek ja­vításáról és hitelesítéséről. A felszereléseket 30 darab 1000 kilogrammos mérleg­gel, 30 gabonarostával és csigatriőrrel, a meglévő tisztító berendezéseken fe­lül 3 tisztítógéppel egészí­tettük ki. A nyírbátori, a tiszavasvári és a máriapócsi emeletes raktárakba serle­ges felvonókat szereltet­tünk. A vállalat műszaki és vetőmag-osztálya vállalta a (Qeqqdi a titzad&bi дц.еипе.кб-Н kanba ti Pontosan hat óra. Megszólal az ébresztést jelző csengő. A nevelők köszöntése, ébresztése hallatszik. A tanulók frissen ugranak ki az ágyból. Alig telik el egy perc, az ud­varon csoportokban tornásznak mind a kétszáz- huszan. A reggeli torna után takarítanak a pajtások. A hálóban söprik, fényesítik a parkettet, takarítják a folyosókat, a mellékhelyiségeket. Lenézek az épület tornyaiból. Az udvaron is sürgés-forgást látok. Mosolygós legénykék locsoló­val, vödrökkel távoznak a kuttól, egyenesen a park felé. Az intézet területén kb. 50000 virág várja a szomjúságukat eloltó vizet, hogy egy hónap múlva, július 8-án, amikor az otthon fennállásának tizedik évfordulóját fogja ünnepelni, még szebbé, otthono­sabbá tegyék külsejét. Reggel 7 óra van, a munka mindenütt befejező­dött. A tanulók megmosakodva, felöltözve ott állnak a kastély előtt osztályok szerint. Zászlófelvonás kö­vetkezik. A rajvezetők létszámot jelentenek. Az ebédlőben az asztalok már megtérítve vár­ják a gyerekeket, s a tanulók elfogyasztják Ízletes reggelijüket. Reggeli után az iskolába mennek, hogy ott tanítójuknak, tanáraiknak számot adjanak eddi­gi, munkájukról és egy egész életre szóló ismereteket szerezzenek. KARMACSY KÁROLY nevelő megye területén mintegy 200 vagon őszi vetőmag tisztítását. A tisztításokat a nyíregyházi, a nyírteleki, a tiszadobi, a kisvárdai, a vá­sárosnaményi, a fehérgyar­mati, a nagyecsedi, a máté­szalkai, a nyírbátori és a máriapócsi telep végzi el. A jónak ígérkező termés­eredmények és a begyűj­tött termények minőségi megóvása érdekében a vál­lalat raktárain felül időben szerzünk átmenetileg szük­RENDELETEK HATÁROZATOK Rendelet az 1956. évi cséplésről A földművelésügyi és a begyűjtési miniszter 1/1956. (Vi. 21.) F. M. Bgy. M. sz. alatt együttes rendeletet adott ki az 1956. évi gabona és rizscséplés rendjének, valamint a cséplési ered­mény nyilvántartásba vé­telének és ellenőrzésének szabályozásáról. Ez a ren­delet változtatás nélkül fenntartja a múlt évben kiadott 12—1955. (VI. 16.) F. M. számú rendeletben foglaltakat. Az érvényben lévő jog­szabályok szerint gabonát csak cséplőgéppel, vagy arató-cséplőgéppel szabad csépelni. Kézi cséplést azok a termelők végezhetnek, akik részére a községi ta­nács végrehajtó bizottsága előzetesen írásban enge­délyt adott. Engedélyt jú­lius 15-ig lehet kérni kéve­kötő vagy zsupszalma sa­ját részre történő előállítá­sára vagy a terményforgal­mi vállalat vagy a földmű­vesszövetkezetek által zsup­szalma szállítására írásban kötött szerződés teljesíté­sére. Kézi cséplést csak el- lenőrzés mellett, közös szé­rűn a vb. által meghatáro­zott időben lehet végezni. A cséplőgéppel való csép­lést lehetőleg közös szérűn, vagy ha tűzbiztonsági szem­pontok megengedik, a ter­melő házánál