Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)
1956-05-15 / 113. szám
N E I’ L Л Г’ 1956. május 15. kedd Miről beszélgettünk a mátészalkai levelezési ankéten? Tizenkilencen ültünk a mátészalkai kultúrház társalgójában. ÉpítőmunKások, községi tanácstagok, ktsz- beliek, nevelők, úttörők és még egy jó nehányan. fi legészakibb beszél. Megéri elsorolni gondolatait, umígyen. „Kevesen tudjak, hogy a napokban rizstermelő szakcsoport alakult Szatmárcsekén. ÍAz egyéniek társultán, a közösben dolgozókkal. 84 iholdon már talajba tették a 'fehér rizsszemeket. A Lenin Termelőszövetkezet 5 holdat, a kölesei szövetkezet 9 FőglaikozásuK különböző. Közös vonásuk — a levelezés. A közösség ügyének és véleményének szószólói. A legidősebb tudósítók egyike, r.ndrész László elvtárs. rizstermelőkről holdat pótolt a gazdálko-1 dásba. — Ez az országban a | legészakibb rész, ahol a rizs termelésével foglalatoskodnak. Rajtuk a Környék szeme. Tegnapelőtt segítség is erkezett Szatmárcsenere. A mezőtúri rizstermelők jöttek néhány an segíteni az új szakcsoportnak, fi leve.ezök nincsenek egyedül Fordul egyet a téma kereke, most a levelezésről és nyolc éves tapasztalatairól számol be Szabó József levelező, aki száguldó kétkerekűjével járja a környékbeli falvakat. Miről is beszél? Bevezetőül arról, hogy a levelezők szívesen írnak még olyan eseményről is, amely nem kerül mind az újságba. Aztán érdekesen példázza, hogy az új levelezőkkel bensőségesebben kell fog-i lalkozni. Végül így fejezi be mondókáját. — A levelezők nincsenek egyedül. Mögöttünk áll a szerkesztőség és ha jogosan bírálunk, igazságot írunk, megvédelmez a párt. Kormányrendelet védi a levelezőket, hogy mindig gátlás As ötéves terv irányelveiből A bölcsődék férőhelyeinek számát 27 százalékkal emeljük a második ötéves tervben. nélkül közölhessék észrevételeiket. Uj {érvünkről szói Tóth József, a máté7 szálkái községi tanács titkára. Elmondja röviden —; amit még holnap beküld a szerkesztőséghez részletesen, — hogy neki is van egy javaslata második ötéves tervünk irányelveivel kapcsolatban arról, hogy helyes lenne a községi tanácsoknak az eddiginél nagyobb hatáskört biztosítani. —A mi tervünk ez, mi csináljuk — gondolkodik Vass János levelező, aki szintén eljuttat a közeljövőben a községfejlesztéssel kapcsolatban egy-két javaslatot. Fialaíoknak, nevelőknek, szülőknek címezik az ankét részvevői hozzászólásaikat. Erdei Béla, az ököritófüipösi általános iskola igazgatója a fiatalság viselkedéséről és életéről mond véleményt. „Több időt kell szentelni a gyermekek nevelésére — mondja, amit ennek előtte az egyik rosz- szalkodó gyermek szülőjének tanácsolt.” A közösségi élet formál embert a fiatalokból, ne rekesszék el tehát a DISZ-be és más hasznos szervezetbe vezető utat a szülők «gyermekeik előtt. Néhány sorban Néhány sorban sűrítjük a többi levelezők hozzászólásait. Petes elvtárs arra hívja fel a figyelmet, hogy .. a most épülő mátészalkai kenyérgyár részére megküldött csövek — véleménye szerint használhatatlanok lesznek. Ugyanis a csöveket nem megfelelő hőmérsékletű kocsikban küldték a kenyérgyár részére Budapestről. Feltételezhető, hogy amikor beszerelik a csövet, megrepedezik, használhaKarlové Vary készül a filmfesztiválra A csehországi Karlové . Varyban gyors ütemben folynak az előkészületek a IX. nemzetközi filmfeszti- I válra. A filmfesztiválra a j világ minden tájáról össze- I seh 50 újságírót hívtak 'meg. Az újságírók számara ; a város két legnagyobb j szállodáját „Az újságírók I hazává'' alakítják át. A 1 csehszlovák hatóságok min- ; dent elkövetnek annak er- j dekében, hogy a filmfeszti-, i vál zökkenőmentes legyen. 1 Pártértekezleten tanácskoztak a nyíregyházi pártszervezetek küldöttei Március 12-én. szombaton párlcrtekezlctrc ülteto össze a nyíregyházi pártszer vezetek küldöttei, hogy megvitassák az elmúlt évek munkáját, Nyíregyháza gazdasági és kulturális helyzetét, feladatait. A küldöttek a tiszti klub nagytermében tanácskoztak. A beszámolót Gyebrószki László elvtárs, a városi pártbizottság titkára mondotta cl. A revíziós bizottsági munkájáról Jeszenszki István elvtárs, a revíziós bi-’ zottság elnöke tett jelentést □ párícrtekezletnek. A beszámolókat vita követte, amely során számosán szólaltak fel, majd megválasztották a városi pártbizottság tagjait, a revíziós bizottság tagjait, valamint a felsőbb pártértckezlet küldötteit. Az értekezlet ismertetésére bővebben visszatérünk. A tanúzás állampolgári kötelesség 1960-ban a kukorica vetésterületének legalább 50 százalékán kell hibrid vetőmagot használni. Öt év alatt mintegy 11 ezer darab nagy raksúlyú kisjjnsúlyú teherkocsit kell a vasúti közlekedés számárul biztosítani. lattanná válik. Szabó Károly a mátészalkai cipész kisz. dolgozóinak munkáját újságolja. — Ezen a héten emelkedett a' minőségi százalék az ex- portgyartmányoknál.' Beve. zettek a szalagrendszeru munkát és kitűnő teljesítménnyel veszik hasznát az új csiszológépnek. Gödény Endre tudósítónk a középiskolai vizsgákra való készülődésről beszél. Deák István a mátészalkai sportpálya építéséről ad hangot. Több levelezőnk elmondja, hogy Mátészalkán a régi piactéren gyermekjátszótér és szökőkút épül. Takács Ferenc, a földmüvesszövet- kezet dolgozója a méhész és gyümölcstermelési szakcsoportokról emlékezik meg. fiz 50 éves Zalka Máié általános iskola egyik tanulója, Csíki Katalin hatodikos pajtás szerényen kapcsolódik a beszélgetésbe: Az általános iskola tanulói lelkesen készülnek az iskola fennállása ötvenedik évfordulójának ünnepére. Erre a napra külsőleg is megszépül az iskola. A barátságos légkörben lefolyt levelezési ankét után a levelezők megígérték, hogy több, tartalmas, érdekes, változatos levéllel gazdagítják a Néplap hasábjait , Páll Géza. Az egyes buncseieKme- пуек elkövetése bizonyos terjedelmű környezetnek az érdeklődését, felháborodását váltja ki. Nagyobb kihatású bűncselekmények már szélesebb társadalmi Környezetet ráznak meg, például: a város vaiameny- nyi polgára figyelemmel kíséri az ügyet és érdeklődéssel várja az ítéletet. A bírósági tárgyalásokon viszont nincsenek jelen az ügyről tudomást szerzett összes személyek és nem hallhatják, hogy miként folyik le a bírósági tárgyalás: nem hallhatták, hagy I egyes személyek esetleg j nem voltak 'őszinték a bírósághoz és nem a valóságnak megfelelően mondották el a történteket. Nem egy ilyen, az anyagi igazságnak meg nem felelő bírósági határozat született meg éppen amiatt, hogy a meghallgatott tanúk nem voltak őszinték a bírósághoz, nem mondották cl az általuk ismert tényeket a legjobb tudomásuk szerint. A tanúk őszinte vallomást tegyenek a bíróság előtt, mert ezzel tartoznak társadalmunk valamennyi tagjának, államunknak, saját maguknak. Az őszinte tanúskodás: állampolgári kötelesség. Állampolgári kötelesség tehát a tanúk pontos megjelenése is. Sajnos, sokan vannak olyanok, akik a bíróság első I idézésére nem jelennek meg, pedig a kézhez vett idézésnek a szövege figyelmezteti az érdekelteket a távolmaradás következményeire. Az elmaradozók nem gondolnak arra, hogy a bíróságnak a legegyszerűbb vallomásra is szüksége van. A kivizsgált ügy tényállását nem egy esetben szinte mozaikszerűen, téglánként rakja össze és a téglákat jelentő tanúvallomások egymáshoz illeszthetők. Akadnak persze olyanok is, akik szándékosan vagy hanyagságból, nemtörődömségből nem jönnek el a tárgyalásra. Mindkét esetben a bíróság a szabályszerűen idézett és. . igazolatlanul távolmaradt tanúkkal szemben kényszerítő eszközöket alkalmaz: 1000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtja és a .rendőrség útján való elővezetését is elrendelheti, valamint kötelezi a meg nem jelenésével okozott költségek megfizetésére. A bíróságok következetesen alkalmazzák ezeket a kényszerítő eszközöket a tárgyalásról igazolatlanul távolmaradt tanúkkal szemben. Jogos, á bírság,, hiszen a mulasztók komoly mér-' Szállási László: tékben húlraitatjáK az igazságszolgáltatás munkáját. A tárgyalásokat el kell napolni, újabb tárgyalási napot kell kitűzni, melyre az eí- söizben pontosan megjelent többi tanúknak újból el kell jönniük, a táveftmaraat tanú mulasztása miatt. Emiatt szaporodnak a költségek, az eljárások elhúzódnak, az ügyintézés lassúbbá válik. Államunk joggal elvárja polgáraitól, hogy önként is jelentkezzenek tánúzásra, ha tudnak valamilyen ügyről, vagy szemlélői lettek valamilyen eseménynek. — Például: az utcai baleset szemtanúja önként bediktálja a nevét a helyszínre érkező és a helyszínelést végző rendőrnek. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekményekkel kapcsola- tosan pedig feljelentési telezettség is terheli, merj- amennyiben jelentést neki tesz, a mulasztót a törvény' egy évig terjedhető bőrtöii- nel bünteti. Államunk gondoskodik arról, hogy az állampolgári kötelességüket teljesítő tanúk emiatt anyagi sérelmet ne szenvedjenek. Dr. Kovács Pál megyei bírósági másodelnök. A fegyelmi (1.) Köböl cső, véka sár — vigasztalja magát így tavasz tájon a mezőre igyekvő ember, még akkor is, ha иду nekisimul az ég alja, hogy azt hiszi, soha sem áll meg. Л tegnapiból is már csak a kerékvágásokban van valami, meg a kottyanókbau, de ha нет jön ujabo, kovásszá keveri az a sok láb, csonttá fújja a beregszászi szél és porrá őröli a fényesedé ráfit kerék. Nem is nézi ilyenkor senki az időt, hanem nyakába a hámot, vagy a jármot a jószágnak cs szintén besorolnak abba a hatalmas szekérsorba, amelynek az eleje talán nár túl van a Kálmán- majoron. Főleg a tehenesek alkotják a sort. Mert a lovasok közé vernek és lopva egy- egy pillantást veinek az elmaradt csálézóra, főleg ha sikerült a saroglyával elültetni a marha fejét. A marhások is rángatják a madzaggyeplőt, de legfeljebb a feje jár gyorsabban, nem a lába, az is csak azért, mert rágja a kötél a i-ui va^övét. De ha már nem mennek gyorsabban, beszélgetnek, fordul is hatra a hasztalan veszödség után az egyik nagy.cucsmáju lehenes és úgy veti a szót az utána jövő felé, hogy inkább a szája széle beszél, mint a hangja. — Hó! nézzed csak! A csoportosok is fognak — es int a fejével. A megszólított csak bólint és akarata ellenére is egy pillantást vet a jelzett irányba; ahol ő . egészen mást lát, mint a kullogó tehenek gazdája. Vagy az is inkább azt szerette tudni, hogy milyen érzéssel lehet o.t hagyni négyesztendő minden munkáját, gyümölcsét és úgy kezdeni megint elölről, mint az ujjam!? I # És a piroscserepes istálló előtt, amely az úttól alig 100 méternyire van, olyan a mozgás,, min, a tavaszi méhesben. Az egyik szekérre ekét raknak, a másikra sörözőt, a harmadikon meg zöldre festett vashenger kuporog nagy egyetértésben egy régi faboronával. Még a festékszag is érzik róla, melyet alig bír elnyomni a trágya illatát hozó levegő. Két suhanc formájú legény, meg valami csengő jólét akarnak egy borzas kiscsikónak a nyakába kötni. Az egyik a fejét fogja a csikónak, a másik átöleli a nyakát, s csi- dáárn — csidáám beszélget neki. De a csikó, amikor érzi, hogy valami, szokatlan van a nyakán, előbb hátra húzódik, azután nekirugaszkodik, egyenesen egy csomó szalmának. Pedig milyen szépszavú csengő, — sajnálkozik az egyik, ahogy veri magáról a szalmát a többiek nevetése közben. Még a hangja is összevág a többiével, de honnan is szedték ezek ezt a sok csengőt össze? Biztosan a padlások mélyéről. Mert Somi Gábor már nem önt ilyet. Régen nyugszik ő is a magacsinálta csupavas fejfa alatt. (Folytatjuk.)'
