Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-17 / 91. szám
NÉPLAP 1956 április 17, kedd A pártdemokrácia fejlesztéséért (Folytatás az 1. oldalról.) tabbá és konkrétabbá tesz- szük a bírálat tartalmát. Csökkentjük a benne lévő véletlen „hallottam”, „mondják” elemeket. Növeljük a kommunisták aktív részvételét a hibák kijavításában. A helyes álláspont csak vitában születhet meg. Pártszerű légkört kéll tehát teremteni a taggyűléseken és az egyéb rendezvénye, ken. Nemcsak az egyfajta nézetek kifejtését kell türelmesen meghallgatni. Előfordulhat, hogy a vitában felszólaló és helyes álláspontot képviselő elvtárs magasabb beosztású, a Központi Vezetőség tagja, miniszterhelyettes vagy főosztályvezető. Természetes, ezeknek az elvtársaknak is, mint a többieknek, joguk és kötelességük, hogy a helytelen és hibás nézeteket kikorrigálják, hogy részt vegyenek a helyes vélemény kialakításában és tanítsák a többi kommunistát. Mégis egyes elvtársak az ilyen beosztású párttagok felszólalását a kritika elbátorta- lanításának nevezik. A kérdést mindig konkrétan kell megvizsgálni. A taggyűléseken a magasabb és alacsonyabb funkcióban levő elvtársak teljésen egyenjogúak. Senki semmiféle pressziót nem gyakarolhat. A magasabb funkciót viselő elvtársaknak — mint minden jelenlévő kommunistának — tehát joga, hogy visszautasítsa a helytelen hangokat, ha ezt pártsze- rűen érvelve, a meggyőzés eszközével teszi. De helytelenül jár el, ha beosztását) felhasználva, hatalmi szóval akar a vitába beleavatkozni. A kommunisták az élcsapat tagjai. Vezetők! Saját és pártszervezetük munkájáért is felelősek. S együtt, a kommunisták, a párt felelős az ország népe előtt a szocializmusért, a békéért, az állandóan növekvő életszínvonalért. S ez a felelősség annál nagyobb, minél magasabb funkciót tölt be a kommunista. S ez a felelősségérzet át kell hogy hassa a kritikáját is. Csak így teljesíti kommunista kötelességét; A legutóbb lezajlott párt- aktivaértekezletek és taggyűlések nagy részén termékeny és alkotó kritikai szellem érvényesült. Sok párttag bátran szóvá tette a párt- és a gazdasági munkát akadályozó hibákat. Bírálták a kritikát elutasító, a jó javaslatokat elfektető funkcionáriusokat. De találkozhattunk még párttagokkal, akik véka alá rejtették véleményüket, s ahelyett, hogy nyílt fórumon tették volna szóvá a hibákat, az aktívaértekezletek és tag. gyűlések szünetében, vagy szűk baráti körben beszeltek a hibákról. Világos, hogy ezen a helyzeten változtatnunk kell. Annálr is inkább, mert a pártszerű kritikai szellem meghonosítása a pártban kihat egész közéletünkre, demokratiku- sabbá teszi azt, segíti kibontakoztatni a dolgozó tömegek aktivitását. Mert elhárítja a szocialista építőmunka sok akadályát, s lehetővé teszi, elősegíti a dolgozó tömegek részéről jelentkező kritikát. Erre nagy szükségünk van. A dolgozó tömegek magukénak érzik a szocialista rendszert, hisz ez ' megszabadította őket a megalázó kizsákmányolástól, az egyre fokozódó nyomortól, s napról napra ja. vítja életszínvonalukat. Bírálatukban az a vágyuk jut kifejezésre, hogy még jobbá tegyék életüket, gazdasági helyzetüket. A kommunistáknak tehát úgy kell dol- guzniok, hogy bátorítsák a dolgozó tömegeket a kritikára, hogy megvalósítsák