Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-27 / 123. szám

1956 május 27, vasárnap NÉPLAP 3 TAVASZI HÍRADÁS NYÍRTELEKRŐL-ЯтПТГ?ГГПТПТПТТГП1НП1»»1Н»11111111«11 uni uiii .oiiHHiitmnmiimiinniiinMiniiiniiiin«i iHiuuiii in iiiiiiM A boldogabb jövő érdekében... 4 jelen méjjf nem az, amirő! Élőbb és tartalmasabb népnevelőmunkát A felszabadulás óta az egész Község sokat fejlő­dött: 2 állami gazdaság, gép­állomás, kultúrotthon, új tanácsház, mozi, sok új la­kás épült. Villany, bekötő­út, orvosi re idelő, autóbusz helyi járat van, 3 bolt he­lyett ma У ván. Ezek csak kiragadott példák. Az bi­zonyos, hogy a lakosság anyagi jóléfe és kulturált­sága nagyot fejlődött, ae a jelenlegi, fejlettség nem te- Kinthető véglegesnek. A Dózsa-szőlőben még biztosan emlékeznek azokra a szovjet katonákra, akik először hozták a szabadsá­git és vérükkel fizettek ér­te.. Fekete István és Fedor János emlékeznek még a földosztás körüli harcokra. Akkor sérelem érte őket s máig bántja iőket. Ezért ki­maradtak az . átalakulásból, amely a község nagy ré­szét a tsz-mozgalom útján visszi előre. 6 termelőszövet­Hogyan oszlik meg például a Két állami gazdaság területe Termelőszövetkezetek összesen Állami tartalék, legeltetési biz. Lényegében szocialista szektor Egyéni gazdaságok területe Л község határa Emiék a 39.3 százalék te­rületnek a sorsa az, ami aggasztó. Ez a 4.628 hold több, mint 1500 gazdaságba tartozik. Nem számítva a 800 négyszögölnél kisebb gazdaságokat, amelyek tö.bbnyire munkások kert­jei, beadás alól mentes te­rületek, aki or az egyéniek kezén lévő közel 4,400 hold föld a kivetkező, birtok­kategóriák szerint oszlik meg. 0.5— 1 holdig 106 gazdaság 1—5 „ 617 5 —10 „ 352 0 —15 „ 46 5 —20 „ 5 „ 20 holdor felülj nincs, ’ontosan 1.126 családról van szó, aki< közül legalább is 700 család képtelen még a legszerényebben is meg­élni a saját földjén. Ezek családtagjai az állami gaz­daságban. gépállomáson, a honvédségnél, Nyíregyhá­zát! és más ipari vidéken keresnek pótlást a család megélhetéséihez. De a többi 426 család sorsa sem elég biztonságos. A jobb évek lendítenek rajtuk, mint a taValyi év is, de aztán 4-5 évig, amíg újabb jó termés következik, folyton összébb kell húzódkozniuk. így az­tán ezek családtagjai is máshova indulnak munkára és 40—50 család marad csak a faluban, ahol együtt ma­rad a család. De ezek is fo­kozottabban érzik a nehéz­ségeket. Köztudomású, hogy államunk politikája támo­gatja az egyéni dolgozó pa­rasztságot is. A termelési szerződések és egyéb ked­vezmények révén megsok­szorozza jövedelmüket. Nyírteleken sok dohányter­melő tudja és érzi ezt. De az is bizonyos, hogy a ter­melőszövetkezetek még több támogatást élveznek és le. hetőségeiket is sokkal gaz­daságosabban tudják ki­használni. Ezt bizonyítják a múlt évi zárszámadások is. Egy munkaegység éréke a Vörös Csillagban 32 24. a Leninben 49.20, a Győze­lemben 41 96, az Üj Világ­ban 32.66, a Szabad Népben 32.50 forin; volt. Aki elmegy a termelő­szövetkezetek földjei mel­kezet és egy csoport műkö­dik ma Nyírtelek habárá­ban, és már építik azt a jövőt, amelyről a múlt ki­semmizett embere valaha álmodott. Néhány adat b - ven szemlélteti a tsz-tagok emelkedő jólétét. A termelő­szövetkezetek átlagban 12.34 mázsa búzát termel­tek egy holdon, az egyéniek átlaga 8.30 mázsa. Ez azt jelenti, hogy az egyéniek 1.00 hold búzavetés eseté­ben 404 mázsa búzától es­nek el, a tsz-ekkel szemben. A többi terménynél is ha­sonló a helyzet. A tsz-ek nagy táblákon, sok hold át­lagában gépi műveléssel és fejlett módszerek alkalma­zásával érik el iával maga­sabb eredményeiket. Az egyéni dolgozó parasztok körében is akad néhány- ki­ugró eredmény de a több­ség messze elmarad a tsz-ek mögött. község határa? 3.340 hold 28.3% 2.736 ., 23.2% 1.093 „ 9.2% 7.169 „ 60.7% 4,628 „ 39.3% 11.797 „ 100.0% lett, az láthatja, hogy ki­válnak az egyéniek földjei közül. Nemcsak azzal, hogy színük zöldebb, fejletteb­bek, hanem a föld gondo- zottságával, a növényápo­lással is kitűnnek. Állatte­nyésztésük is mindjobban javul. Meg lehet nézni pél­dául a Szabad Népben Pe- rényi József állattenyésztési felelős ottléte alatt milyen változás állt be a tejhozam növelésében, vagy a rend és tisztaság terén. Az Üj Világban az öreg Mátyás bácsi sertésgondozásából is sokan tanulhatnak. Többek között az ő jó munkája nagyban hozzájárult, hogy 35.000 forint bevétele volt a tsz-nek mostanában a ser­téstenyésztésből, ami lehe­tővé tette, hogy 16 forint előleget osztottak munka- egységenkint. Az igaz, hogy az előlegosztás még nem vált rendszeressé a téeszek- ben. de ezzel az esztendővel ezt is megalapozzák. A Vö­rös Csillagban már osztot­tak 5 forintot és aratáskor ismét 8 forintot osztanak. A többi termelőszövetkeze­tek is megtalálják ennek előbb-utóbb a* lehetőségét. A termelőszövetkezetek vezetése is nagyon sokat javult az utóbbi években. Sokan elvégezték az elnöki iskolát, egyesek, mint Becs László, a Vörös Csillag el­nöke most van oda Zsám- békon. Az egyéniek közül többen hivatkoznak arra, hogy néhol a vezetők hoza­kodnak s távoltartja őket a belépéstől. Tény, hogy volt ilyen jelenség a Győzelem­nél és másutt is, de az is igaz, hogy ezek az egyenet­lenkedések mindinkább el­tűnnek. Mindent összevéve: Nyír­teleken is leghelyesebb üt a szövetkezeti út. A szétta­golt parcellagazdálkodás itt már nem lát távi- tot maga előtt. Ezt bizonyítja az, hogy a legtekinté’yesebb 'középparasztok többsége már maga is szakított ez­zel az elavult formával és ma már a közösben gond­talanul, vidáman dolgoznak álmodtunk és élnek a gépek birodal­mában. Az ő jelszavuk ez volt: „Minél előbb, annál jobb!“ Érdemes erről el­gondolkodni » többi egyéni gazdának is..; (Za) Egy M betű történetéből Elég sok betű van az ábé­cében és egyik jelentősebb, mint a másik. És rango­sabb is. Az M betű előtt például vigyázzban áll az L. Am még az M betűk közt is van híresebbnél híresebb, rangosabbnál rangosabb. Nyíregyházán az Országos Takarékpénz­tárban például azt tart­ják, hogy legjelentősebb a nyírteleki M betű. Any- nyira, hogy egyetlen M betűn emberek sorsa függ. Vajon miért? Nem régen a nyírteleki Vörös Zászló Termelőszö­vetkezet tagjai állami tá-, mogatást kértek háztáji tehénvásárláshoz. Két, kétezer forintot. Az állam biztosítja ezt a pénzt, de nem így az OTP. Vissza­dobta a kérvényt, mert a „Vörös Zászló M. Terme­lőszövetkezet“ felírásból lemaradt az M, — Vigyék vissza kérem és írják oda az M-et — mondták az OTP-ben. Az elnök, aki a kérvényeket vitte, hazatért az M betű­ért. Otthon a tagokkal pótoltatta a hiányt és újra visszament. Ekkor azon­ban újra visszaadták a kérvényeket, mondván: — Hozza minden tsz tag külön személyesen a kér­vényét. .. Ügy hisszük és egyben kérjük — rövidesen belát­ják az OTP nyíregyházi fiókjánál is, akiknek be kell látniok, hogy más be­tűk is vannak olyan fonto­sak, Például az „f“ „v“ és „b“: Felelősségrevonás bü­rokráciáért! (—ó. G.—) Fekete István problémája Ha megkérdezi az em­ber, hogy ki a legtekinté­lyesebb egyéni gazda i fa­luban. bizonyos, hogy Vi- nai tanácstag, Bodnár Jó­zsef mellett Fekete Istvánt is megnevezik. Ki ez az ember, hogy ilyen tekin­télynek örvend? Ä nyírtelekiek jól is­merik, hiszen ő is éppen úgy a Dessewffy uradal­mában cselédeskedett gyermekkora óta, mint a közsép 98 százpiékn. \ fel­szabadulás törölte el örök­re az ö cselédségét is a többi cselédével együtt. A földosztásnak ö volt egyik legaktívabb harcosa. A földosztás révén a sok ezer szolgaember között ő is a maga ura lett. Igaz, nem nagy a gazdasága: szép kis cseréptetős ház 960 négyszögöl kerttel és két hold föld. Biz ez nem sok. Ezzel lehet híresked- ni? Csak magában a köz­ségben 860 olyan paraszt van, akiknek 3 hold alatt var, a földje jelenleg. A 10 év előtti fö’dcs'tn har- cosságán kívül mégis eb­ben a kis gazdaságtan rejlik az 6 tekintélye. A múlt hét egyik nap­ján meglátogatta Fekete Pénteken az MDP nyír­teleki községi végrehajtó bizottsága ülésen foglalko­zott a termelőszövetkezeti mozgalom kérdéseivel. Az ülést értékessé tette az, hogy a járási pártbizottság brigádot bízott meg a szö­vetkezeti mozgalom lehető­ségeinek felmérésével, a felvilágosító munka érté­kelésével és a községi vb. további feladatainak meg­beszélésével. A brigád a vb-vel közösen megálla­pította: Több segítséget kell adni az elkövetkező időben a termelőszövetke­zeteknek. A községi vb. tagjai sokszor - elhajtanak egyik-másik termelőszövet­fegyék állandóvá és tartalmasabbá a népnevelő munkát A vb. ülés megállapítot­ta, hogy a népnevelő mun­ka sem mondható jónak. Kampányszerű, nem állan­dó és nem rendszei’es. Bu- zsik József elvtárs vb. tit­kár elmondotta, hogy а községben sokáig a népne­velők száma volt csak fon­tos. — Ha a járási pártbi­zottságról kiszóltak, hogy ma 90 népnevelő legyen kint, vettem a telefont és hívtam őket... nem bántam tudnak-e meggyőző mun­kát végezni vagy nem, csak jöjjenek, meglegyen a kilencven... — mondotta. Sok az értekezlet és a különböző gyűlések, meg­beszélések is túl gyako­riak. Például a termésho­.4 tsx-tagok is munkát Hiányosság, hogy a köz­ségi pártbizottság nem vonta be eddig kellően a tsz-tagokat a felvilágosító munkába. Felvilágosítást lényegében csak a község vezetői, földművesszövetke­zeti dolgozói, pedagógusai, Istvánt e sorok írója, ott a gyepszélen lévő kis por­táján. 14 év körüli kislánya hívására a házilag össze- eszkábált dohánypajtából került elő. 50 év körüli piros-barna arcú ember. Tekintete őszinteséget, okosságot sugárzott, ahogy fogadott. Ezt nem rejtette el a csöppnyi restelkedés sem, amit nyilván azért érzett, hogy délután két óra tájban alvásból kel­lett felébreszteni. Azért nem mentegetődzött, csak később derült ki, hogy pitymallalkor kezdte a do­hánypalántázást, amit a déli melegben nem célsze­rű folytatni. Ilyenkor az­tán pótolja az alvást. Ezt már a kertben mondta el, amikor megcsodáltuk а szabályos vetésforgóra be­osztott kert gyönyörű nö­vényeit és melegágyait. A föld tiszta és frissen porhanyított, egy parányi gyomot sem lehetett talál­ni — talán még nagyítóval sem. A melegágyban Szabói - esi dohány palántái hüsi'.l- tek a takaró alatt. Na­gyobb részük már ki volt ültetve, A két holdból 800 bogy I tagok fa- ; üzemi tsz. j szén ók javi- ’ többet í' kezet mellett, anélkül, bemennének. Pedig nácsra, segítségre a gazdálkodás további tásához igen nagy szükség volna. A vb. ülésen Polc János vb-tag elmondotta, hogy egy alkalommal ki­ment a Győzelem TSZ-be. A tagok panaszkodtak neki, hogy nem tudják mi az oka, de döglenek a ma­lacok. S miért? Mert a malacok beton padlózatú keccesben voltak elhelyez­ve és hiába raktak alájuk szalmát, felfáztak. Taná­csot adott a szövetkezetiek­nek: építsenek szabad szál­lást, abban még télen is jobban kibírják a malacok a hideget, mint a beton- padlós keccesben. zamok 3 százalékos emelé­séről ugyanazon elvtársak részvételével tízszer tartot­tak megbeszélést. Amikor megjelentek a második. 5 éves terv irányelvei, önte­vékenyen többször' megbe­szélték azokat. De a járási pártbizottság irányítására újból kellett kezdeniük. Mit jelent ez? Buzsik elvtárs maga fe­lelt rá: — Amikor én idekerül­tem egyetlen szavamra összejöttek az elvtársak, most nem jönnek még ha meghívót küldök se. Az agyonülésezés ártal­mas a munkára, csökkenti a párttagok, pártmunká­sok aktivitását, közömbös­ségbe taszítja őket. végexxenek felvilágosító népnevelői végeztek. A vb. úgy határozott, hogy ez­után kötelességévé teszi minden vb-tagnak, hogy a kijelölt tsz-ben a tsz-tagok- bcl! szervezzen népnevelő csoportot. Hiszen leghite­lesebben maguk a tsz­ölön búzát tertneszt, más­fél holdon dohányt. Még 300 öl várt beültetésre. Fekete István a meleg­ágyaknál nagyon beszédes lett. A dohány az ő szerel­me. mindene. Azt mondta, annak idején ő nemesítet­te ki a Szabolcsit. Minden csinját-b'.nját ismeri. Ért ő a gazdálkodás egyéb kérdéseihez is, de a Sza­bolcsiban nincsen párja messze földön. Ebben tényleg lehet valami, mert tavaly 2 holdon és 200 négyszögölön annyi és olyan jó dohányt termelt, amelyért 62.000 forintot kapott. Holdankint 12.30 mázsa és elsőrendű minő­ségű Szabolcsi termett. A terv egy holdra 4.60 má­zsa. — Hát az idén mennyi dohánya terem? — Meglesz az idén is a 12 mázsa . . . — Hogy hát lefelé esik a termés, hiszen a 3 szá­zalékos terméstöbblet... — Hja kérem tavaly nem ezen a földön ter­mett a tizenkettőharmin- cas átlag. Az tartalékfőd vót, de a község visszavet­te. Kell a bikáknak ta­karmánytermesztésre ... beszelhetnek a nagy- gazdálkodásról, hí­tudnak ro'a leg­mondani. Ax egyéni dvlgoxó parasxtok és a sxövetkexeti moxgalom A termelőszövetkezeti ta« gokat csak akkor lehet jól bevonni, a népnevelő mun­kába, ha a községi párt­bizottság gondoskodik ar­ról, hogy a termelőszövet­kezeti alapszervezetekben rendszeres pártélet folyjék., ha a kommunisták aktívan rész vesznek a szövetkezet problémáinak megoldásá­ban, mozgósítják a párton- kívülieket a hibák gyors kijavítására. Nevelje a tsz. alapszervezet a pártonkí- vtili tsz-tagokat a termelő­szövetkezeti mozgalom har­cosaivá. Erre igen nagy szükség van. Az egyéni dolgozó parasztok jelentős része élénk figyelemmel nézi a szövetkezeteket, szim-i patizál a szövetkezeti moz­galommal. Kiss György egyéni dolgozó paraszt el­mondotta, hogy a Vörös Zászló alapításakor még. ellenezte a szövetkezett mozgalmat, de most már egyetért vele, mert a szö­vetkezetek, annak ellenére, hogy még korántsem hasz­nálták ki lehetőségeiket, igen szépen fejlődnek, erő­södnék. Belépne a tsz-bc, ■ ha egy-két i olyan ember nem lenne ott, akikkel nem’ tud együtt dolgozni. Lu­kács András egyéni dolgozó paraszt pedig azt mondot­ta, hogy ő már belépne a; szövetkezetbe, de a felesé­ge és a testvérei lebeszélik róla. Ez a két .példa is azt mutatja, hogy jobb, élőbb, a helyi adottságokat, a ter­melőszövetkezeteket és az egyéni dolgozó parasztokat jobban ismerő népnevelő munkára van szükség Nyírteleken. Elhallgatott. Nehéz sóhaj­tás jelezte, hogy fájó pont­ra ért a beszélgetés fonala. A biztató tekintetre las­san legyőzte a bizalmat­lanságot. — Az idén még ültethetek dohányt, de jö­vőre ugyanabba a fődbe nem lehet. Legfeljebb ide a kertbe mehet vagy 600 öl... Ha nem is mondja ki, de sejthető: arra gondol, hogy ebből nem lesz újra 62 ezer forint, legfeljebb 10—12 ezer. — így van ez, kérem — folytatja nagy őszinteséggel — az egye­düli kisember kiugórhat néha jó eredményekkel, de állandóan évről-évre csak a nagyüzemben lehet jó jövedelem. Ez az igaz­ság. — Hiszen erre van mód: 6 termelőszövetkezet van ebben a községben ... — Figyelem és ismerem őket. Ök is járnak ide, én is járok oda. a Leninbe. A jövő évben elhagynának engem. Én ezt jól látom, de nagyon sok a pergő szájú fejérnép, félek a sc-k vitatkozástól. No de majd elválik még az őszig ..

Next

/
Thumbnails
Contents