Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-20 / 94. szám
NÉPLAP 1956 április 20, péntek Nagyobb megbecsülést a kitüntetett munkásoknak ! Régi ismerősöm Anderkó István munkaérdemrendes kőműves, aki Makszimenko elvtárs mellett tanulta и gyorsfalazást. — Ügy tudtam, hogy a megyei építőipari vállalatnál dolgozik. Mikor nemrég összetalálkoztam vele, megdöbbenve hallottam tőle, hogy már nincs a vállalatnál. Érdeklődésemre elmondoita, hogy ott hagyta a vállalatot, mert nem hallgatták meg javaslatait, nem törődtek kezdeményezéseivel, nem adták meg a segítséget a fejlett építési módszer alkalmazásához. A gazdasági munkák mellett mint kiváló munkással, de mint emberrel sem törődtek megfelelően. A tiszaszalkui •munkahelyről különösen sokat panaszkodott. Ügy látta, hogy a vállalatnál nem becsülik meg megfelelően a. dolgozókat. Mikor Anderkó elvtárs bejelentette a vállalatnál, hogy szeretné, ha kiadnák a munkakönyvét, egy félóra múlva minden további nélkül ki is adták azt neki, beleegyeztek, hogy átmenjen a csengeri ktsz-hez dolgozni. Anderkó elvtárs párttag. A pártmunkában nem olyan példamutató, mint a munkában, s ezért is helyes lett volna ha a vállalat pártszervezete, vagy az üzemi bizottság, nem különben az igazgató elvtárs megérdeklődte volna tőle, hogy A Minisztertanács határozata az új lakások elosztásának rendjéről Ля új lakások kétharmadát a termelésben közvetlenül részvevő dolgozóknak kell juttatni Államunk mind nagyobb anyagi erőt fordít a dolgozók lakásigényeinek kielégítésére. Aziden állami erőből csaknem kétszer annyi lakás épül, mint tavaly. A Minisztertanács azért, hogy az állami erőből épülő lakásokat elsősorban a termelésben közvetlenül részvevő munkások és műszakiak kapják, a nagyüzemi dolgozóknak több lakás jusson és megnövelje a lakások elosztásában a tanácsok végrehajtó bizottságainak jogait, a lakáselosztás eddigi rendszerét a következők szerint megváltoztatja: 1, Az állami erőforrásból épülő összes lakások kétharmadát a termelésben részvevő munkásoknak és a termelést közvetlenül irányító műszakiaknak kell juttatni. A fennmaradó lakásokat kell felosztani a többi igényjogosult között. A fenti arányok biztosítása érdekében a Szénbányászati Minisztérium, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium, az Építésügyi Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a Könnyűipari Minisztérium, az Élelmiszeripari Minisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium és az Állami Gazdaságok Minisztériuma a rendelkezésükre bocsátott lakások legalább 85 százalékát üzemi munkásoknak, a termelést közvetlenül irányító műszakiaknak juttassa. A szénbányászati miniszter, a vegyipari és energiaügyi miniszter, a kohó- és gépipari miniszter, az építésügyi miniszter, a közlekedés- és postaügyi miniszter és köny- nyűipari miniszter a részére biztosított lakásoknak legalább a felét az irányítása alatt álló nagyüzemeknek bocsássa rendelkezésére. Ezeket a lakásokat a szakszervezeti bizottság meghallgatásával a nagyüzemek igazgatói a leginkább rászoruló és munkájuk alapján legérdemesebb dolgozóknak juttassák. A többi lakás felett a rendelkemiért akarja otthagyni ai vállalatot. Azt mondja, hogy I ezt senki sem kérdezte I meg. Egyéni életében is szükség lett volna jó tanácsra, a párt, az üb. vagy az igazgató baráti szavára. A híres kőműves rövid ideig dolgozott a csengeri ktsz-nél, majd beköltözött Mátészalkára és most alkalmi munkákat végez. Amikor beszéltem vele, a dunamen- ti árvízsüjtotta községekbe készült építeni, dolgozni. Hiszem azt, hogy Anderkó elvtárs újra megtalálja majd az alkotó és nagy tettekre buzdító munkakedvet. Anderkó elvtárs példája legyen figyelmeztetés elsősorban a megyei építőipari vállalat vezetőjének, de más vállalatoknak is: sokkal köA szégyenszállás Tiszadada kellős közepén van. Bejárás éjjel-nappal akadály nélkül. A helyiségben két páros, i. azaz emeletes vaságy. A?, . ágyakon egyvegtiben nyúló szalmamatrae, melynek durvavászon huzatától sokkalta feketébbek az egyébként fehérnek született gyolcslepedők. A fejvánkosokon nincs huzat. Ha egyetlen órát alszik rajta valaki, olyanná válik az arca, mintha rostalemezt nyomott volna hozzá. A asztal-látványosság is ritkaságszámba mehet: van azon rémségcs gyorsan száradó kenyér, a begöngyölt papírok szorításától zsírkönnyeket hullató szalonna-darabok: egy odavetett nyaksál, amott félbehagyott vasárnapi bukta- katócs, zsebkendők, aktatáskák és deszka utlkofíe- rek, egy irkalapon félma- réknyi só, fél fej hagyma, mellette versenytársként egy petróleumfőzo illatozik. Az egyik ágy alatt két csomó íavottazsir. Az ajtó mellett olajoskanna, s egy törött lóca, ami elég arra, hogy éppen elférjen rajta a mosdó-tál. És? ... Nincs tovább. Talán nem elég? Mi kellene még? Hogyan? Poharak, fogasocska, szekré- nyecske, seprücske, szap- panocska, néhány könyvecske, egy kicsike néprádió ... Hogy tisztább, rendezettebb lehetne minden? Ugyan kérem! Hiszen alig két hónapja mosták a lepedőt! S ezek az apróságok, mit számítanak ahhoz képest, hogy kinn miként halad a munka. Az, hogy „szégyen-szállónak” nevezték el a pihenőt?! —Ugyan ki tehet arról, hogy tréfás kedvvel ilyen elnevezést találtak a falusiak, meg a traktorosok? Nézze meg akárki, hogy a nyújtott műszak után e „szállásra” hazatérő traktorosok milyen „megszo- kottsággal” támaszkodnak hol ide, hol oda. Ügyet sem vetnek arra, hogy nincs ülő alkalmatosság. — Enni is csak úgy esznek állva és külön „jó tulajdonságuk", hogy ilyen helyzetben is tudják egymást noszogatni a tovább evésre... A lefekvés pedig a legegyszerűbb: a kabátot éppen levetik, lehúzzák a bakancsot is, de a pulóvert és a nadrágot már nem. Azt mondják: „így tisztábban marad rajtunk a lehelne- A másik „előny”, amiről szerényen hallgatnak. hogy ilyen módszerrel hamarabb le- fekhetnek. Előfordulhat, — soha se lehet tudni. — hogy a Ti- szavasvári Gépállomás brigádvezetői. Oláh László és Krasnyóczki Mihály. — akik gvakrabban fordulnak meg Tiszadadán, — vagy ami kevésbe valószínű — Dobos József igazgató elvtárs Gál Miklós elvtárssal az üzemi bizottság elnökével együtt egyszer munkájuk végeztével betérnek éjszakára az elkeresztelt nevű brigádsráPásrn. De mj azt kérjük, ne bízzák eÄ a véletlenre. E'sős.or- ban Gál Miklós elvtársnak javasoljuk, hogy kerekedjen fel és próbálja ki a saját bőrén a szégyenszállás vendégszerető kényelmét. Nyugodtan mehet. Az ajtó éjjel-nappal nyitva áll. — ab. — zelebb kell kerülniük az emberhez, jobban meg kell becsülni őket, jobban kell ragaszkodniok a munkásokhoz. SZABÓ JÓZSEF levelező. Jozef Jetinár elvtárs meglátogatta iskolánkat I Kedves vendég látogatott el a nagycserkeszi általános iskolába: Jozef Jetmár elvtárs, a csehszlovák népművelésügyi minisztérium küldötte. Megtekintette a Nagycserkeszen folyó szlovák kultúrmunkát, valamint érdeklődött az iskola munkájáról, s baráti beszélgetést folytatott. Аг énekkar vidám szlovák dalokkal köszöntötte a kedves vendéget. С. M. levelező. A vakok igazi megbecsülése Az elmúlt 11 év alatt nagy változás állott be a vakok életében. Azelőtt mindössze négyszáz világtalan ember volt munkával ellátva a vakok intézeteiben. Napi tizenkét órai munkával alig kerestek néhány fillért, bérezésük a rabmunka jövedelme alatt volt. Társadalombiztosításban nem részesültek. Ma már rendes bért kapnak munkájukért. A jólkeresők elhagyhatták az intézeteket, családot alapíthattak. Az intézetben megürült helyeket a vidéken élő vakokkal tölti be a szövetség. Eddig már 1200 vak-ember szabadult fel a vaksággal járó súlyos teher, a keresetképtelenség, magatehetetlenség súlya alól. Jelenleg 70 vaknak tudna még helyet biz- , tosítani a szövetség, olyanoknak, akik szeretnék maguk keresni kenyerüket. — Jelentkezni és felvilágosítást kérni Nyíregyházán, a Dózsa György út 7. szám alatt lehet, a szövetség helyi csoportjánál. (I’asztorck főtitkár) zési jog a minisztert illeti meg. A fővárosi (megyei jogú városi) kerületek és a városi tanácsok végrehajtó bizottságai a szolgálati lakások kiutalásakor ellenőrizzék, hogy a juttatások a lakásügyi jogszabályoknak megfeleljenek. A végrehajtó bizottság az esetleg tapasztalt visszásságokról az illetékes minisztert, vagy az állami ellenőrzés miniszterét tájékoztassa. A szolgálati lakások kiutalásakor a végrehajtó bizottság időnként tanácsülésen számoljon be. 2. A tanácsok végrehajtó bizottságai részére több állami erőből épülő lakás felett kell rendelkezési jogot biztosítani. Már az idén az Építésügyi Minisztérium Lakásépítési Igazgatósága lebonyolításában a Budapesten épülő lakások 40 százalékának szétosztása | felett a fővárosi tanács | végrehajtó bizottsága, illetve a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai rendelkeznek. A következő évektől kezdve a vidéki városokban épülő lakásokból is többet kell a tanácsok végrehajtó bizottságai rendelkezésére adni. A tanácsok végrehajtó bizottságai a rendelkezésükre bocsátott lakások legalább kétharmadát üzemi munkásoknak és a termelést közvetlenül irányító műszakiaknak utalják ki. 3. Főbérleti (társbérlet') lakással rendelkező dolgozók új lakás kiutalásában csak úgy részesülhetnek, ha régi főbérleti (társbérleti) lakásukat a tanács végrehajtó bizottsága — szolgálati lakás esetén az erre illetékes állami szerv — rendelkezésére bocsátják. 4. Budapesten 1956-ban a hivatalok jobb és célszerűbb elhelyezésével 1500 lakást kell a lakosság részére felszabadítani. 5. Jelen határozat rendelkezéseit az Д956. évben elosztásra kerülő lakásoknál már alkalmazni kell. (MTI) A kisvárdai történeti-régészeti kutatások 1955. évi eredményei A várban folytatódó kutatások anyagi fedezetét 1955-ben a helybeli tanács biztosította, örvendetes számunkra ez a tény, nemcsak azért, mert e támogatás nélkül nem is dolgozhattunk volna, hanem azért is, mert egyik jele ez a tanácsi szervek, tanácstagok érdeklődésének. A kisvárdai munka eredményessége sokban függ attól, hogy mekkora érdeklődést ébreszt fel a helység vezetéséért, fejlődéA kisvárdai várban előkerült kályhacsempe rajza. séért felelős elvtársakban, a pártbizottság és a tanács dolgozóiban. E téren az anyagi támogatás mellett az, nogy előadásainkon számos tanácsi dolgozó, az elnök, elnökhelyettes, titkár is megjelent, újabb bíztatás, ösztönzés számunkra. A kisvárdai várban a rendelkezésünkre bocsátott összegből egyrészt feltártuk és részben helyreállítottuk a sportpályán talált, teljesen betömődött kutat. — Emellett a fennálló várromok környékén ástunk kutatóárkokat. Mindezeknél jelentősebb volt azonban az a munka, amelyet műemlékvédelemmel foglalkozó építészmérnökök végeztek. Elkészítették az épületmaradványok teljes műemléki felmérését. Ez természetesen nemcsak a meglévő állapot rögzítése szempontjából volt fontos, hanem a további helyreállító, megóvó munkák megtervezéséhez is. Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy a kút kitisztítása, az ásatás és a műemléki felmérés folyamán milyen önzetlen munkatársakat kaptunk elsősorban a sportpálya „mindenese”, Tamássy bácsi személyében, majd a gimnazista fiúk és a helybeli tűzoltó elvtársak jónéhányában. — Lelkesedésük mértékét talán jól mutatja az, hogy szakadó esőben egy teljes napon át diákok végezték a kúttisztítás közben a víz szivattyúzását, vagy az. hogy gyakran cmladékony falrészek felmérésénél a tűzoltó elvtársak segítségével, tizenötméteres létráról, sikerült a falak állapotáról hiteles rajzot készíteni. Ugyancsak a tanács által biztosított összegből sikerült annak a fehérmárvány emléktáblának mását elkészíttetnünk, amelyet a milleneumkor a vár falán elhelyeztek. A vár és a város történetének kutatása nemcsak Kisvárdán, hanem Budapesten és Nyíregyházán is folytatódott, főleg a levéltárakban. Egyre több és több eddig ismeretlen adat, oklevél szélesíti a hajdani Kisvárda életéről, lakosainak sorsáról alkotott eddigi képünket. Komoly Péter elvtárs a Kisvárdán megjelent újságokból és személyes tapasztalatai alapján az 1918—1948. között eltelt harminc év, tehát még a felszabadulás utáni időszak történetét is magábafoglaló korszak Kis- várdáját irta meg tanulmányában. A kisvárdai munkák befejezéseképpen, kötelességünknek tartottuk, hogy a város népszerű történeti előadások és főleg saját történeti múltja iránt érdeklődő lakossága számára újból, immár másodízben megrendezzük a Történeti Metet. A hét napon keresztül tartó sorozatban főleg szabolcsi és kisvárdai vonatkozású előadások hangzottak el, azonban bizonyára élmény volt a magyarországi várépítészet legjobb ismerőjének a magyar várakról,, s a kuruc szabadságharc kutatójának a kuruc költészetről tartott előadása is. Az egész évi munka ösz- szefoglalásaként és a Történeti Hét . befejezéseként is nyilvános ülésen alakítottuk meg a Kisvárda és Felsőszabóles - történetének kutatásával foglalkozó munkaközösséget, melynek tagjai között a helybelieken kívül számos budapesti, debreceni és nyíregyházi régész-történész, művészettörténész akad. Éppen a munkánk iránt érdeklődő, egyre nagyobbszámú munkatársi gárda 'kialakulása ösztönzött bennünket arra, hegy a továbbiakban ne csupán Kisvárda, hanem az egész környék történelmének, néprajzának tanulmányozásával is foglalkozzunk. A részletes munkaterv alapján munkaközösségünk néhány tagja rendszeres munkához is fogott, azonban pénzügyi akadályok nehezítik a rendszeres kutatást és az eredmények kiadványokon keresztül történő közlését, népszerűsítését. Éri István.