a dolgozók javaslatait, mert az a hivatásuk, hogy szebbé, jobbá tegyék a dolgozók helyzetét. A párt tisztában van vele, hogy önkritikáját, s azt, hogy a párt erőteljesen küzd a pártszerű kritikai szellem fejlesztéséért, az ellenség igyekszik kihasználni. Ennek ellenére sem mond le a bírálatról és az önbírálatról, de nem hagyja, hogy az ellenség ebből fegyvert kovácsoljon. Nagyon fontos ez, mert nemzetközi méretekben is, de idehaza is az ellenforradalmi erők megpróbálják most a kommunista mozgalom önkritikáját kiforgatni. — Hogy a Szovjetunió és általában a szocialista világrendszer hatalmas gazdasági és politikai győzelmeit ellensúlyozza, a nemzetközi reakció nagy hírverésbe kezdett. Fegyverül a Szovjetunió Kommunista Pártja és a többi kommunista párt őszinte önkritikáját igyekszik felhasználni. Durva rágalmaik behatoltak a népi demokratikus országokba is. Ezt bizonyítják bizonyos hazai példák, és erről beszélt a múlt napokban Ochab elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt és Novotny elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja első titkára is. Sőt, mint ez a Pravda április 5-i cikkéből kiderül, e rágalmak niég a Szovjetunióban is megingattak ideológiailag gyengébb lábon álló párttagokat. Az ellenség most viszonylag könnyebben zavart okozhat egyes kommunisták gondolkodásában. Mert valljuk meg őszintén, а XX. kongresszus által felvetett új politikai kérdések, a személyi kultusz, a Sztálin elvtársat ért bírálat megölése, nehézségeket is okoz a kommunistáknak. Ezért fordulhatott elő, hogy egyes párttagok jószándékból, a párt féltéséből ugyan, de helytelenül szólaltak fel, egyeseket pedig az ellenséges demagógia tévesztett meg. Ezeket a nehézségeket csak úgy tudjuk eredményesen leküzdeni ha a kongresszus anyagát mélyrehatóan tanulmányozzuk s pártszerű tanácskozás ikon megvitatjuk. Ha a hibás és helytelen nézeteket párt- sz₽rűen helyreigazítjuk. Egyesek például szóvá tették, vajon valóban volt-$ jobboldali elhajlás 1953— 54-ben pártunkban. Vajon a Nagy Imre-féle politika nem-e valami sajátos alkalmazása volt a marxizmus—leninizmusnak. Világos, hogy a jobboldali elhajlók politikáját nem nevezhetjük a marxizmus—■ leninizmus semmiféle alkalmazásának. A marxizmus— leninizmus alkalmazása azt jelenti, hogy növekszik, erősödik a szocializmus városon és falun egyaránt Nő a szocialista ipar, fejlődik a szövetkezeti mozgalom stb. A szocialista termelés állandó emelkedése alapján nő az élet színvonal. Fejlődik és izmosodik a párt. Mindenki, aki figyelemmel kísérte az eseményeket, tudja, hogy a jobboldali politika érvényesülésekor ennek az ellenkezője történt. S nem kétséges, a jobboldali opportunisták fölülkerekedése politikájuk minden vonalon való szabadon érvényesítése, véget vetett volna. hazánkban a szocialista építésnek. Tudja ezt az ellenség is, s ezért patronálja oly odaadóan az opportunista vonalat. A pártdemokrácia, a kritika és az önkritika erőteljes fejlesztése nem jelelheti, hogy nem utasítjuk vissza a rosszindulatú vagy demagóg bírálatot. Egyes taggyűléseken ilyen hangok is jelentkeztek. Olyan felszólalásokról van szó, amelyekből kiderült, hogy nem a jószándékú, építő bírálat vezette a felszólalókat, hanem a zavartkeltés vagy a