Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-18 / 92. szám

NÉPLAP 1956. április 18, szerda янжяпяямижияня M ASSZONYOKNAK f LÁNYOKNAK Az angol nők véleménye Bulganyin és Hruscsov elvtárs angliai látogatásáról Ma érkezik Angliába Bulganyln és Hruscsov elv­társ. Peter Fryer, a Szabad Nép londoni tudósítója és Robin Corbett, a Szabad Ifjúság londoni tudósítója telefon­jelentései alapján közöljük az angol asszonyok, leányok véleményét Bulganyln és Hruscsov angliai látogatásá­ról. IDA SINGLETON házi­asszony öt gyermek anyja: „Nem sokat értek a politi­kához. de azt gondolom, hogy ha országunk jobban együtt tud majd haladni Oroszországgal, nekünk is jobban megy majd a sor­sunk. Borzalmas nehéz gye­rekeket felnevelni, amikor minden egyre drágább lesz. Nem szabad annyit költeni fegyverkezésre. Nem akar­juk egész életünket ilyen küzdelmesen leélni. Azt hi­szem, hogy a látogatás na- r- on is helyes.“ ALICE WILIS asszony, 78 éves, nyugdíjas: „Nem em­lékszem arra, hogy valaha is jöttek volna hozzánk oro­szok ilyen baráti látogatás­ra. Nagyon szeretnék talál­kozni velük. Hiszen mi nem akarunk háborút." THERESE COLLINS 20 éves, a katolikus mozgalom­hoz tartozó *anítónő kijelen­tette: „Nem vagyok kom­munista, de örömmel üd­vözlöm a két szovjet állam­férfit hazámban. Remélem, hogy látogatásuk közelebb hoz bennünket egymáshoz.’­1926. április. Szokatlanul élénk a falu. A csendőrlaktanyából már minden épkézláb ember és állat kivonult. Az állomás környékén és a Bocskai ut­cán lobogtatja a szél a csen- dőrtollakat. A lovak nyug­talanul topognak, érzik, ma nehéz nap lesz. Dél felé egy suhanc vág­tat a falun keresztül, egye­nesen be Szombatiné konyhájába, s rémült arc­cal mondja. — Már el is fogták!;:: — Hogy az ördög vigye el őket, — áll fel Szombati Tstvánné a székről, s kötőt kanyarít domborodó hasá­ra. Az utolsó hónapban van. — Menjünk — szól a fiú­hoz, s mint egy tigrisnek, úgy lángol a szeme. Nem is csoda, hiszen az ura is ott van a gyűlésen, s ahogy a gyermek mondja, a szóno­kot már elfogták. A piacra érve látja: kard- fapoznak. vagdalkóznak a kakastollasok. Az egyik ép­pen az urára emelte a kard­ját. Lesújtani azonban már nem volt ideje. Az asszony ügvesebb volt nála. Szügyén találta a lovat egy nagy kő és a felemelt kard tartójá­val együtt csengve, nyögve hullt a kövezetre. Hazaérve bebújt az ágy­ba. Jól sejtette, hogy keres­ni fogják a férjét, mert tud­ták róla, hogy részt vesz a szocialista mozealomban. A dörömbölésre elhaló hangon válaszolt: Ki az? — A törvény! — nyomul be két fegyveres. — Hol az ura? — Jaj most ment el a bá­j Arra a kérdésre, hogy sze- I retne-e több oroszt látni (Londonban, azt válaszolta: „Igen, és remélem, hogy Bulganyin és Hruscsov uta­zása a szovjet látogatások nyitányát jelenti.“ PEPPER asszony a Libe­rális Ifjúsági Szövetség egyik londoni titkára ezeket mondja: „Ez a látogatás sok mindennel megismertet ben­nünket, amit eddig nem tudtunk. Hiszen hogyan le­het megítélni egy másik A tavaszi vitaminhiány felnőttnél, gyermeknél fej­fájás’ an, kimerültségben, fázékonyságban mutatko­zik. Ilyenkor még drága a friss vitamint tartalmazó zöldféle, az idei hosszú tél miatt a korai cseresznye is késik. Honnan pótolhat­juk a szervezetünknek szükséges vitaminokat? C-vitamint találunk a nyers savanyított káposz­tában, amelyet köretként hús-, burgonya mellé tá­lalhatunk. A csipkebogyó­nak is magas C-vitamintar- talma van. Éppen csak le­forrázva a bogyókat, ízle­tes. illatos teát készíthe­tünk belőle. Egy csésze teához nyolc-tíz bogyó szükséges. Az almának közvetlenül héja alatt van C-vitamin, ezért lehetőleg hámozatlanul együk. Azt is jó tudni, hogy minél szí­nesebb, pirosabb a gyü- HARCOS ASSZONY báért — kezét a hasára szo­rítja. — Aztán jó lesz vigyázni! Rühes népség. Egy lázítóval megint több, — szitkozódva röhögve mennek el. Szombati István nem jött haza ezen a napon, negy­ven társával együtt elvitték a járási börtönbe. 1945. május 1. Az első szabad május 1. Szombati Istvánné egy féltve őrzött piros szalagot vett ki a komót fiából. Szin­te lángoltak rajta az arany­nyal hímzett betűk: „Sza­badságunkért és jogunkért harcolunk!“ A felvonulás előtt a zászlóra akarta köt­ni ezt a szalagot, de az urak nem engedték: — Nem egy eszmét val­lunk Irma néném, — mond­ta gúnyosan a volt szolga­bíró, aki akkor még nagy hangon beszélt. — Na, ha nem egy esz­mét vallunk, — felelte rá Szombatiné. — akkor én megyek a magunkfajtája közé. A Szombati család ezen a napon belépett a kommunista pártba. Nem pihent azóta sem ez a harcos asszony. Mindig ott tevékenykedik, ahol a leanagvobb szüksé” van rá. Megszervezte az MND<3'7-t. pártmunkát vállalt, agitált, újjáépített. S közben ön­magáról sem felejtkezett el. 1947-ben történt. Egy es­te fáradtan térve haza az agitációs munkából, így szólt a fiához: meg akarok tanulni írni, olvasni. Az ugyancsak elcsodálko­zott: „minek az magának? rendszer erényeit és hibáit, ha ajr, ember csak elfogult ■politikusok kijelentéseiből és egyoldalúan beállított új­ságcikkekből próbál tájéko­zódni?" Ezek a vélemények híven tükrözik az angol asszonyok és leányok véleményét a szovjet vezetők látogatásá­ról és arról, milyen remé­nyeket hoz a Szverdlöv cir­káló, melynek’ fedélzetén ma érkezik Porstr^nvthba a két szovjet államférfi. Gyerekek csemegéje HAMIS MARCIPÁN I Nyolc deka darát leforrá- I zunk négy evőkanál forró j tejjel, hozzáadunk 10 deka összetört háztartási kekszet, három deka keserű mandu­lát vagy barackmagot meg­darálva, 6—7 deka vajat. Jól összegyúrjuk, kisebb szilvanagyságú „krumpli­kat“ formálunk belőle, ka­kaóporba (reggeli ital) hen- gergetjük. BUNDÄSALMA Nagy almákat meghámo­zunk (magházukat kiszed­jük), fél centiméter széles szeletekre vágjuk, s pala­csintatésztába mártva forró zsírban kisütjük, fahéjas porcukorral meghintjük. VITAMINOS UZSONNA Megreszelünk egy kis sár- sarépát. vajjal összekever­jük, s rákenjük a kenyér­szeletre. DlAKKENYÉR Egy evőkanál zsírt össze­keverünk egy tojással, 20 deka cukorral, egy deka sü­tőporral, majd apránként hozzáadunk két és fél deci tejet és 28 deka lisztet. A lisztbe keverjünk bele tíz deka apró kockára vagdalt cukrozott gyümölcsöt és ha van, néhány szem durvára vágott diót. Fontos, hogy a gyümölcsöt és a diót a liszt­be keverjük, mert így nem süllyed le a tészta aljára, hanem egyenletesen elosz- lik benne. Lassú tűznél megsütjük, hidegen vékony szeletekre vágjuk. mölesféle, annál nagyobb a vitamintartalma. Több vitamin van például a pi­ros, mint a fehér cseresz­nyében. A héjában főtt burgonyának is megma­rad C-vitamintartalma. А-vitamint találunk a pasztőrözött tejben, ame­lyet forralatlanul is iha­tunk, a vajban, az édes fű­szer- aprikában. В-vitamint tartalmaz az élesztő.. Ha meg tudjuk enni — fogyasszunk belő­le naponta legalább egy­két dekát. A gombában, a lencsében, a disznóhúsban, mindenfajta májban, • a barna, vagy burgonyás ke­nyérben is találunk B-vi- tamint. D-vitaminhoz juthat szervezetünk a tojás sár­gájából, a gombából, a sárgarépából. öreg már. Különben nekem mindegy, tanuljon 1 ’ mondta. És esténként eleinte bátor­talanul, de aztán egyre bát­rabban rótta a betűket az őszülő asszony. Az olvasás nehezebben ment, de azóta tökéletesen elsajátította, amit gyermekkorában az átkos múlt megtagadott tő­le. Szombati elvtársnő „sza­badidejében“ mindig vala­milyen társadalmi ügyben lót-fut. Most iskolát kell takarítani, bölcsődét meszel­ni, vagy az óvodában kell az ablakot megtisztítani. Nem szeret dicsekedni az­zal, amit csinál. „Mi meg­csináljuk. — szokta monda­ni, — csak nehogy azt mondják én voltam, hanem, hogy az asszonyok csinál­ták.“ A múlt nváron aratáskor Szombati elvtársnő észre­vette, hogy a 17 éves Nagy Sanyi nyomorék, s megtud­ta; ígv született. — Meg akarsz gyógyulni Sanyikám? — kérdezte tőle. — Akarnék én Irma né­ném. — csillant fel az öröm a fiú szemében, de rögtön el is komorodott az arca. — Minden hiába, az én édes­en vám. fél a kórháztól. Szombatiné valóságos kö­zelharcot vívott KisSnével, amíg a fiú műtétre került. Azóta Kiss Sanyi a gépállo­máson dolgozik, traktoros lesz. És ami fő: egészséges. Szombatiné a tiszavasvá- ri Petőfi TSZ egyik alapító tagja. A kertészeti brigád­ban dolgozik. Tavaly 197 munkaegysége volt, s az idén meglesz a 200. Sőt - több is. Brigádjuk 30 hold földet művel, amelyről piacra ter­melnek. Ezenkívül az 6 munkájuk a napraforgó, a cukorrépa, a dugványrépa, és a rizs termelése is. Ö a Petőfi TSZ MNDSZ elnöke. A télen olvasókört szervez­tek a tsz-ben, a kör tagjai közül 18-an, köztük 12 asz- szony belépett a termelő­szövetkezetbe. Egyik ren­dezvényük bevételét arra fordítják, hogy a Bodor ta­nyai iskolás gyerekeket el­küldik a nyáron táborozás­ra. Szombatiné ismeri a ter­melőszövetkezet munkáját jól, de kötelességének tart­ja harcolni a tsz-tagok jo­gaiért is. A közelmúltban történt, hogy majdnem ösy- szeveszett a tsz elnökkel azon, miért nincs a terme­lőszövetkezetnek szociális alapja. A követelés érthető, hiszen a Petőfi hat éve ala­kult. Ideje lenne gondos­kodni az öregekről. Szombatiné nemrégen a termelőszövetkezeti asszo­nyok megvéi tanácskozásán a Petőfi TSZ MNDSZ asz- szonyainak munkájáról be­szélt. — Az a baj. hogv kevés nő van a vezetőségben, pe­dig a termelő munkában ugvanúgv megáPiák a he­lyüket. mint a férfiak. A r-árfeze-vezetnek több gon­dot kell erre fordítania ... S ahogy elnéztem ezt a bátor és erős parasztasz- szonyt, arra gondoltam: mi­lyen csodálatosak is a mi szabad tavaszaink, május el­sejéink! Kenyeres Irma Ötéves a Magyar Vöröskereszt A Vöröskereszt létrehozd- j sa az emberiesség jegyében született. 1864-ben Géniben nemzetközi egyezményt kö­töttek a sebesült- és be.eg katonák védelmére fajra és nemzetiségre való tekintet nélkül. Ezt az egyezményt 1929-ben újra szabályozták. Ezen az értekezleten a Szovjetunió felvetette, hogy terjesszék ki az egyezményt a polgári lakosság védel­mére is. Azonban egészen 1949-ig a kapitalista orszá­gok halogatták az egyez­mény ilyen irányú kibőví­tését. A ma is érvényben lévő egyezményt 1949 augusztus 12.-én kötötték meg Géni­ben és ezt a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Taná­csa 1954. évi 32. sz. rende­letével hazánkban törvény­erőre emelte. Az egyezmény négy részből tevődik össze: az első rész a katonai szá­razföldi sebesültek, a má­sodik rész a tengeri sebe­sültek, a harmadik rész a hadifoglyok, a negyedik rész a polgári lakosság vé­delméről szól. Ma már a világ ’74 orszá­gában van Vöröskereszt szervezet, melynek tagsága meghaladja a 105 milliót. A kommunizmust építő Szovjetunió Vöröskereszt, Vörösfélhold szervezetei és a népi demokratikus orszá­gok, köztük hazánk vörös­keresztes szervezetei való­sítják meg a Vöröskereszt eredeti célkitűzéseit és harcolnak á demokratikus államrendszert támogatva, a dolgozó nép jólétéért, a még jobb, még kedvezőbb egészségügyi viszonyok megteremtéséért, Ez nem is lehet, másként. Igazi emberiesség, igazi szocialista erkölcs csak olyan társadalomban való­sulhat meg, melynek célja az ember ember által való kizsákmányolásának meg­szüntetése, és ami ezzel együtt jár a tömegek kul­turális és anyagi jólétének állandó emelése. A Magyar Vöröskereszt 1951 április 14-én lezajlott I. országos értekezletén tö­megszervezetté alakult, hogy megfeleljen új hiva­tásának : százezreket tanít­son meg az egészséges élet­módra, a betegségek meg­előzésére, s százezreket nyerjen meg az állami egészségügyi szakszolgálat önkéntes segítőtársának. Az első országos érte­kezlet feladatul tűzte ki, hogy a Vöröskereszt szer­vezzen tagokat, építse ki helyi csoportjait üzemek­ben, termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban, intézményekben, lakóterü­leteken és iskolákban. — Vonja be a lakosság széles rétegeit az egészségügyi alapismeretek oktatásába, a kiképzettekből alakítson egészségügyi állomásokat, melyek az adott területen ellátják az elsősegélynyújtó szolgálatot és egészségügyi felvilágosító munkát vé­geznek. Egyik legfontosabb feladatnak jelölték meg az önkéntes véradók tooorzá- sát. Immár 5 év óta végzi munkáját a Magyar Vörös­kereszt, s ma már kevés olyan községet, üzemet, la­kóterületet lehet ' találni. melyben ne lenne he­lyi csoportja. — Egész­ségügyi felvilágosító mun­kál végeznek, tanítják az. anyákat a helyes gyermek­ápolásra, ismertetik a dol­gozókkal, hogy hogyan le­het és hogyan kell védéke'Z- ni a fertőző betegségek el­len, s megtanítják őket, az! elsősegélynyújtásra. Igen tevékenyen kiveszik részüket az évenként meg­ismétlődő tisztasági hónap munkáiból. Önkéntes véradók tobor­zásával segítik a korszerű orvostudomány gyógyító 1 munkáját. Felvilágosító munkájuk tette lehetővé,' hogy a vérkonzerváló ál-' lomások elláthatják a kór­házak, gyógyintézetek szük­ségletét. Népköztársaságunk Elnö­ki Tanácsa 1955. évi 25. sz. törvényerejű rendeletében a magyar dolgozó nép egész­ségügyi viszonyainak terv­szerű javítása és egészség-’ ügyi kultúrájának további' emelése érdekében megha­tározta a Vöröskereszt fel­adatait. E feladatok között szerepel, hogy „nevelje tagságát az egészségvédelmi' feladatok ellátására és a tartós békéért folyó harc­ban való tevékeny részivé * felre.” Ebből kitűnik, hogy' a Vöröskereszt, mint de­mokratikus tömegszervezet, pártunk és kormányünk po­litikájának alapján áll és annak megvalósításáért dol­gozik. Ez jellemzi nemzet­közi kapcsolotainkat iis. Szoros kapcsolatok tártunk fent a Szovjetunió qs pé-, pi demokráciák vöröske * reszt ‘‘zervezeteivel,, . A békés egymás .meiiett élés szellemében kapcsola­tot tartunk a nyugati or- sz»'ok Vöröskereszt szer-j veivel. Megismertetjük ve * lük szervezeteink tevékeny-,' ségét, elért eredményein * két. Kiállítási anyagot küld dünk a Genfben lév^^Vp- röskereszt kiállításnak"’ és| több külföldi országnak. _ _ Részt veszünk a Vöröske­reszt F-vesületek LígájáJ nak Svájcban működő nem-i zetközi bizottsága munkájá-! ban és felemeljük szavun­kat a béke védelmében, azi atomerő békés célokra való felhasználásáért. A béke: éltető erő, amely­ben fejlődni, építeni tu­dunk. Az elmúlt 10 év eredményei megmutatták,» hogy mire képes, mennyit haladt előre felszabadult hazájában dolgozó népünk» Büszkék lehetünk egész­ségügyi téren elért crediné- nyeinkre — korszerűen ki * épített egészségügyi hálóza­tunkra, új megelőző' és gyógyító intézeteinkre. ­* Büszkék lehetünk arra is, hogy a csecsemőhalandó­ság a felszabadulás előtti­nek felére, a tbc-s halálozás a háború előttihez viszo­nyítva 75 százalékkal csök­kent. A Magyar Vöröskereszti minden tevékenységével ar­ra törekszik, hogy segítse, állami egészségvédelmi szakszolgálatunkat a továb * bi eredmények elérésében.' Azért harcol, hogy egészség ges, boldog emberek épít * hessék békés jövőnket. Fazekas Zoltán, a Vöröskereszt megyei titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents