Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-29 / 124. szám

1956. május 29. kedd NÉPI. Л I» A MINISZTERTANÁCS HATÁROZATAI Afganisztán függetlenségi ünnepe Az állami szervek munkájának egyszerűsítéséről Az államigazgatás meg­javítása es egyszerűsítése érdekében a Miniszter tanács a mi­nisztériumok országos hatáskörű szervek, a helyi tani csők végre­hajtó bizottságai, az állami hivatalok, intéz­mények, vállalatok ve­zetői feladatává teszi, hogy saját hatáskörük­ben gyakorlati intézke­déseket dolgozzanak ki és foganatosítsanak az igazgatás egyszerűsítése és hatékonyabbá tétele érdekében. A vállalati igazgatóknak es a tanácsi szerveknek az ügyek intézésében az eddi­ginél összehasonlíthatatla­nul nagyobb jogkört kell adni, emelni kell a vezetés színvonalát. Heg kell szün­tetni egyes íjninisztériumok és országos szervek felesle­ges, aprólékos beavatkozá­sát a termelés vezetőinek és a tanácsi szervek mun­kájába. Egyszerűbbé kell tenni az államigazgatási és vállalati apparátusok je­lenlegi szer /ezetét, össze kell vonni a túlzottan ta­golt és a párhuzamos mun­kát végző egységeket és a feleslegeket meg kell szün­tetni. Csökkénteni kell az egyes gazdálkodó szervek­nél a különféle funkcioná­lis és ügyviteli feladatok­kal foglalkozó egységek, ügykörök számát. Felhívás a dolgozókhoz egyszerűsítési javaslatok benyütására Az állami és vállalati igazgatás munkájának meg­javítása, a bürokratikus ügyintézés felszámolása ér­dekében a minisztériumok, a tanácsok végrehajtó bi­zottságai, az üzemek és hivatalok készítsenek ja­vaslatot a dölgozók, a leg­jobb szakemberek, tudósok bevonásával és haladékta­lanul fogjani. к hozzá an­nak megvalósításához. A Miniszte-tanács felhív­ja a dolgozókat, az állami és társadalmi üzemeket éí két, hogy az igazgatás szerveket, intézményé­egyszerű­(Folytatás a 8. oldalról.) ton. Nagy János földjeiből nem esett tagosítás alá, de mégis elvettek tőle egy darabot. Helyette a Jakus- dűlőben adtak földet — vízállást. Tavasszal a ve­téstervet is kiküldték, de 13 holdra, pedig ekkor már az ő trökrésze sem volt meg, mert leadogatta és csak 5 hold 1107 négy­szögölön gazdálkodott. Ment a. tanácshoz, mutas­sák meg, hol vannak azok a földek. — Itt. még itt, meg itt — mutatták papíron. — De én papirosra nem tudok vetni, mutassák meg hol a föld? Nem volt hova. Nem vete.t. "Bíróság elé állították. A bíróság sem látott tisztán a dologban a bíró azt mondta neki: — Nézze, I én nem tu­dom, van ' földje, nincs földje, én a vetésterv után döntök. Hazatérte után még szi­gorúbban bántak vele. Most már „börtönviselt és megjavításáról sitésével kapcsolatos javaslataikat 1956. jú­lius 31-ig juttassák el az illetékes miniszte­reknek, országos szer­vek vezetőinek, vagy illetékes tanácsok vég­rehajtó bizottságainak. A vezetők személyes felelőssége az ügyvitel egyszerűsítéséért Azok a miniszterek, akiknek irányítása alatt a tanácsok végrehajtó bizott­ságainál osztály vagy cso­port működik, a megyei végrehajtó bizottságok el­nökeinek bevonásával (szükség esetén járási, vá­rosi és községi VB-elnö- kök bevonásával is) köte­lesek megvizsgálni és meg­felelő intézkedéseket hozni szakterületükön az irányí­tás és az egyszerűsítés ellen­őrzésére, illetve erre vo­natkozóan javaslatokat ké­szíteni és a Minisztertanács elé terjeszteni. Azokban a kérdésekben, amelyek a miniszterek ha­táskörét meghaladják, il­letve amelyek más szervek hatáskörét és ügyintézését érintik és egyetértés nem alakult ki, a Miniszterta- mácshoz kell fordulni. A megyei (fővárosi és megyei jogú városi) ta­nácsok végrehajtó bi­zottságának