Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-13 / 112. szám

1956. május 13, vasárnap NÉPLAP мяшйзнеяи ТВ I Г J S A G LASKO»O\? Tanulságok a Vorosilov TSZ-ben „Biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági termelő­szövetkezetek előnyei a tagság gazdasági és kultu­rális fejemelkedése révén oly meggyőző erővel bon­takozzanak ki, hogy ennek eredményeként a pa­rasztság többsége a szocialista nagyüzemi gazdálko­dás útját válassza." (Irányelvek. A második ötéves terv főfeladatai, 2. pont.) Termelőszövetkezeti tag­ságunk jóléte, kulturális fel­emelkedése elválaszthatat­lan a közös gazdaság erejé­től, jövedelmezőségétől. Ez pedig jórészt a sokoldalú gazdálkodástól, a helyes üzemszervezéstől, a magas, de minél kevesebb ráfordí­tással elérhető hozamoktól függ. A fejlődés számai Számtalin megyei példa igazolja, hogy mennél jöve­delmezőbben gazdálkodik egy termelőszövetkezet, an­nál gazdagabbak a tagjai, annál nagyobb vonzza az kodó parasztságot. Erre bi­zonyságul rosilov TSZ eddigi sikerei is. Az 1949. novemberében mértékben egyénileg gazdál­szolgálnak a Vo­kodott közösen. A helytelen politika következtében 1953- ban 176 főre csökkent a ta­gok száma. Azóta azonban egyre többen ismerték fel másodszor is, hogy a bol­dogulás kulcsa a termmelő- szövetkezetben rejlik. A zárszámadás óta 22 család lépett be. A még kint lévő 137 család közül igen so­19 taggal 83 holdon megala­kult szövetkezet ma már 851 holdop, 125 család 209 tagjával gazdálkodik. Meg kell jegyeznünk, hogy a jobboldali elhajlás nagy kárt okozctt egész Laskod- nak, mert 1952-ben már ter­melőszövetkezeti község volt, 540 család 350 tagja gazdál­kan elismerik, hogy a Vo­rosilov TSZ jól gazdálko­dik, hogy kitűnő a munka­fegyelem, jó a munkaszer­vezés. Ezt igazolja az őszi terméseredményekről szóló kimutatás is, amelyből né­hány adatot válogatás nél­kül közlünk; a tsz-ben: az egyénieknél: Búza 14.4 Rozs 13.8 Őszi árpa 21.0 Tavaszi árpa 14.5 Burgonya 107.0 Cukcrrépa 221.0 mázsa Kukorica (csöves) 30.0 Dohtny 9.0 a holdanként! átlag. Tehát a tsz. felülmúlta már ta­12.6 mázsa 4.6 „ 16.0 „ 8.0 „ 70.0 „ 140.0 „ 16.0 „ 7.0 „ rintot ért egy munkaegység. Az idei terméshozamok, az valy az egyéniek átlagát. Az őszinteség hangján azon­ban meg kell jegyeznünk, hogy van a községben 8—10 egyéni gazda, akik még állják a versenyt a termelő­szövetkezettel úgy az 1 holdra eső: termelési érték­ben. mint az egy családtag­ra jutó jövedelemben. A múlt évi Zárszámadáskor a Vorosilov TSZ-ben 38 fo­állati termékek értéke és egyéb jövedelmek jobbak lesznek a tavalyinál is. A tájadottságok kihasználása és a jövedelmezőség A téesz földterületének mintegy 60 százaléka sava­nyú homok, a többi kötöt- tebb. A homok egy része gyenge futóhomok. A ho­mokon dombok, a kötöttebb részeken vizes kotykák, mé­lyedések váltakoznak. Ez a helyzet nagyjából a község határában is, ahol a ho­mokterület aránya még na­gyobb, mintegy 70 száza­léknyi. Az ilyen adottságok az üzemágak megválasztá­sára és azok belső szerve­zettségére is erőteljesen hat­nak. A homok túlsúlya azt követelné, hogy a főüzemág a gyümölcs- és szőlőter­mesztés lenne. Társüzem- ágakul pedig olyan növény­termesztés és állattenyész­tés felelne meg, ahol a kö­töttebb és homokos földek adottságainak kihasználásé, val a legtöbbet termő kalá­szosok, kapások és szálas­takarmányok termelhetők természetesen a népgazda­sági és az üzemi érdekek­nek megfelelő arányban. A termelőszövetkezet tagsága — különösen az utóbbi idő­ben — helyesen törekszik ezeknek az elveknek meg­felelően kialakítani tájgaz­dálkodását. Ebben nagy sze­repe van a Nyíregyházi Homokkisérleti Gazdaság útmutatásainak is. Westsik Vilmos Kossuth-dijas ku­tató irányításával. Korchma ! elvtárs gazdaságvezető rend­szeresen patronálja a ter- j melőszövetkezetet a homoki gazdálkodás helyes módsze­reinek kialakításában. En- I nek köszönhető, hogy már : második éve a talajadott­ságoknak megfelelő vetés- . forgók szerint gazdálkodik a 1 termelőszövetkezet. I Jelenleg még a növény- i termesztés a főüzemág, de a I termelőszövetkezet már 1954 ősze óta jelentős lépé­seket tett gyümölcsös és szőlő telepítésére. Már van 30 hold almáskert, és 10 í hold szőlő. Most is folya- ' matban van 10 hold újabb szőlő telepítése, ősszel pe­dig 20 holdon aljtrágyázás­sal javítják meg a talajt újabb szőlőtelepítés céljára, j (Folytatjuk.) ' Milyen nagy háztáji gazdaság jár a tsz-tagoknak ? A mintaalapszabályzat betartása kötelező „A termelőszövetkezet­be belépő minden csa­lád, amelynek önálló háztartása van, jogosult fél—1 kát. hold földet háztáji gazdálkodás cél­jára megtartani.“ (Mintaalapszabályzat) Ismerik a szövetkezeti ve­zetők és tagok az alapsza­bályzatnak ezt a pontját, mégis gyakori eset, hogy néhány termelőszövetkezet­ben több tagnak a megen­gedettnél nagyobb területű háztáji gazdasága van. A laskodi Vorosilov TSZ-ben is van néhány ilyen család. Özvegy Tóth Istvánná lá­nyával, Éles Jánosnéval kö­zös háztartásban él, de két háztáji földet használ. Mi­zsák János pedig apósával, Virágh Istvánnal van egy háztartásban és két háztáji földön gazdálkodik. A szabályzat megtartásá­ért harcoló tsz-tagok rossz szemmel nézik ezt a jogta­lan földhasználatot. Min­dennapos a vita — olykor a veszekedés — emiatt. A ve­zetők azonban nem igye­keznek minden tagra köte­lezővé tenni az alapszabály­zatot. Az elmúlt esztendő­ben még azt is megenged­ték, hogy a háztáji után já­ró beadási kötelezettségnek a szövetkezet közös vagyo­nából tegyenek eleget. Ez tűrhetetlen állapot. A vezetők és tagok szerezze­nek érvényt szövetkezetük­ben is a mintaalapszabály­zatnak: ne tűrjék el a sza­bályzat áthágását, a megen­gedettnél nagyobb háztáji gazdaságot. Győzzék meg és világosítsák fel a nagyobb háztájin gazdálkodókat ar­ról, hogy a háztáji gazdaság nagyobbítása visszaélés: a közösség rovására jogtalan jövedelemhez juttat néhány családot, másrészt vitára ad okot, rontja a közösségi szellemet, a fegyelmet. Töltsük meg üj tartalommal a régi barátságot és szokásokat r Állítsuk a kultúragitációt a termelőszövetkezeti mozgalom szolgálatába Szeretnek a Vorosilov TSZ és a község fiataljai szórakozni, de a múlt esz­tendőben meg nem nagy módjuk volt erre. A saját hibájuk miatt. A pedagógu­sok hiába 1 javasolták, hogy alakítsanak közös kultúr- csoportot, húzódoztak tőle. Ebben az évben — január­ban — mégis megalakult a közös kultúrcsoport. Erre az adott lehetőséget, hogy a szövetkezet tavaly az augusztus 20 tiszteletére in­dult munkgversenyben igen szép eredményt ért el és jutalmul tangóharmonikát kapott. Novemberben pedig az egész esztendei jó ered­mény elismeréséül 15.000 forintot. Ennek az összeg­nek jelentős részét kulturá­lis beruházásokra fordítot­ták.. A kultúrcsoportot kez­detben idősebb — 40—50 íves — emberekből válo­gatták össze. Ezek kezdték meg a munkát. A fiatalok ezen felbuzdulva kérték felvételükéi