Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-13 / 112. szám

1958. május 13, vasárnap N t P L A P S mffíSL A francia miniszterelnök és kísérete kedden indul a Szovjetunióba a Az AFP jelenti, hogy Coty köztársasági elnök ve­zetésével szombaton dél­előtt összqü t miniszterta­nács meghallgatta Pineau küli'gyminisz :er beszámoló­ját a nemzetközi helyzetről. Pineau bej Mentette, hogy Guy Mollet , randa minisz­terelnök és ő maga május 15-én, kedden reggel indul Moszkvába. Mintegy hatvan főnyi kísérettel, munkatár­saikkal és sajtótudósitókkal utaznak a Szovjetunió fő­városába. A miniszterei nők a következő hét elején ha­zautazik, Pineau néhány nappal tovább marad a Szovjetunióban. A francia külügyminisz­ter közölte, hogy a két or­szágot érintő összes problé­mákról szó lesz a francia­szovjet tanácskozáson. A Crabb-iigyről Az angol lapok tovább folytatják a találgatásokat Crabb korv »ttkapitány ti­tokzatos eltűnésével kapcso­latban. A lapok rámutatnak arra, hogy Crabb azért szállt le a tenger alá, hogy iényképfelvéieleket készít­sen a Portsmouth! kikötő­ben horgony zó „Ordzsoni- kidze“ szovjet cirkáló víz­alatti részéről, megismer­je a hajó csavarrendszerét. A Times I szerkesztőségi cikke megjegyzéseket fűz az angol alsóházban a Crabb-üggyel kapcsolatban elhangzott nyilatkozatok­hoz. — A hivatalos hallgatás — írja a Times — nem menti meg a bírálattól sem a tengerészeti minisztériu­mot, sem az angol titkos szolgálatot. A búvár, akiről feltételezhető, hogy elpusz­tult, nyilván parancsra cse­lekedett ..: Angliában és külföldön egyaránt arra az elkerülhetetlen következte­tésre jutnak, hogy Bulga­nyin és Hruscsov látogatá­sát fel akarták használni a szovjet cirkálónak víz­alatti gondol és titkos meg­vizsgálására ... Csupán a vendégszeretet semmivel sem igazolható megszegésé­nek és határtalan ostoba­ságnak tekinthető minden­nemű kémkedési kísérlet ilyen időpontban és ilyen módszerekkel. A párizsi rádió szemle­írója a Crabb-üggyel kap­csolatban к jelentette: — A munkáspártiak, aki­ket bírálat ért Bulganyin marsall és Hruscsovval szemben tanúsított nem egészen udvarias magatar­tásuk miatt, felhasználták ezt az ügyet arra, hogy nagy zenebonával revansot vegyenek. Mi — mondják — esetleg nem voltunk na­gyon barátságosak Bulga- nyinnal és Hruscsovval, vi­szont nem engedtük meg magunknak, hogy poggyá­szukban kutassunk. Gaitskell hogy frontális dít az ügayel Anthony Eden elhatározta, támadást in­kapcsolatban ellen és ha­Tito einök kíséretével elutazott Párizsból I Tito elnök az Elysée- I palotában vett búcsút René' (Coty francia köztársasági elnöktől és más magasrangú francia személyektől. Tito elnök és felesége el­búcsúzott a jelenlevőktől, köszönetét mondott a szívé­lyes vendéglátásért. A fran­cia köztársasági elnök fény­képalbumot ajándékozott vendégének. Ezután Tito elnök René Coty kíséretében a palota kertjébe ment, ahol a jugo­szláv és a francia himnusz elhangzása után a két köz­társasági elnök Zeller tá­bornok kíséretében ellé­pett az ott felsorakozott köztársasági gárda dísz­zászlóalja előtt. Közben üdvözlő ágyúlövések dör­dültek el. Coty köztársasági elnök zártkörű vacsorát adott vendégei tiszteletére. A vacsora után Tito el­nök és kísérete elhagyta a palotát és a hajtatott. Tito elnök 22.40 órakor francia főváros pályaudva­rát. Tito jugoszláv elnök hi­vatalos párizsi taitózkodása során meghívta René Coty francia köztársasági elnö­köt Jugoszláviába. A francia köztársasági el­nök elfogadta a meghívást. A hivatalos látogatás tos időpontját utólag pítják meg. Hegedűs András elvtárs fogadta Grösz József kalocsai érseket tározati be, amely követeli, bogy a parlament vizsgálja meg a miniszterelnökkel szemben emelendő panasz kérdését, ami az angol alsóház nya­katokért nyelvén ezt jelen­ti: „adjátok értésére a kor­mányfőnek, hogy már nin­csenek bizalommal iránta.“ javaslatot nyújtott Május 22-től fizetik ki a nyereményeket I. Békekölcsön négy Az napig tartó pécsi sorsolá­sán 222.100 egész kötvény tulajdonosa részesül kisebb- nagyobb nyereményben, il­letve törlesztésben. A köt­vények egy része azonban feles, negyedes és nyo'ca- dos címletekben került a kölcsönjegyzőkhöz s így há­rész­romszázhat vanötezer kötvény tulajdonos is szá­llíthat nyereményre. A kisorsolt kötvények beváltását a hivatalos, nye­reményjegyzék alapján má­jus 22-étől kezdik meg az országos fiókjaiban 1 amennyi ban. takarékpénztár és az ország va- postahivatalá­pályaudvarra „kék vonata“ hagyta el a pon- áha­Ma tartják meg a parlamenti választásokat Ausztriában oldali szocialisták választá: tömbje, az Osztrák Néppárt, az Osztrák Szocialista Párt és az úgynevezett „Szabad­ság Párt“, amely az új­fasiszta „Függetlenek Szö­vetsége“ felbomlása után alakult. A kommunisták és a bal­oldali szocialisták válasz­tási tömbje hangsúlyozza, hogy legfőbb célkitűzése a baloldali erők helyzetének megerősítése az osztrák parlamentben. A kommu­nisták és a baloldali szo­cialisták azzal a követelés­sel indulnak a választsso­kon, hogy szigorúan tartsák meg az ország törvényesen leszögezett állandó semle­gességét, fokozzák Ausztria kereskedelmét a demokra­tikus tábor országaival. Kö­veteli továbbá iparnak és a Szovjetunió által Ausztria sére bocsátott nak az államosítását. politikai területen e tömb síkraszáll a dolgozók lakás­viszonyainak megjavítá­sáért, az öregségi és rok­kantsági nyugdíj emelésé­ért, a katonai kiadások csökkentéséért. a kőolaj­rendelkezé- válla'at'k­Bel­Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke tegnap fogadta Grősz Jó­zsef kalocsai érseket. Kö­zölte az érsekkel, hogy a Minisztertanács nem emel kifogást az ellen, hogy be­töltse a magyarországi ró­mai katolikus püspöki kar elnöki tisztét. Grősz József ez alkalom­mal a következő nyilatko­zatot tette a Magyar Nép­köztársaság kormányának: „Hálás szívvel köszönöm a Magyar Népköztársaság kormányának, hogy nemes gesztusával lehetővé teszi számomra Kalocsára, az érseki székembe való visz- szatérést és ezizel a jövőt építő munkába való bekap­csolódást. A mélyen átérzett halá­hoz legyen szabad néhány szót csatolnom. A katolikus egyház és a magyar állam viszonyában beállott kedvező fordulat megmutatta, hogy az az irányvonal, amelyet boldo­gult Czapik Gyula egri ér­sek elnöklete alatt a ma­gyar katolikus püspöki kar az elmúlt időkben követett, helyes volt. Ezt az irányvo­nalat főpásztori működé­semben fenn kívánom tar­tani. Arra törekszem, hogy a katolikus egyház és az ál­lam közötti jóviszony egy­re jobban elmélyüljön. Er­re kötelez a püspöki kar és a kormány között 1950-ben létrejött megállapodás is. E célból tőlem telhetőleg támogatni kívánom a kor­mánynak népünk életszín­vonalának emelésére irá­nyuló törekvéseit és intéz­kedéseit, annál is inkább, mert az egyháznak is érde­ke, hogy hívei könnyeb­ben, emberhez méltóbb éle­tet éljenek. És munkása akarok lenni a béke ügyének. Ez akarok lenni az evangélium szelle­mében és a katolikus egy­ház fejének, XII. Pius pá­pának ismételt megnyilat­kozásai értelmében is. An­nak vagyok a követője, aki programbeszédében azt hir­dette, hogy „boldogok a bé- kességesek, mert Isten fiai­nak hivatnak“ és aki nyil­vános működése végén, el- fogatása előtt azt mondotta a védelmére kardot rántó Péternek: „Dugd vissza hü­velyébe kardodat, . mert mindazok, akik kardot rán­tanak, kard által 1 pusztul­nak el.“ Annak vagyok a szolgája, aki evangéliumá­nak alaptörvényévé tette a kettős parancsolatot: „Sze­ressétek az Istent, aki közös atyátok, akármilyen a bő­rötök színe és akármilyen nyelven beszéltek is, és szeressétek egymást, hiszen a közös atyában valameny- nyien testvérek vagytok.“ Háborúval nem lehet el­intézni semmit, csak mér­hetetlen pusztulást és nyo­morúságot lehet okozni. A mi nemzedékünknek ezt nem kell bizonyítani. Ezért sürgeti a katolikus egyház feje, XII. Pius pápa és ezért sürgetik száz- és százmilliók a fegyverzet csökkentését, a leszerelést, az Atomfegy­verek eltiltását, a vitás kér­déseknek tárgyalás útján való elintézését, a nemzet­közi életben a békés együtt­élés elveinek érvényesíté­sét. Az emberek békében akarnak élni, az élet és nem a halál útján akarnak jár­ni, és én hiszem, hogy ezek a száz- és százmilliók ki­fogják vívni, vagy ki fogják kényszeríteni annak a bol­dog korszaknak eljövetelét, amlyről Izaias próféta jö­vendölt: Amikor „nemzet nemzet ellen nem emel kar. dot és nem tanul többé hadviselést“, amikor az öl­döklés és pusztítás eszkö­zeit a békés termelő munka szolgálatába állítják. Hűséges fia, engedelmes polgára akarok lenni ha­zámnak, a Magyar Népköz­társaságnak és erre akarom tanítani, nevelni a rámbí- zottakat is, hogy a magyar hazának munkás, áldozat­kész polgárai legyenek, akik állampolgári kötelességei­ket lelkiismeretesen telje­sítik. Végül Isten áldását ..te­rem közös munkánkra.“ A nemzetiségi kérdés Romániában II. A KRP III. kongreszusa teljesítette ezt a feladatát, tanulmányozta a romániai nemzetiségi kérdést és meg­jelölte a part feladatait e kérdés tekintetében. „A romániai nemzeti kér­désre vonatkozó határozat“, amelyet а III. kongresszus fogadott el kifejezi a párt helyes marxi—lenini állás­pontját. A határokat bevezető ré­sze elemzi a nemzeti kisebb­ségek helyzetét Romániá­ban, amely az első világhá­ború után „nemzeti állam­ból nemzetiségi államá vált“. A határozat leleplezi azt a tényt, hogy mindazon biztosítékok ellenére, ame­lyeket a különböző béke­szerződések nyújtottak, a nemzeti kisebbségeket a ro­mániai kizsákmányoló osz­tályok kegyetlen nemzeti el­nyomás alatt tartják. „A román burzsoázia foj­togató politikája megfosztja őket életlehetőségüktől, ki­vándorlásra kényszeríti, kétszeres nyomorba dönti és gazdaságilag, politikailag és kulturális szempontból visz- szaveti őket.“ A határozat hangsúlyozza, hogy a romániai nemzeti kisebbségek tömegei szünte­len önfeláldozó harcot foly­tatnak gazdasági, politikai és kulturális helyzetük megjavításáért és azért, hogy maguk dönthessenek sorsukról. A romániai nemzeti kér­dés konkrét elemzésével szo­ros kapcsolatban a határo­zat elsősorban azt a felada­tot tűzi ki. hogy propagan­dájában és agitációjában a párt nap mint nap bélye­gezze meg a román burzso­ázia nemzetellenes mivoltát. A pártpropagandának az volt a feladata, hogy lelep­lezze a magyar mágnások, a német gyárosok, az orosz és bolgár földbirtokosok áruló szerepét és cinkosi vi­szonyukat a román burzsoá­ziával és földesurakkal. Szoros érdekközösség fűzte őket egybe, mert egyaránt érdekeltek voltak a burzsoá- földesúri rend fenntartásá­ban. Egymás mellett ültek a bankok és gyárak különbö­ző igazgatótanácsaiban, nemzetiségre való tekintet nélkül könyörtelenül kizsák­mányolták a munkásokat és a parasztokat s ugyanakkor szították a sovinizmust, éket igyekeztek verni a dolgo­zók közé, hogy egymás el­len uszíthassák őket. A pártpropagandának az volt á feladata, hogy felvi­lágosítsa a nemzetiségekhez tartozó munkásokat, hogy harcolniok kell saját bur­zsoáziájuk sovinizmusa el­len. Könyörtelen harcot kellett vívni az antiszemitizmus el­len, amely — miként a ha­tározat megállapítja — „kí­sérlet arra, hogy elvonja a munkástömegek figyelmét a társadalmi kérdés megoldá­sától.“ A határozat ugyanakkor leszögezi, hogy „a Kommu­nista Párt küzd a zsidó tőke ellen és feladatul tűzi ma­ga elé, hogy a zsidó dolgozó tömegeket a forradalmi pro­letariátus egységes soraiba tömörítse.