Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)
1956-05-06 / 106. szám
v Г А Р ’955. május в. vasárnap PÁRTÉPITÉS A bírálat szabad légkörében... Megyénk a második ötéves tervben I. Molnár István nem mondta, hogy a nevezetes kongresszus olyan hatással volt a pártéletre, mint tavaszi vetésre a májusi eső. Szavaiból őszinte hang csendült, amikor ezeket mondotta: ..Hiába vagyok én a párt tagja, ha nem látom, hogy mint kommunistával bánnak velem.“ A tuzséri párt-alapszervezet öreg harcosa nem ügy értette ezt, hogy megkülönböztetésre, protekcióra van szüksége a kommunistáknak. A közelmúltról vélekedett így, amikor az egyszerű párttagok véleményét mellőzték a pártszervezetekben, s kicsit t jelen helyzetet is megfestette, amely még akadályozza a pártélet előrejutását Tuzséron. A tiszaparti kis község kommunistái, az egyszerű Ha nem érvényesül a A kommunisták második otthona a párthelyiség. A tuzséri párt-alapszervezet tagjai ilyen otthonnal évek óta nem rendelkeznek. Hiába kérték a járási pártbizottság segítségét, az a mai napig elmaradt. Mégsem ez volt a legdöntőbb akadály, mert az iskola tantermében meg lehetett volna tartani a taggyűléseket. Ezek azon-, ban az utóbbi években rendszeresen elmaradtak. Az alapszervezet vezetősége elhanyagolta a helyi kommunisták legfelsőbb fői-urnának összehívását. A régebbi pártvezetőségek először Kovács Mihály, később Dóczi László párttitkár elvtársakkal az élen elmulasztották ezt. A vezetőség beszámolója rendre elmaradt. A több mint 70 tagot és tagjelöltet számláló pártszervezetekből alig 30—35 elvtárs ment el egy-egy ritkán meghirdetett gyűlésre. Az utóbbi egy év alatt tehát (kivéve a vezetőségválasztó taggyűlést!?) határozatképes, a szervezeti szabályЛет figyelnek fel a falu problémáira... Nagyon szomorú, de Tuzséron egyes kérdéseket vizsgálva, még mindig 1945— 1946-ot írnak. Itt van például a legeltetés ügye. A pártszervezet tagjai sokszor elmondták már azt az áldatlan állapotot, amely» veszélyesen szétválaszt ja egymástól az új földhözjuttatotta- kat és a régi dolgozó parasztokat. Ugyanis két legeltetési terület van. Az egyik legelőre csak a régi gazdák hajthatták állataikat. Ha véletlenül odavetődik egy „új gazda“ tehene, azt elzavarják. Az egyénileg dolgozó paraszt párttagok régen kérik ennek az orvoslását, de hiába. Pedig Tuzséron komoly probléma ez, mutatja, hogy nemcsak a Gyengül A régebbi pártvezetösé- gek nemcsak a taggyűlések megtartását, hanyagolták el, hanem a kommunisták, a tagjelöltek, a pártcsoport bizalmiak nevelését is. A párttagok elmondották, hogy egy éve nincs pártoktatás az alapszerve- zetben. Ezekután nem lehet azon csodálkozni, hogy az egyénileg dolgozó paraszt párttagok nézete, véleménye, a párt politikájában való jártassága igen hiányos. (Nem ők tehetnek elsősorban erről.) Az egyik egyénileg dolgozó paraszt azt állította, hogy Lenin elvtárs nem beszélt a parasztok szövetkezéséről. Azt mutatja ez, hogy Tuzséron párttagok a múltban sem, de most sem a felületes ember szemszögéből vizsgálták a fejlődést. Míg mások megállapítanák, hogy nincs itt semmi hiba, az emberek békésen dolgoznak, élik a maguk mindennapi életét, addig a kommunisták a falu fejlődését gátló akadályok leküzdésén gondolkodnak. Mostanában még inkább ezt teszik, hisz egyre jobban a szívükbe itatódik az a légkör, amely a XX. kongresszust jellemezte. Érzik a megújhodás, rügy- -fakadás idejét, s úgy vélik, hogy ezzel együtt a pártélet is fellendül. Sokszor elmondták már bajaikat a felsőbb szerveknek, bele is fáradtak néha. Most, hogy a kongresszus éltető forrásából erőt, bátorságot merítettek, cselekednek is. párídemokráeia... nem kaptak segítséget. Még csak a napokban szereztek arról tudomást (nem a járási pártbizottság jóvoltából), hogy progresszív tagdíjfizetés van, s ezzel kapcsolatban mi a tennivalójuk. A párt III. kongresszusán elfogadott módosított szervezeti szabályzat egészen az utóbbi napokig a fiókban hevert. A párttagság nevelésének elhanyagolása megmutatkozik a pártbizalmiaknál is. Hogyan vélekedik erről Tóth Mária? „Én 1951 óta vagyok bizalmi. 11 párttag tartozik hozzám. Többek között az zatnak megfelelő, a község életére, az egyénileg dolgozó parasztok munkájára, gondolkodására kihatással lévő párttaggyúlést nem tartottak. A pártvezetőség tagjai, a párttitkár elvtársak gondatlansága, nemtörődömsége következtében az egyszerű párttagokat megfosztották jogaik gyakorlásától. a párt helyi politikájában való részvételtől. Ez a pártdemokrácia lenini elvének súlyos megsértésére vezetett. A pártéletben, a gazdasági, társadalmi munkában a hibák hónapról- hónapra fokozódtak. A pártvezetőség tagjai nem hivatkozhattak arra, hogy a párttagok nem figyelmeztették őket a hibákra. Molnár Istvánnak, Révész K. G. Albertnak, s több egyénileg dolgozó paraszt párttagnak régen szöget ütött a fejébe a pártvezetőség súlyos mulasztása, szóltak is ezekről a vezetőségnek, kérték őket a hibák kijavítására, de ■. minden maradt a régiben. [ tuzséri Béke és Vörös Csil-! lag TSZ tagsága és az egyénileg dolgozó parasztok kapcsolatán szükséges javítani,' hanem más tennivaló is | van. Aki ezt itt nem veszi ' észre, súlyos hibát követ el. Mert ez a község égjük leg- j égetőbb kérdése. Ennek a; megoldását követelték a' párttagok akkor, amikor ki- I jelentették, hogy a legelte- , tési bizottságba válassza- ' nak kommunistát is. mert j az nem a párt politikájának i megfelelően működik. Hiá- ! ba volt azonban a párttag- I ságnak a párt politikáját : helyesen értelmező figye’- * 1 meztetése. A régi vezetőség i ezt elengedte a füle mellett. Tegnapi számunkban „Pe- I dagógus szemmel így látom a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervét...” címmel Albert Antal, a baktalórántházi járási tanács oktatási osztály vezetője írt rövid cikI két. A cikkben többek kö- l'zött kitér arra, hogy a terv mintegy' 4100 általános iskolai osztály terem építését irányozza elő. Ezt rövid számítások után kevésnek ítéli Albert elvtárs. A tény az, ha iskoláink állapotát megvizsgáljuk, e szám nem magas. Merthi- szen az egyházi iskolák át- kos nyomait a Horthy- tendszer reakciós iskolapolitikájának nyomait még nem tudtuk teljes mértékben eltüntetni. Kevés a tantermünk, tehát van mit építeni. Albert elvtárs cikkéről még azt is kell mondani, hogy a mechanikus számolással való végeredményre jutás nem mindig helyes. Mert nézzen csak végig megyénkén, és arról kell meggyőződnie, hogy megyénk társadalma, a szülők nem tétlenkednek, a jelek azt mutatják, hogy' hozzáadják a maguk erejét, lehetőséA helyzet ma is változatlan j « pártélet vannak akik nem ismerik a marxizmus-leninizmus klasszikusainak még az alapvető tanításait sem. A pártélet fellendítésébe.! ma nagy szerepet töltenek be a pártcsoport bizalmiak. Az alapszervezetben több ilyen funkciót betöltő elvtársnő van, mint Tóth Mária. Cseh Istvánné és Bálint Margit. Szívvel-lélekkel dolgoztak volna ezelőtt is, ha rendszeresen foglalkoztak volna velük. De egy év alatt mindössze egyszer hívták őket össze megbeszélésre. Ezek az elvtá s'k alkalmasak erre a pártmunkára. Valamennyien helye- sen látják, mit kellett volna tenniök, azonban ehhez apám is. Négy hold földön gazdálkodunk. Őszintén mondva nem szoktam a csoportomba tartozó egyénileg dolgozó paraszt rárt- i tagokkal a termelőszövetke- I zetröl beszélni, mert megfe- > lelnének. Te sem vagy tsz- ’ tag —■ mondanák. S igazuk i lenne. Az a baj, hogj- senki I nem tanított meg bernün- : két arra, hogyan neveljük a I kollektív gazdálkodás szel- : lemére a párttagokat. És én t is hibát követtem el, mert I nem tevékenykedtem. 1 ' (Folytatjuk.) FARKAS KÁLMÁN. Képek о május l.-i felvonulásról Az MTH 110. számú Intézetének fiataljai a maguk által készített jelvény felnagyított másával vettek részt a május 1-i felvonuhíson. Szép színfoltja volt a felvonulásnak az úttörő pajtások díszelgése.