Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-14 / 89. szám
Felejthetetlen élmény, sok hasznos tapasztalat Egy községi vb.-eÍRÖk nyilatkozik kárpáwajnai óljáról Az elmúlt heti lapszá-1 munkban már beszámoltunk arról, hogy Szabolcs- j szatmári küldöttség látoga- 1 tott ki Kárpát-Ukrajnába.! A küldöttség egyik tagja, Hajdú Sándor elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese elmondotta ott szerzett tapasztalatait. Mai számunkban Sztaskó Mihály elvtá.s- nak, a nyírteleki községi tanács végrehajtó bizottsága elnökének tapasztalatairól számolunk be. Ö is tagja volt a küldöttségnek. Miről is beszél legszívesebben Sztaskó elvtárs? A sok-sok élmény, kedves emlék közül a leghasznosab-1 hat választja ki, amely oz öl munkáját is segíti. Találko- ' zeit és beszélgetett egy községi szovjet elnökével és titkárával. Kicserélték tapaszra tataikat. A szovjet elnöke elmon- ■ dotta, hogy a községi szov- j jer és a dolgozók, az Iszkra i kolhoz tagjai szorosan еду- I be forrtak, együtt végzik c. . közös munkát. A községi szovjetnek ti- i zenöt tagja van. A beszélgetés során sok szó esett arról: hogyan folyik le a szovjet ülése. A szovjet és a végrehajtó bizottság havonta ülésezik. A résztvevők má~ sóelő'.e tudják, hogy miről lesz szó. ismerik az elhangzó beszámoló^, s így elő tudnak l---'.vl- ni a tanácskozásra. Érnek következtében nem folyik végnélküli, éjszakába nyúló vita, hanem rövidek és velősek a hozzászólások, javaslatok. Az ülés után a szovjet tagjai megismertetik a választókkal a tanácsülés anyagát. Sőt, havonta egyszer rendelet és határozat ismertetést is tart minden egyes tanácstag. Sok hasznos tapasztalatot szerzett még Sztaskó elvtárs és elhatározta, hogy itthon értékesíti őket. Mindenekelőtt be fog számolni a községi tanácsülésen a hallottakról, látottakról. S aztán arra fog törekedni, hogy megjavuljon a tanács tömegkapcsolata. Különösen a termelőszövetkezetekkel való kapcsolaton van javítanivaló Nyírteleken. A községnek’- hét termelőszövetkezete van, s mindössze két termelőszövetkezeti elnök tanácstag. A. tanácsüléseket illetően is hasznosítják a tapasztalatait. Sztaskó elvtárs elhatározta: javannlja a végrehajtó bi- zottságnak, heg’" ezentúl a tanácsülésen elhangzó be. s-á—Mót előre megküldjék minden eowes tanácstagnak, hrv-ij tájékozottak légyénél-Másfél napot töltött kinn csupán Sztaskó elvtárs Kár- pá'-Ukrainában, de ez a rövid baráti látogatás is sokat jelentett számára. FeleHh■>- tétlen élmény marad elsősorban azért, mert az oft tape: sztaltak nagpmé ríékben elősegítik a munkáját. arról, hogy Nyíregyháza a nyíregyháziaké Épül, szépül Mezőladáiiy Mezőladányban az emberek korábban kelnek, fürgébbek, vidámabbak, jó kedvűén mennek a mezőre szántani, vetni. Nem akarnak elmaradni a Tornyospálcával szinte már hagyományos párosversenyben. Emellett van idejük arra is, hogy szépítsék a községüket, társadalmi munkában építsenek. így épül például a pásztor lakása, az orvosi rendelő és a Rudas-úti levezető csatorna. A községfejlesztési tervből most szerzik be a kultúrház építéséhez szükséges kő, tégla és faárukat. Az utcákat mindenki naponta felsepri. tisztán tartja. A girbe-görbére ültetett, s a csatornázás során megritkított fasor helyébe most új fák kerülnek, s a fák között orgonafasorokat ültetnek. Eddig 600 facsemetét ültettek el a mező- ladányiak. Barkóczi István tudósító 4 ж ort község fejlesztési tem Levezetik a belvizeket, feltöltik, az utakat — ezek lesztési terveden. A ság többezer forint szerepelnek többek között társadalmi munkát az. őri dolgozók, községiéi- [majd. lakosértékű végez Többen a levélben az április 10-i városi tanácsfülesről szeretnék beszámolni. Nem mintha eget- rengető dolgokat vitatott volna meg, hanem inkább azért, mert az ülés résztvevője valami belső melegséget érezhetett a teremben. Az ülés fő napirendi pontja az 1956. évi városfejlesztési terv volt. A végrehajtó bizottság javaslatot terjesztet elő a városfejlesztési alap összegének elosztásáról. A legjelentősebb összeget a városgazdálkodás és a népművelés kapja. Az előbbi mintegy 1 millió 300 ezer forintot, az utóbbi körülbelül 2 millió forintot. A tanácstagok ideiglenes bizottságot választottak a tervek ellenőrzésére és ebben a város tekintélyes, hozzáértő dolgozói kaptak helyet: igazgatók, pedagógusok, mérnökök és más szakemberek. A beszámolót vita követte. Öröm volt hallgatni, ahogy sorra felszólaltak a tanácstagok és választóik nevében lelkesen ígérték meg: szebbé, kulturáltabbá teszik Nyíregyházát. Éppen e felszólalásoknál érezte az ember, hogy a városi tanács nagytermében ott ül az egész város, minden dolgozó, polgár, munkások, parasztok, értelmiségiek, alkalmazottak, fiatalok, idősek és egyember- ként mondják: Nyíregyháza a mienk és fejlesztése elsősorban a mi gondunk! Gyugos József tanácstag elmondotta például a dohányfermentáló dolgozói nevében, hogy nagyon örülnek a tervezett új játszótereknek és ök felszereléseket, hintákat adnak. Ugyanakkor május 31-ig befizetik a vállalati városfejlesztési hozzájárulást. Sebők András és Hepp István a Lenin-tér rendbehozásáról szólott. Megígérték a húsüzem és a finommechanikai vállalat képviseletéber.. hogy a dolgozók önkéntes társadalmi munkát vállalnak. Wekker elvtárs a Mezőker dolgozói nevében jelentette ki. hogy segítenek felépíteni a szabadtéri színpad melléképületeit. Torna Péter tanácstag a Ságvári- tclepiek üzenetét hozta: társadalmi munkában bővítik egy tanteremmel a telep iskoláját. Hasznos javaslatok is elhangzottak. Bálint Elekr.é tanácstag azt javasolta, hogy a szabadtéri színpad felügyeletével, karbantartására! bízzanak meg egy állandó gondnokot. A tanácsülés helyesnek találta a javaslatot és megszavazott 40 ezer forintot gondnoki lakás építésére. Nagy öröm volt hallani, hogy megmozdult a város fiatalsága is. A tavasz úgy látszik nemcsak rügyfakadást hozott magával, hanem hasznos társadalmi munkára is serkentette a nyíregyházi fiúkat, lányokat. Képviselőjük bejelentette, hogy eddig háromezer önkéntes munkaórát ajánlottak fel a városfejlesztési tervek végrehajtására! Érdemes is a városért, közös nagy otthonunkért tenni, cselekedni! Hiszen sói ( ilyen nagy lehetőség nem volt a fejlődésre. Városalapító tirpák őseink hosszú évtizedek verejtékes munkájával építették fel Nyíregyházát, de alkotóerejüket gúzsbakötötte a régi rend sok baja, bilincse. Most szabadon alkothat a nép. Valóban: elsősorban rajtunk, nyíregyháziakon múlik, hogy milyen lesz a város, milyen gyorsan lép előre. Nagy öröm volt hallani a tanácsülésen, hogy Nyíregyháza megkapta a leállói út melegvízforrást. A végrehajtó bizottság egyik képviselője beszámolt arról, hogy már tervet dolgoztak ki a hasznosításra: 30 kádas fürdőt és több medencés strandot építenek a természetes hőforrás helyén. A tervezési munkálatokat a tervező iroda dolgozói társadalmi munkában végzik el. Annál több ilyen örömhírt hallhatnak a nyíregyháziak, minél inkább magukénak érzik ezt a várost és érzésüket tettekben is kinyilvánítják! S, I, A megyei tanács végrehajtó bizottsága néhány nappal ezelőtt tárgyalta a begyűjtés helyzetét. Megállapította, hogy a nyíregyházi járás négy havi tervének teljesítésében komoly eredményeket ért el. A járás a verseny során a megyében első, az országban pedig a második helyre került. A végrehajtó bizottság ezt az eredményt többek között annak is tulajdonítja, hogy a járási begyűjtési apparátus irányítása jelentősen megjavult. Ezért dicséretben részesítette Katona Lajos elvtársat, a járási hivatal vezetőjét. Munkatársunk beszélgetést folytatott Katona elvtárssal. KÉRDÉS; Hogyan érték el ezt az eredményt? FELELET: Jónéhány hónappal ezelőtt bizony, még számos területen mutatkoztak hibák munkánkban. Elsősorban az, hogy a községi begyűjtési szervek a tervtárgyalásnál, de később sem végeztek megfelelő felvilágosító munkát. Ebből következett, hogy sok községben, mint például .Vencsellőn, Rakamazon, Üj- fehértón nem hívták fel a termelők figyelmét minden esetben arra, hogy mit mikor kell beadni. Hiányosan ismertették azt a nagyjelentőségű kedvezményt is, amely szerint a vágómarhát előnyösen hízott sertéssel is lehet teljesíteni. Ezen időszak alatt a begyűjtési megbízottak — akiknek a dolgozó parasztok között kell végezni munkájukat — hivatkozva a „rossz időjárásra“, nem látogatták rendszeresen a termelőket, így volt ez Nyírteleken, Üj- fehértón, Oroson. A begyűjtési apparátus csupán a sertésbegyűjtési terv teljesítését látta feladatának. Megfeledkeztünk arról, hogy ezidóben a tej- és tojásbeadási terv teljesítése is fontos. Ezekből a hibákból adódott, hogy első negyedévi tervünket — a jó globális eredmény mellett — ezekből a cikkekből nem teljesítettük. KÉRDÉS: Hogyan javul: a munka? FELELET: Idejében felismertük a hibákat. Sikerült például a szabadválasztású vágómarhák helyett a hízott sertésre irányítani a vállalásokat. Kértük a pártszervezetek népnevelőinek, a tanácsok tagjainak segítségét. Meg is kaptuk. Kisgyűléseken ismertettük a termelőkkel a csere előnyeit, s ez eredménnyel járt. Segített az is, hogy a begyűjtési apparátus az utóbbi időben gondoskodik a vállalást tett dolgozók eredményeinek értékeléséről. Megjavítottuk a járási h - yatal munkáját is. Az ellenőrzés ma már nem kapkodó és főleg nem „futó“ ellenőrzés. Munkatársaink — ha szükséges — több napot is töltenek a községekben. A legfontosabb községekbe a hivatal felelősöket jelölt ki. A hivatal állandó és legfontosabb feladatának tartja biztosítani, hogy minden községben naprakész legyen a nyilvántartás. Ebből azonnal kitűnik, kik az élenjárók és a hátralékosok. KÉRDÉS: Milyen segítséget kapnak a tanácsoktól? FELELET; Elsősorban a tanácstagi példamutatást kell megemlíteni. Timáron és Rakamazon a tanácstagok elsőnek teljesítik kötelezettségüket, versenyben vannak egymással és rendszeresen felkeresik választókörzetük termelőit. Végzett munkájukat a vb. is értékeli. Azt szeretnénk, s azon is dolgozunk, hogy minden községben hasonló legyen a helyzet. KÉRDÉS: Melyek a legközvetlenebb feladatok és hogyan oldják meg azokat? FELELET: Termelőszövetkezeteink az első negyedévben is példát mutattak. Tervbe vettük, hogy valamennyi tsz. vezetőségével megbeszéljük az esedékesség határidíjét, s annak teljesítési lehetőségét, így továbbra is biztosított lesz példamutatásuk. Fontos feladat a hátralékosokkal való foglalkozás. El kell érni, hogy teljesítsék rövid időn belül kötelezettségüket, Országos első helyre törekszik я begyűjtésben a nyíregyházi járás A notórius nemteljesi- tőkkel szemben pedig törvény szerint járunk el. Apparátusunk megszilárdítja a termelőkkel való kapcsolatot. E hónapban minden begyűjtési dolgozó négy tanácstagi választókörzetben tart tájékoztatót. Hogy még jobb legyen a munkánk, megköveteljük dolgozóinktól politikai és szakmai műveltségük állandó emelését. Többek között ezekkel az intézkedésekkel segítjük győzelemre célunkat: a felszabadulási verseny értékelésekor mi akarjuk elhódítani a párt és a Minisztertanács vándorzászlaját. Tanácsi híradó A napokban kint jártam a hatarban — írja Incze Józsefné Uszkáról. — Megkezdték a tavaszi munkákat. De ez a mostani munka egészen más, mint az eddigiek voltak. Dolgozó parasztjaink nagyopb gondot fordítanak a földekre, mert például sokkal több trágyát hordtak ki az idén, mint az legutóbbi években. Nem is csoda, hiszen a j<> vőévi kenyerünkről van szó. «Szombati Istvánná írja Tiszavasváriból: Nálunk is megkezdődött a tisztasági hét, de még nem mindenki tekinti szívügyének ezt a mozgalmat. Például a tanács nem fordít gondot a portalanításra. A Fő-utcán nem lehet kinyitni az iskola, a bölcsőde, vagy az óvoda ablakát, mert azonnal betolul a por. ami árt a gyermekek egészségének. £ НВДГЕК HATÁROZATOK mezőőri feladatok ellátásáról A Magyar Közlöny 1956. évi április 12.-i számában jelent meg a földművelésügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel és a MEDOSz elnökével egyetértésben kiadott 5,1956. (IV. 12.) FM számú rendelete, mellyel a Minisztertanács 2/1956. számú — a mezőőri feladatok ellátásáról szóló — rendeletének végrehajtását szabályozza. Az egyénileg gazdálkodók mező- és erdőgazdasági ingatlanainak őrzésére a községi tanács végrehajtó bizottsága mezőőröket alkalmaz. — Mezőőrnek az a magyar állampolgár alkalmazható, aki 20 éves elmúlt, politikailag megbízható, büntetőítélet hatálya alatt nem áll, erkölcsi tekintetben kifogós alá nem esik és é munkára egyébként is alkaimas. A mezőőri állásokat pályázat útján kell betölteni. Az olyan mezőőr pénzbeli béréhez, aki vadőri teendőket is ellát, a vadásztársaság köteles hozzájárulni. A hozzájárulás mértékét a községi végrehajtó bizottság állapítja meg. A ; meghirdetett mezőőri állásra beérkezett pályázatokat gazdagyűlésen kell ismertetni. A gazdagyűlés javaslata alapján a végrehajtó bizottság a tanácsnak előterjesztést tesz a mezőőrök pénzbeli és természetbeni járandóságára. A határozat alapján a végrehajtó bizottság elnöke a mezőőrrel szerződést köt. A mezőőrnek esküt kell tenni a községi vb. elölt. A mezőőrt jelvényes igazolvánnyal kell ellátni. A mezőőr mezei lopás, vagy károkozás esetében feljelentését a községi tanács vb. elnökéhez teszi meg, aki azt az illetékes szervhez terjeszti tovább. A mezőőr a tilosban talált állatokat köteles behajtani. A mezőőr az általa észlelt mezei kárt köteles megbecsülni és a becsértéket a községi agronómusokkal közölni. A rendelet a továbbiakban a mezőőr kötelességeit részleteiben tárgyalja, foglalkozik a munkaviszonyával és járandóságaival kapcsolatos kérdésekkel, végül hatálybalépte- tő rendelkezéseket tartalmaz.