“ Ez a megállapítás szétzúz­ta a burzsoázia hazug pro­pagandáját, amely a töme­gek szétforgácsclására és félrevezetésére irányult. * A határozat kifejti azt a gondolatot, hogy a nemzeti elnyomás elleni küzdelem szerves része az egész pro­letariátus harcának a bur- zsoá-földesúri kizsákmányo­lás ellen. Fel kellett vilá­gosítani a dolgozó tömege­ket arról, hogy a „nemzeti­ségek küzdelme a román burzsoázia hatalma ellen erősíti a román proletariátus felszabadító harcát s hogy a forradalomnak és Románia igazi függetlensége kivívá­sának érdekében áll, hogy az elnyomott nemzetiségek erőfeszítései támogatásban részesüljenek a nemzetek önrendelkezési jogának elve alapján.“ A határozat magában fog­lalja továbbá az összes nemzetiségek teljes jog­egyenlőségéért folytatott harc eszméjét. Pártunknak nagy érdeme, hogy harci lobogójára tűzte ezt a ma­gasztos eszmét. A párt tel­jes határozottsággal állást foglalt a telepítések ellen, az iskolai és egyházi segéd­lettel elnemzetietlenítési po­litika ellen, a nemzeti ki­sebbségekre kényszerített gazdasági és politikai kor­látozások ellen. Ez azt je­lentette, hegy a párt min­den erejével harcba szállt azért, hogy a kisebbségek­nek jogukban álljon részt venni az államvezetésben és a helvi ’’özi^azgatásban s hogy az államélet minden területén korlátozás nélkül használhassák nemzeti nyel­vüket. A román és a kisebbségi proletariátus és a nemzeti­ségek harcos tömegei közöt­ti forradalmi kapcsolatok létrehozása terén fontos fel­adatok hárultak a legális, vagy illegális nemzeti- for­radalmi szervezetek kebe­lében működő kommunis­tákra. A kommunistáknak az összes létező politikai, gaz­dasági és kulturális szerve­zetekben, valamint a nem­zeti pártok szervezeteiben kellett tevékenykedniök. Te­vékenységűket nem kellett csupán az illető szervezetek forradalmi követeléseinek támogatására korlátozniok, hanem harcolniok kellett azért, hogy saját kezükbe vegyék e szervezetek veze­tését. А III. pártkongresszusnak a romániai nemzeti kérdés­re vonatkozó határozata nagy jelentőségű mozzanata pártunk történetének a dol­gozó nép társadalmi és nem­zeti felszabadításáért vívott harcban. A párt harca nem volt hiábavaló. Mindazok a fel­adatok, amelyeket a párt a nemzeti kérdésben а III. kongresszus határozatában és más pártdokumentumok­ban maga elé tűzött, valóra váltak. „A népi demokratikus rendszer, amelynek létreho­zásában a román nép mel-’ lett tevékenyen részt vettek a nemzeti kisebbségek is, véget vetett annak a szé-j gyenteljes nemzeti elnyomó, politikának, amelyet a bur- zsoá-földesúri uralom a magyar, német, szerb, stb. lakosság ellen folytatott és felszámolta a faji üldözést'“ — mondja a Román Mun­káspárt II. kongresszusán tartott jelentés. A nemzeti kisebbségek­nek minden téren való tel­1 jes jogegyenlősége állami politikává lett, amelyet a Román Népköztársaság al­kotmánya tükröz és szente­sít. A lenini nemzeti politika, alkalmazásának kifejezője a! Magyar Autonóm Tarto­mány létesítése. Ezzel még; szorosabbra fűződött a Ro­mán Népköztársaságban,; közös hazájukban a szóéi-i alizmus építésén fáradozó román és magyar dolgozók testvérisége. Ezek a nagy vívmányok annak tulajdoníthatók, hogy pártunkat a nemzeti kérdés­ben is a marxi—lenini taní­tások, a proletámemzetközi- ség ideológiája vezérelte. N. PETROVICI cikke az Előre cínuí romániai magyar lapban I Ma tart ják meg Ausztriá- . ban az előrehozott parla-I menti választásokat. A vá-! lasztások előrehozásának okai a kormánykoalíció pártjai — az Osztrák Nép­párt és az Osztrák Szocia­lista Párt — közötti, nézet­eltérések tárgya mindenek­előtt azoknak az ausztriai kőolajlelőhelyeknek és olaj­ipari vállalatoknak a sorsa, amelyeket a Szovjetunió az államszerződés értelmében átadott Ausztriának. A választási harcban több kisebb csoport mellett részt vesz a kommunisták és bal-

Next

/
Thumbnails
Contents