Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)
1956-05-13 / 112. szám
1958. május 13, vasárnap N t P L A P S mffíSL A francia miniszterelnök és kísérete kedden indul a Szovjetunióba a Az AFP jelenti, hogy Coty köztársasági elnök vezetésével szombaton délelőtt összqü t minisztertanács meghallgatta Pineau küli'gyminisz :er beszámolóját a nemzetközi helyzetről. Pineau bej Mentette, hogy Guy Mollet , randa miniszterelnök és ő maga május 15-én, kedden reggel indul Moszkvába. Mintegy hatvan főnyi kísérettel, munkatársaikkal és sajtótudósitókkal utaznak a Szovjetunió fővárosába. A miniszterei nők a következő hét elején hazautazik, Pineau néhány nappal tovább marad a Szovjetunióban. A francia külügyminiszter közölte, hogy a két országot érintő összes problémákról szó lesz a franciaszovjet tanácskozáson. A Crabb-iigyről Az angol lapok tovább folytatják a találgatásokat Crabb korv »ttkapitány titokzatos eltűnésével kapcsolatban. A lapok rámutatnak arra, hogy Crabb azért szállt le a tenger alá, hogy iényképfelvéieleket készítsen a Portsmouth! kikötőben horgony zó „Ordzsoni- kidze“ szovjet cirkáló vízalatti részéről, megismerje a hajó csavarrendszerét. A Times I szerkesztőségi cikke megjegyzéseket fűz az angol alsóházban a Crabb-üggyel kapcsolatban elhangzott nyilatkozatokhoz. — A hivatalos hallgatás — írja a Times — nem menti meg a bírálattól sem a tengerészeti minisztériumot, sem az angol titkos szolgálatot. A búvár, akiről feltételezhető, hogy elpusztult, nyilván parancsra cselekedett ..: Angliában és külföldön egyaránt arra az elkerülhetetlen következtetésre jutnak, hogy Bulganyin és Hruscsov látogatását fel akarták használni a szovjet cirkálónak vízalatti gondol és titkos megvizsgálására ... Csupán a vendégszeretet semmivel sem igazolható megszegésének és határtalan ostobaságnak tekinthető mindennemű kémkedési kísérlet ilyen időpontban és ilyen módszerekkel. A párizsi rádió szemleírója a Crabb-üggyel kapcsolatban к jelentette: — A munkáspártiak, akiket bírálat ért Bulganyin marsall és Hruscsovval szemben tanúsított nem egészen udvarias magatartásuk miatt, felhasználták ezt az ügyet arra, hogy nagy zenebonával revansot vegyenek. Mi — mondják — esetleg nem voltunk nagyon barátságosak Bulga- nyinnal és Hruscsovval, viszont nem engedtük meg magunknak, hogy poggyászukban kutassunk. Gaitskell hogy frontális dít az ügayel Anthony Eden elhatározta, támadást inkapcsolatban ellen és haTito einök kíséretével elutazott Párizsból I Tito elnök az Elysée- I palotában vett búcsút René' (Coty francia köztársasági elnöktől és más magasrangú francia személyektől. Tito elnök és felesége elbúcsúzott a jelenlevőktől, köszönetét mondott a szívélyes vendéglátásért. A francia köztársasági elnök fényképalbumot ajándékozott vendégének. Ezután Tito elnök René Coty kíséretében a palota kertjébe ment, ahol a jugoszláv és a francia himnusz elhangzása után a két köztársasági elnök Zeller tábornok kíséretében ellépett az ott felsorakozott köztársasági gárda díszzászlóalja előtt. Közben üdvözlő ágyúlövések dördültek el. Coty köztársasági elnök zártkörű vacsorát adott vendégei tiszteletére. A vacsora után Tito elnök és kísérete elhagyta a palotát és a hajtatott. Tito elnök 22.40 órakor francia főváros pályaudvarát. Tito jugoszláv elnök hivatalos párizsi taitózkodása során meghívta René Coty francia köztársasági elnököt Jugoszláviába. A francia köztársasági elnök elfogadta a meghívást. A hivatalos látogatás tos időpontját utólag pítják meg. Hegedűs András elvtárs fogadta Grösz József kalocsai érseket tározati be, amely követeli, bogy a parlament vizsgálja meg a miniszterelnökkel szemben emelendő panasz kérdését, ami az angol alsóház nyakatokért nyelvén ezt jelenti: „adjátok értésére a kormányfőnek, hogy már nincsenek bizalommal iránta.