a csoportba^ Most a kultúrcsoportnak 87 szorgos fiatal tagja van. Ezek közül 50 DISZ-tag. — Egy részük tsz-tag, a töb­biek egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gyerme­kei. Január óta a kultúr- csoport 4 színdarabot ta­nult meg és játszott a köz­ségi és a szomszédos faluk dolgozóinak szórakoztatá­sára. Tervük, hogy elláto­gatnak a járás valamennyi községébe. Ma például Ra- mocsaházán szerepelnek. A kultúrcsoport a barát­ság szálaival köti egymás­hoz a tsz-beli és az egyéni fiatalokat, de a község egyé­ni gazdáit is közelebb hozza a termelőszövetkezethez. — Még nagyobb mértékben si­kerülne ez, ha a kultúrcso­port tagjai a baráságot job­ban felhasználnák az egyé­niek meggyőzésére. A siker nem maradna el. Biztosíték erre az, hogy néhány fia­tal —5például Nagy Miklós 8 holdas dolgozó paraszt fia és Bácskái József — el­mondotta már, hogy belép­nek a tsz-be, csak szüleik-1 kel nem sikerült még ed­dig megegyezni. Ha a kul- I túrcsoport és a tsz. DISZ- I szervezete a kulturális fel­világosítást és a kulturális i kapcsolatokat jobban a: tsz-mczgalom szolgálatába j állítja, az elhatározásra ju-1 I tott fiatalok — és azok is, ■ akik még nem jutottak el I eddig — könnyebben meg- 1 győzhetnék szüleiket a be­lépés helyességéről. A tsz. pártszervezete adjon ehhez több segítséget a fiatalok­nak. A fiatalok pedig élje­nek lehetőségeikkel. A barátság szövetkezete lehetne a laskodi Vorosi­lov TSZ, ha a vezetők, a kommunisták és a tagok jobban támaszkodnának a helyi hagyományokra, szo­kásokra és igyekeznének azokat új tartalommal megtölteni. A laskodi dol­gozó parasztok a homok­kal való évszázados küz­delem során az egymásra­utaltság és barátság ezer­szálú kötelékével fűzték magukat egymáshoz, hogy közös akarattal kerekedje­nek felül a természeten. Igen terebélyesek a roko­ni, elevenek a szomszédi kapcsolatok, rendszeres a munkában — hordásban, cséplésben, építkezésben — való segítés, a földművelé­si eszközök, szerszámok kölcsönadásának szokása, úgyszólván mindennaposak az esti beszélgetések, a „szomszédolás * , az esti társasjáték. A szövetkezeti tagok mindenben részt vesznek. A szövetkezet rendszere­sen segíti az egyénieket: szerszámot ad kölcsön, ta­nácsot ad a soronlévő me­zőgazdasági munkák vég­zésére, az új agrotechnikai eljárások helyes alkalma­zásához. Sokan járnak az egyéniek közül a szövet­kezeti tagokhoz esténként beszélgetni, különböző társasjátékokat játszani. Ilyen alkalmakkor azon­ban alig esik szó a nagy­üzemi gazdálkodásról, a termelőszövetkezeti belé­pésről, a szövetkezet sike­reiről. Baksa József egyé­ni dolgozó paraszt elmon­dotta, hogy ö rendszeresen jár a szövetkezetbe sak­kozni és kártyázni. Hosszú idő óta. Mégsem fordult elő egyszer sem, hogy a játék-partnerek végigve­zették volna a szövetkezet gazdaságában, hogy néz­zen szét, lássa meg, mi­lyen hát a szövetkezeti gazdálkodás, milyen a szö­vetkezetiek élete. Az egyéni dolgozó pa­rasztok közül többen nem ismerik a tsz-tagok életét. Sokán elhiszik a rosszin­dulatú mende-mondákat, vagy a nem éppen szorgal­masak közé tartozó tagok, jövedelme után Ítélnek. Többen Sánta Sándor pél­dáját említik. Érdemes néhány szóban elmondani, hogy Sánta Sándor példája nem jel­lemző a többi szövetkezeti tagok életére. Az elmúlt esztendőben csak 100 mun­kaegységet szerzett. Bi­zony ebből nehéz megélni, még akkor is, ha egy mun­kaegység 38 forintot ért.! Sánta Sándornak pedig 8 gyereke van. Munka köz­ben több mindenre hivat­kozott. Egyszer arra is, hogy beteges ember. Erre a szövetkezet vezetősége könnyebb munkára, a ser­tések mellé éjjeli őrnek osztotta be. De ez sem fe­lelt meg neki. Otthagyta, pedig minden éjszakáért egy egész munkaegységet» írtak a javára. Egy év alatt 360 munkaegységet — azaz közel 14 ezer fo­rintot — szerezhetett vol­na. A szövetkezet tagjainak, kommunistáinak az a fel­adata, hogy az egyéni dol­gozó parasztokat megis­mertesse a szövetkezet gazdálkodásával, a szor­galmas szövetkezeti tagok életével, jövedelmével.! Ehhez persze az szükséges,’ hogy a tagság zöme részt vegyen a felvilágosító, ne­velő munkában és ne csak az az 5—6 kommunis-, ta. aki most is végzi. A pártszervezet mozgósítsa erre a tsz-tagokat. mutas­sa meg, hogyan kell a ré-’ gi szinten nyugvó baráti,' szomszédsági kapcsolato­kat új tartalommal meg­tölteni. A helyi lakosság­gal közös kultúrcsoport» tagjai se elégedjenek meg annyival, hogy együtt sze­repeljenek, hanem a közös szerepléssel vigyék köze­lebb a kulturcsoport egyé­ni tagjait es az egész köz­ség lakosságát a szövetke­zethez, a nagyüzemi ter­meléshez. Kapcsolódjon be ebbe a munkába a tanács is. Eddig — az egyéni dol­gozó parasztok maguk így, mondják — csak a vb. el­nöke beszélgetett velünk a termelőszövetkezeti moz­galom kérdéseiről. A köz­ségi pártszervezettől szin­tén céltudatosabb és ered­ményesebb felvilágosító’ munkát várnak. 205 centi oda és vissza = 50000 forint Nemhiába tart a bürokrataság tokonsá- got a császárokkal, van a dologban va­lami. Az embe l tör­ténelem tele van bi­zonyítékokkal arra, hogy az uralkodók és a bürokraták di­nasztiája egyben na­gyon hasonlított egy­másra: mindkettő a nép pénzét szórta. Különbség is van vi­szont: az uralkodók bíborban járnak, hogy mindenki rá­juk ismerjen, a bü­rokraták pedig — le­het, hogy túlzott sze­rénységből — inkog­nitóban. Ezért nehéz őket jelfedezni, és ott tudnak róluk legke­vesebbet, ahol éppen dolgoznak. Ezt a Földművelésügyi Mi­nisztérium tervezési osztályának dolgozol is elmondhatják. — Ugyanit nem tudják, hogy van köztük bü­rokrata, de tudjuk mi innen a Nyír.ég­ből. Miből? Megmond­juk! A laskodi Voros- lov TSZ 1953-ban 80 férőhelyes tehénistál­ló építéséhez kezdett. Pénzt az államtól ka­pott, tervet a Föld­művelésügyi Minisz­térium tervezési osz­tályától. Az akkori kilépések miatt azon­ban abba kellett hagyni a műnk it. Most tavasszal is­mét hozzákezdtek. Ekkor a Földműve­lésügyi Minisztérium tervezési osztálya visszavonta az 53-ban kiadott tervet. — Üj tervet küldött, amely szerint 205 centivel kijjebb kell vinni az istálló mar lerakott alapját. A szövetke­zet tagsága teljesítet­te a terv előírásait. Újra lerakta az ala­pot. Ekkor a minisz­tériumból kijött egy ember és azt mondta, hogy azonnal szedjék fel nz alapot és 205 centivel tegyék bel­jebb? A szövetkezet kénytelen volt az ala. pót felszedni, lerak * ni azonban nem tud­ja, mert ehhez újabb terv kellene, a terve­zési osztály viszont nem küld. Terv nél­kül meg senki sem vállalja a- munkát. A laskodi Vorosilov TSZ-nek eddig 50.000 forintjába és 1700 munkaegységébe ke­rült a 205 centi oda- és vissza út. Ügy hisszük, ilyen uta­kat még Dárius sem engedhetett meg ma­gának, .mert néhány kilométer után tönk- re ment volna. Egy bürokrata azonban .., az ... az más. Megen-i gedheti. Nem a sajáty pénzével gazdáikat dik , . 1 (—6 G—)|

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents