Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-31 / 126. szám

1956. május 31, csütörtök NÉPLAP Mijalko Todorovics és Olt Károly nyilatkozata a Tanjug munkatársának A jugoszláv-; nagyar pénz­ügyi és gaze asági, vala­mint a műszaki és tudomá­nyos egye ttműködésről szóló egyezmény Belgrád- ban történt a.áírása alkal­mából Mijalkc Todorovics, a tárgyalásokon részt vett jugoszláv küldöttség veze­tője kijelente te a Tanjug Munkatársának: — Ezek az egyezmé­nyek rendezik a régi kölcsönös követeléseket, ami nagy eredményt je­lent az országunk és Magyarország közötti kapcsolatok rendezése tekintetében. — Ezek az egyezmények — folytatta Mijalko Todo­rovics — jelentősen hozzá­járulnak és alapját alkotják a Jugoszlávia és Magyaror­szág közötti kapcsolatok to­vábbi fejlődésének, mind gazdasági síkon, mind pedig a két ország érdekében álló együttműködés egyéb for­máiban. Olt Károly, a magyar kül­döttség vezetője megelége­désének adott kifejezést, hogy az említett egyezmé­nyek aláírásával lehe­tővé vált a Jugoszlávia és Magyarország kö­zötti baráti együttmű­ködés további fejlődése. — Meggyőződésünk — mondotta —, hogy ezek az egyezmények megerősítik országaink gazdasági kap­csolatait és sokrétű együtt­működését. \ Mijalko Todorovics díszvacsorát adott a magyar gazdasági küldöttség tiszteletére Mijalko Todorovics, a Ju­goszláv Végrehajtó Tanács tagja a magyar-jugoszláv pénzügyi és gazdasági, vala­mint a műszaki és tudomá­nyos együttműködésről szó­ló egyezmény aláírása után kedden este díszvacsorát adott a magyar kormány­küldöttség tiszteletére. * A magyar küldöttség szerdán elutazott Belgrád- ból,. hogy az. ország belse­jében megtekintsen né­Derzsi Sándor Igaz szót lel a rím Arra a hírre. hogy a Szovjetunió 1,200.000 katonát szerel le. Igaz szót lel a rím Ha párjára talál Vigaszra lel a kín Ha testvérre talál Zárakat nyit a szó Ha rokonfülbe jut Nyílik a sorompó És megnyílik az út. Ó utak őrei Fegyveres katonák Ó könnyek őrei Megszálló katonák Új könnyet kelt a könny Új hadat kelt a had S jaj, aki elköszön S jaj, aki megmarad. Jaj, hogyha szép kezem Mely tiszta, mint a vér Rút fegyverre teszem Mely szennyes, mint * r egy kézbe kerül Minden fő veleje És egy hámba kerül Minden kéz ereje. Védjetek, emberek Védjétck igazam Védjetek szememet Hogy lássam, ami van Védjétek szívemet Hogy tudjam, ami kell Védjetek rímemet Mely igaz szóra lel. Megkezdték az irányelv-javaslatok tárgyalását a Központi Vezetőség bizottságai Mint ismeretos, a Magyar Dolgozók Pártjának Közpon­ti Vezetősége öt bizottságot küldött ki a második öt­éves. terv irányelveivel kapcsolatos ja sasiatok tár­gyalására. A bizottsághoz tartozó szakcsoportok ed­dig mintegy 600 egyéni ja­vaslatot rendszereztek és ahol erre szükség volt, a javaslatokkal kapcsolatban kikérték a szakemberek vé­leményét. Л 600 javaslat tulaj­donképpen ennél sok­kal több, mintegy 2000 dolgozónak a kezde­ményezését jelenti, mert az azonos jelle­gűek egynek számíta­nak. Sorra érkeznek a miniszté­riumok javaslatai is, amelyeknek feldolgozását ugyancsak, megkezdték a szakcsoportok. KOLUMBUS KRISTÓF Halálának 450 éves évfordulójára Az Atlanti-óceánon tú. л li nagy földrajzi fel­fedezések kezdete a geno­vai eredetű tengerész, Kö­lt mbus Kristóf nevéhez fűződik. Kolumbus felfedező út­jai