“ javaslatot nyújtott Május 22-től fizetik ki a nyereményeket I. Békekölcsön négy Az napig tartó pécsi sorsolásán 222.100 egész kötvény tulajdonosa részesül kisebb- nagyobb nyereményben, illetve törlesztésben. A kötvények egy része azonban feles, negyedes és nyo'ca- dos címletekben került a kölcsönjegyzőkhöz s így hárészromszázhat vanötezer kötvény tulajdonos is szállíthat nyereményre. A kisorsolt kötvények beváltását a hivatalos, nyereményjegyzék alapján május 22-étől kezdik meg az országos fiókjaiban 1 amennyi ban. takarékpénztár és az ország va- postahivatalápályaudvarra „kék vonata“ hagyta el a pon- áhaMa tartják meg a parlamenti választásokat Ausztriában oldali szocialisták választá: tömbje, az Osztrák Néppárt, az Osztrák Szocialista Párt és az úgynevezett „Szabadság Párt“, amely az újfasiszta „Függetlenek Szövetsége“ felbomlása után alakult. A kommunisták és a baloldali szocialisták választási tömbje hangsúlyozza, hogy legfőbb célkitűzése a baloldali erők helyzetének megerősítése az osztrák parlamentben. A kommunisták és a baloldali szocialisták azzal a követeléssel indulnak a választssokon, hogy szigorúan tartsák meg az ország törvényesen leszögezett állandó semlegességét, fokozzák Ausztria kereskedelmét a demokratikus tábor országaival. Követeli továbbá iparnak és a Szovjetunió által Ausztria sére bocsátott nak az államosítását. politikai területen e tömb síkraszáll a dolgozók lakásviszonyainak megjavításáért, az öregségi és rokkantsági nyugdíj emeléséért, a katonai kiadások csökkentéséért. a kőolajrendelkezé- válla'at'kBelHegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke tegnap fogadta Grősz József kalocsai érseket. Közölte az érsekkel, hogy a Minisztertanács nem emel kifogást az ellen, hogy betöltse a magyarországi római katolikus püspöki kar elnöki tisztét. Grősz József ez alkalommal a következő nyilatkozatot tette a Magyar Népköztársaság kormányának: „Hálás szívvel köszönöm a Magyar Népköztársaság kormányának, hogy nemes gesztusával lehetővé teszi számomra Kalocsára, az érseki székembe való visz- szatérést és ezizel a jövőt építő munkába való bekapcsolódást. A mélyen átérzett halához legyen szabad néhány szót csatolnom. A katolikus egyház és a magyar állam viszonyában beállott kedvező fordulat megmutatta, hogy az az irányvonal, amelyet boldogult Czapik Gyula egri érsek elnöklete alatt a magyar katolikus püspöki kar az elmúlt időkben követett, helyes volt. Ezt az irányvonalat főpásztori működésemben fenn kívánom tartani. Arra törekszem, hogy a katolikus egyház és az állam közötti jóviszony egyre jobban elmélyüljön. Erre kötelez a püspöki kar és a kormány között 1950-ben létrejött megállapodás is. E célból tőlem telhetőleg támogatni kívánom a kormánynak népünk életszínvonalának emelésére irányuló törekvéseit és intézkedéseit, annál is inkább, mert az egyháznak is érdeke, hogy hívei könnyebben, emberhez méltóbb életet éljenek. És munkása akarok lenni a béke ügyének. Ez akarok lenni az evangélium szellemében és a katolikus egyház fejének, XII. Pius pápának ismételt megnyilatkozásai értelmében is. Annak vagyok a követője, aki programbeszédében azt hirdette, hogy „boldogok a bé- kességesek, mert Isten fiainak hivatnak“ és aki nyilvános működése végén, el- fogatása előtt azt mondotta a védelmére kardot rántó Péternek: „Dugd vissza hüvelyébe kardodat, . mert mindazok, akik kardot rántanak, kard által 1 pusztulnak el.“ Annak vagyok a szolgája, aki evangéliumának alaptörvényévé tette a kettős parancsolatot: „Szeressétek az Istent, aki közös atyátok, akármilyen a bőrötök színe és akármilyen nyelven beszéltek is, és szeressétek egymást, hiszen a közös atyában valameny- nyien testvérek vagytok.