hisztéria. А XIII. kerületi pártaktíván Litván György, az írószövetség taggyűlésén Lukácsi Sándor kritika címén gyalázatos támadást intézett a párt ellen. A XIII. kerületben “ a Budapesti Szerszámgépgyár titkára azonnal szólásra jelentkezett, s határozottan visszautasította a támadást. Az egész pártaktíva lelkes tapsa, a közbekiáltások bizonyították. hogy a kommunisták elutasítják a demagógiát, a kritikával való visszaélést. Ez történt, ha nem is ilyen határozott formában, az írószövetségben is, ahol felfüggesztették a taggyűlést. А VIII. kerületben, a Díjbeszedő Vállalat taggyűlésén Kiss Ferenc nem átallotta megrágalmazni az egész szocialista rendszert. Nagyon sajnálatos, hogy egyetlen, a pártszervezethez tartozó kommunista sem akadt, aki határozottan visszautasította volna a rágalmakat és rendreutasí- totta volna Kiss Ferencet. А XII. kerületben, az 1. számú körzeti alapszervezet taggyűlésén Szilágyi József- né gyűlölködve beszélt a párt helyi és felsőbb vezetőiről. Mikor a kommunisták emiatt rendreutasítot- ták, arcátlanul megsértette, majd otthagyta a taggyűlést. Világos, hogy a fentiekhez hasonló viselkedést, demagógiát, pártellenessé- get nem tűrhetünk meg a pártban. Ezeknek semmi közük а XX. kongresszushoz. Mégis többen, ha különböző okokból is, de kifogásolják. ha visszautasítjuk az ilyen magatartást, ha gátat állítunk a demagógia elé. Nem indokolja ezt ahan-. got a szocialista törvényességnek — a párt által :s elítélt — megsértése sem. A szocialista törvényesség megsértése súlyos károkat okozott. S a párt természetesen mindent elkövev hogy ezt jóvátegye, továbbmeA célprémium lelkes munkára ösztönzi az újfehértói traktorosokat Az Újfehértói Gépállomás egyre nagyobb sikereket ér el a tavasz folyamán terveinek teljesítésében. Ennek az is a titka, hogy a gépállomás vezetősége céljutalmat tűzött ki az egyes kampányok, sőt az egyes de- kádok tervének teljesítése, illetve túlteljesítése esetére. A legutóbbi dekád lezárása alkalmával a következő traktorosok részesültek jutalomban: 1. K. Kiss János DISZ-tag 40 normálhold tervével szemben 671 normálhold munkát teljesített. Jutalma 1 darab nyári ing. 2. Szűcs Ferenc 68 normálholdnak megfelelő munkát teljesített, de ebben sok a szállítás, azért szorult a második helyre. Jutalma 1 pár zokni és 1 darab alsónadrág. 3. Ancsán Mihály teljesítménye 66 normálhold. Jutalma 2 darab zsebkendő. 4. Makhándi Ferenc és testvére János, akik 2 műszakban dolgozva összesen 73 normálhold munkát végeztek el. Jutalmul 1—1 pár zoknit kaptak. A jutalmazást a gépállomás azért tudja megvalósítani, mert tavaly túlteljesítették tervüket, és ezért megfelelő jutalmazási keretet kaptak. nően pedig erőteljes intézkedéseket hoz a szocialista törvényesség megszilárdítására. A Kispolgári hisztéria semmit sem segít, csak ront. Sem a hisztéria, sem a forrófejű ség nem lehet a forradalmár sajátossága, mert csak kapkodást, épp ezért hibákat okoznas. Mások szerint azért nem szabad visszautasítani a jobboldali káros, disszonáns hangokat, mert az ilyen visszautasítás a baloldali hibák felélénkülésére vezetne. Ilyen veszély van, de ez nem jelentheti, hogy hagyjuk elburjanozni az opportunizmust, s az esetleg mögéje bújt osztályellenséget. A párt politikáját