idején — а XVI. szá­zad elején — a feudaliz­mus korszaka Nyugat- Európában már letűnőben volt. Nagy városok kelet­keztek, az európai álla­mok és más Európán kí­vüli országok között élénk kereskedelem fejlődött ki. Általános fizetési csereesz­köz akkor már a pénz volt, melynek következté­ben az arany kereslete erősen emelkedett. Európa azonban a némes féme'b- ben való aránylagos sze­génysége folytán nem tu­dott megfelelő ellenérté­két adni a Keletnek fény­űzési cikkekért, fűszere­kért. Az érdeklődés mind­inkább Kelet-Ázsia, első­sorban India felé fordult, melyről tudták, hogy a fű­szerek és arany hazája. Csakhogy az Indiába ve­zető szárazföldi utat a tö­rökök tartották megszáll­va, akik akkjir Kis-Azsiá- ban és az Arab-félszige­teken. sőt az európai szá­razföld nagy részén ural­kodtak. A portugálok, akik a Pi­reneusi félszigeten leráz­ták magukról a mórok uralmát, Afrika nyugati partjain déli irányban ke­resték az utó t. Elérték az Aranypartot, a Jóremény­ség fokát. A többi népek­nek egyetlen, nyugati irá­A szakcsoportok mun­kája már annyira előreha­ladt, hogy a Központi Ve­zetőség egyik bizottsága, az ország egyes területei­nek fejlesztésével foglal­kozó javaslatokat elbíráló bizottság, Ajtai Miklósnak, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének vezeté­sével szerdán délelőtt meg­tarthatta első ülését. Eh­hez a bizottsághoz köriu- belül 80 helyről érkezett eddig javaslat. A dolgozók kezdeményezésére például javasolták, hogy a Köz­ponti Vezetőség vegye fel az irányelvek közé a hőforrások és az úgynevezett hulladék hőenergia fokozott hasznosításának felada­tát. Foglalkoztak, azokkal a ja- | vasiatokkal is, amelyek h á­nyú tengeri üt állt sza­badon. Ekkor már léte­zett az iránytű és a hajó­építés terén is bizonyos haladást értek el. Kolumbus arra a néze­tére építette fel a tervét, hogy a Föld gömbölyű és Indiát elérheti a Nyugati­óceánon keresztül. Előbb II. János portugál király­nak terjesztette be tervét. Amikor ezt elutasították, felesége halála után, 9 évi tartózkodás után el­hagyta Portugáliát és Kasztiliába (Spanyolor­szág) költözött. Azonban itt sem talált mindjárt megértésre, mert a spa­nyolok éppen a mórok el­leni felszabadító háború­ban vettek részt. Csak az utolsó Pireneusi félszige­ten levő mór erődítmény, Granada eleste után, 1492. áprilisában hagyták jóvá Ferdinánd spanyol király és felesége Isabella, Ko­lumbus tervét. — Ko- lumbusnak admirális! és alkirályi címet, a zsák­mány egytized részét és egyéb előnyöket ígértek, ha új országokat fedez fel. Ténylegesen azonban eze­ket a jogokat csak akkor erősítették meg, amikor az első sikeres útjáról visszatért. 1492. augusztus 3-án Kolumbus parancsnoksága alatt három vitorláshajó 90 tengerésszel útnak in­dult, hogy Ázsia helyett elérjék a mai Bahama és Nagy Antillák szigetcso­portjait, melyek mögött az addig ismeretlen hatalmas nyolták, hogy a második ötéves terv irányelvei kö­zött nem szerepel konzerv­gyárak építése. A bizottság véleménye szerint nem le­het akaoalya annak, hogy a nagy konzervgyáraktól távoleső vidékeken helyi konzervüzemet létesítsenek. A bizottság azzal a ja­vaslattal is egyetért, hogy egyes felszabaduló irodahelyiségeket foko­zott mértékben kell lakások céljaira fel­használni. Számos új határozati pont elfogadása