Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)
1956-05-23 / 120. szám
NÉPLAP 1956. május 23. szerda .1 második ötéves terv útján VITA Beszélgetés a juhászairól Л juhásznak jól megy dolga Egyik dombról a másikra Terelgeti nyáját, fújja furulyáját. Bű nélkül éli világát. VT" alantikor sokan foglal- ’ koztak juhtenyésztéssel, mert kifizető volt. Gyapjából ruhát, pulóvereket és egybet szőnek, de igen ízletes a jó juhgomo- lya is. A juhász zsendicével kedveskedik vendégeinek, ha fölkeresik kint a legelőn. Valamikor ezres nyájakat terelgettek, hasznosították a szarvasmarhának sem való, gyenge legelőket. Nem véletlen, hogy az irányelvek között olvashatjuk, hogy öt év alatt 25—30 százalékkal kell növelni a juhállományt. Ehhez megvan a lehetőség főleg a szatmár-beregi részen, ahol sok olyan rét és legelő van, amit másra nem lehet hasznosítani. Sok termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt azt mondja, hogy nem kifizetődő az állattenyésztés és a juhtenyésztés sem. Erről beszélgettünk Га napokban a gacsályi Dózsa Termelőszövetkezet elnökével, Веке Sándorral. IVJi ceruzahegyre vettük, х hogy jövedelmező-e az állattenyésztés — mondta Веке elvtárs. — És az igaz, hogy a papír bírja a számokat. A 25—30 százalékot is. De a végrehajtás nehéz, fáradságos munkát igényel. Én azt mondom — folytatja — végrehajtható a terv. És ha már a juhtenyésztésről beszélünk, bebizonyítom a kételkedőknek a számok tükrében, hogy igenis kifizetődő a juhtenyésztés. Nekünk 1334 ju- hunk van. Három állatgondozó foglalkozik velük és ha részükre évente 2 ezer munkaegységet számítunk és azt vesszük alapul, hogy tavaly egy munkaegység negyven forintot ért, akkor 80 ezer forintot fizettünk ki a három juhásznak. Négy hónapig voltak bent a juhok és mintegy 80 ezer forint értékű takarmányt fogyasztottak. Ha a 130 holdas legelőt — ahol juhaink vannak az év többi hónapjában — lekaszálnánk, körülbelül 78 ezer forintot kapnánk a szénájáért. Több kiadás nincsen rá. Vizsgáljuk meg most a bevételt. Az 1334 juhtól, ha csak *•’ * négyszáz szaporulatot számítunk, ennek értéke 80 ezer forint. Tejért 100 napig 42 ezer forintot kapunk. Darabonként csak 5 kg gyapjút nyírunk le a ju- hokról, ennek értéke 247 ezer forint. Tehát 129 ezer forint tiszta jövedelmet hoz a juhtenyésztés három munkaerő beállításával. Emellett persze beszélnünk kell a trágya hasznosításáról, hiszen az is érték. . Úgy hisszük, itt a számok meggyőzően bizonyítják, hogy érdemes az állattenyésztéssel foglalkozni. De Веке elvtárs beszélt arról is, nogy mi a helyzet a szarvasmarha tenyésztésénél. Elmondotta, hogy jelenleg a tej önköltségi ára literenként 97 fillér. És ha többet silóznak mint tavaly, akkor télen is elő tudják állítani 1 forint 30 fillérért literenként a tejet. IV agyon szép eredménye- 1 ’ két értek el a gacsályi Dózsa Termelőszövetkezetben a fejési átlag növelése területén, hiszen 5.5 literről 9.5-re emelték rövid, másfél hónap alatt az istállóátlagot. Itt is elmondta Веке elvtárs, hogy addig, míg a télen silótakarmányt etettek a szarvasmarhával, jó volt a fejési átlaguk, és 1.80 forint volt a tej önköltségi ára. De amikor elfogyott a silótakarmány, négy forint 30 fillérre növekedett az önköltség. A z állattenyésztés mel- л lett beszélgettünk arról is, hogy a második ötéves terv folyamán hogyan akarják növelni a növénytermesztés hozamát. Веке elvtárs elmondotta, hogy sok savanyú, szikes talajuk van. Ezért tervbevették, hogy minden évben legalább 90 holdat meszesítenek. Emellett ezt a területet jól meg is trágyázzák. Itt is számadatokkal bizonyította be, hogy a meszesített jól trágyázott területről 12 mázsa búzát takarítottak be holdanként tavaly. A mésztc- len, trágyázatlan területről csak 5 mázsát. Beszélt arról is,, hogy szép gyümölcsösük van. Ebben az évben is 25 hold gyümölcsöst telepítettek. De elmondta azt is, hogy nemcsak a gyümölcsösben reménykednek. Fejlesztik az állattenyésztést és növelik a hozamokat. mellett javasolta, hogy " a szatmár-beregi részen, de más területen is Az újítási mozgalom néhány problémája Irta: Ríbóczi Pál, a Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat újítási teíelése Az újítómozgalom kialakulásától nagy utat tett meg és ma is gyorsan fejlődik. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a műszaki fejlesztésnek, az újítómozgalom egyik legfontosabb pillére, Ha felülvizsgáljuk a Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat újítási mozgalmát, megállapíthatjuk, hogy az újítási mozgalom óriási mértékben elősegítette a vállalati terv teljesítését, az önköltségcsökkentést és a gazdasági eredményeket. 1952-től az újítási mozga-. lom statisztikája az alábbiak szerint alakult: Benyújtás: 2.367. Elfogadás 885. Megvalósítás: 621. Népgazdasági eredmény: 4,072.000.— forint. Az újítások népgazdasági eredménye összesen meghaladja a 10 millió forintot, a kifizetett újítási díj pedig összesen 250 ezer forint. A szép eredmények mellett vannak hiányosságok is. 1955-ben sokat tettünk a bevezetések meggyorsítására és ma már ott tartunk, hegy csak 90 beveze- tetlen újítás van. Ennek 80 százalékát szeptember 30-ig bevezetjük. Ha egy újítás elfogadást nyert, és az nagyobb jelentőségű — bevezetése határidőn belül több nehézségbe ütközik. Rendszerint a vállalat saját hatáskörében bevezetni nem tudja. Először be kell terveztetni, ami elég hosszadalmas. (A tervező intézet jóvoltából.) milyen nem kifizetődő a lovak tartása — hamar tönkre mennek — ökrökkel kell felcserélni a lovakat. Azért, mert az ökröket igában is jobban lehet hasznosítani és felhizlalva is hasznot ad. 4® ötéves terv irányelveiből ACÉL Acél termelésünk 1960-ban 1955. évhez viszonyítva 138 százalékkal fog emelkedni. 1960-ban 2.21 millió tonna acélt termelünk. A betervezés után kivite- leztetni kell. Ez szintén hosszadalmas időt vesz igénybe. Nálunk a dohányiparban nincs kivitelező vállalat, csak az Élelmiszeripari Minisztériumon belül, s ez az egy kivitelező vállalat — véleményem szerint — időben nem tudja ellátni feladatait. A dohányiparnak szüksége van egy tervező és kivitelező műhelyre, ahol a dohányipari sajátosságoknak megfelelően meggyorsítaná a bevezetéseket. Jóllehet vállalatunk a karbantartási csoportból két főt beállított az újítások bevezetésére, ez a két fő csak a vállalaton belüli kisebb jelentőségű újítások beveztésc-re alkalmas. A nagyobb jelentőségű újításokat kénytelenek vagyunk átadni a kivitelező vállalatoknak. A bevezetési határidőket a kivitelezési vállalat szabja meg. Ez legtöbb esetben a rendeletben előírt határidő betartását gátolja. Beszélnünk kell még egy fontos tényezőről: a szakszervezeten belül dolgozó újítási bizottságuk munkájáról. Ezeknek a bizottságoknak feladata e : ellenőrzésen kívül a szervezés és a propaganda kiszélesítése. Ez vállalatunknál abban áll, hogy az ellenőrzésen kívül hangosbemendón keresztül ismertetik az újítási rendelet egyes pontjait, népszerűsítik az újítókat, az elért eredményeikkel együtt, és dolgozóink között mozgósítanak az újítási feladattervek végrehajtáséi a. — így tervezgetnek a termelőszövetkezetek, készülnek arra, hogy már ebben az évben az ötéves terv első esztendejében többet adjanak az országnak, a dolgozó népnek. (Z-. -y.) Vagyis kellő támogatást nyújtanak az újítási mozgalom szervezéséhez, népszerűsítéséhez és ha arra szükség van támogatást nyújtanak a bevezetések körüli akadályok elhárításához. Emellett az újítóknak jogos panaszát soron- kívül intézik el, vagyis az újítóknak anyagi és erkölcsi megbecsülését mindenkor szemelőtt tartják. A verseny célja: jobb kenyér Értekezletet tartottak az élüzem címmel kitüntetett Nyírbátori Sütőipari Vállalat dolgozói. Örömmel, büszkén beszéltek arról, hogy munkájuk eredményes volt és ezévben elnyerték , a kitüntető címet. De az ünneplés közben nem feledkeztek meg arról, hogy örömük csak úgy lesz teljes, ha továbbra is jól dolgoznak és társaik asztalára továbbra is jóminőségű, szép kenyeret és rüieményt tesznek. Az üzem vezetői, a legkiválóbb dolgozók a párt- és szakszervezettel együtt tehát elkészítették azt a tervet. amely szerint továbbra is megtarthatják az elismerő jelvényt es dolgozó társaik megbecsülését. Megállapították, hogy 1 mázsa kenyérhez vagy 1.000 süteményhez mennyi anyagot és egyéb termelési költséget lehet felhasználni. Az így kidolgozott felhasznáMégegyszcr a fej trágyázásról Ez év márciusában cik- jeleztem, csakis a műtrá^ két írtam a Néplapban ar- gyázással kívántam foglalról, hogy hogyan akarom az ősziek fejtrágyázását körzetemben végrehajtani. A szerkesztőség megjegyzésében cikkem több hiányosságára hívta fel a figyelmet, s egyben vitát indított a kérdéssel kapcsolatban. Sajnos, egy hozzászólás után a Néplap lezárta a vitát azzal, hogy a fejtrágyázás időszaka letelt, ezért 1 most már inkább arról írjanak a mezőgazdászok, hogyan hajtották végre a fejtrágyázást. Ügy érzem, kötelességem, hogy elsősorban magam számoljak be munkámról. Ami a cikkemből kimaradt , Előbb szeretnék pár szóval azokkal a problémákkal foglalkozni, amelyek a megjegyzés szerint kimaradtak írásomból. Első cikkemmel célom kizárólag az volt, hogy a műtrágya felhasználásáról adjam elő elgondolásaimat. Akkor nem gondoltam arra, hogy vita indul, mert akkor másként írtam volna meg a cikket. Nem tértem ki például a műtrágya pótlásának szükségességére. Pedig a kérsemjéni Üttörő TSZ-nél N- műtrágyával való takarékosság céljából magam is apró érett istállótrágyát használtam az őszi búzánál. Nem írtam meg azt sem, miért kézzel szórom ki a műtrágyát és azt sem: milyen talajra? E két dolog szorosan kapcsolódik egymáshoz. — Körzetemben ugyanis mind a 3 termelőszövetkezet talaja középkötött, vagy erősen kötött. A felszín meglehetősen egyenetlen. A cikkírás időpontjában még javában a vízlevezetései foglalkoztunk. Ügy gondoltam, a fejtrágyázásig nem szikkad meg annyira, hogy géppel vé- gezhetnök a műtrágyázást. Tehát nem a géptől való húzódozás indított a kézi kiszórásra, hanem a szükségesség. Az ősz folyamán például a panyolai Szikra TSZ kivételével műtrágyaszóró géppel műtrágyáztunk. Nem említettem a hengerezést sem, pedig a felfagyás ellen ez hatékony fegyver. Azonban, mint már iási normát a termelési értekezleten kötelező normaként fogadták el. A verseny győztese pedig az az üzemrész vagy brigád lesz, amelyik ennek alapján a legjobb eredményt éri el. A vállalat vezetősége céljutalmat is' megállapított, hogy ez még jobb eredményre ösztönözze a dolgozókat. A céljutalom: nagyüzemben 800 forint, kis üzemben pedig 300 forint. Az kaphatja meg, aki május 15-től augusztus 1-ig a költségszintek terén a legjobb eredényt éri el és a megállapított költségeknél 2 százalékkal jobb eredményt ér el. A cél tehát a brigádok előtt: 1. az országos 0.4 százalék selejt helyett 0.2 százalékot elérni és megtartani, 2. kifogástalan minőségi munka végzése, 3. az anyagnorma betartása, csökkentése, kozni. Hogyan íejtrágyázlam ? A tavasz kezdetén száraz, fagyos időjárás uralkodott. Ezért ott, ahol rá tudtunk menni, hegereztük az őszieket. Sajnos, Nábrádon és Panyolán az ősziek talajának nagy része vizes volt, ezek kimaradtak a hengerezesből. A száraz, hűvös időjárás április 10-ig tartott. A fagy miatt nem bo- ronálhattunk, de a műtrágya kiszórásával sem várhattunk tovább. Mind a három termelőszövetkezetemben meg kellett kezdeni' ' a műtrágya kiszórását. Április 13-án számottevő^ eső esett, de ebből Panyo-. . Iára kevés jutott. Ezért itt, nem tudtuk a műtrágyát. beboronálni a talajba, mert a nagymérvű feltalaj fej * . szakgatásúval több k^ft’ okoztunk volna, mint ha^z-, í not. Kérsemjénben az ösz.'- szes őszi kalászost sikerült megboronálni a műtrágyázás után. Nábrádon a műtrágya egyrészét közvetlen nül a hengerezés előtt szórtuk ki. Volt azonban olyan táblánk is, a Túr parton tol. hold, ahol sem hengert, sem) fogast nem lehetett hasz-, nálni. Egyébként a hénge-J.. rezést Zetor után akasztottl 7 tagú hengerrel végeztük. A rövid hengertagok jól! igazodtak az egyenlőtlen! talajfelszínhez. A kérsem- jéni Üttörőnél az istáflótrá- gyát kézi villával apróztuk) el egyenletesen s csak ez~.| után boronáltuk le ezt aj területet. A 3 téeszben ös/.- szesen 105 hold őszit fejtrágyáztunk műtrágyával, hol- dankint 50 kilós adagokban. A kérsemjéni Üj Erő-' ' nél — ahol a talaj jó,' könnyen lehet végrehajtani bármilyen munkát. A másik két termelőszövetkezetben azonban csak kárt' okozhatnának ugyanannak 1 a módszernek az érőszakó- lásával, mert mások a feltételek. Helyes következtető“ és ítéletalkotó tevékenységgel, a termelőszövetke * 1 zet kollektívájának tapasztalataira való támaszkodással azonban megtalálhatja a célravezető megoldást. Fábián Bertalan mezőgazdász, Fehérgyarmat,. 4. a brigádok teljesítményét 105 százalékról 110re. emelni, 5. a verseny időszaka alatt igazolatlan mulasztás és hiányzás nem lehet, továbbá rendszeres munkamódszerátadással kell biztosítani a jobb munkát és a munkahelyet mindenkor teljesen rendben kell átadni a következő brigádnak. A verseny már folyik. Na-,, ponta értékelik, hogy mi * kor melyik üzem, brigád az első az élüzem cím el-, nyeréséért folyó versenyben. A nyírbátoriak célja és munkája dicséretre méltó. Ismerjék meg és alkalmazzák ezt a módszert minél több üzemben, hogy az eddiginél jobb és ízletesebb) kenyér kerüljön megyénk; minden dolgozójának aszta-' Iára.
