Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-06 / 106. szám

1956. május 6, vasárnap NÉPLAP lő meny. — Van-e megtel nyiségű áru a raktárakban és az árudákbar ahhoz, hogy a növekvő keresletet zökkenőmentesen ^Uáthas- '•a a vállalat? — Vállalatunknak 30 millió orlnt értékű áruja — ru­házati' és vegyesipari cikk — vplt raktáron a.: árleszál­lítás napjára. Ezt további két és félmillió forinttal bő­vítettük — főkén, ruházati cikkekkel, — hogy minden igényt megfelelő mennyi­ségben és minőségben ki tudjunk elégíteni. így te­hát most a több mint 100 üzletben — ezekből mintegy ötvenet érintett az árleszál­lítás — fennakadás nélkül folyik az árusítás. — Már hallottunk olyan hangokat a városban, hogy a legjobban keresett cikkek hiányoznak az ^árudákból. Említették a nylon árut és tejet sem kapni már a dél­előtti órákban? Az első három nap for­galma alig valamivel halad­ta meg az egy millió forin­tot. Ezt, ha összevetjük a több mint 30 millió forintos készlettel, könnyen meg le­het állapítani, hogy nincs igazuk azoknak, akik az árucikkek kifogyásáról, hiá­nyáról beszélnek- Az egy millió forintos árusítás az az árleszállítás ellőtti for­galomnak másfélszeresét jelenti, de semmiesetre sem azt, hogy bármiből is hiá­nyozna a megfelelő válasz­ték. Pénteken délelőtt ugyan jelentették az egyik árudából, hogy kedvelt és nagyon keresettt olcsó és jó minőségű férfi zöld sport- dzövet kifogyóban van, de azonnal rendeltünk a nagy­kereskedelmi vállalattól, szombaton már újra min­den mennyiségben lehetett kapni az üzletekben. Kétségtelen, hogy a tejjel vannak problémáink. Azon­ban itt sem az a hiba, mint hogyha nem lenne elegendő ^mennyiség, hanem inkább 'az, hogy kicsik az üzleteink. Három tej üzletünk van, ahol általában két kiszolgá­ló dolgozik — nem is fér­ne több —, de most meg­szaporodott a munkájuk, mivel a tej árát is leszállt- I tották és a háziasszonyok is többen keresnek fel ben­nünket, hogy szükségletü­ket beszerezzék, — annál is inkább, mert a piacon drá­gábban árulják még jelen­leg a tejet. A régi reggeli­zőink is megmaradtak, sőt szaporodtak és ez átmeneti nehézségeket okoz, többek között azt, hogy korán el­fogy a tej, nem tudják olyan gyorsan sem kiadni, mint ahogyan azt egyesek szeretnék. Régi kívánsá­gunk — és egyre sürgetőbb a város szempontjából is — az, hogy egy tejcsarnokot nyissunk, ahol aztán a há­ziasszonyok is minden meg­kötöttség nélkül és időben beszerezhetnék tejszükség­letüket és nem lennének kitéve a piaci hiénáknak, akik kihasználják ezt a ' helyzetet. A városi tanács segítségére lenne szüksé­günk, hiszen árúnk van ele­gendő mennyiségben. — Hogyan kívánja a vál­lalat továbbra is biztosíta­ni az áruellátás megfelelő színvonalát? — Nagyon jő a kapcsola­tunk a nagykereskedelmi vállalattal és amellett, hogy nálunk is megfelelő raktár áll rendelkezésre onnan mindig beszerezhetjük a jobban fogyó cikkeket. Áru­dáink naponta jelentik, Acél Bélával, a Kiskereskedelmi Vállalat vezetőjével ax árleszállításról és áruellátásról hogy melyek azok a cikkek, amelyeket a legjobban ke­resnek a város dolgozói. Eddig a nylon, a gyapjú és kötött áru, a leértékelt női szandálok, valamint a ve­gyesáru fogyott legjobban, de fennakadás még egyet­len cikknél sem volt. Ter­mészetesen bennünket is ér­nek és érhetnek meglepeté­sek. Ilyen volt az árleszál­lítás előtti napi forgalmunk. Ezen a vasárnapon arra gondoltunk, hogy egyetlen vevő sem téved be üzle­tünkbe, hiszen a rádió már beszélt az árleszállításról. Meg kezdtük a leltár ké­szítését is. Legnagyobb meglepetésünkre azonban, ezen a napon kora reggel­től olyan nagy volt a for. galom. amilyenre még ez évben nem volt példa. Egy vevő a 49. számú árudában például közel 7.000 forint értékű készruhát vásárolt — igy körülbelül másfél­ezer forinttal károsította meg saját magát, mert más­nap már ennyit takarítha­tott volna meg az árleszállí­tás következtében. Dehát j így jár az, aki inkább hall­gat a rémhírre, a különféle híresztelésekre, mint a sa­ját józan eszére, kormá­nyunk rendelkezésére. Ez a meglepetés azonban kellemesen érintett bennün­ket — hiszen sok árut el­adtunk. Mi örömmel vesz- szük, ha több vásárló ke­resi fel üzleteinket a követ­kező napokban is, mert rak­tárkészleteink és az üzemek termelése biztosítani fogják a mégnövekedett igények kielégítését. Lakóházszövetkezetek szervezéséről és a szövetkezeti társasházak építéséről hozott rendeletet a Minisztertanács A Minisztertanács abból a céroól, hogy a dolgozók sa­ját lakáshoz juthassanak, rendeletet hozott a lakóház­szövetkezetek szervezéséről és szövetkezeti társasházak építéséről. A lakóházszövetkezet a dolgozók önkéntes egyesü­lése. Célja, hogy az állam által felépített társasházak­ban a dolgozókat megtaka­rított pénzük, valamint az állam által nyújtott kölcsön felhasználásával saját lakás­hoz juttassa, s gondoskod­jék a ház karbantartásáról és tatarozásáról. A rendelet értelmében az állam a népgazdasági terv­ben évenkint meghatározott keretben társasházakat épít, s az ezekben lévő lakáso­kat kedvezményes vétel­árért — lakóházszövetkeze­tek útján — személyi tulaj­donba adja. Az állam a vé­telárkedvezményen kívül hosszúlejáratú kölcsönt és egyéb kedvezményeket is biztosít a szövetkezet tag­jainak. A szövetkezeti akció ke­retében a második ötéves terv során egy-, két- és há­romszobás komfortos laká­sok épülnek. A szövetkezeti tagok — amennyiben vállalt kötele­zettségeiknek eleget tesz­nek — az építési költségből árkedvezményt kapnak. — Az egyszobás lakás építési költsége hetvennyolcezer fo- | rint. Ebből az állajtn húsz­ezer forint árkedvezményt ad. Tehát a szövetkezeti tag a lakásért 58.090 forint vé­telárat fizet. A kétszobás > lakás építési költsége száz- 1 négyezer forint, a kedvez­mény 26.000 forint, a fize­tendő vételár 78.000 forint. A háromszobás lakás építési költsége százhuszonkilecezer forint, a kedvezmény 32.000 forint, a fizetendő vételár 97.000 forint. A szövekezeti tagnak a vételár mintegy 30 százalé­kát a beköltözés időpont­jáig részben készpénzben (előtakarékosság), részben havonkénti törlesztéssel (előtörlesztés) kell az Or­szágos Takarékpénztárhoz befizeni. A szobák számá­tól és attól függően, hogy a ■ második ötéves terv ideje alatt melyik évben kíván lakáshoz jutni, állapítják meg, hogy az előre fizeten­dő összegből mennyit kell a belépés időpontjában és mennyit havonkinti előtör­lesztéssel kiegyenlíteni. Az állami kedvezménnyel, az előtörlesztéssel és az el 5- takarékossági összeggel csökkentett vételárat 25 év alatt évi két százalék"-, ka­mattérítéssel, havi részle­tekben kell törleszteni. A beköltözésig befizetett ösz- szeg után a takarékpénztár évi két százalék kamatot térít. A szövetkezeti lakások 15 évig teljesen adómentesek és az első alkalommal men­tesek az örökösödési illeték alól. Ezekre is vonatkoznak általában az 1953 április 1-e után épült családi lakóhá­zakra megállapított kedvez-' mények. A továbbiakban a rende­let a bányászok, építőipari dolgozók további kedvezmé­nyeire tér ki. Lakóházszövetkezeteket szervezhetnek üzemek, vál­lalatok — a szakszervezeti bizottságok közreműködésé­vel (üzemi, szakmai szövet­kezetek), továbbá a tanácsok végrehajtó bizottságai (te­rületi szövetkezetek). A szövetkezetek szervezé­sét a város- és községgaz­dálkodási minisztérium en­gedélyezi. A szövetkezetek tagjai munkások, alkalmazottak,, szellemi szabad foglalkozá­súak és nyugdíjasok lehet­nek. ‘ Korszerű állattenyésztés Grúziában A képen: A ruhi kolhoz (Grúz SZSZK) uj szarvas-» marhatenyésztő telepe. (Foto P. Lucenko)' A tudás és a szorgalom gyümölcse G yermek kóromban sokszor láttam, hogy nagymeszeléskor anyám a meszelővei keresztet rajzol istállónk aj­tajára és köbben titokzatos szavakat mormol. Ekkor még gyermekértelemmel azt hittem, hogy mindez azért kell, hogy a nemrégen született kisborjunk jól aludjon és szépet álmodjon, mert este engem is mindig arra intett jó szülőm: „Vess keresztet a fejed alá, akkor jól fogsz aludni és az angyalkákkal ál­modsz.” Később már gondoltam, hogy anyám valami félelmetes hatalom ellen, egy még hatalmasabb félelmetességet hív a kereszttel és < varázsszavakkal segítsé­gül. Ezért ahányszor az istálló ajtaján lévő keresztre néztem, mindig olyasféle érzés támadt bennem, mint amikor apám a fejem felett suhogtatja a beretvafenö szíjat és ütni| csak azért nem üt, hogy hatalmát és kiszolgáltatottságomat még- inkább érezzejn. Egyszer vettem annyi bátorságot, hogy megkérdeztem: — Édesanyám, miért kell keresztet festeni a bocik ajtajára? Anyám nagy komolyan rámnézett, gondolkozott égy kicsit és azt felelte: — Hogy a gonosz el ne vegye tehe­nünk tejét... Nem tudtarti, mi az, hogy gonosz. Volt a szomszédunkban egy nagyon öreg vén­asszony, Mari néni, a szüleim maguk kö­zött őt nevezték vén gonosznak. Azt hit­tem hát, hogy ő ellene való az egész. Pusmogták is gyakran, hogy Mari né­ninek „hatalma” van, „boszkonyálós” és „ért hozzá”, hogyan kell megrontani az állatokat, elvenni, vagy visszaadni a te­jet. Az élet is engem látszott igazolni. Egy tavaszon egy másik szomszédunk tehe­nének „elvették” a tejét. Eltelt vagy két hét, nem adott a jószág naponta másfél liternél többet. A szomszédunk hozatott egy félliter méregerős pálinkát, meg­hívta két komáját, megitták, aztán vas­villát ragadtak és Mari néni házára mentek. Kihívták a szerencsétlen vén­asszonyt és szomszédunk azt mondja neki: — Na, te vén boszorkány, visszaadod a tehenem tejét, vagy megölünk? A vénasszony egy ideig tagadott, de mikor látta, itt haláleset következhet, azt mondta: — Ide figyelj! Menj békével haza. Adjál a tehenednek minden evéskor egy kosár füvet, utána az én kutamból egy vedér vizet és esténként mondjál el két üdvözlégyet, tejelni fog a tehened. A vénasszony befordult az ajtón, a szomszéd pedig komáival együtt haza­ment. Egy idő után valóban visszajött a tehén teje, mert megfogadta szomszé­dunk Mari néni szavát. Ettől kezdve Mari néninek gyöngyélete volt, hozzá járt az egész falu, mígcsak a falu másik vé­gén - egy Mari néninél is öregebb és erősebb vénember konkurálni nem kez­dett vele. * üzért nem csodálkoztam hát maga­■*-J mon, amikor a minap meglátogat­tam a gávai Dózsa Termelőszövetkezet tehenészetét és az istállóba menet ön­kéntelenül az ajtóra pillantottam. Nem találtam azon keresztet és semmi más titokzatos jelet. Az istálló azonban na­gyon különbözött azoktól az istállóktól, amelyeket gyermekkoromban láttam. Ez az istálló ugyanis igen tiszta volt. Szép fehérre meszelték, villany van benne. A borjuk nem anyjuk mellett ténferegnek, hanem egy nekik elkerített kis kecces- ben játszadoznak. (Emlékszem, a jegy­zőnk gyerekeinek volt ilyen rácsos játszó sarkuk ’a szoba egyik szögletében.) A te­henek is tiszták voltak, mintha minden nap rendszeresen mosdanának, farkukat valóban mossák is rcggelenxént és úgy hiszem, még fésülik is. Jeles bácsi, a szö­már. Végtelenül egyszerűnek, természe- tesnek és magától értetődőnek tekinti azt a módul, ahogyan csinálja. Veres Mária is azt mondta arra kérdésre, ho­gyan fej? — Ahogyan fejni kell! — De mégis csak van valami titka, mert többet fej, mint társai. — Nincsen annak titka — mondotta, Valóban, amit az ember már ismer, az nem titok, de mások előtt sem az. A te­henészetben dolgozók elmondják, hogyan' csinálja. „Szíve van hozzá”. Lelkiismere­tes, pontos, szereti az állatokat és törek- vése minél többet és többet fejni. Hogyan fej? Gyorsan, ütemesen, erélyes és kiadós fogásokkal. Rendszeri tart a tőgybimbók' fejesének sorrendjében. Ismeri a tehenek természetét, szokásait. A tehenek is meg­szokták őt. Másik, hogy szereti a szövetkezeti éle­tet, kedvvel dolgozik. Egész életében csaknem egyedülálló nő volt, most a szö­vetkezeti családban megbecsülést, szere- tetet kap. Mosolyogva és egy kicsit meg­hatódva mondja el: nincsen olyan reg-i gél, hogy a tagok közül, akivel éppen találkozik, meg ne kérdezné legalább azt;- Hogy van? Hogyan él? Munkája után: igazságosan részesül mindenből. Mondja is, ha szóbakerül: — Egy szalmaszállal sem rövidítenek meg engem. Nem csoda tehát, ha egész szívvel, tel­jes szorgalommal dolgozik. Szorgalma,, lelkiismeretessége édestestvérkent társul Jeles bácsi szaktudásához és a kettő együtt szép gyümölcsöt terem a szövet­kezetben. * 1V1 incsen itt csoda, nincsen félelem, nem rémisztőnek „gonoszok” és másmilyen „hatalmasságok”. Kereszt' sincsen, különösebb jel sincsen sehol, mégis van és még több lesz a tej. Ügy­hiszem a tehenek és a bocik is jól al­szanak, szépet álmodnak, mert a tudás és a szorgalom hatalma őrködik felettük, (—ó. G—.) vetkezet tehenésze foglalatoskodott az állatok mellett, ügyelt arra, hogy az ál- I latok ürülékükkel be nem piszmtsák fé­nyes szőrruhájukat és ne rontsák meg az j istálló tiszta levegőjét. i Jeles bácsi idősebb ember és igen ta­pasztalt. A felszabadulás előtt egy ura­dalmi tehenészetben dolgozott, az apja 1 pedig világéletében pásztor volt. Tehát a sok-sok tapasztalat, a tudás egyrészt — így is mondhatom — örökségként ma- i radt rá, ami hiányzott, azt meg ő maga 1 szerezte meg hozzá állatgondozó munka- < val és szorgos tanulással. Tudását, ta- 1 pasztalatait már évek óta itt a szövet- ' kezeti gazdaságban hasznosítja és egyben gyarapítja. Meg is van a látszatja: a megyében ennek a termelőszövetkezet- 1 nek a tehenészetében fejik a legtöbb 1 tejet. Ehhez persze hozzájárul az is, hogy a : tsz. vezetői és tagsága gondoskodik az állatok tartásához szükséges takarmány- I ról. Most — ez az időszak a legnehezebb < — már fogytán van a széna, de egy hét, ' másfél hét és rátérnek a zöld taxarmá- 1 nyok etetésére, az őszi keverékeket 1 vágni lehet lesz. Ez a tejhozamon lénye- ; gesen javít majd. Mit kapnak most a 1 tehenek? Naponta 20 kiló répaszeletes töreket, 3 kiló szénát és 2 kiló abrakot, i Az abraknak fele kukoricadara, feie korpa. A fejési átlag 9.9 liter. Ez meg­mutatja, hogy a nedvdús takarmányok 1 hiányzanak. Az elkövetkező időkben a szövetkezetnek úgy keil megterveznie a takarmánytermelést, hegy újtól újig legyen a 16 tehén és a növendékállatok ■ részére nedvdús takarmány. ' Nagy szerepe van a tejtermelésben a fejőknek is. A szövetkezetben naponta kétszer fejnek, kézzel. A legjobb fejő — a megyében is a legjobbak egyike — Veres Mária elvtársnő. Szorgalmas, vég­telenül egyszerű ember. Eredményei is­meretében joggal mehet hozzá az ember azzal a kérdéssel, hogyan fej? Ds nehéz az olyan embernek módszerekről be­szélni, akinek a legjobb módszerek — ahogylan mondani szokás — kezében van

Next

/
Thumbnails
Contents