Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)
1956-05-24 / 121. szám
1956. május 24, csütörtök NÉPLAP NEMZETKÖZI SZEMLE A szovjet-francia kapcsolatok jövője Nem telt el még egy hónap sem egészen attól az időtől, amikór Bulganyin és Hruscsov [elvtársak hazaérkeztek imgliai útjuk- ról. S a rövid pár hét uj nagyjelentőségű találkozót készített elő: a francia államvezetöls moszkvai tanácskozását. Az elmúlt héten az is befejeződött — és nem is | akárhogyan: meghozta á várt sikert. Megcáfolta azokat — és itt Guy Mollet francia minisztereinek szavait idézzük —. ,,akik szerint ezekből a tárgyalásokból semmi konkrét eredmény -sem származhat.“ A francia miniszterelnök hazaérkezése után még a repülőtéren kijelentette: „Az ilyenfajta tanácskozásoknak meg kell ismétlődniük.“ Szavai mintha csak az egynapp al korábban elhangzott Bulgany in-nyilatkozatot viszhangozták volna. A tanácskozások befejezése alkalmával rendezett fogadáson mondta a szovjet miniszterelnök egy francia újságírónak: „Mindig új és uj lépéseket kell tennünk, másképp nem biztosíthatjuk a békét.“ A két kijelentés — akárcsak a tanácskozásokról kiadott zárónyilatkozat — félreérthetetlenül utal arra, hogy ha vannak is még eltérő vélemények, ha nem is oldódott fel végleg a bizalmatlanság, több alapvető kérdésben a Szovjetunió és Franciaország egyetértésével számolhat a világpolitika. A zárónyilatkozatot olvasva elsősorban az ragadja meg a figyelmet, hogy szijnte minden bekezdésében újra és újra előfordul, az Egyesült Nemzetek Szervezetének neve. Az (ENSZ alapokmányára utal a nyilatkozat számos esetben, s mindez bizonyára emeli majd a nagyrahiyatott nemzetközi szerv tekintélyét. Hcsszú évek teltek el, amelyek kiábrándították a népeket az ENS^-ből. mert úgy tűnt., hogy alapokmányának magasztos szövege írott malaszt marad. S most 1—2 éve egyre több a remény, hogy mégis betöltheti hivatását. Az alapokmány [elveinek hatékony alkalmazását sürgeti a szovjet-francia nyilatkozat, árhelyek előírják a vitás kérdések békés rendezését, amelyek megtiltják az erőszak alkalmazását. A nyilatkozat azt ígéri, hogy a' két ország közös erőfeszítéseket tesz az ENSZ-ben a leszerelés, az atomfegyverek eltiltása érdekében, az elmaradt országok , gazdasági megsegí- téséértj a közel- és középkeleti feszültség fe’cldásá. ért, a I palesztínai térség békéjének helyreállításáért. Sok tekintetben megismétli a szöveg az egy hónappal ezelőtti szovjetfrancig nyilatkozatot. Ez az ismétlés azonban az ügynek korántsem árt, sőt használ, mivel ismét egy- gyel több tekintélyes nemzet vállalta feladatának a legfontosabb nemzetközi problémák rendezését. Ezen túlmenően a francia kormány képviselőjének .mái- alkalma volt méltatni azt a nagyjelentőségű szovjet lépést is, amely 1 200 000 katona leszerelésével bizonyította a Szovjetunió reális békeszándékait. ; Európa biztonságának mindkét tárgyaló fél nagy jelentőséget tulajdonított, bár a biztonság megteremtésérek eszközeiben nem állapodtak meg. Sokkal nagyobb lehetőség adódott viszont a megegyezésre a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésében. Érdemes megemlíteni: az elmúlt év őszén tartott külügyminiszteri tanácskozáson Dulles körömsza- kadtig védte azon álláspontját, hogy előbb a nagy politikai kérdéseket kell megoldani, aztán lehet különféle gazdasági és kulturális egyezményeket kötni. Az élet rácáfolt e véleményre. Egy hónapja Londonban és most Moszkvában egyaránt a gazdasági és kulturális pcsolatok fejlesztésében érték el a tárgyalófelek a legnagyobb haladást. A dullest elgondolás cáfolata logikus: egyszerűbben megoldható feladat a szovjet kultúra és technika termékeit bemutatni Pár rizsban, Londonban az Angolokét,, franciákét Moszkvában, mint megegyezni az egész világot érintő leszerelés ügyében. Ám egy könyv, film vagy más cikk külföldi diadalútja is közelebb hozhatja egymáshoz a nemzeteket. Eredménnyel jártak tehát a szovjet-francia tárgyalások. Örömmel üdvöz- lik megállapodásait a keleti és nyugati vélemények egyaránt. A Libération című francia lap például „egy régi barátság újjáéledéséről“ ír, s megjegyzi: „Friss áramlatok söprik el az élőitéleteket és aggodalmadat, amelyek oly hosz- szú ideig mérgezték a kapcsolatokat.“ Nyugaton persze nem egyöntetű az öröm. Az amerikai hivatalos politika például aggodalommal leste: nem vá- lik-e „árulóvá“ a francia Bulganyin és Hruscsov meghívást kapott Svédországba, Norvégiába és Dániába (Вел zeigte tétek a imtulaiizáll&bati A nap átsütötte a nyir- i egyházi vasutasszálló nagy üvegfalát. Délutánra járt az idő. Egy ideig csend volt, majd egyszerre nyíltak az ajtók a folyosón, mintegy megbeszélt jelre, s egyenruhás vasutasok tartottak a kijárat felé. Az übé helyiségében csak hárman maradtak együtt, akiket lekötött valami közös téma. Beavatottak így mondanák: 1 a forgalom, a kereskedelem és a kisvasúi adott véletlen találkozót Ferkó Pál, Kontra György és Szalontai Sándor személyében. Indult a beszélgetés azzal, hogy hát bajok vannak. Kicsi az állomás Nyíregyházának, kevés a személykocsi, a vonatkísérők felesleges készenléti időket töltenek, a kisvasút vonóereje nem megfelelői — Új személyvágányok kellenek, — crősítgette Kontra György, — akkor le kell bontani a raktárt, áthelyezni, de hová? Most helyezték el a mozgódarut, ezt is át kellene építeni, micsoda költséggel! — Abból a felesleges költségből hány korszerű ebédlőt építhettetek volna! — helyeselt Ferkó Pál. — Hiába, ezt a békát le kormány, azaz: tárgyalásai nem gyengítik-e meg a NATO-t? Most önmegnyugtatással jegyzik meg, hogy nem született megállapodás a leszerelés, az európai biztonság kérdésében. Általában különös előszeretettel emelik ki az egyezmény negatívumait, s nem sok szavuk van a lényeges haladásról. Megfigyelők véleménye szerint az óvatosság jellemzi a washingtoni politikai köröket — de a londoniakat is, szemben Párizs reménykedő hangulatával. De a londoni és washingtoni vélemények sem vehetők egy kalap alá, hiszen az Egyesült Államokra az a jellemző, hogy tagadja az értekezlet jelentőségét, Angliára pedig az, hogy elismeri. Ami pedig Franciaország ,.NATO-húségét“ illeti, inkább így kellene ezt megfogalmazni: „hűség az ENSZ-hez“. Ismeretes, hogy Pineau külügyminiszter, — aki egyébként most nagyobb körútat tesz a Szovjetunióban — a NATO tanácsülésén világgazdaság-fejlesztési ügynökség létesítését javasolta, amely az ENSZ-nek lenne felelős. Ebben a testületben helyet kapott volna a Szovjetunió és számos arab állam. Igaz: a terv az erőteljes dullesi támadásra összeomlott. Híven tökrözi viszont, hogy a NATO tagállamai sem tekintik világmegváltó szervnek ezt a társulást, s jobbszeretnék a legszélesebb nemzetközi fórumon, az ENSZ vitaporondján intézni a világ dolgait. csának elnökét, valamint N. Sz. Hruscsovot, a Legfelső Tanács Elnökségének tagját, hogy 1957 első felében látogasson el Svédországba, Dániába és Norvégiába. kell nyelnünk. Bővíteni kell az állomást. — Költségek, költségek, — szólt Szalontai Sándor. — A mi kisvasúti gőzmozdonyainkat is ki kellene cserélni nyersolajmotorokra. Mennyi költséget megtakaríthatnánk! Nem gazdaságosak ezek a kis gőzmozdonyok. És ráadásul hiányunk is van vonóerőben. Képtelenek vagyunk ellátni az áruszállítást. — És talán a vonatkísérők felesleges készenléti ideje nem kidobott pénz? De hány helyen lehetne megfogni a költségeket. Itt is csupán egy központi irányító, diszpécser kellene a debreceni igazgatóságra, aki a szomszédos Igazgató.ággal is összedolgozhatna. így nem kellene a dolgozóknak felesleges időket pazarolni, ezalatt otthon pihenhetnének, s munkabérben jelentős összeget lehetne megla- I karítani. It'gy pillanatnyi szünet következett. Ismét Kontra György folytatta gondolatait: — A rakodót bitumennel kiöntetnénk, nem len.te annyi sok árukar. E: is megtakarítás. Én sokszor csodálkozom rajta, hogy mennyi jó javaslatot adnak az emberek. A termelési értekezletünkön csakúgy záporoztak, hogy mi még a rossz, mit kellene javítani, csinálni. Ott van például ez a javaslat: Húsz személykocsira lenne szüksége még a meglevőkhöz Nyíregyházának. A személyforgalmat nehezen tudjuk csak lebonyolítani. — így vagyunk mi is. — kapcsolódott bele azonnal Szalontai Sándor. — Mi ugyancsak tiz új kocsit szeretnénk, de arra aztán nagy szükségünk lenne. Szombaton, vasárnap nem fér fel az utazóközönség a kocsikra. Meg kellene javítani a villamosközlekedést is, mert ott új kocsikat nem kaphatunk. Gyorsítani kellene, ezt úgy képzelem, hogy bizonyos fokig elkülöníteni a villamosjáratot a távolságitól. Hurokvágányokra gondolok. — Te, — csapott Ferkó Pál Kontra György lábára. — Tudod, hogy milyen jó a Lénárt javaslata? — A kihúzóvágány? W e hallgassuk tovább. ■ ’ Hiszen már felálltak, I menni készülnek. De ugyan, erről beszél az az őszbecsa- •varodott bajszú munkás is Az MTI jelenti: A Minisztertanács kedden; ülést tartott, foglalkozott az állami és a vállalati igazgatás egyszerűsítésével, az egész egyszerűsítési mun- ' ka továbbfejlesztésével. — Megállapította, hogy tartós és lényeges eredményeket csak a központi szervek i munkájának egyszerűsítésé- I vei lehet elérni. A Minisz■ tertanács ennek érdekében I megbízást adott az illetékes vezető elvtársaknak, hogy többek között dolgozzák ki a tervezés, az anyaggazdál- ; kodás, a pénz- és hitelgazdálkodás, a beruházás és a [ számvitel rendszere egysze■ rűsítésének alapjait, általá- ; nos irányelveit. A Minisz- i tertanács határozatában a : hivatali munka egyszerű- • sítéséért minden szinten a [ vezetőket személyükben te- [ szí felelőssé. A határozat . értelmében az egyszerűsí- : tési intézkedéseket az üze- I тек, a hivatalok dolgozói■ nak a területet legjobban j ismerő szakemberek és tu- j dósok bevonásával kell elkészíteni. A Minisztertanács határozatot hozott egyes alacsony fizetésű dolgozók bérének rendezéséről. A határozat értelmében azoknak az időbéres (órabéres, havibéres) dolgozóknak, akiknek besorolás szerinti alapbére a havi törvényes munkaidő teljesítése esetén a 650 forintot nem éri el — kivéve a mezőgazdaságban foglalkoztatottakat, a prémiumos időbérrendszerben és a darabbérrendszerben dolgozókat, átképzősöket, a házfelügyelőket, az ipari tanuló- I kát, valamint az építőipar I egyes területein dolgozókat I — alapbérét 650 forintra kell kiegészíteni. A rendelkezés június 1-én lép hatályba, végrehajtásáról a miniszterek intézkednek. A Minisztertanács a Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára határozatot hozott, amely szerint az egészségre ártalmas munkakörökben — az alumíniumkohászatban, a nitro- és nitrobenzol származékok i gyártásában, az ólomfesték, ia penicillin-, a szuperfosz- I fát és nikotingyártásban a fehérkötényes asszonnyal, a konyha előtt. — Mint váltókezelő öregedtem meg a. vasútnál, Sallainé, értek hozzá. Fején találta a szöget Lénárt. kihúzóvágány kell, mert ha .megépül a biztosítóberendezés, a tartalék nem fog tudni dolgozni, amikor személyvonat fut be. — Ezt Varga bácsi jobban tudhassa, én csak azt tudom, hogy a mi konyhánk már nagyon kicsi. Télen majd megfúlunk a gőzben. — Tudom, tudom — bólogat az öreg. — Jó ez az épület, de már nem elég jó. — És az nem bánt engem, hogy eleget se tudunk főzni? Majd a szivem szakad meg, hogy néha húsz embernek se jut ebéd, dehát hol főzzek annyit? Nagyobb konyha kellene, hiába, és új edények. — Tudom. Tudom, azt hiszi, Sallainé. hogy engem nem maceráinak a pihenő vasutasok, amikor bemennek a fürdőbe és nincs melegvíz? Megmutatom én ugyan, hogy a kazán 85—90 fokos, nem lehet jobban fűteni, de azzal ők még nem fürödtek meg. Nagyobb me- legviztartály kellene, Mert, foglalkoztatott dolgozók, nunkaidejét 1956 június 1-től kezdődően fokozatosan heti 42, vagy 40 és egyes munkahelyeken 36 órában kell megállapítani. A munkaidő csökkentesének mértékét, valamint azokat a munkaköröket, amelyekben a munkaidő csökkentését be kell vezetni, a szakszervezettel egyetértésben a miniszter határozza meg. A nők egészségének fokozott védelme céljából az egészségügyi miniszter javaslatára a Minisztertanács határozatot hozott a terhesség megszakítására vonatkozó, indokolatlanul szigorú rendszabályok enyhítésére és elhatározta, hogy ebben az értelemben a fennálló törvény móclMita- sára javaslatot tesz az Elnöki Tanácsnak. A Minisztertanács megvitatta az igazságügymi- nisztemek azt a javaslatát, hogy egyes, jelenleg bűntettként elbírált kisebb bűncselekményeket a jövőben pénzbírsággal büntetendő szabálysértésnek minősítsenek. A Minisztertanács a javaslatot előterjeszti a népköztársaság Elnöki Tanácsához. A Minisztertanács megtárgyalta a kőolaj- és a földgázkutatás és termelés helyzetét. Megállapította,, hogy a kőolajkutatás és a kőolajbányászat jelenlegi gépi berendezési ellátottsága nem teszi lehetővé a dieselesítéssel, a mezőgazdaság gépesítésével és a vegyipar fejlesztésével a kőolajiparra háruló növekvő feladatok teljesítését. Az olajtermelés fejlesztése céljából a Minisztertanács határozatában kötelezte érdekelt minisztereket, hogy hazai forrásból és import útján soronkívül biztosítsák a kutatáshoz és a termeléshez szükséges gépi berendezéseket. A Minisztertanács határozatot hozott a tanulmányaikat 1956-ban fejező szakközépiskolások, főiskolások és egyetemi hallgatók szakmai továbbképzéséről és munkába állításáról. аи ha már megvan ez a jó kis épület, legyen olyan, amilyennek lenni kell! — Bizony jó, hogy van. Nézem sokszor azokat, akik jönnek kormosán, elfáradva, ki tudja honnan, Pestről, Szolnokról, mit csinálnának, ha nem lenne ez a szálló? — Hát erről azelőtt álmodni sem lehetett. Bizony. Sallainé. Én tudom. Ezért ■ akarom, hogy még jobb le- , gyen. Az első ötéves terv I megadta, a Második megkoronázza ezt is, mást is. így lesz ez Sallainé. Éri 1 tudom. Eláruljuk, hogy a javaslatukat valóban megfontolás tárgyává tették, mint olyanokat, amelyeket meg kell és lehet valósítani. Hiszen nem fedezetnélküli követelések. 11 ennek ők is, de lám,, már új beszélgetők sietnek végig a folyosón. Püspökladányi vonatkísérők. Frissen, pihenten tartanak az előcsarnokba, valami viccet mesél az egyik, jó lenne ezt is meghallgatni, de már el is tűnnek a kijáraton. Munkába mennek. A nap süt. s az épület előtt pompás kis kert illatozik a fényben, SB, Moszkva (TASZSZ). Sohl- man svéd, Moerch dán és Braadland norvég nagykövet május 22-én felkereste Molotov külügyminisztert és kormánya nevében meghívta N. A. Bulganyint, a Szovjetunió MinisztertanáA Minisztertanács keddi ülése ■ öngól és német lapok Mollet és Pineau moszkvai látogatásáról London, (MTI). Az angol lapokat továbbra is élénken foglalkoztatja a szovjet és francia államférfiak között Moszkvában folytatott tanácskozások. A lapok párhuzamot vonnak a londoni angol-szovjet és a moszkvai szovjet-francia megbeszélések eredményei között. Yorkshire Post a moszkvai megbeszélésekkel foglalkozva a többi között azt emeli ki. hogy „azok nagyjában az Eden által a szovjet vezetőkkel folytatott megbeszélések mintáját követték s szintén, teljesen őszinte, szókimondó hangon folytak.“ A lap a továbbiakban rámutat arra, hogy e megbeszélések „nem vezettek [ egyezményekre olyan kérdésekben. mint a német egység, az európai biztonság és a leszerelés, azonban kereskedelmi és kulturális téren valamivel tovább mentek, mint az angol-szovjet megbeszélések.“ * Berlin, (MTI). A német főváros demokratikus övezetében megjelenő Berliner Zeitung szerdai vezércikkében a moszkvai szovjetfrancia tárgyalások hatását elemezve megállapítja, hogy a Moszkvában közzétett szovjet-francia nyilatkozat csak a hidegháború bajkeverőinek hozott csalódást. A lap a továbbiakban leszögezi : — Szovjetunió és Franciaország kormánya kötelezettséget vállalt, hogy folytatja erőfeszítéseit az ENSZ keretében megvalósítandó leszerelési egyezmény elérésére. . A moszkvai nyilatkozat- [ ban a NATO-hoz tartozó Franciaország a német kérdés megemlítése nélkül is értésére adta Bonn-rak, hogy a franciák nem hajlandók részt venni a nyugatnémet imperialisták háborús kalandokra épített politikájának végrehajtásában.