“ Háborúval nem lehet elintézni semmit, csak mérhetetlen pusztulást és nyomorúságot lehet okozni. A mi nemzedékünknek ezt nem kell bizonyítani. Ezért sürgeti a katolikus egyház feje, XII. Pius pápa és ezért sürgetik száz- és százmilliók a fegyverzet csökkentését, a leszerelést, az Atomfegyverek eltiltását, a vitás kérdéseknek tárgyalás útján való elintézését, a nemzetközi életben a békés együttélés elveinek érvényesítését. Az emberek békében akarnak élni, az élet és nem a halál útján akarnak járni, és én hiszem, hogy ezek a száz- és százmilliók kifogják vívni, vagy ki fogják kényszeríteni annak a boldog korszaknak eljövetelét, amlyről Izaias próféta jövendölt: Amikor „nemzet nemzet ellen nem emel kar. dot és nem tanul többé hadviselést“, amikor az öldöklés és pusztítás eszközeit a békés termelő munka szolgálatába állítják. Hűséges fia, engedelmes polgára akarok lenni hazámnak, a Magyar Népköztársaságnak és erre akarom tanítani, nevelni a rámbí- zottakat is, hogy a magyar hazának munkás, áldozatkész polgárai legyenek, akik állampolgári kötelességeiket lelkiismeretesen teljesítik. Végül Isten áldását ..terem közös munkánkra.“ A nemzetiségi kérdés Romániában II. A KRP III. kongreszusa teljesítette ezt a feladatát, tanulmányozta a romániai nemzetiségi kérdést és megjelölte a part feladatait e kérdés tekintetében. „A romániai nemzeti kérdésre vonatkozó határozat“, amelyet а III. kongresszus fogadott el kifejezi a párt helyes marxi—lenini álláspontját. A határokat bevezető része elemzi a nemzeti kisebbségek helyzetét Romániában, amely az első világháború után „nemzeti államból nemzetiségi államá vált“. A határozat leleplezi azt a tényt, hogy mindazon biztosítékok ellenére, amelyeket a különböző békeszerződések nyújtottak, a nemzeti kisebbségeket a romániai kizsákmányoló osztályok kegyetlen nemzeti elnyomás alatt tartják. „A román burzsoázia fojtogató politikája megfosztja őket életlehetőségüktől, kivándorlásra kényszeríti, kétszeres nyomorba dönti és gazdaságilag, politikailag és kulturális szempontból visz- szaveti őket.“ A határozat hangsúlyozza, hogy a romániai nemzeti kisebbségek tömegei szüntelen önfeláldozó harcot folytatnak gazdasági, politikai és kulturális helyzetük megjavításáért és azért, hogy maguk dönthessenek sorsukról. A romániai nemzeti kérdés konkrét elemzésével szoros kapcsolatban a határozat elsősorban azt a feladatot tűzi ki. hogy propagandájában és agitációjában a párt nap mint nap bélyegezze meg a román burzsoázia nemzetellenes mivoltát. A pártpropagandának az volt a feladata, hogy leleplezze a magyar mágnások, a német gyárosok, az orosz és bolgár földbirtokosok áruló szerepét és cinkosi viszonyukat a román burzsoáziával és földesurakkal. Szoros érdekközösség fűzte őket egybe, mert egyaránt érdekeltek voltak a burzsoá- földesúri rend fenntartásában. Egymás mellett ültek a bankok és gyárak különböző igazgatótanácsaiban, nemzetiségre való tekintet nélkül könyörtelenül kizsákmányolták a munkásokat és a parasztokat s ugyanakkor szították a sovinizmust, éket igyekeztek verni a dolgozók közé, hogy egymás ellen uszíthassák őket. A pártpropagandának az volt á feladata, hogy felvilágosítsa a nemzetiségekhez tartozó munkásokat, hogy harcolniok kell saját burzsoáziájuk sovinizmusa ellen. Könyörtelen harcot kellett vívni az antiszemitizmus ellen, amely — miként a határozat megállapítja — „kísérlet arra, hogy elvonja a munkástömegek figyelmét a társadalmi kérdés megoldásától.“ A határozat ugyanakkor leszögezi, hogy „a Kommunista Párt küzd a zsidó tőke ellen és feladatul tűzi maga elé, hogy a zsidó dolgozó tömegeket a forradalmi proletariátus egységes soraiba tömörítse.