után úgy döntöttek, hogy a bizottság a jövő héten tartja követ­kező ülését. A Központi Vezetőség többi bizottsága még c hé ten szintén megkezd' az irányelv-javaslatok tárgya­lását. földrész terült el, melyet csak Kolumbus halála után fedeztek fel. Kolum­bus meg volt győződve ar­ról, hogy ismeretlen szige­teket fedezett fel India kö­zelében. Ez a tévedés még ma is az elnevezésben fennáll, mert a szigeteket Nyugat-Indiának, a lakos­ságot pedig indiánoknak nevezik. Kolumbus négy utat tett meg, melyeken Kubát, Haitit. Jamaicai;, Portoricót, Trinidadot és sok más szigetet fedezett fel. Az új területek sok kalandort csábítottak és csakhamar erőszakos föld­elfoglalásokra, az indián őslakosság kiirtására ke­rült sor. Kolumbust, visszatérve harmadik útjáról, meg­gyanúsították, hejgy nem teljesítette tő feladatát. India elérését nyugati irányban, amiért meglón- colva Spanyolországba küldték és börtönbe ve­tették. Később ugyan fel­mentették. de magas állá­sát már nem nyerte visz- sza. Meghalt 4’50 évvel ez­előtt — 1506. májusában. |Z olumbus felfedezései nagy jelentőségűek. Eloszlatták a középkor; helytelen földrajzi felte­véseket és új földrajzi tu­domány keletkezett, vala­mint kezdetét vette az amerikai földrész felfede­zésének korszaka. Ame­rika felfedezése nagyban hozzájárult a kapitalizmus elemeinek gyors fejlődésé­hez. hány gazdasági létesít­ményt, Feier Szlambolics vacsorái adóit Togliatti tisztelőiére Peter Sztambolics, a szerb nemzetgyűlés elnöke kedden a belgrádi Golf­klubban vacsorát adott Pal- miro Togliattinak, az Olasz Kommunista Párt főtitkárá­nak tiszteletére. A vacsorán a többi között jelen volt Luigi Amadesi, az Olasz Kommunista Párt titkára, jugoszláv részről pedig Jó­van Veszelinov, a szerb végrehajtó tanács elnöke, Ivan Bozsicsevics, a szövet­ségi nemzetgyűlés termelők tanácsának elnöke és má sok,­A Jugopress Hírügynök- ' ség bulletinjében cikk je­lent meg abból az alkalom­ból, hogy egy évvel ezelőtt írták alá a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Nép­6z olasz közigazgatási választások újabb eredményei Hírügynökségi jelentések szerint az olaszországi köz­igazgatási választások az ed­dig összeszámlált 23,602.049 szavazat alapján szerdán reggel a következő képet mutatják; Kommunista és szocia­lista párt 8,264 765. Keresztény demokrata párt 9,258.683. Külföldi hírek I A Szovjetunió 1956-ban két millió rubelt bocsá­tott rendelkezésre az ENSZ gyermeksegélyezési alapjának. * Joszip-Broz Tito jugoszláv ' köztársasági elnök kedden. I délután tisztelgő látogatá­son fogadta K, J. Szergej- csukot. a Szovjetunió posta­ügyi miniszterének első he­lyettesét, aki a jugoszláv postavezérigazgatóság meg­hívására Zágrábban ielen ] volt a nemzetközi bélyeg- ■ kiállítás megnyitásán. Szergejcsuk miniszterhe­lyettes bélyeggyűjteményt ajándékozott Tito elnöknek. * A ciprusi etnarchia nyil­vánosságra hozta annak a határozatnak képmásolatát, amellyel Harding tábornok Ciprus szigetén bevezette a korbácsolást és a ciprusi bányászokra már alkal­mazta is. * A sajtó beszámol a Delhi­ben működő amerikai nagy­követség egyik munkatár­sának botrányos magatar­tásáról. aki április 26-án éjjel ittas állapotban két­szer megkísérelt betörni a .,Lady Harding“ női diák­szállásra és összeverekedett a szállás személyzetének négy tagjával. * A Szovjetunió Legfelső \ Tanácsa 15 tagú görög par­lamenti küldöttséget hívott meg szovjetunióbeli látoga­tásra. A meghívást elfogad­ták. * A bolíviai repülőtársa­ság vezérigazgatója há­rom pisztolylövéssel meg­ölte Alfonso Arcét, a ( szakszervezet képviselőjét. A repüiő-személyzet és I a vasutasok általános sztrájkban állnak. Pünkösdvasárnap Dél- Ausztriában heves hóvi­har dúlt, amelv rengeteg gvümölcsfa virágait pusz- ; titotta el. A kormánykoalícióhoz tartozó centrumpártok (be­leértve a szocialista demok­rata pártot) 3,010 595. Monarchofaslszta és új­fasiszta pártok 2,619.944 Egyéb pártok 448.062. i и** » a 1 \4 jökormányzó 1 náthája , : A ciprusi lakosság- . I. ellenállása az angcl . . ’ gyarmati terrorral \-szemben továbbra is I. tart. Nicosiától nyu- f gatra egy angol katc- ' t nai őrjárat és szabarl- ’ harcosok közt lezai- ; !' lőtt tűzharc során egy i angol katona megsebe­I sült. Famagustában ■ ’ meghalt egy angol őr- : mester, amikor ciprusi 1: ellenállást harcosok i kézigránátot dobtak. Egy angol épületet is felgyújtottak. L'.masol- ban felgyújtották és elpusztították egy angol Liszt gépkocsiját és a garázst. Harding angol fö- kermányzó nem meri elhagyni az angol kor- ’ tanyzói épületet. Ki­fogásként „súlyos meg­fázást ‘ hoznak fel, Harding már az utóbbi napokban is csak pán- ■ élkocsival, illetve he- •■’■rn'rrp • Ó, meglelt igazság Te pártom hű szava Leszerelt katonák Hírének szózata Zárakat nyitó szó A béke híre zúg Nyílik a sorompó És megnyílik az út. (Megjelent az Irodalmi újságban) A szovjöt-jugoszlav kormánynyilatkozat aláírásának évfordulójára köztársaság kormányainak nyikikozatát. A jugoszláv és a szovjet kormány 1955. június 2-án' aláírt belgrádi nyilatkozata — olvassuk a cikkben — az elmúlt, időszakban megerő­sítette azoknak az elveknek reális és konstruktív vol­tát, amelyek e nyilatkozatot áthatották és teljesen iga­zolta a hozzáfűzött várako- zásokat. A Tito—Bulganyin nyilat­kozat a nemzetközi helyzet; rendezésének, a béke fenn­tartásának és megszilárdí­tásának fontos eszközévé vált. A belgrádi nyilatkozat — mutat rá a továbbiak­ban a cikk — a szocia­lista országok minősé­gileg új kapcsolatainak alapja. Ezután a cikk ismerteti a Szovjetunió és Jugoszlávia között azóta kötött egyez­ményeket és hangsúlyozza, hogy a kölcsönös megértést és a két ország belső fejlő­désével, népeik életével va­ló megismerkedést elősegí­tette az élénk küldöttség­csere, elsősorban a parla­menti küldöttségek cseréje) A komoly eredmények vi­szonylag rövid időszak alatt jöttek létre és általános meggyőződés szerint azért alakulhattak ki, men meg­szilárdult a bizalom és a kölcsönös megértés és mind a jugoszláv, mind a szovjet kormány arra törekedett, valóra vált­sa a belgrádi nyilatko­zat rendelkezéseit. Tekintettel a két ország kapcsolatainak pozitív ered­ményeire, valamint a belg­rádi nyilatkozat nemzetközi arányokban betöltött építő szerepére — hangzik a cikk­ben — teljes joggal várhat­juk, hogy Tito elnök szov­jetunióbeli látogatását, amelynek kezdete egybe­esik a belgrádi nyilatkozat aláírásának évfordulójával, valamint az ott sorrakerülo megbeszéléseket, e doku­mentum elvei és baráti együttműködés szelleme hatják majd át.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents