Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-14 / 89. szám

Felejthetetlen élmény, sok hasznos tapasztalat Egy községi vb.-eÍRÖk nyilatkozik kárpáwajnai óljáról Az elmúlt heti lapszá-1 munkban már beszámol­tunk arról, hogy Szabolcs- j szatmári küldöttség látoga- 1 tott ki Kárpát-Ukrajnába.! A küldöttség egyik tagja, Hajdú Sándor elvtárs, a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese elmondotta ott szerzett ta­pasztalatait. Mai számunk­ban Sztaskó Mihály elvtá.s- nak, a nyírteleki községi tanács végrehajtó bizottsága elnökének tapasztalatairól számolunk be. Ö is tagja volt a küldöttségnek. Miről is beszél legszíve­sebben Sztaskó elvtárs? A sok-sok élmény, kedves em­lék közül a leghasznosab-1 hat választja ki, amely oz öl munkáját is segíti. Találko- ' zeit és beszélgetett egy köz­ségi szovjet elnökével és tit­kárával. Kicserélték tapasz­ra tataikat. A szovjet elnöke elmon- ■ dotta, hogy a községi szov- j jer és a dolgozók, az Iszkra i kolhoz tagjai szorosan еду- I be forrtak, együtt végzik c. . közös munkát. A községi szovjetnek ti- i zenöt tagja van. A beszélgetés során sok szó esett arról: hogyan fo­lyik le a szovjet ülése. A szovjet és a végrehajtó bi­zottság havonta ülésezik. A résztvevők má~ sóelő'.e tud­ják, hogy miről lesz szó. is­merik az elhangzó beszámo­ló^, s így elő tudnak l---'.vl- ni a tanácskozásra. Érnek következtében nem folyik végnélküli, éjszakába nyúló vita, hanem rövidek és ve­lősek a hozzászólások, ja­vaslatok. Az ülés után a szovjet tagjai megismertetik a választókkal a tanácsülés anyagát. Sőt, havonta egy­szer rendelet és határozat ismertetést is tart minden egyes tanácstag. Sok hasznos tapasztalatot szerzett még Sztaskó elv­társ és elhatározta, hogy itthon értékesíti őket. Min­denekelőtt be fog számolni a községi tanácsülésen a hallottakról, látottakról. S aztán arra fog törekedni, hogy megjavuljon a tanács tömegkapcsolata. Különösen a termelőszövetkezetekkel való kapcsolaton van javí­tanivaló Nyírteleken. A köz­ségnek’- hét termelőszövet­kezete van, s mindössze két termelőszövetkezeti elnök tanácstag. A. tanácsüléseket illetően is hasznosítják a tapasztalatait. Sztaskó elvtárs elhatározta: javannlja a végrehajtó bi- zottságnak, heg’" ezentúl a tanácsülésen elhangzó be. s-á—Mót előre megküldjék minden eowes tanácstagnak, hrv-ij tájékozottak légyé­nél-­Másfél napot töltött kinn csupán Sztaskó elvtárs Kár- pá'-Ukrainában, de ez a rö­vid baráti látogatás is sokat jelentett számára. FeleHh■>- tétlen élmény marad első­sorban azért, mert az oft ta­pe: sztaltak nagpmé ríékben elősegítik a munkáját. arról, hogy Nyíregyháza a nyíregyháziaké Épül, szépül Mezőladáiiy Mezőladányban az embe­rek korábban kelnek, für­gébbek, vidámabbak, jó kedvűén mennek a mezőre szántani, vetni. Nem akar­nak elmaradni a Tornyos­pálcával szinte már hagyo­mányos párosversenyben. Emellett van idejük arra is, hogy szépítsék a községüket, társadalmi munkában épít­senek. így épül például a pásztor lakása, az orvosi rendelő és a Rudas-úti leve­zető csatorna. A községfej­lesztési tervből most szerzik be a kultúrház építéséhez szükséges kő, tégla és faáru­kat. Az utcákat mindenki naponta felsepri. tisztán tartja. A girbe-görbére ülte­tett, s a csatornázás során megritkított fasor helyébe most új fák kerülnek, s a fák között orgonafasorokat ültetnek. Eddig 600 facse­metét ültettek el a mező- ladányiak. Barkóczi István tudósító 4 ж ort község fejlesztési tem Levezetik a belvizeket, feltöltik, az utakat — ezek lesztési terveden. A ság többezer forint szerepelnek többek között társadalmi munkát az. őri dolgozók, községiéi- [majd. lakos­értékű végez Többen a levélben az április 10-i városi tanács­fülesről szeretnék beszámolni. Nem mintha eget- rengető dolgokat vitatott volna meg, hanem inkább azért, mert az ülés résztvevője valami belső melegséget érezhetett a teremben. Az ülés fő napirendi pontja az 1956. évi városfej­lesztési terv volt. A végrehajtó bizottság javaslatot ter­jesztet elő a városfejlesztési alap összegének elosztásá­ról. A legjelentősebb összeget a városgazdálkodás és a népművelés kapja. Az előbbi mintegy 1 millió 300 ezer forintot, az utóbbi körülbelül 2 millió forintot. A tanács­tagok ideiglenes bizottságot választottak a tervek ellen­őrzésére és ebben a város tekintélyes, hozzáértő dolgozói kaptak helyet: igazgatók, pedagógusok, mérnökök és más szakemberek. A beszámolót vita követte. Öröm volt hallgatni, ahogy sorra felszólaltak a tanácstagok és választóik ne­vében lelkesen ígérték meg: szebbé, kulturáltabbá teszik Nyíregyházát. Éppen e felszólalásoknál érezte az ember, hogy a városi tanács nagytermében ott ül az egész vá­ros, minden dolgozó, polgár, munkások, parasztok, értel­miségiek, alkalmazottak, fiatalok, idősek és egyember- ként mondják: Nyíregyháza a mienk és fejlesztése első­sorban a mi gondunk! Gyugos József tanácstag elmondotta például a do­hányfermentáló dolgozói nevében, hogy nagyon örülnek a tervezett új játszótereknek és ök felszereléseket, hin­tákat adnak. Ugyanakkor május 31-ig befizetik a válla­lati városfejlesztési hozzájárulást. Sebők András és Hepp István a Lenin-tér rendbehozásáról szólott. Megígérték a húsüzem és a finommechanikai vállalat képviseleté­ber.. hogy a dolgozók önkéntes társadalmi munkát vál­lalnak. Wekker elvtárs a Mezőker dolgozói nevében je­lentette ki. hogy segítenek felépíteni a szabadtéri szín­pad melléképületeit. Torna Péter tanácstag a Ságvári- tclepiek üzenetét hozta: társadalmi munkában bővítik egy tanteremmel a telep iskoláját. Hasznos javaslatok is elhangzottak. Bálint Elekr.é tanácstag azt javasolta, hogy a szabadtéri színpad felügyeletével, karbantartásá­ra! bízzanak meg egy állandó gondnokot. A tanácsülés helyesnek találta a javaslatot és megszavazott 40 ezer forintot gondnoki lakás építésére. Nagy öröm volt hallani, hogy megmozdult a város fiatalsága is. A tavasz úgy látszik nemcsak rügyfakadást hozott magával, hanem hasznos társadalmi munkára is serkentette a nyíregyházi fiúkat, lányokat. Képviselőjük bejelentette, hogy eddig háromezer önkéntes munkaórát ajánlottak fel a városfejlesztési tervek végrehajtására! Érdemes is a városért, közös nagy otthonunkért tenni, cselekedni! Hiszen sói ( ilyen nagy lehetőség nem volt a fejlődésre. Városalapító tirpák őseink hosszú év­tizedek verejtékes munkájával építették fel Nyíregyhá­zát, de alkotóerejüket gúzsbakötötte a régi rend sok baja, bilincse. Most szabadon alkothat a nép. Valóban: elsősorban rajtunk, nyíregyháziakon múlik, hogy milyen lesz a város, milyen gyorsan lép előre. Nagy öröm volt hallani a tanácsülésen, hogy Nyír­egyháza megkapta a leállói út melegvízforrást. A végre­hajtó bizottság egyik képviselője beszámolt arról, hogy már tervet dolgoztak ki a hasznosításra: 30 kádas für­dőt és több medencés strandot építenek a természetes hőforrás helyén. A tervezési munkálatokat a tervező iroda dolgozói társadalmi munkában végzik el. Annál több ilyen örömhírt hallhatnak a nyíregy­háziak, minél inkább magukénak érzik ezt a várost és érzésüket tettekben is kinyilvánítják! S, I, A megyei tanács végre­hajtó bizottsága néhány nappal ezelőtt tárgyalta a begyűjtés helyzetét. Meg­állapította, hogy a nyíregy­házi járás négy havi tervé­nek teljesítésében komoly eredményeket ért el. A já­rás a verseny során a me­gyében első, az országban pedig a második helyre ke­rült. A végrehajtó bizottság ezt az eredményt többek között annak is tulajdonít­ja, hogy a járási begyűjtési apparátus irányítása jelen­tősen megjavult. Ezért di­cséretben részesítette Ka­tona Lajos elvtársat, a já­rási hivatal vezetőjét. Munkatársunk beszélge­tést folytatott Katona elv­társsal. KÉRDÉS; Hogyan érték el ezt az eredményt? FELELET: Jónéhány hó­nappal ezelőtt bizony, még számos területen mutatkoz­tak hibák munkánkban. Elsősorban az, hogy a községi begyűjtési szervek a tervtárgyalás­nál, de később sem vé­geztek megfelelő felvi­lágosító munkát. Ebből következett, hogy sok községben, mint például .Vencsellőn, Rakamazon, Üj- fehértón nem hívták fel a termelők figyelmét minden esetben arra, hogy mit mi­kor kell beadni. Hiányosan ismertették azt a nagyje­lentőségű kedvezményt is, amely szerint a vágómarhát előnyösen hízott sertéssel is lehet teljesíteni. Ezen időszak alatt a be­gyűjtési megbízottak — akiknek a dolgozó parasztok között kell végezni munká­jukat — hivatkozva a „rossz időjárásra“, nem látogatták rendszeresen a termelőket, így volt ez Nyírteleken, Üj- fehértón, Oroson. A begyűj­tési apparátus csupán a ser­tésbegyűjtési terv teljesíté­sét látta feladatának. Megfeledkeztünk arról, hogy ezidóben a tej- és tojásbeadási terv telje­sítése is fontos. Ezekből a hibákból adódott, hogy első negyedévi tervün­ket — a jó globális ered­mény mellett — ezekből a cikkekből nem teljesítettük. KÉRDÉS: Hogyan javul: a munka? FELELET: Idejében fel­ismertük a hibákat. Sikerült például a szabadválasztású vágómarhák helyett a hí­zott sertésre irányítani a vállalásokat. Kértük a pártszervezetek népnevelőinek, a tanácsok tagjainak segítségét. Meg is kaptuk. Kisgyűléseken is­mertettük a termelőkkel a csere előnyeit, s ez ered­ménnyel járt. Segített az is, hogy a begyűjtési apparátus az utóbbi időben gon­doskodik a vállalást tett dolgozók eredményei­nek értékeléséről. Megjavítottuk a járási h - yatal munkáját is. Az ellen­őrzés ma már nem kapkodó és főleg nem „futó“ ellen­őrzés. Munkatársaink — ha szükséges — több napot is töltenek a községekben. A legfontosabb községekbe a hivatal felelősöket jelölt ki. A hivatal állandó és leg­fontosabb feladatának tartja biztosítani, hogy minden községben naprakész legyen a nyilvántartás. Ebből azon­nal kitűnik, kik az élenjá­rók és a hátralékosok. KÉRDÉS: Milyen segítsé­get kapnak a tanácsoktól? FELELET; Elsősorban a tanácstagi példamutatást kell megemlíteni. Timáron és Rakamazon a tanácstagok elsőnek teljesítik kötelezettsé­güket, versenyben van­nak egymással és rend­szeresen felkeresik vá­lasztókörzetük terme­lőit. Végzett munkájukat a vb. is értékeli. Azt szeretnénk, s azon is dolgozunk, hogy minden községben hasonló legyen a helyzet. KÉRDÉS: Melyek a leg­közvetlenebb feladatok és hogyan oldják meg azokat? FELELET: Termelőszö­vetkezeteink az első ne­gyedévben is példát mutat­tak. Tervbe vettük, hogy valamennyi tsz. vezetősé­gével megbeszéljük az ese­dékesség határidíjét, s an­nak teljesítési lehetőségét, így továbbra is biztosított lesz példamutatásuk. Fon­tos feladat a hátralékosok­kal való foglalkozás. El kell érni, hogy teljesítsék rövid időn belül kötelezettségü­ket, Országos első helyre törekszik я begyűjtésben a nyíregyházi járás A notórius nemteljesi- tőkkel szemben pedig törvény szerint járunk el. Apparátusunk megszilár­dítja a termelőkkel való kapcsolatot. E hónapban minden be­gyűjtési dolgozó négy tanácstagi választókör­zetben tart tájékoztatót. Hogy még jobb legyen a munkánk, megköveteljük dolgozóinktól politikai és szakmai műveltségük állan­dó emelését. Többek között ezekkel az intézkedésekkel segítjük győzelemre célunkat: a fel­szabadulási verseny értéke­lésekor mi akarjuk elhódí­tani a párt és a Miniszter­tanács vándorzászlaját. Tanácsi híradó A napokban kint jártam a hatarban — írja Incze Józsefné Uszkáról. — Meg­kezdték a tavaszi munká­kat. De ez a mostani mun­ka egészen más, mint az eddigiek voltak. Dolgozó parasztjaink nagyopb gon­dot fordítanak a földekre, mert például sokkal több trágyát hordtak ki az idén, mint az legutóbbi években. Nem is csoda, hiszen a j<> vőévi kenyerünkről van szó. «­Szombati Istvánná írja Tiszavasváriból: Nálunk is megkezdődött a tisztasági hét, de még nem mindenki tekinti szívügyének ezt a mozgalmat. Például a ta­nács nem fordít gondot a portalanításra. A Fő-utcán nem lehet kinyitni az isko­la, a bölcsőde, vagy az óvo­da ablakát, mert azonnal betolul a por. ami árt a gyermekek egészségének. £ НВДГЕК HATÁROZATOK mezőőri feladatok ellátásáról A Magyar Közlöny 1956. évi április 12.-i számában jelent meg a földművelés­ügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel és a MEDOSz elnökével egyet­értésben kiadott 5,1956. (IV. 12.) FM számú rendelete, mellyel a Minisztertanács 2/1956. számú — a mező­őri feladatok ellátásáról szóló — rendeletének vég­rehajtását szabályozza. Az egyénileg gazdálkodók me­ző- és erdőgazdasági ingat­lanainak őrzésére a községi tanács végrehajtó bizottsá­ga mezőőröket alkalmaz. — Mezőőrnek az a magyar ál­lampolgár alkalmazható, aki 20 éves elmúlt, politikailag megbízható, büntetőítélet hatálya alatt nem áll, er­kölcsi tekintetben kifogós alá nem esik és é munkára egyébként is alkaimas. A mezőőri állásokat pályázat útján kell betölteni. Az olyan mezőőr pénz­beli béréhez, aki vadőri teendőket is ellát, a vadász­társaság köteles hozzájá­rulni. A hozzájárulás mér­tékét a községi végrehajtó bizottság állapítja meg. A ; meghirdetett mezőőri állás­ra beérkezett pályázatokat gazdagyűlésen kell ismer­tetni. A gazdagyűlés javas­lata alapján a végrehajtó bizottság a tanácsnak elő­terjesztést tesz a mezőőrök pénzbeli és természetbeni járandóságára. A hatá­rozat alapján a végre­hajtó bizottság elnöke a mezőőrrel szerződést köt. A mezőőrnek esküt kell tenni a községi vb. elölt. A mező­őrt jelvényes igazolvánnyal kell ellátni. A mezőőr me­zei lopás, vagy károkozás esetében feljelentését a községi tanács vb. elnöké­hez teszi meg, aki azt az illetékes szervhez terjeszti tovább. A mezőőr a tilos­ban talált állatokat köteles behajtani. A mezőőr az általa ész­lelt mezei kárt köteles meg­becsülni és a becsértéket a községi agronómusokkal közölni. A rendelet a to­vábbiakban a mezőőr köte­lességeit részleteiben tár­gyalja, foglalkozik a mun­kaviszonyával és járandó­ságaival kapcsolatos kérdé­sekkel, végül hatálybalépte- tő rendelkezéseket tartal­maz.

Next

/
Thumbnails
Contents