helyesen kell értelmeznünk és alkalmaznunk, s minden erőnkkel és tudásunkkal kell küzdenünk mind a baloldali, mind az opportunista hibák ellen. így járunk el Lenin szellemében. Lenin egyik legkitűnőbb brosúráját, „Bal- oldaliság — a kommunizmus gyermekbetegsége", a baloldaliság ellen írta, de ebben sem mulasztja él szinte egyszer sem, hogy intsen az opportunizmus elleni harcra is. „A fő d-log most az — írja —, hogy minden egyes ország kommunistái egészen tudatosán megértsék az ooportunizmvs és a „baloldali“ doktriner- ség elleni harc alapvető elvi feladatait.“ De íey teszünk eleget a mi pártunk III. kongresszusa határozatának is, amely kimondja: „Pártunk helves politikáját meg kell védeni mind a baloldali, mind a jobboldali veszéllyel és torzítással szemben!“ Világos utasítás ez minden kommunista számára. A párt tudatos erő, élcsapat, semmit sem bízhat a véletlenre. A pártdemokrácia és a kritika fejlődését sem. Úgy kell ezt a fejlődést irányítani, hogy minél gyorsabban, minél nagyobb eredményeket érjünk el. S hogy a párttagok mind helyesebben éljenek a pártdemokrácia adta jogokkal. Pártunkat sem a jobboldali, sem a baloldali elhajlás nem téríti le a helyes útról. Leninnel együtt mondhatjuk, hogy „a párt, amely kérlelhetetlenül elvet minden nem tárgyilagos és frakclós álkritikát, ugyanakkor új módszerek kipróbálásával továbbra is minden eszközzel fáradhatatlanul küzdeni fog a bürokratizmus ellen, a demokratizmus és az öntevékenység kiszélesítéséért ... “ Matusek Tivadar. (A Szabad Nép cikke ) Alkalmazzuk a kukoricatermesztés fejlett módszereit! in. Д négyzetes gépi kukoricavetés — nagyobb termés, több hús, zsír Irta: Juhász Sándor megyei főagronómus. A kukoricatermesztés fejlesztése — vetésterületének is, de elsősorban átlagtermésének nagyarányú növelése — mezőgazdaságunk egyik központi feladata. A KV júniusi határozata szerint termelőszövetkezeteinknek a kukorica területét legalább 40 százalékkal kell növelni és minimálisan Miért szükséges a fcukorxatermesztés iiyen nagyarányú fejlesztése? Abból kell kiindulnunk, hogy kukorica nélkül el sem képzelhető az állatállomány fejlesztése. A szemeskukorica elsőrendű hizlaló takarmány. A kukoricaszárból ízletes silót készíthetünk. A csalamádé pedig nagytömegű zöldtakarmány. A takarmánynövények közül ez tartalmazza a legtöbb keményítőértéket. Például 1 hold közepes termésű csöveskukorica és kukoricászár 15 mázsa keményítőértéket ad. Ezzel szemben 200 mázsa takarmányrépa 10 mázsa, 60 mázsa takarmányburgonya 9.6 mázsa, 20 mázsa zabosbükköny pedig csak 5 mázsa keményítőértéket jelent. — Ezek az adatok érthetővé teszik, hogy a kukorica vetésterületének és termésátlagának növelése egyet jelent a takarmányalap növelésével, ami az álMi az alapja a gazdaságos kukoricatermesztésnek? A nagyüzemi gazdálkodás keretében kukoricát leggazdaságosabban gépi négyzetes vetéssel lehet termeszteni. A négyzetes vetés több előnye közül különösen a hossz- és keresztirányban való művelés lehetőségét említem meg. Ez teszi ugyanis lehetővé a munkaerő nagymérvű csökkentését. Ez pedig elsőrendű tényező, mert a jó kukoricatermesztés egyik fő követelménye a gyakori növényápolás. A gyomok elleni kérlelhetetlen harc kézimunkával nem lehet sikeres sem a kukoricánál, sem az utóve- teményénél. Az elgyomosodott kukorica — mely az elégtelen gyomirtásból adódik — nemcsak, hogy maga csekélyebb terméssel fizet, hanem az utána következő búza termése is csökken.- Gyakorlati tapasztalatok szerint a négyzetesen vetett kukorica — éppen a gyakori és tökéletesebb növényápolás révén — 4—5 mázsával ad nagyobb termést. (Ebben kisebb mértékben a Д tírótvezérlésű gépi négyzetes vetés végrehajtása A vetőgép kiszolgálását 7 fő végzi: 1 traktoros, 1 gépkezelő, 1 ellenőr, 2 állomáskezelő, 2 huzalkezelő. Egy ilyen vetőbrigád egy napi teljesítménye 15—25 hold. A pontos és szakszerű kiszolgálás nagyon fontos. Éppen ezért a brigád tagjait előzőleg alaposan ki kell oktatni. A Nyírteleki Gépállomáson tartott bemutató alapján valamennyi gépállomás hasonlóan készítette elő a vetőbrigád tagjait. Egyik-másik gépállomás körzetében a négyzetes vetés már meg is kezdődött. A Tiszaszalkai Gépállo- a felét négyzetesen kell vetni, művelni. A Szovjetunióban már, évekkel ezelőtt harcot kezdtek e fontos növény hozamának növelésére. Ismeretes, hogy a kukorica vetésterületet az 1953. évi 3.5 millió hektárról 1960-ra 28 millió hek-' tárra növelik. latteny. s t s fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele. Figyelembe vehető az is, 1 hogy a termesztett takarmánynövények közül a kukorica igényli értékéhez képest a legkevesebb munkaerőt. A moszkvai mezőgazdasági kiállításon meggyőződtem arról, hogy az egy hektáron termett 90 mázsa cső és 210 mázsa kukoricaszár 6.750' takarmányegységet képvisel. Ugyanennyi takarmányegység megtermelésére burgonyánál négyszer, cukorrépánál ötször, takarmányrépánál pedig hatszor annyi munkaerőt kell ráfordítani. Ez a néhány szám meggyőzően bizonyítja, hogy csakis a kukorica termesztésével tudunk leggazdaságosabban, legolcsóbban és a legkevesebb fáradsággal szilárd takarmányalapot teremteni allatenyésztésünk számára. tenyészterület jobb kihasználása, napfény, levegő stb- is szerepet játszik) Nem ritka a 8—10 mázsás terméstöbblet sem, amint ezt Sógor elvtárs és a magam tapasztalatai is igazolják. A tiszadobi Táncsics TSZ az elmúlt évben például 9 mázsával takarított be többet, mint a sorosan vetett kukoricából. Ez a főoka annak, hogy . a Táncsics TSZ az idén 70 százalékkal növelte a gépi négyzetes kukorica területét. Sőt, mivel munkaerő szabadult fel, annak egy részét arra fordítják, hogy a múlt évi 15 százalékról 16.5 százalékra emeljék az összes kukoricavetés területét. Természetesen hangsúlyoznunk kell, hogy a négyzetes vetés csak akkor eredményes, ha a többi munkákat is szakszerűen végezzük el. Senki ne gondolja, hogy a négyzetes vetéssel pótolni lehet a trágyázás, az őszi szántás, a tavaszi talajelő- késeítés és a megfelelő vetőmag biztosítása terén elkövetett mulasztásokat más nagyon helyesen a napraforgó négyzetes vetésével kezdte a munkát. Ez követésre méltó másutt is. Ugyanis kettős célt lehet így elérni: 1. Lehetővé válik a napraforgó hossz- és keresztirányú művelése, ami itt is terméstöbblethez vezet. 2. A gép kezelői kellő gyakorlatot szereznek a kukorica vetéséhez. Mezőgazdászaink kövessenek cl mindent, hogy alaposan megismerjék és megismertessék a drótvezérlésű négyzetbevető gép munkáját, kezelését,