kell elvégez­ni. Próbacséplést csak ál­séges férőhelyeket. Mintegy 200 ezer darab zsákot ad­nak kölcsön telepeink a me­zőgazdaság dolgozóinak na­ponként és darabonként 50 fillér kölcsöndijért. Mente­sítési tervet dolgoztunk ki a tsz-ek részére. Felkeres­sük a tsz-eket és megbe­széljük, hogy melyik rak­tárba szállítják majd a ter­ményt és mennyit tudnak saját fuvarral szállítani. Szabó József műszaki osztályvezető, lami gazdaság végezhet. — Előcséplést csak a községi tanács vb. írásbeli engedé­lye alapján lehet végezni. Engedély csak a rendelet­ben meghatározott mennyi­ségre adható. A feles vagy részes bérlő használatában lévő terüle­tek egész termését a bérlő nevén kell elcsépelni. Ka- lákacséplést csak a községi vb. engedélyével közös szé­rűn ' lehet végezni olyan cséplőgépnél, amely mellé a gépállomás munkacsapatot nem tudott biztosítani. Az erre vonatkozó kérelmet július 15-ig kell benyújtani. Az elő- és kalákacséplés- I hez, valamint a kézierővel történő csépléshez az enge­délyt a beadási könyv hi­vatalos feljegyzések rova­tába kell feljegyezni. Az engedélyekről a községi vb. nyilvántartást köteles ve­zetni. Ssaparin : A KRISTÁLYPÁRA — Fantasztikus elbeszélés — Az előző folytatások tartalma: Egy szovjet tele­pülésen — két helyen is — megfigyelnek egy le­vegőben repülő, hiányos öltözetű férfit. Szkoro- bogatov őrnagy és Petrov hadnagy megindítja a nyomozást. Egy közeli faluból egy gyanús ember eltűnését jelentik. A házkutatás eredményeként megtalálják a repülő ember hiányzó ruhadarab­jait, egy eltört bambusz horgászbotot és egy gázpalackot. A titokzatos idegent, aki nemrég lakott a házban, Raszscsepihinnek hívták. Sokat játszott a háziasszony 9 éves kisfiával. A had­nagy újabb házkutatásra indul. (4) Petrov az őrnagy uta­sításának eleget téve, a leg­gondosabban megvizsgálta Raszscsepihin szobáját. Semmi újat nem talált. A kofferban mindennapi dol­gok voltak. Az asztalon egy drótdarab hevert. Petrov vizsgálgatni kezdte, az egyik vége kormosnak lát­szott. Eszébe jutott az ott lakó gyerek. Az erdőt rendkívül ala­posan átfésülték. Az eltűnt férfi nyomát a földön nem találták meg, még a leg­jobb farkaskutyák sem. Egészen váratlanul fedez­ték föl Raszscsepihint. Az erdész arrafelé járt, ahol előző nap néhány kiszáradó fát látott, a fenyők tetejét nézegette, s az egyik fa sű­rű ágai között valami sötét Pénteken este a baktaló- rántházi közönség előtt ját­szotta igen nagy sikerrel a Faluszínház Gárdonyi leg­nagyobb tanító-drámáját. Az alig háromezer lelket számláló község lakóiból, valamint a környék népé­ből több, mint kétszázan te­kintették meg a darabot. A számbelileg nem nagy, de igényességében megizmoso­dott közönség hálás tapssal jutalmazta a szereplők já­tékát. Az előadás kezdete előtt több helyen láthattuk, hogy a mezőről hazajőve sebtében ünneplőt öltve si­ettek a dolgozók az előadás­ra. A környező falvakból Vajáról, Laskodról, Nyír- kércsről, Magyról és még számos helyről ki gyalog, ki kerékpáron, úgyszintén a művelődési ház felé sietett. A mostani darab, mind a mondanivaló, mind a játék és átélés szempontjából va­lószínűleg hosszú ideig fe­lejthetetlen lesz számukra. Tanítóról szól, a múlt szá­zad derekának tanítójáról, aki félti népét és nemzetét, magában hordja a jövő nemzedékek műveltségi alapjának gondjait, forra­dalmi eszméket vall, talpig becsületes ember. Kossuth nemzetfelrázó hite és eszméje, mely futó­tűzként terjedt el ország­szerte és lángralobbantotta a pislákoló nemzetmécse­ket, kimoccantotta a falva­kat is százados tespedségük- ből. A cél a nemzet fel­emelése, a tudatlanság osz- latása, az igaz ember hir­detése. Ezt vállalni annyit jelentett, hogy vállalni az egyház megvetését, a hiva­talos államrend csapásait. . Az előadáson ezek a gon­dolatok érlelődtek a hall­gatóságban. A szereplők el­vezettek bennünket a múlt század magyar valóságába, falvaink kilátástalan szel­lemi sorvadásába. Egyben keresztmetszetet rajzolva a falu társadalmáról. Surányi Imre — megért­ve Gárdopyi mondanivaló­ját, nagy hittel és lelkese­déssel alakította a néptaní- dolgot vett észre, ami egy nagy fészekre hasonlított. Fölmászott és kiderült, hogy egy emberi test, amely beszorult a fatörzs és egy vastag ág közé. A holttesten csikós pi­zsamakabát volt, amelyet a gallyak megtéptek, s fekete nadrág. Zsebében csak egy kockás zsebkendőre akad­tak. Nyoma veszett a bam­buszbotnak is, bármilyen alaposan felkutatta Szkoro- begatov őrnagy segítőtár­saival együtt a fa környé­két. Az orvosszakértő megálla­pította, hogy a férfi halá­lát gerinctörés okozta, ami erős ütődés miatt követke­zett be. Valami kevés újat Petrov is megtudott a városban járva. Raszscsepihin körül­A LÁMPÁS A Déryné színház előadása tó figuráját. Mindvégig olyan embert láttunk ben­ne, aki törhetetlenül hisz az igazságban, még az egyház­ban is mindaddig, míg sa­ját maga nem győződik meg arról, hogy az „anya- szentegyház‘‘ törvényeinek tiszteletbentartásáért, ha kell életet, becsületet sem sajnálnak. Lobogó fáklya helyett csak pislákoló lám­pa, mécsvilág lett, családi fészkét, éppen e fészek tisz­taságát a szószékről hirdető, de máskor mocskító pap rombolja szét. A megtalált boldogságot is elveszti, mert a látszólagos társadal­mi morál áttörhetetlen. Boriska, a tanító felesége érzelmekben nem megala­pozott személy. Nem ismeri fel férje nagy emberségét, s mikor a haza lángbaborul, csak a maga háza fedelén hesegeti a tüzcsóvát. Nincs benne hit, kitartás. Ezzel magyarázható talán, hogy a minden férfiasságot nélkü­löző pap, aki lényegesen ki­sebb kvalitású ember, könnyűszerrel elcsábítja. Ennyit tud mondani csu­pán, „Tehetek én arról, hogy a pap is férfi?" E két negatív figurát Kozáry Esz­I kállósemjéni üj Élet TSZ-ben já termést ígér a kalászos Hosszas hallgatás után felkeresem levelemmel '• a szerkesztőséget. A munka nagyon leköt s így alig jut idő a levélírásra. A kállósemjéni Üj Élet TSZ-ben a terméskilá­tások igen örvendeztetöek. Az előző gazdasági évhez viszonyítva a kalászosok és előreláthatólag a kapá­sok is nagyobb termést ígérnek. Rozsból 12 mázsát, búzából 13 mázsát ígér a kalászos katasztrális hol­danként. Meglesz a jó munka eredménye. Hasznát látja a tagság a jó talajelőkészítésnek, a helyes ag­rotechnikai módszerek alkalmazásának. Nagy a készülődés az aratásra és a cséplésre. ' 80 hold kalászos vár learatásra. Ennek a felét ara­tógéppel fogjuk learatni. Elkészítettük a munkater­vet, mely szerint az aratást 5—6 nap alatt be tud­juk fejezni. Az aratóbrigádok is megszervezve vár­ják a betakarítást. Benke László levelező. belül fél éve dolgozott el­adási ügynökként a labora­tóriumi felszereléseket ké­szítő szövetkezetnél. Erre a helyre egy hétszáz kilomé­terre fekvő városból érke­zett. ahol személyi lapja szerint, szintén szövetkezet­ben volt állása. A városban semmiféle repüléssel foglalkozó szer­vezet nincs. Tudományos intézmény is cs^c egy van: a vegyi kutatóintézet, amelynek gazdasági veze­tője, Vinogradov, régóta is­meri Raszscsepihint. Ritkán találkoztak. Itt a városban főképpen az intézet megren­delései miatt jöttek össze. A barátok találkozója rend­szerint mindig egy-két po­hár itókával fejeződött be, a vendéglátó Raszscsepihin volt. Ezenkívül Vinogradov semmi érdemlegeset nem mondott. — Furcsa, hogy a szállás­adónő állítása szerint lakó­ja egyáltalán ■ nem iszik — mondta elgondolkodva Szkorobogatov. — Vagyis mi a helyzet? Egy bor­nemissza meghívja a mási- kát, aki úgy látszik kedveli az italt, hogy tartson vele. — Szóval, érdeke fűződik hozzá. ter és Dékány Sándor ala­kította, kissé rapszodikusan, de alapjában véve jól. Ida, az öreg iskolamester lánya a nagy lelki szépsé­gekben élő, majdcsak in­kább a szemekkel beszélő,, kevésszavú hűséges nő. In­kább a maga pusztulását kereső, évszázados asszony­tragédiák beteljesítője. Má-'- csai Emi nagy átéléssel.'és, hűséggel alakította. Apja, az iszákos, a bor­ban vigasztalást kereső megöregedett iskolamester példázata annak, hogy a fiatalos lángolás tehetetlen­sége hogyan szüli meg a mindenbe belenyugvás filo­zófiáját. Az életben kiutat nem talált ember portréját, adta elhihetően Hoykó Fe­renc színészi játékában. A kisebb szerepekben T. Tóvári Pál, Hetés György, Zomboki Kató, Siménfalvy Ida, Tóth Ilonka, Tóth Ká­roly és Demény Gyula je­leskedett. Sok gondolattal gazda-: godva távozott a közönség a Déryné Színház előadásá-- ról. Farkas József. — Éppen ez az. Menjen csak ki újból Cseremuskiba és nézzen jól körül. Okvet­lenül meg kell találni eb­ben a gomolyagban a ! szálnak valamelyik végét. — Grisa! — hívta a fiúcskát az erkélyre kilép­ve. Senki nem jelentkezett. — Grisa! — kiáltott még egyszer a hadnagy a lépcső felé menet. _ — Kiszaladt valahova — világosította fel a háziasz- szony. Petrov a háztól nem messze csörgedező patak partján találta meg a fiút. Éppen kedvelt játékával 1 szórakozott: egy nagy kövön)' üldögélve szappanbubore-; koka' fújt. Ügy látszott, na-' . gyón érti:, a szalmaszál vé-í,'.’ gén egy futball-labda nagy-! . ságú átlátszó buborék libe- . . gett. A hadnagy megállt egy,., bokor mögött és úgy figyel­te Grisát, aki tovább fújta " a buborékot. Az rövidesen akkora lett, mint egy 'jöj!'. kera dinnye és ezer színben csillogott a napfényben. A gyerek fölállt a kőről és . még mindig fújta a bubo­rékot. !... A hadnagy nem bírta kJ . tovább és előlépett. . — Mi van nálad? — kér-;.,, dezte. a váratlan megjeie-. . néstőí elképedt szappanba.-, borékfújót. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents