Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)
1956-05-29 / 124. szám
(Világ grtileliirjai rggesiilfefek' SZABOLCSSZATMÁRI AZ MJP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 124. szám ARA 50 FILLÉR 1956. máius 29> kedd R mai számban Országjáró Igazság (2. oldal) Jubileumi ünnepségek a Kossuth gimnáziumban (2. oldal) A Minisztertanács határozatai (3. oldal) Sport (4. oldal) A második ötéves terv útján ■# Мша József, a nyíregyházi kísérleti lelep gazdaságrezetöjéneit hozzászólása a megye mezögazdaságfejlesztési irányelveihez Igen íontós probléma a Nyírségen a műtrágya szerű használata. El érnünk az ötéves terv gére, hogy holdanként alább 100 k|g. műtrágya legyen felhasználva. De ez nem elég. Felvilágosító munka útján legfőképpen azt kell megismertetni és tudatosítani a dolgozókkal, hogy a műtrágyákat hogyan kell helyesen felhasználni. E téren sájnos, megyénkben nagy az elmaradottság. Nitrogénben szegény, sovány futón omokdombjain- kon a káliigényes burgonya alá erőltetett ütemben alkalmazzák a kálisót. Anélkül, hogy azt nitrogénműtrágyával egészítenék ki. Ennek az a következménye, hogy terméscsökkenés áll be. De ugyanez az eset áll fent a kukorica után vetett búzánál és rozsnál is, ahol legtöbbször csak szuperfoszfátot használnak, nitro- génkiegészírés nélkül. Ez szintén terméscsökkenést okoz. A műtrágya helyes felhasználása mellett ugyancsak propagálni kell a megfelel 5 agrotechnikát is, hogy a szuperfoszfát és káliműtrág <ákat vetőszántással az elvetendő növény előtt alá kell szántani. — Csakis így adja meg a várt eredményt. Ma még az eseteknsk 90 százalékában sajnos a vetőszántás után szórjak ki a szuperfoszfátot és káli műtrágyát. Kívánatos az erősen leromlott Szatmári és beregi agyagtálajokon a szuperfoszfátot felváltani mészfoszf által, mert ez még jobban fokozza a talaj savanVodását. Úgyszintén a dohánynál a 40 százalékos Rálisó helyett a kénsavaskáliumot ajánlatos bevezetni a szatmári és beregi agyagtalajon, mert a 40 százalékos káliműtrágyában lévő clór hátrányosan befolyásolja a dohány minőségét és éghetőségét. Ezenkívül nagyobb súlyt kell helyezni a szatmári és beregi agyagtalajon a pétisó vagy más nitrogénműtrágyák bevezetésére is. El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy ezek a talajok nitrogénben gazdagok, mert a zárt, levegőtlen agyagoknál nagymérvű a baktériumok okozta tíenitrifikáció. Ez úgy áll , elő, hogy a levegőtlen talajban a baktériumok a szükséges oxigént a salétromból veszik fel, s ezáltal a nitrogén gázalakban eltávozik a talajból. Megnyugtatásul szolgál, hogy kormányzatunk a második ötéves tervben fokozottabban gondoskodik a nitrogénműtrágya ellátásról. Ez az egyik legfontosabb tényezője annak, hogy ok- kell vé- leg„Nagyon vártunk benneteket !** Képek a román-magyar ifjúsági találkozóról az irányelvekben előirt 27 százalékos terméstöbbletet elérhessük. Ameddig nitrogénműtrágya hiányunk lesz, addig — amint ezt a fentiek is igazolják — nem adhatjuk meg azt irágyamennyiséget jainknak, amennyi tos lenne éppen a mű- tala- kívána- a nitrogén egyensúly hiánya miatt. Ezenkívül figyelembe kell venni, hogy a Nyírségben tavasszal az erős tél miatt visszamaradt kalászosok fejlődését nitrogénműtrágyával tudjuk biztosítani. A tervezett termésnövekedés érdekében különösen a nyírségi homokon az okszerű műtrágyázás mellett igen fontos a homok agrotechnikája. Ennek biztosítása érdekében az egyik legfontosabb követelmény az, hogy a múltban eldobott hengereket elő kell venni. A tavaszi szántásainkon, vetés előtt a borona után henger járjon. A vetés után ismét henger és végül boronával lazítsuk meg a talajfelszínt. Ugyanez vonatkozik az őszi kalászosok vetésére is. Itt is két henger közé kerüljön a vetőmag. Ezáltal a talaj üregeiben lévő szárítóhatású levegő kiszorul, a vetőmag egyenletes mélységbe kerül. A két henger közt lévő maghoz minden oldalról hozzátapad a talaj. A vetőmag egyszerre szívódik meg nedvességgel, egyöntetűen kél ki, és bokro- sodik meg a vetés. Ennek az agrotechnikának a helyességét igazolja a nyíregyházi homokkísérleti telep, ahol az őszi kalászosokból holdanként 64 kg-ot vetnek. A telepünkön mostanában megforduló sok látogató — még a szakemberek is — úgy vélik, hogy holdanként legalább is 100 —110 kg-ot vetettünk, olyan szép és sűrű a vetés. Tehát ilyen agrotechnika alkalmazásával maga a vetőmag megtakarítás is jelentős előny, eltekintve a többterméstől. De hangsúlyozom, hogy 64 kg. vetőmagot csakis az általunk kipróbált, helyesen alkalmazott agrotechnikával szabad használni. Nyírbátor, 1956. május 27. A kora reggeli órákban egymást érik a gépkocsik, a járás minden területéről ide szállított fiatalokkal meg- rakottan. A község központi részén a román-magyar nép barátságát éltető feliratok olvashatók. A Báthori István Falumúzeum homlokzatán román mondatot olvashatunk: „Ati venit!“, magyarul így hangzik: „Forró üdvözlet!“ A járási pártbizottság előtt zászlókkal feldíszített személykocsik, virágokkal feldíszített motorkerékpárok várakoznak. Fél nyolckor útnak indul a küldöttség a vendégek fogadására. Mérk és Vállaj apraja- nagyja kivonul a határhoz. Sorfalat állnak a virágcsokrokat szorongató úttörők, mögöttük a község fúvós- zenekara. Az út közepén a megyei és járási pártbizottság és a DISZ-bizottság képviselői. „Jönnek!“ — kiáltja valaki a tömegből. Nagy a mozgolódás. Az úttörők kezében megrezdül a virágcsokor. A zenekar a DlVSZ-indulót játsza. Az úton közelednek, a gépkocsik, és a két autóbusz 60 román fiatallal van tele. — Az üdvözlő beszédek után az úttörök virággal halmozzák el a vendégeket. Egy idősebb vállaji asszony magához ölel egy derűs, mosolygós arcú román fiatalembert. „Jöjjenek be mi- hozzánk is, itt lakunk mindjárt a falu végén“ — mosdja. A román elvtárs, mint később megtudjuk, a DMSZ bizottságának tagja. Megsimogatja az idős asszony karját, s tovább mosolyog. „Nem tudom, nem tudom magyar“. „Öh, miért nem értjük egymást, pedig maguk éppen olyanok, mint mi“. Mérk, Vállaj, Terem Nyírvasvári, Nyírbátor,;; Az út két oldalán mind a községben, mind a határban integető emberek között haladnak a gépkocsik. Román barátaink derékig kihajolnak a busz ablakán, virágot dobálnak és magyar üdvözlő szavaKat mondanak. Többen egészen jól beszélnek magyarul. A nyírbátori főtéren Э —10 ezer vendégváró fogadja a román elvtársakat. Míg a DIVSZ- índulót éneklik a kocsikban, a magyar úttörők virágokat lengetnek és dobálnak a kocsik felé. Némelyik közel férkőzik és egy-egy vendég kezébe adja. A kintálló vendégeket körülfogják 20—30-an is egyet, ölelkeznek, ismerkednek. Egy középkorú kövér asz- szony tolakodik a tömegben. Kiszemelt egy oarna- arcú román fiút, azzal akar megismerkedni. Nehezen ugyan, de megközelíti. Egy fényképet tart a kezében és szorongó szívvel kérdi: — Az én fiam nem jött? Labancz Bélának hívják. Marosvásárhelyen katona... A román ifjú jól beszél magyarul. Kezébe veszi a fényképet, megnézi a katonát. — Nem ismerem, nem igen jött velünk. — Eszem a száját a lelkemnek, de jó lett volna. Tudja, én is ott laktam, de átköltöztünk, Barna nem jött, egy szemes Repülőgépekről permetezik a sóstói erdőt Megyénk területén az erdőkben és a gyümölcsösökben nagy károkat okozó hernyók igen elszaporodtak. Továbbterjedésüket minden eszközzel meg kell akadályozni. A növényvédő szervek, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok mintegy háromszáz motoros permetezőgéppel irtják a kártevőket. Szombat óta folyik ez a munka. A motoros gépekkel a fiatal erdők védelmét végzik, s ezenkívül a gyümölcsösök és az erdők szegélyét hernyótlanít- ják, hogy megakadályozzák a további fertőzést. A magas lombkoronájú erdőkben a motoros permetezőkkel nem tudnak kellő eredményt elérni, ezért a sóstói erdőt repülőgéppel porozzák. Ma hajnalban — ha a légköri viszonyok megengedik, megkezdik a sóstói tölgyerdő repülőgépről való védelmét. A két repülőgép Agritox idegméreggel szórja le az erdőt. Ez a méreg az emberre s a melegvérű állaÄs Útfenntartó Vállalat takarékos munkása Sipos János, az útfenntartó Vállalat szakma kiváló dolgozója jelvénnyel kitüntetett munkása is részt kíván venni második ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósításában. Azt tűzte ki céljául, hogy az eddiginél kevesebb anyaggal gondozza a reá bízott útszakaszt. Ennek eredményeképpen az évi útfenntartási anyagból 32.5 köbmétert takarít meg és a megtakarított mennyiséget átengedi új út építésére. —■ Hogyan tudja ezt megoldani? Rendszeresebb, alaposabb munkával, gyakrabban járja a reábízott útszakaszt és minden kis hibát azonnal kijavít. Tóthfalusi Ferenc üb, elnök. kis román lány megkötözte a szivét... A járási tanács nagytermében tízóraival fogadják a vendégeket. Kiderül, hogy nagyrészük szépen beszél magyarul. Elvegyülnek, nehéz megállapítani, melyik román, melyik magyar. Egyik asztalnál heten- nyolcan ülnek, összehajolnak, hogy jobban hallják egymás hangját. A fiatal Kovács Gusztáv a nyírbátori járási begyűjtési hivatalnál dolgozik, öt ez a témakör érdekli leginkább. — Nálatok hogy halad á begyűjtés? A román fiatal elé tolja söröspoharat — Jól. — Minálunk is. Mi ötödikek vagyunk a megyében; a A délutáni órákban van munkájuk a fényképészeknek. Csoportosulnak a román-magyar fiatalok, jelvényeket cserélnek, cigarettával kínálják egymást. Egy nyírbátori kislány, Tóth Borbála varrónő az egyik román zsebkönyvébe ir. „Nagyon vártunk benneteket." * A román ifjúsági küldöttség tegnap Nyíregyházán, tett látogatásokat, melyről a legközelebb számolunk be. tokra ártalmatlan, de felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a védekezési munkálatok ideje alatt ne tartózkodjanak a sóstói erdőben és a fűevő állataikat (tehén, kecske stb.) (legalább hét hétig ne engedjék a mérgezett fűhöz hozzájutni. A méh, mint minden rovar, szintén elpusztul akár az Agritox-tól, akár a motoros permetezők által a fákra juttatott „Holló—X”- től. Ezért felhívjuk a megye minden méhészének figyelmét, hogy méhcivel a tömör vagy szórványos tölgyerdőktől legalább 5 kilométer távolságra vándoroljon, olyan helyre, ahol! nagykiterjedésíi akácerdők I hernyók. MISKA Ji A sütőüzemek versenyében a második negyedévi munkaverseny értékelése alapján a tiszadobiak ve1 zetnek. A fajlagos anyagmegtakarításuk 2.5 száza-, lékkai jobb, mint a megye többi sütőüzemeié. * A vasutasnap megünneplésére készülnek Záhonyban. A dolgozók vállalták, hogy az átrakónál kétszá-; zalékkal növelik teljesítmé-; nyűket. Jól sikerült (is építők napja Vasárnap már a kora reggeli órákban benépesült a Sóstó. Gyermekek, felnőttek siettek a szabadba, hogy a kellemes időben, kellemes szórakozással töltsék el a vasárnapot. Hamar megteltek jókedvű, vidám vendégekkel az építőmunkások sátrai is. Az építőipari vállalat, az útfenntartó, mélyépítő sátrai vidám, jókedvű munkásokkal teltek meg, akik ezen a napon a jól végzett munka tudatában vigadtak. Seibli István elvtárs, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Területi Bizottságának titkára rövid ünnepi beszédben üdvözölte az építőmunkásokat, majd kezdetét vette az ünnepség. A délelőtt kellemes szórakozással telt el. Lepény- evési verseny, zsákban futás és más, ehhez hasonló érdekes műsorszámok tették emlékezetessé a napot, a gyermekek pedig a mesemondó történeteit hallgatták. Az ízletes ebédet a vállalatok által felállított sátrakban fogyasztották el az cpítőmunkások, ami után tovább folytatták az ünnepi nap műsorszámait. A kora délutáni órákban sokan drukkoltak a kötélhúzóknak, ami a sátrak előtti nagy réten zajlott le. A sporttelepen a kövérek és soványak labdarúgó mérkőzését láthatták azér- dekl ődők. Az asszonyokról és a lányokról sem feledkeztek meg ezen a napom Az Állami Áruház divatbemutatót tartott, ahol a legszebb és legújabb modellekben gyönyörködhettek az érdeklődők. Közben hangos volt a céllövölde és a labdajáték sátra is. Itt mérhették össze lövési tudományukat és ügyességüket azok, akiket érdekelt ez a játék. És amikor estére fordult az idő, újra népesek lettek a sátrak. Vidám beszélgetés, jókedv és pohárcsengés tett pontot a nap végére. Vigadtak, örültek az építőmunkások, akiket barátaik, jó ismerőseik ünnepeltek ezen a napon, vannak, s két hétig tartsa ott a méheket. Ezt az óvatossági rendszabályt elsősorban és maradéktalanul a sóstói erdők környékén kell végrehajtani. A nagyobb területen végzendő gépi permetezések mellett minden termelő a saját gyümölcs, vagy egyéb haszonfájáról — a lap szombati számában közöltek alapján irtsa a hernyókat. Egyes helyeken a hernyók bebábozódása megkezdődött. Ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert a bábokból kikelő lepkék tova repülnek és jövőre az eddig nem fer- I tűzött helyeken nagy tömegben szaporodnak el a I hernyók.
