Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-15 / 90. szám

N É P L A P 1953. április 15, vasárnap A tornyospálcai Lenin TSZ útja az utcán, öregek, szívesen köszön­Hiszen jól isme­Lukács István feláll a csipkésterítőjű asztal mellől s azt mondja: — Menjünk inkább az irodába. Menve fiatalok nek neki, lik'a Lenin Termelőszövet­kezet elnökét. Tíz éve ke­rült a községbe mint fiatal tanító. — Nevelte, taní­totta a falu apraját. De most a szövetkezet élén áll. Ott tanít, ott neveli az em­bereket és élő történelmet csinál. A tehénistállóban Faze­kas József almozott és most az istálló piacát sepri. „Kommunista” — mondja az elnök, mikor tovább in­dulunk. Rend és tisztaság mutatja Fazekas József hű­ségét. A krumpliföző üstnél egy másik ember foglalatosko­dik. Ez be is mutatkozik: Huszti Józsefnek hívják. Rövid beszélgetés után megtudjuk, hogy egy másik párttag áll velünk szem­ben, aki a „Kiváló állatte­nyésztő” jelvény tulajdo­nosa. — Hányán vannak itt ilyenek? — Most már mindany- nyian. — Hogyan jutottak idáig? Az elnök kicsit eltűnődik a kérdésen és azt feleli: — Annak csak ezek az emberek a megmondhatói. Emlékezet után... Valóban az emberek s az emlékezés ismerik az el­múlt időt. A könyvek, nyil­vántartások üresek, sem­mitmondók. Például az egyik 1952. évről való nyil­vántartási könyvben egy egész oldalt átírtak így: „A cséplés befejezve.” Számok, nevek, adatok nincsenek. Mintha nem is éltek volna itt akkor emberek. Negyvenkilenc őszén negy- venhatan, 79 hold földdel álltak össze és adtak Lenin nevet szövetkezésüknek. Az akarat, a szándék megvolta próbálkozáshoz, de ami en­nek beteljesüléséhez vezet­hetett volna: a nagyüzemi gazdálkodás vezetése, szer­vezése, a közös vagyon tisztelete és megbecsülése hiányzott. Ugyan kitől ta­nulhatták volna meg mind­ezt a múltban? Egyrészük Odeschalchy herceget és Eszenyi méltóságost szolgál­ta, mások pedig saját né­hány holdjuk rabjai voltak. Belecseppentek a nagy­üzemi gazdálkodásba s a hozzá nem értés és a meg­felelő ellenőrzés hiánya sú­lyosabbnál súlyosabb hi­bákra vezetett. A járásnál megelégedtek azzal, hogy Tornyospálcán is van egy termelőszövetkezet. S a bajt csak tetézte, hogy nem volt pártszervezet. Minden­ki azt csinált, ami nek; tetszett. Bandában dolgoztak, aza; dolgoztak volna, mert nagy­részt mással töltötték г drága időt. Ilyen állapotok között olyasforma véle­mény uralkodott el, hogy „Eltart úgyis bennünket a; állam”. Sokszor előfordult hogy kapáláskor a hűvösre ültek és kártyáztak, ciga­rettáztak, s tréfákat mond tak. Este pedig mindenk — mint aki jól végezte dolgát, — annyi munkaegy séget írt magának, ameny nyit éppen akart. Nem néz te azt meg senki. Hiszer Horváth István, aki egyéb ként munkacsapatvezet« lett volna, maga kezdőmé nyezte legtöbbször a kár-1, tyacsatákat. i Gazosak maradtak a föl- í dek, s ami kevés termett, szabad prédává vált. Sze­kérszámra hordták haza a közös földről a kenyérga­bonát. Mikor a kapások szűkös termése beért, ha­sonló sorsra jutott. Minden­hez, amihez hozzájutottak, hordták, vitték, cibálták. A tagság a vezetőség után ment. Azt mondta: „Ha mi nem viszünk, éhenhalunk, mert a vezetőség hord el mindent. Akiket nem szé­dítettek meg ezek a káros nézetek, kevesen voltak és elveszett a hangjuk. Nem volt előrejutás. A kétkedők egymásután hagy­ták el a termelőszövetke­zetet. S mindez a szövetke­zeti mozgalomról ellenséges ’ hangulatot gyökereztetett meg a faluban. Eredmény­telenné vált a további nép­nevelő munka és minden okos szó. Betelt a pohár A kommunisták látták a hibákat. De rosszul csele­kedtek, hogy mindezt csak elmondták, elsorolták, s utána megint tétlen szem­lélői maradtak a történtek­nek. Kötelességüket, fele­lősségüket letudták azzal, hogy néha-néha szóltak”, — Később azonban még ezt is kevesebbszer és halkabban tették. A fejetlenség, a rö­vidlátással való botorkálás megsemmisüléssel fenye­gette a szövetkezetét. Fa- ' zekas József elvtársat, — mert bírálta a vezetőséget, : — egyik munkakörbál a i másikba helyezték, sőt ki- ! zárással is megfenyegették. J De ez így nem mehet to­vább! A párt nem ezt ta­nítja a szövetkezésről, ha­nem n haraszti élet meg- könnyebbedését, a boldogu­lás biztosabb lehetőségét. Mit kell hát tenni? Mindenek előtt a kom­munistáknak arra kellett rádöbbenniük, hogy egyma- gukban, külön-külön nem tudnak eredményt elérni. Arra volt szükség, hogy fo­kozottabb figyelemmel, a meggyőző, a felvilágosító szó erejével kerüljenek mind közelebb a tagsághoz. A közösség megszilárdulása, előbbrejuiása érdekében «most már fáradhatatlanul beszélték, magyarázták a nagyüzemi gazdálkodás élet­szerűségét, lehetőségeit, amihez az kell, hogy eré­lyes kézzel vágják ki a fe­kélyt a szövetkezet testé­ből. , A közgyűlés, mely azelőtt személyeskedésekből és ci- vakodásokból állt, most egyakarattal zárta ki Her- czeg Istvánt, Kosa Jánost és Horváth Istvánt része- geskedésük, a közös vagyon meglopása és az örökös egyenetlenkedés szitása miatt. Ezen a közgyűlésen történt először a tsz. életé­ben, hogy az érdekltődss a termelés felé fordult. Ahogy a párttagok szívó san és most már min nagyobb lendülettel vége ­tek szervező és meggyőze tevékenységüket és kerü tek közelebb a tagsághoz úgy bontakozott ki mind­jobban a közösségi* erő é győzni akarás. Az 1955-ü januári közgyűlés már h. • tározatban fogadta el, hogy ■ a földet személyi művelés­re kell kiadni és mindenk felelősséggel tartozik a r=á ■ eső terület legjobb megmű- i velőséért. Kimondták: me­. kell szervezni a nagyüzemi A fordulat óriási eredményt hozott [ |Г)Г|/А KISVARDA IkLKjäräsb Járási levelező értekezlet veit Kisvárdán Péntekén járási levelező értekezlet volt Kisvardan. Az értekezlet foglalkozott a szerkesztőség első ne! gyedévi levelezői munkájával, értékelte a levelezők és tudósítók szorgalmát. A rendszeres levelezők és tudósi-] lók megkapták levelezői, illetve tudósítói igazolványu­kat. Tanácsot kaptak a levélírók a további levelezés-, hez, megismerkedtek a soronlévö fontosabb feladatok­kal, melyekkel az újságnak foglalkoznia kell. Vala­mennyien értékes hozzászólásokkal gazdagították az ér-, tekezletet, beszámoltak munkájukról, eredményeikről, munkahelyük és községük problémáiról és híreiről. A hozzászólások alapján közöljük az alábbi híre­I Az egykori bizaktxiásií megérlelte gyümölcsét. Hi-|l szén a számok, eredmények Is mögött emberek vannak. 1 Azok az emberek, akiket ; az új életért folytatott harc 1 edzett és változtatott meg. 1 De ez nem elég. Még fel- 1 jebb kellene jutni. Éhhez I azonban nagyobb tudással, i szervezőképességgel • ren­delkező elnökre lenne szűk- ’ ség. Maga az elnök, Szim- I csak Istvánná is ezt érezte, i Vajon ki lehetne? A párt- i tagok javaslatára Lukács i István tanárra gondoltak, : aki már jó egy éve végezte 1 a tsz. könyvelési munkáit. < A gyakorlatban is egyre ■! több jótanácsot, segítséget adott. De elcserélné-e ez a 'pedagógus pályát a tsz-el- nökséggel? Amikor beszél­tek vele, megtudták, hogy igen. Amikor ez év februáriá­ban a közgyűlés elnökké választotta Lukács Istvánt, ő így válaszolt a szavazásra: .Itt is tanítanom, nevelnem kell. A tanteremben kicsi emberekkel volt dolgom, gondom, itt pedig nagyok­kal, erősekkel. Én bízom az emberekben, a termelőszö­vetkezetben”. Ugyanabban a hónapban, amikor a pedagógus Lukács Istvánt elnökké választot­ták, megalakult a tsz-ben a pártszervezet is. Ez még szilárdabb biztosítéka lett a további sikereknek. Olyan kommunisták ereje egyesült1 a pártszervezetben. mint Huszti József, Fazekas Jó­zsef, Varga Imréné, Lukács István, Horváth ístvánné, akik a munkák legnehezebb frontján is párttaghoz mél­tóan állják meg helyüket. Lelkesítik és magukkal ra­gadják a pártonkívüli tag­ságot. Minden alap és biztosíték megvan arra, — miként a tagság vállalta, — hogy mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben a jóváhagyott tervet 6 szá­zalékkal túlteljesítsék. Meg­lévő jószágállományukat ez évben 5 tehénnel. 40 anya­kocával gyarapítják és szán­dékukban van juh- és baromfiállomány beszei'zése is. A tsz. udvarán az egymás mellett sorakozó meleg­ágyakban a kikelt dohány­palánták kicsi erdeje sű- rűdzik. Korán befejezték a tavaszi kalászosok vetését; elvégezték a gyümölcsös metszését, törzstisztítósát; percről percre szaporodnak a szövetkezet barázdái, ame­lyekben kövér csirát hajta­nak a magok ... Nagyon megváltozott a tornyospálcai egyéni dolgozu parasztok véleménye is a nagyüzemi gazdálkodásról. A legutóbbi időben 5 csa­lád 14 holddal cserei te ezt fel az egyénieskedés he­lyett. ASZTALOS BÁLINT — FARKAS KÁLMÁN. 13H 62S forintra emelkedett megyénkben az árvíz» károsultaknak gyűjtött összeg A legutolsó összesítések alapján megyénkben 1.311.626 forintra emelkedett a vízkárosulíaknak gyűjtött összeg. Nem egészen egy hét alatt tehát újabb négyszázezer forintot fizettek be a dolgozói:. Járásaink mind pénzbeli, mind természetbeni t a’kstj i’ С4Д (ГОЛ! ILAb. ЛДХлЛжМ J»’ t- 41 < * Fj V•• , lltsllvl I CA 1U 1: adományaik alapján a következő sorrendet 1. Nyíregyházi járás, 2. Mátészalkai járás, 3. Nyíregyháza város. 4. Nyírbátori járás, 5. Kisvárdai járás. 6. Csengeri járás, 7. Fehérgyarmati járás. 8. Baktalórántházi járás, 9. Vásárosnaményi járás, 10. Nagykállói járás, 11. Tiszalöki A természetbeni gyűjtés Búza járás. eredménye 343 zi Burgonya '■’.’korlca » ’dianemű . 'л'ас Süldő Borjú Juh Ezenkívül sok árpa, zab, lekvár, tyúk stb. gyűlt össze mazsa mázsa mázsa mázsa mázsa darab darab darab darab darab 3420 370 354 936 138 135 47 73 liszt, 6548 darab tojás, az árvízkárosultaknak. ket, a kisvárdai járásból: Kisvárda A Magyar-Szovjet Barát­sági Hónap idején több mint 15 ezer néző tekintet­te meg a szovjet filmeket Kisvárdán a Béke moziban. (5 ezernél többen, mint, ahányra számítottak.) A kisvárdai úttörők leve­let kaptak Parádsasvárról, az ott lakó árvízkárosult gyerekektől, melyben kér­ték pajtásaikat, hogy küld­jenek részükre krumplit. A kérésnek jó szívvel tettek eleget a pajtások, sőt pénzt is gyűjtöttek az árvízkáro­sultaknak. А II. sz. általá­nos iskola VIII/a osztályá­ban a matematikai szakkör tagjai 15-en 120 forintot gyűjtöttek, s példájuk nyo­mán az iskola többi tanulói is 2—3 forintot adtak az ár­vízkárosultak megsegítésére. A kisvárdai diákok, úttö­rők és DISZ tagok készü­lődnek május 1. méltó meg­ünneplésére. Illés András énektanár mozgalmi dalok­ra tanítja a fiatalokat. Jéke A jékeiek jó példát mu­tattak az első negyedévi adóterv teljesítésében. Az iskolások is részt vettek a gyűjtésben. Egy délután többek között 8 mázsa krumplit gyűjtöttek. Sportpályát is építenek a községben. Társadalmi munkával fásítanak. Stránszky György elvtárs két úttörővel 100 kanadai nyárfát ültetett már el. A jékei Szabad Föld TSZ 12-én befejezte a szántást. Az őszi vetéseket fejtrágyáz­ták. Tornyospálca A tornyospálcai MNDSZ szervezet műsoros estet ren­dezett, s a bevételből 1500 forintot az árvízkárosultak­nak küldtek el. Kiss Erzsébet MNDSZ el­nök vezetésével az iskola 9 tantermét társadalmi mun­kával kimeszelték, felsúrol­ták az asszonyok. A tornyospálcai DISZ- szervezét gyümölcstermelési és növénytermelési szak­kört, rádiós és lövészkört alakít. A Petőfi-iskola hall­gatói kedden megtartották első szemináriumukat a XX. pártkongresszus anya­gából. Szeminárium után késő estig elszórakoztak a hallgatók. Ж Dombrád A dombrádi DlSZ-szerve- zet tagjai társadalmi mun­kában levezetik a vizet a dolgozó parasztok földjeiről. A munkát Balázsi György újonnan választott DISZ- titkár szervezte meg. Pátroha A pátrohai dolgezó pa­rasztok 13 borjút adtak az árvízsujtotta lakosságnak. A beadásban is élenjárnak.; 216 dolgozó paraszt és a 12Í választókerület van beadási * versenyben. Első negyedévi;' begyűjtési tervüket tojásbók 7 ezer darabbal, baromfiból! 8 mázsával, tejből, sertés-: bői, valamint vágómarhából! is jóval túlteljesítették. Két nevelői lakást építe­nek Pátrohán. A kultúrhá-' zat is átépítik, mintegy 50 ezer forint beruházási; költséggel és ennél is na-? gyobb értékű társadalmi, munkával. A kultúrterem­ben beépített színpad . is­lesz. A tavaly épített 13Oo' méter hosszú járdát azJ idén újabb méterrel! meghosszabbítják 4 gé^zen aJ , Boldogulás Útja TS7.­Ajak Ajakon orvosi rendelőt és orvosi lakást építenek, 60 ezer forintot fordítanak jár­daépítésre, 30 ezer forintöt kútfúrásra, 10 ezer forintot pedig parkosításra. 68 ezer forint értékű társadalúiif munkával segítenek az aja-'< kiak. A parkosítást, a fácse-; meték ültetését május l-rr' akarjuk befejezni. Az ajaki’, malom dolgozói a múlt évi', nyereségből 88 ezer forintot] juttattak a községnek. Szabolcsveresmart A Kossuth TSZ-ben meg-) alakult a DISZ-szervezet; Tizenegyen vettek részt ’ az. alakuló gyűlésen, s már ott 4 fiatal kérte felvételét? Május 1-ig el akarják érni a 30-as létszámot. Tagtobor­zást végeznek nemcsak ■ a tsz-ben, hanem a kívülálló fiatalok között is. Kötele­zettséget vállaltak, hogy az. általuk művelt földterületen kukoricából katasztrálís holdanként 5 mázsával töb­bet termelnek, mint az el­múlt évben. A tsz-ben tavaly jói jöve­delmezett a gyümölcsös. Az idén 4 hold gyümölcsös te­lepítését vették tervbe. Ed­dig két holdat telepítettek. A tsz-tagok büszkék állat- állományukra, különösén pedig a süldő malacokra. 13 kocának átlag 9 malaca van, s egy-egy öthetes ma­lac 48—50 centi hosszú és 4 és fél kiló súlyú. Nyí rkarász A nyírkárászt Május 1. TSZ vezetősége a gépállo­más agronómusával elkészít tette a terület felosztási tér-; vét, a brigádok és a mun­kacsapat tagjainak munka­beosztását. A szervezett: munka eredményeképpen! jól haladnak a szántással, a; vetéssel, a tárcsázással. Azt összes kalászos vetésen el-' végezték a fejtrágyázást. Zsiirk „ A zsurki Petőfi TSZ bé-1 fejezte a tavaszi kalászosok: vetését. Szorgos munká -fo­lyik a szőlőújításnál, vala-, mint a gyümölcsfák perme-| főzésénél; . Öt új család a termelőszövetkezetben nyából 50, almából (9 hold | 12 éves fákkal) 889 mázsá­val termeltek többet katasz- trális holdanként, mint az előző évben. öt éven keresztül szinte semmivel sem gyarapodott a közös vagyon. 1955-ben építkezésekre, gazdasági felszerelések és jószágvá­sárlásokra közel 80 ezer forintot fordítottak. Míg 1954-ben egy munkaegység összértéke alig érte el a 10 forintot, 1955-ben 39 96 fo­rintot osztottak. A termelőszövetkezet arra íz útra érkezett, amelyet a kommunisták javasoltak. A munkaszervezet kiala­kítása, a személyi felelős­ég, az ellenőrzés megszi- árdítása, a kommunisták nind nagyobb psldamuta- ása a tornyospálcai Lenin ?SZ-ben addig soha nem átott eredményekre veze- ett. 1955-ben a termésátla- ;ok ugrásszerűen megnö­vekedtek. Búzából 6.5. rozs­ról 7, ősziárpából 13, kuko- icából (csöves) 23. bureo­kialakítását. A tagság vál­lalást tett a termelési ter­vek túlteljesítésére. [gazdálkodás egyik nélkülöz­hetetlen feltételét, a brigá­dok és a munkacsapatok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents