Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)
1956-05-06 / 106. szám
1956. május 6, vasárnap NÉPLAP lő meny. — Van-e megtel nyiségű áru a raktárakban és az árudákbar ahhoz, hogy a növekvő keresletet zökkenőmentesen ^Uáthas- '•a a vállalat? — Vállalatunknak 30 millió orlnt értékű áruja — ruházati' és vegyesipari cikk — vplt raktáron a.: árleszállítás napjára. Ezt további két és félmillió forinttal bővítettük — főkén, ruházati cikkekkel, — hogy minden igényt megfelelő mennyiségben és minőségben ki tudjunk elégíteni. így tehát most a több mint 100 üzletben — ezekből mintegy ötvenet érintett az árleszállítás — fennakadás nélkül folyik az árusítás. — Már hallottunk olyan hangokat a városban, hogy a legjobban keresett cikkek hiányoznak az ^árudákból. Említették a nylon árut és tejet sem kapni már a délelőtti órákban? Az első három nap forgalma alig valamivel haladta meg az egy millió forintot. Ezt, ha összevetjük a több mint 30 millió forintos készlettel, könnyen meg lehet állapítani, hogy nincs igazuk azoknak, akik az árucikkek kifogyásáról, hiányáról beszélnek- Az egy millió forintos árusítás az az árleszállítás ellőtti forgalomnak másfélszeresét jelenti, de semmiesetre sem azt, hogy bármiből is hiányozna a megfelelő választék. Pénteken délelőtt ugyan jelentették az egyik árudából, hogy kedvelt és nagyon keresettt olcsó és jó minőségű férfi zöld sport- dzövet kifogyóban van, de azonnal rendeltünk a nagykereskedelmi vállalattól, szombaton már újra minden mennyiségben lehetett kapni az üzletekben. Kétségtelen, hogy a tejjel vannak problémáink. Azonban itt sem az a hiba, mint hogyha nem lenne elegendő ^mennyiség, hanem inkább 'az, hogy kicsik az üzleteink. Három tej üzletünk van, ahol általában két kiszolgáló dolgozik — nem is férne több —, de most megszaporodott a munkájuk, mivel a tej árát is leszállt- I tották és a háziasszonyok is többen keresnek fel bennünket, hogy szükségletüket beszerezzék, — annál is inkább, mert a piacon drágábban árulják még jelenleg a tejet. A régi reggelizőink is megmaradtak, sőt szaporodtak és ez átmeneti nehézségeket okoz, többek között azt, hogy korán elfogy a tej, nem tudják olyan gyorsan sem kiadni, mint ahogyan azt egyesek szeretnék. Régi kívánságunk — és egyre sürgetőbb a város szempontjából is — az, hogy egy tejcsarnokot nyissunk, ahol aztán a háziasszonyok is minden megkötöttség nélkül és időben beszerezhetnék tejszükségletüket és nem lennének kitéve a piaci hiénáknak, akik kihasználják ezt a ' helyzetet. A városi tanács segítségére lenne szükségünk, hiszen árúnk van elegendő mennyiségben. — Hogyan kívánja a vállalat továbbra is biztosítani az áruellátás megfelelő színvonalát? — Nagyon jő a kapcsolatunk a nagykereskedelmi vállalattal és amellett, hogy nálunk is megfelelő raktár áll rendelkezésre onnan mindig beszerezhetjük a jobban fogyó cikkeket. Árudáink naponta jelentik, Acél Bélával, a Kiskereskedelmi Vállalat vezetőjével ax árleszállításról és áruellátásról hogy melyek azok a cikkek, amelyeket a legjobban keresnek a város dolgozói. Eddig a nylon, a gyapjú és kötött áru, a leértékelt női szandálok, valamint a vegyesáru fogyott legjobban, de fennakadás még egyetlen cikknél sem volt. Természetesen bennünket is érnek és érhetnek meglepetések. Ilyen volt az árleszállítás előtti napi forgalmunk. Ezen a vasárnapon arra gondoltunk, hogy egyetlen vevő sem téved be üzletünkbe, hiszen a rádió már beszélt az árleszállításról. Meg kezdtük a leltár készítését is. Legnagyobb meglepetésünkre azonban, ezen a napon kora reggeltől olyan nagy volt a for. galom. amilyenre még ez évben nem volt példa. Egy vevő a 49. számú árudában például közel 7.000 forint értékű készruhát vásárolt — igy körülbelül másfélezer forinttal károsította meg saját magát, mert másnap már ennyit takaríthatott volna meg az árleszállítás következtében. Dehát j így jár az, aki inkább hallgat a rémhírre, a különféle híresztelésekre, mint a saját józan eszére, kormányunk rendelkezésére. Ez a meglepetés azonban kellemesen érintett bennünket — hiszen sok árut eladtunk. Mi örömmel vesz- szük, ha több vásárló keresi fel üzleteinket a következő napokban is, mert raktárkészleteink és az üzemek termelése biztosítani fogják a mégnövekedett igények kielégítését. Lakóházszövetkezetek szervezéséről és a szövetkezeti társasházak építéséről hozott rendeletet a Minisztertanács A Minisztertanács abból a céroól, hogy a dolgozók saját lakáshoz juthassanak, rendeletet hozott a lakóházszövetkezetek szervezéséről és szövetkezeti társasházak építéséről. A lakóházszövetkezet a dolgozók önkéntes egyesülése. Célja, hogy az állam által felépített társasházakban a dolgozókat megtakarított pénzük, valamint az állam által nyújtott kölcsön felhasználásával saját lakáshoz juttassa, s gondoskodjék a ház karbantartásáról és tatarozásáról. A rendelet értelmében az állam a népgazdasági tervben évenkint meghatározott keretben társasházakat épít, s az ezekben lévő lakásokat kedvezményes vételárért — lakóházszövetkezetek útján — személyi tulajdonba adja. Az állam a vételárkedvezményen kívül hosszúlejáratú kölcsönt és egyéb kedvezményeket is biztosít a szövetkezet tagjainak. A szövetkezeti akció keretében a második ötéves terv során egy-, két- és háromszobás komfortos lakások épülnek. A szövetkezeti tagok — amennyiben vállalt kötelezettségeiknek eleget tesznek — az építési költségből árkedvezményt kapnak. — Az egyszobás lakás építési költsége hetvennyolcezer fo- | rint. Ebből az állajtn húszezer forint árkedvezményt ad. Tehát a szövetkezeti tag a lakásért 58.090 forint vételárat fizet. A kétszobás > lakás építési költsége száz- 1 négyezer forint, a kedvezmény 26.000 forint, a fizetendő vételár 78.000 forint. A háromszobás lakás építési költsége százhuszonkilecezer forint, a kedvezmény 32.000 forint, a fizetendő vételár 97.000 forint. A szövekezeti tagnak a vételár mintegy 30 százalékát a beköltözés időpontjáig részben készpénzben (előtakarékosság), részben havonkénti törlesztéssel (előtörlesztés) kell az Országos Takarékpénztárhoz befizeni. A szobák számától és attól függően, hogy a ■ második ötéves terv ideje alatt melyik évben kíván lakáshoz jutni, állapítják meg, hogy az előre fizetendő összegből mennyit kell a belépés időpontjában és mennyit havonkinti előtörlesztéssel kiegyenlíteni. Az állami kedvezménnyel, az előtörlesztéssel és az el 5- takarékossági összeggel csökkentett vételárat 25 év alatt évi két százalék"-, kamattérítéssel, havi részletekben kell törleszteni. A beköltözésig befizetett ösz- szeg után a takarékpénztár évi két százalék kamatot térít. A szövetkezeti lakások 15 évig teljesen adómentesek és az első alkalommal mentesek az örökösödési illeték alól. Ezekre is vonatkoznak általában az 1953 április 1-e után épült családi lakóházakra megállapított kedvez-' mények. A továbbiakban a rendelet a bányászok, építőipari dolgozók további kedvezményeire tér ki. Lakóházszövetkezeteket szervezhetnek üzemek, vállalatok — a szakszervezeti bizottságok közreműködésével (üzemi, szakmai szövetkezetek), továbbá a tanácsok végrehajtó bizottságai (területi szövetkezetek). A szövetkezetek szervezését a város- és községgazdálkodási minisztérium engedélyezi. A szövetkezetek tagjai munkások, alkalmazottak,, szellemi szabad foglalkozásúak és nyugdíjasok lehetnek. ‘ Korszerű állattenyésztés Grúziában A képen: A ruhi kolhoz (Grúz SZSZK) uj szarvas-» marhatenyésztő telepe. (Foto P. Lucenko)' A tudás és a szorgalom gyümölcse G yermek kóromban sokszor láttam, hogy nagymeszeléskor anyám a meszelővei keresztet rajzol istállónk ajtajára és köbben titokzatos szavakat mormol. Ekkor még gyermekértelemmel azt hittem, hogy mindez azért kell, hogy a nemrégen született kisborjunk jól aludjon és szépet álmodjon, mert este engem is mindig arra intett jó szülőm: „Vess keresztet a fejed alá, akkor jól fogsz aludni és az angyalkákkal álmodsz.” Később már gondoltam, hogy anyám valami félelmetes hatalom ellen, egy még hatalmasabb félelmetességet hív a kereszttel és < varázsszavakkal segítségül. Ezért ahányszor az istálló ajtaján lévő keresztre néztem, mindig olyasféle érzés támadt bennem, mint amikor apám a fejem felett suhogtatja a beretvafenö szíjat és ütni| csak azért nem üt, hogy hatalmát és kiszolgáltatottságomat még- inkább érezzejn. Egyszer vettem annyi bátorságot, hogy megkérdeztem: — Édesanyám, miért kell keresztet festeni a bocik ajtajára? Anyám nagy komolyan rámnézett, gondolkozott égy kicsit és azt felelte: — Hogy a gonosz el ne vegye tehenünk tejét... Nem tudtarti, mi az, hogy gonosz. Volt a szomszédunkban egy nagyon öreg vénasszony, Mari néni, a szüleim maguk között őt nevezték vén gonosznak. Azt hittem hát, hogy ő ellene való az egész. Pusmogták is gyakran, hogy Mari néninek „hatalma” van, „boszkonyálós” és „ért hozzá”, hogyan kell megrontani az állatokat, elvenni, vagy visszaadni a tejet. Az élet is engem látszott igazolni. Egy tavaszon egy másik szomszédunk tehenének „elvették” a tejét. Eltelt vagy két hét, nem adott a jószág naponta másfél liternél többet. A szomszédunk hozatott egy félliter méregerős pálinkát, meghívta két komáját, megitták, aztán vasvillát ragadtak és Mari néni házára mentek. Kihívták a szerencsétlen vénasszonyt és szomszédunk azt mondja neki: — Na, te vén boszorkány, visszaadod a tehenem tejét, vagy megölünk? A vénasszony egy ideig tagadott, de mikor látta, itt haláleset következhet, azt mondta: — Ide figyelj! Menj békével haza. Adjál a tehenednek minden evéskor egy kosár füvet, utána az én kutamból egy vedér vizet és esténként mondjál el két üdvözlégyet, tejelni fog a tehened. A vénasszony befordult az ajtón, a szomszéd pedig komáival együtt hazament. Egy idő után valóban visszajött a tehén teje, mert megfogadta szomszédunk Mari néni szavát. Ettől kezdve Mari néninek gyöngyélete volt, hozzá járt az egész falu, mígcsak a falu másik végén - egy Mari néninél is öregebb és erősebb vénember konkurálni nem kezdett vele. * üzért nem csodálkoztam hát maga■*-J mon, amikor a minap meglátogattam a gávai Dózsa Termelőszövetkezet tehenészetét és az istállóba menet önkéntelenül az ajtóra pillantottam. Nem találtam azon keresztet és semmi más titokzatos jelet. Az istálló azonban nagyon különbözött azoktól az istállóktól, amelyeket gyermekkoromban láttam. Ez az istálló ugyanis igen tiszta volt. Szép fehérre meszelték, villany van benne. A borjuk nem anyjuk mellett ténferegnek, hanem egy nekik elkerített kis kecces- ben játszadoznak. (Emlékszem, a jegyzőnk gyerekeinek volt ilyen rácsos játszó sarkuk ’a szoba egyik szögletében.) A tehenek is tiszták voltak, mintha minden nap rendszeresen mosdanának, farkukat valóban mossák is rcggelenxént és úgy hiszem, még fésülik is. Jeles bácsi, a szömár. Végtelenül egyszerűnek, természe- tesnek és magától értetődőnek tekinti azt a módul, ahogyan csinálja. Veres Mária is azt mondta arra kérdésre, hogyan fej? — Ahogyan fejni kell! — De mégis csak van valami titka, mert többet fej, mint társai. — Nincsen annak titka — mondotta, Valóban, amit az ember már ismer, az nem titok, de mások előtt sem az. A tehenészetben dolgozók elmondják, hogyan' csinálja. „Szíve van hozzá”. Lelkiismeretes, pontos, szereti az állatokat és törek- vése minél többet és többet fejni. Hogyan fej? Gyorsan, ütemesen, erélyes és kiadós fogásokkal. Rendszeri tart a tőgybimbók' fejesének sorrendjében. Ismeri a tehenek természetét, szokásait. A tehenek is megszokták őt. Másik, hogy szereti a szövetkezeti életet, kedvvel dolgozik. Egész életében csaknem egyedülálló nő volt, most a szövetkezeti családban megbecsülést, szere- tetet kap. Mosolyogva és egy kicsit meghatódva mondja el: nincsen olyan reg-i gél, hogy a tagok közül, akivel éppen találkozik, meg ne kérdezné legalább azt;- Hogy van? Hogyan él? Munkája után: igazságosan részesül mindenből. Mondja is, ha szóbakerül: — Egy szalmaszállal sem rövidítenek meg engem. Nem csoda tehát, ha egész szívvel, teljes szorgalommal dolgozik. Szorgalma,, lelkiismeretessége édestestvérkent társul Jeles bácsi szaktudásához és a kettő együtt szép gyümölcsöt terem a szövetkezetben. * 1V1 incsen itt csoda, nincsen félelem, nem rémisztőnek „gonoszok” és másmilyen „hatalmasságok”. Kereszt' sincsen, különösebb jel sincsen sehol, mégis van és még több lesz a tej. Ügyhiszem a tehenek és a bocik is jól alszanak, szépet álmodnak, mert a tudás és a szorgalom hatalma őrködik felettük, (—ó. G—.) vetkezet tehenésze foglalatoskodott az állatok mellett, ügyelt arra, hogy az ál- I latok ürülékükkel be nem piszmtsák fényes szőrruhájukat és ne rontsák meg az j istálló tiszta levegőjét. i Jeles bácsi idősebb ember és igen tapasztalt. A felszabadulás előtt egy uradalmi tehenészetben dolgozott, az apja 1 pedig világéletében pásztor volt. Tehát a sok-sok tapasztalat, a tudás egyrészt — így is mondhatom — örökségként ma- i radt rá, ami hiányzott, azt meg ő maga 1 szerezte meg hozzá állatgondozó munka- < val és szorgos tanulással. Tudását, ta- 1 pasztalatait már évek óta itt a szövet- ' kezeti gazdaságban hasznosítja és egyben gyarapítja. Meg is van a látszatja: a megyében ennek a termelőszövetkezet- 1 nek a tehenészetében fejik a legtöbb 1 tejet. Ehhez persze hozzájárul az is, hogy a : tsz. vezetői és tagsága gondoskodik az állatok tartásához szükséges takarmány- I ról. Most — ez az időszak a legnehezebb < — már fogytán van a széna, de egy hét, ' másfél hét és rátérnek a zöld taxarmá- 1 nyok etetésére, az őszi keverékeket 1 vágni lehet lesz. Ez a tejhozamon lénye- ; gesen javít majd. Mit kapnak most a 1 tehenek? Naponta 20 kiló répaszeletes töreket, 3 kiló szénát és 2 kiló abrakot, i Az abraknak fele kukoricadara, feie korpa. A fejési átlag 9.9 liter. Ez megmutatja, hogy a nedvdús takarmányok 1 hiányzanak. Az elkövetkező időkben a szövetkezetnek úgy keil megterveznie a takarmánytermelést, hegy újtól újig legyen a 16 tehén és a növendékállatok ■ részére nedvdús takarmány. ' Nagy szerepe van a tejtermelésben a fejőknek is. A szövetkezetben naponta kétszer fejnek, kézzel. A legjobb fejő — a megyében is a legjobbak egyike — Veres Mária elvtársnő. Szorgalmas, végtelenül egyszerű ember. Eredményei ismeretében joggal mehet hozzá az ember azzal a kérdéssel, hogyan fej? Ds nehéz az olyan embernek módszerekről beszélni, akinek a legjobb módszerek — ahogylan mondani szokás — kezében van