-Zászlóikat tisztelgésül meghajtották a díszemelvény előtt. Ä társadalom iwgy ereje A Tüzép dolgozói a baráti népek lobogói alatt vonultak fel május 1-én. ezzel is kifejezve a népeink között lévő barátságot. A kenyérgyáriak készítményeik hatalmas mását vitték a felvonuláson a tehergépkocsin. (Folytatás аг 1. oldalról.) befejezése. Folytatjuk a keleti járásokban a gazdasági kisvasút építését. Ebben az évben 13 község kap villanyt, jövőre húsznál is több, s az ötéves terv végére befejezzük a faluvillamcsítást. Borbányán megkezdtük a melegvíz feltárását, s ha a várt eredmény nem marad el. modern gőz- kád- és strandfürdőt építünk Nyíregyházán. Idei feladat a városi sportstadion átadása, a Honvéd utca kikövezése, a szálkái kenyérgyár továbbépítése. hogy jövőre megkezdhesse a munkát. Jelentősen bővül a nvíregvházi dohányfermentáló. Befejezzük a Patyolat Vállalat úi üzemének építését. Többmillió forint értékű berendezéssel fejlődnek gépállomásaink, mindannyian az új követelményeknek- megfelelő gépeket kapnak. Ebben az évben fejezzük.be a nyírbátori, jövőre pedig a mátészalkai gimnázium építését. Kórház épül Vásárosnaményban, szülőotthon Csengerben. Oldalakon keresztül lehetne sorolni megyénk úi létesítményeit, s akkor sem jutnánk a végére. Elsősorban azért, mert ötéves tervünk számadatai még nem véglegesek. Az újságok hasábjain most vitatja az ország dolgozó népe: mit lehetne még megvalósítani, milyen kiaknázatlan erőforrásaink vannak még. Itt vannak például a községfejlesztési tervek. A községi tanácsok gazdálkodnak a készpénzben jegyzett békekölcsön 50 százalékával, a vállalatok terven felüli nyereségével, a lakosság hozzájárulásával és társadalmi munkájával, s ezzel az erővel lehetetlennek látszó feladatokat is meg tudnak oldani. Nem egy művelődési otthon felépítése, útjavítás és más társadalmi munka dicséri a dolgozók tettrekészségét. • Csak egy adatot említünk: a megyei községfejlesztési terv végrehajtása az idén 29 és félmillió forintot igényel. Ebből közel 9 millió a társadalmi munka, két és félmillió forint pedig az anyaghozzájárulás. Hasonlóképpen nem közömbös, hogy hogyan csökken az üzemekben a termelés önköltsége, hogyan emelkedik a termelékenység, hogyan javul a minőség, hogyan használjuk ki a meglévő termelési kapacitást, s hogyan takarékoskodunk. Olcsóbban többet és jobbat kell termelnünk. Ennek művészetét kell elsajátítania a gazdasági vezetőknek és a dolgozóknak. Nagyszerűt alkotunk a második ötéves tervben, de csak akkor, ha százezrek, milliók adják hozzá munkájuk legjavát. Ha az ország gazdáihoz méltóan részt vesznek most az ötéves terv kidolgozásában, a végrehajtásban és annak ellenőrzésében. Ha kezdeményezésükre gyor-> san elterjednek a jó munkamódszerek, s bírálatukra megszűnnek a hibák. így kelnek majd életre, így válnak valósággá a második- ötéves terv számadatai, az 50—52 százalékkal növelt ipari termelés, az ipar műszaki színvonalának emelése, a mezőgazdaság további gépesítése, műtrágyával, védőszerekkel való ellátása és termelésének 27 százalékos emelése. így lesz korszerűbb közlekedésünk, 35 százalékkal magasabb az áruforgalmunk. ígyvetjük meg az alapját az életszínvonal 25 százalékos emelésének, a harmadik ötéves tervben általánossá váló hétórás munkanapnak, a második ötéves terv számos ajándékának. Érdemes értük legjobb tudásunk szerint dolgozni! Kocsis László, a megyei tanács vb. tervoszt. vez. geit ehhez a számhoz. Vál- lajon például a legutolsó . évben két tantermet épi- . tettek, Mándokon egyet, Nagydoboson szintén. Sorolhatnánk ezt tovább, és hiszen csaknem mindenütt a szülői munkaközösség vitázik ilyen tervek felett, a melléképületek egész sorát építették meg a legutóbbi időben is. Sőt van egyj ilyen mozgalom is a me-; gyében: „Az iskolák és óvodák társadalmi megsegítése.” E mozgalom is szép eredménnyel dicsekedhet, hiszen szeptembertől március 31-ig közel 1,200.000 forint értékű munkát végeztek el e mozgalom keretében. A fenti néhány adat bizonyítja, hogy megyénk társadalma — és ez így van országosan is — segíti az óvodáknak, iskoláknak és anyagi áldozatoktól sem riad vissza. Tehát, ha ezt is hozzászámítjuk- és ilyen | módon nézzük a második ötéves terv előirányzatát, a 4100 tantermet, olyan következtetésre kell jutnunk, hogy igen nagy segítség ez.' a múlt át-kos nyomainak’ eltörléséhez.