“ Ez a megállapítás szétzúzta a burzsoázia hazug propagandáját, amely a tömegek szétforgácsclására és félrevezetésére irányult. * A határozat kifejti azt a gondolatot, hogy a nemzeti elnyomás elleni küzdelem szerves része az egész proletariátus harcának a bur- zsoá-földesúri kizsákmányolás ellen. Fel kellett világosítani a dolgozó tömegeket arról, hogy a „nemzetiségek küzdelme a román burzsoázia hatalma ellen erősíti a román proletariátus felszabadító harcát s hogy a forradalomnak és Románia igazi függetlensége kivívásának érdekében áll, hogy az elnyomott nemzetiségek erőfeszítései támogatásban részesüljenek a nemzetek önrendelkezési jogának elve alapján.“ A határozat magában foglalja továbbá az összes nemzetiségek teljes jogegyenlőségéért folytatott harc eszméjét. Pártunknak nagy érdeme, hogy harci lobogójára tűzte ezt a magasztos eszmét. A párt teljes határozottsággal állást foglalt a telepítések ellen, az iskolai és egyházi segédlettel elnemzetietlenítési politika ellen, a nemzeti kisebbségekre kényszerített gazdasági és politikai korlátozások ellen. Ez azt jelentette, hegy a párt minden erejével harcba szállt azért, hogy a kisebbségeknek jogukban álljon részt venni az államvezetésben és a helvi ’’özi^azgatásban s hogy az államélet minden területén korlátozás nélkül használhassák nemzeti nyelvüket. A román és a kisebbségi proletariátus és a nemzetiségek harcos tömegei közötti forradalmi kapcsolatok létrehozása terén fontos feladatok hárultak a legális, vagy illegális nemzeti- forradalmi szervezetek kebelében működő kommunistákra. A kommunistáknak az összes létező politikai, gazdasági és kulturális szervezetekben, valamint a nemzeti pártok szervezeteiben kellett tevékenykedniök. Tevékenységűket nem kellett csupán az illető szervezetek forradalmi követeléseinek támogatására korlátozniok, hanem harcolniok kellett azért, hogy saját kezükbe vegyék e szervezetek vezetését. А III. pártkongresszusnak a romániai nemzeti kérdésre vonatkozó határozata nagy jelentőségű mozzanata pártunk történetének a dolgozó nép társadalmi és nemzeti felszabadításáért vívott harcban. A párt harca nem volt hiábavaló. Mindazok a feladatok, amelyeket a párt a nemzeti kérdésben а III. kongresszus határozatában és más pártdokumentumokban maga elé tűzött, valóra váltak. „A népi demokratikus rendszer, amelynek létrehozásában a román nép mel-’ lett tevékenyen részt vettek a nemzeti kisebbségek is, véget vetett annak a szé-j gyenteljes nemzeti elnyomó, politikának, amelyet a bur- zsoá-földesúri uralom a magyar, német, szerb, stb. lakosság ellen folytatott és felszámolta a faji üldözést'“ — mondja a Román Munkáspárt II. kongresszusán tartott jelentés. A nemzeti kisebbségeknek minden téren való tel1 jes jogegyenlősége állami politikává lett, amelyet a Román Népköztársaság alkotmánya tükröz és szentesít. A lenini nemzeti politika, alkalmazásának kifejezője a! Magyar Autonóm Tartomány létesítése. Ezzel még; szorosabbra fűződött a Román Népköztársaságban,; közös hazájukban a szóéi-i alizmus építésén fáradozó román és magyar dolgozók testvérisége. Ezek a nagy vívmányok annak tulajdoníthatók, hogy pártunkat a nemzeti kérdésben is a marxi—lenini tanítások, a proletámemzetközi- ség ideológiája vezérelte. N. PETROVICI cikke az Előre cínuí romániai magyar lapban I Ma tart ják meg Ausztriá- . ban az előrehozott parla-I menti választásokat. A vá-! lasztások előrehozásának okai a kormánykoalíció pártjai — az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szocialista Párt — közötti, nézeteltérések tárgya mindenekelőtt azoknak az ausztriai kőolajlelőhelyeknek és olajipari vállalatoknak a sorsa, amelyeket a Szovjetunió az államszerződés értelmében átadott Ausztriának. A választási harcban több kisebb csoport mellett részt vesz a kommunisták és bal-