elnökei él­jenek a tanácstörvény­ben biztosított jogaik­kal és forduljanak a Miniszter- •tanácshoz olyan egyszerű­sítési javaslataikkal is, amelyeknek elfogadásában köztük és az illetékes mi­niszterek között vita van. Növelik a tanácsi szervek és az igazgatók jogkörét A Minisztertanács bizott­ságot hoz létre annak megvizsgálására, miként lehet a helyi tanácsoknál, a tanácsok végrehajtó bi­zottságainál a kollektív vezetést erősíteni, s hatás­körüket növelni. A bizott­ságnak 1956. december 31-ig ki kell dolgoznia: mi­lyen intézkedések eldöntése kulák" lett. Ezután is több földje volt, mint való­ságban. Nagycserkeszen és itt-ott volt a nevén, de senki sem tudta, hol van, ki használja, de az adót, a beadást persze ezek után is megfizettették. így élt, ilyen volt a sorsa Nagy Jánosnak mos­tanáig. 3. Egészeit sötét van, az eső is megeredt. Az alsó­sóskúti dolgozó parasztok mégis gyülekeznek Kiss János tanácstag tornácán, hogy a párt nevében igaz­ságot tegyenek. Idős em- berek, asszonyok jöttek el még a szomszéd tanyából is, hogy kimondják a. vég­szót: Nagy János testvér, vagy Nagy János kulák. Nagy János ott ül köztük. Alig-alig tud beszélni. Ki tudja a bizakodás, vagy a sírás szoritja-e el szavát?! A körülötte ülők hallgat­ják. Néma bölcsességgel fi­gyelnek, gondolko:nak. So­káig csend van. A fiata­labbak várnak, hogy az idősebbek szóljanak elő­tartozik a tanácsok végre­hajtó bizottságai és milyen kérdések eldöntése a taná­csok kizárólagos hatáskö­rébe. A Minisztertanács uta­sítja a gazdasági miniszte­reket, hogy vizsgálják felül a vál­lalati igazgatók jogkö­rére vonatkozó utasí- fásokat abból a szem­pontból, hogyan lehetne Mendes-France lemondása a vállalati igazgatók hatáskörét tovább bő­víteni. Vitára bocsátják a készülő rendelettervezeteket A Minisztertanács felkéri a dolgozók társadalmi szer­vezeteit, hogy közreműkö­désükkel és javaslataikkal támogassák az egyszerűsí­tési munkát, mozgósítsák a dolgozók széles tömegeit aktív részvételre a munká­ban. Az egyszerűsítési ja­vaslatokat, tervezeteket a dolgozók körében vitára kell bocsátani. Az alacsony keresetű dolgozók bérének rendezéséről és a munkaidő csökkentéséről A Minisztertanács hatá­rozatot hozott egyes ala­csony keresetű dolgozók bérének rendezéséről. A bér. emelés éves költségkihatá­sa 170 millió forint. A határozat értelmében 1956 június 1-i hatóly- lyal fel kell emelni az építőipari, közlekedési, kereskedelami, begyűj­tési és szolgáltató vál­lalatoknál, valamint az államigazgatásban, a minisztériumokban, a tanácsoknál, a külön­böző oktatási, egészség­ügyi és' népművelési intézményekben foglal­koztatott olyan ala­csony keresetű időbér­rendszerben (órabéres, havibéres) dolgozók bé­rét, akiknek a besoro­lás szerinti alapbére a szőr. Rápillantanak Orosz Jánosra, egy ezüstősz baj- szú öregre. Az felnéz. — ötven éve élek itt. vagy talán még több... — kezdi. — Ismertem apját, anyját... még ő is előt­tem van, amint a mi gye­rekeinkkel együtt ját­szott ... —■ mondja emlé­kezve. — Szülei dögös em­berek voltak, nem büszkél­kedtek soha. János is. ha Nyíregyházára menet út­ban ért. felvett, szív-sen elbeszélgetett... A többiek bólintanak. Egy asszony, aki végtől ül, már készül szólni. Bizony, őt is felvette, bevitte Nyír­egyházára — ingyen. Az ősz ember azonban kiegyenesedik, figyelmez­tetően maga elé emeli uj­ját és öreges, de csengő hangon azt mondja: — Nem volt ő kulák soha sem, cselédet sohase tartott ő sem, az apja sem. Sajnálom, hogy eddig an­nak tartották!... Nagy János figyel, ar­cán, szemén, tekintetén és ajka körül játszadozni kezd, a bizakodó öröm, de homlokán gyúródik egy kis aggodalom-ránc is: jaj, Afganisztán május 27-én ünnepelte nemzeti ünnepei: függetlenségének 37. évfor­dulóját. Gyegtyar szovjet nagy­ikövet, a diplomáciai testü- ! let doyenje ebből az alka- Ilomból felkereste Moham- I med Zahir királyt és a ma- Iga, valamint az egész dip­lomáciai testület nevében üdvözölte őt. Sikereket kí­vánt a királynak, a kor­NEMZETKÖZI SZEMLE ismét a francia politikai élet középpontjába állítot­ta az amúgyis hosszú ide­je vajúdó algériai kérdést A párizsi kormány „máso­dik embere“ látványos külsőségek között távozott a kabinetből, s így szemé­lyes széleskörű és heves hírlapi polémiákra adott alkalmat. Mendes-France lemon­dását azzal indokolta, hogy nem ért egyet Guy Mollet-ék algériai polib- kájával, s így nem áll módjában továbbra is részt venni a kormány munkájában. A volt ál­lamminiszter közvetlenül távozása előtt hét pontos 1 havi 650 forintot nem éri el. 1956. június hó 1-től a vegyipari és energia­ügyi valamint a kohó- és gépipari miniszté­rium területén, az allu- miníumkohászajban, a nitro- és nitrobenzol- származékok gyártásá­ban az ólomfesték-, a penicillin- és a szuper- foszfát-gyártásban, to­vábbá az Élelmiszer­ipari Minisztérium te­rületén a nikotingyár­tásban folyamatosan heti 42 vagy 40. illetve 36 órás munkaidőt kell bevezetni. A Minisztertanács hatá­rozata külön felhívja a miniszterek figyelmét arra, hogy a munkaidő.csökken- tést lehetőleg olyan üte­akad. még. aki tovább mondja igazát? Akad. Egy névrokon szomszédja, Nagy János szól. — Fia Pista testvére itt­hon van, nem mondhatták volna kuláknak ... Té­vedtek, ráfogták, hogy an­nak a földje is az övé ... A harminckettőből neki 16 hold jutott, azzal még nem kulák ... középparaszt. — Az bizony — veszi át a szót Megyeri István. — Nekem nagyon rosszul esett, hogy kuláknak tar­tották, hát miért?... Hi­szen magunkformájú em­ber ő. velünk dolgozott és öregedett meg... testvé­rünk, köztünk a helye. Manzák János is meg­szólalt. Sokáig gondolko­zott azon, amit mondani akar. Megfontoltan ejti a szót, mint aki tudja, hogy itt most testvérréfogadás van, szavukon, akaratu­kon hogyan él tovább köztük Nagy János. — Nekem nagyon szeget ütött a fejembe, hogy Já­nos nevére írtak az én föl­demből is, pedig azt min­dig én használtam, min­dig az enyém volt.., mánynak, valamint Afga­nisztán népének az ország telőtt álló feladatok megol­dásához. A király megköszönte a szovjet nagykövet jókíván­ságait és kérte, hogy tol­mácsolja köszönetét az ösz- szes nagykövetnek, vala­mint követnek. Emlékezte­tett arra, hogy a Szovjetunió elsőnek ismerte el Afga­nisztánt és a Szovjetuniót programot ismertetett, amely szerinte gyógyír len­ne az algériai sebekre. De e hét pont felületes vizs­gálata is könnyen kimu­tatja, hogy Mendes-Fran- ce, noha programjával bí_ rálja a kormányt, sokban nem tér el a kormány po­litika lényegétől, hiszen ő maga is támogatja nagy­számú katonai erő beve- tését a felszabadító moz­galom e’len. Lemondásá­nak okát tehát nyilván­valóan egészen másutt kell keresni. Egynéhány párizsi lap­kommentár említést tesz arról, hogy a voit állam­miniszter a kormányban mezésben hajtsák végre, hogy a rövidebb munka­idő következtében szüksé­ges új munkaerő már a bevezetéskor biztosítva le­gyen, és a rövidebb mun­kaidő miatt bércsökkenés rte következzék be. A Minisztertanács hatá­rozata hangsúlyozza, hogy az illetékes miniszterek­nek gondoskodniok kell a termelés folyamatosságá­nak biztosításáról. Többek között feladatuk, hogy a mintegy 3000 legegészség­telenebb munkakörben fog­lalkoztatott dolgozót érintő intézkedés kapcsán 600 új munkaerő kiképzéséről és munkába állításáról gon­doskodjanak, ami termé­szetszerűleg a rövidebb munkaidőnek csak fokoza­tos bevezetését teszi lehe­tővé. A meghatottság érzik Nagy János hangján, ami­kor újra megszólal és el­mondja, hogy már kétszer kérte felvételét a Vörös Csillag Termelőszövetke­zetbe, de kérését még tag­ság elé sem- vitték. Az el­nök felelt a tagság he­lyett: ■ — Téged nem veszünk fel... te kulák vagy... Most azonban a Vörös Csillag tagjai kiálltak mellette. A tagság nevé­ben Kurucz János és Orosz Pál azt üzenik: — Gyere Nagy János közénk, gyere bátran, itt a helyed! Nagy János boldog. Könny rezeg pilláin, de meleg a szive. Igazság fénylik mindöjük arcán, igazság csillog, igazság pi­hen a tanyán, az udvaron, a felhőtelenedö égen. Bol­dog, mert pártjára állt Igazság. Társai kézfogásá­ban érzi a bíztatást: — Dolgozz és élj igaz­sággal. SZABÓ GYÖRGY. mindig a barátság és a kö­zös béketörekvés fűzte egy« máshoz. * Moszkva, (TASZSZ). Gut lam Jahja Tarzi, Afganisz­tán függetlenségének 37. év­fordulója alkalmából foga­dást adott. A fogadáson jelen voltak a szovjet állam és párt ve­zetői, valamint a diplomá­ciai képviseletek vezetői is. betöltött helyét keveselte, számára nem volt kielé­gítő, hogy csupán a „má­sodik ember“ szerepét tölt­heti be. S valóban, ha csupán az elmúlt évekre visszamenően végigtekin­tünk e politikus pályafu­tásán, meg kell látni, hogy ez a felfogás nem is all olyan messze a valóságtól; Mendes-France első mi- niszterjelöltségétöl kezd­ve nem kis becsvágyról lett tanúságot, s nem egy politikai lépését — noha azok között volt néhány pozitív is — láthatóan ez a személyi tulajdonsága sugallta. Mostani lépésében azon­ban nem is ez a lényeges, hanem az, hogy távozása a kormányból milyen helyzetet teremthet, ho­gyan hathat vissza a nem­zetgyűlési erőviszonyokra; Ez a kérdés annál is je­lentősebb. mert a kor­mánynak — különösen most — Mendes-France távozásával elöbb-utóbb szembe kell néznie egy al­gériai vitával, s nem mindegy, hogy ebben a vi­tában milyen erők és mi­lyen súllyal hatnak. A Guy Mollet-kormány algériai politikája nem egyértelmű, meglehetősen következetlen. Ezt a kö-' vetkezetlenséget jelzik egyrészt a katonai moz­gósítások. a folyamatos fegyverszállítások, más­részt pedig azok a refor­mok, amelyeket maga a miniszterelnök és Lacoste algériai miniszter-rezidens többször is meghirdetett. Ha felhagynak az erőszak­politikával és a/ reformok­nak tárgyalások útján való megvalósítására töreksze­nek, akkor az algériai helyzet ugyanolyan ked­vező megoldást nyerhet, mint a közelmúltban a tu­niszi és a marokkói. De ha a nemzetgyűlésben az ..erőpolitikának" jobbolda­lon álló hívei gyakorolnak befolyást a kormányra, akkor Algériában a meg-, oldás később még nehe­zebbé válik. Mendes- France látványos távozása' semmi esetre sem azt se­gíti elő, hogy a józan po­litika hívei egyengessék az algériai kormánypo’i- tika kibontakozását, ha­nem az MRP-nek, az erő­szak pártjának ad teret, amely ilyen helyzetben ki­használhatja a kormány szavazat-többség törekvé­sét. Mendes-Francenak az a számítása pedig, hogy lé­pésével .baloldalibbnak" tűnhetik fel, mint a kor­mány, semmi esetre sem érheti el és nem is érte el a kívánt hatást. Az igazi francia baloldal ugyanis —< a kommunistáktól a szo­cialistákon át a reális pol­gári körökig — éppen azt* vetik el, amiben Mendes-, Fi arcé teljes mértékben; egyetért több volt minis/-! pertársával: a csapatéi, ő-’ site sek küldését, az „em* po :tika‘‘ tá nógatását;

Next

/
Thumbnails
Contents