Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-11 / 86. szám

1956. április 11. szerda NÉPLAP Gondos gazda tanácsai „Ez a jelvény kötelez bennünket! 1 И Vegyszeres gyomirtással is segítsük elő a termés állsgok 3 százalékos növekedését Jól sikerült a tunyogmatolcsi exüstkalásaos tanfolyam második világháború és után szántóföld- nagyrésze elgyomoso- A műveletlenül ma­területekről a gyom­alatt jeink előtt, radt magvak millilárdjai terjed­tek szét és , igyekeztek az embertől visszahódítani a szántóföldet. A rengeteg gyom ellen már nem nyúj­tott elég védelmet a talaj­művelés, hanem vegyszerek bevezetése vált szükségessé. Ilyen vegyszereket egye­lőre még csak a kalászo­soknál alkalmazunk, ahol az egyszikű kalászos közül a kétszikű gyomokat kipusz­títja. Kormányzatunk idejé­ben felismerte a gyomirtó vegyszer alkalmazásának óriási előnyei! és most már harmadik éve fokozatosan növekedő területekre bizto­sított elegendő vegyszert. — Megyénkben 13.200 holdnyi, termelőszövetkezetek kezén lévő kalászos}; kell vegy­szeres gyomirtásban része­sítenünk. A gyomirtószer a Műtrágya Vállalatnál már rendelkezésre áll, a védeke­zést pedig a Növényvédő Állomás permetezőgépei el­végzik, ha a védekezés vég­rehajtásra a termelőszövet­kezet a Növényvédő Állo­mással szerződést köt. Sok termelőszövetkezet felismerte azt a lehetőséget, hogy a fej- és felültrágyá- zás, valamint a kalászo­sok tavaszi ápolása mellett a vegyszeres gyomirtás vég­rehajtásával tudja biztosí­tani a termésátlag 3 száza­lékos növekedését. Ezeknek a tsz-eknek a számítása nem fog csalni, hiszen a mólt évi eredmények is 2—3 q-ás holdanként! tcrmésnövekedésröl be­szélnek. A mátészalkai járás terme­lőszövetkezetei is ezek közé sorolhatók, hiszen a járási tanács főagronómusának felhívására már ezidáig 835 kát. holdra kötöttek gyom­irtási szerződést. Az ököritófülpösi Vörös Csillag 150, a nyírcsaholyi Vörös Csillag 135, a sza- moskéri Új Élet 80 holdján fog vegyszeres gyomirtást végrehajtani. Más járások­ban is előfordulnak jól pél­dáit. A tyukodi Előre 100, a tivadari Új Élet 111, a tiszadobi Táncsics 237 hol­don végezteti el a vegy­szeres gyomirtást a növény­védő állomással. Sok azonban a tennivaló, mert nagyon sok azon ter­melőszövetkezetek száma, amelyek idegenkednek a haladó tudomány eredmé­nyeitől. — Ennek kö­szönhető, hogy ezidáig még csak 3.000 holdra kötöttek a termelőszövetkezetek szer­ződést. Még van rá mód és lehe­tőség, hogy helyrehozzák a mulasztásokat. Alkalmaz­zák bátran a már évek óta bevált új módszert, mert ezáltal a terméshozam 3 százalékos növekedését is lényegesen túl is lehet tel­jesíteni. Hoványi Ferenc megyei növényvédelmi felügyelő. Aprilis 4. után is a felszabadulási verseny lendületével dolgozunk 1 Vállalatunk, — a Kelet- magyarországí Faipari Vál­lalat — dolgozói április 4. tiszteletére tett vállalásu­kat teljesítették, s ezután is a felszabadulási műszak lendületével dolgoznak. Az év elején vállaltuk, hogy ebben a negyedévben ■2 ezer forint termelésnöve­kedést érünk I el. Ezt a vál­lalásunkat 76 ezer forinttal túlteljesítettük. Újítások, ésszerűsítések alkalmazásá­val az egy órára eső ter­melési értéket a vállalt 36.54 forint helyett 40.50 fo­rintra teljesítettük. Vállal­tuk, hogy áramfogyasztási számlánkat 1955 hasonló ősz folyamán nézni, amikor a öröm Sza- gyü- sora Az volt badság Hajnala TSZ möcsöséből szállította a a gyönyörű i fővárosba, s részébe, sőt sokat kivittek belőle, mi­vel a termés legnagyobb része export-minősegü A szabolcsi alma ma külföldön is keresett. Községünkben sok a mölcsös. A Szabadság nala szakszerű gyümölcs­termesztésének jó eredmé­nyei serkentették nagyobb igyekezetre az egyéni gyü­mölcstermelőket is. Látják, hogy nem elég csak ter­melni, hanem az a lénye­ges, hogy milyen a termés. Ma már versengenek ők is abban, hogy mi­nél több kiviteli almát termeljenek. Ennek ér­dekében indították meg a múlt évben az ezüst­kalászos tanfolyam gyü­mölcstermesztés! tago­zatát. Az első évfolyam elvégzése után folytatták a második évet valamennyien. A fiatalok és öregek a kemény tél zordsága ellenére messziről is szorgalmasan jártak a tanfolyamra. vontatók vasútállomásra almát. Innen a az ország más . külföldre is volt, már gyü- Haj­sikeres az idén Ujj Tibor tanfolyamve­zető példája hatott rá­juk, aki maga Fehér­gyarmatról járt oda és gyakran késő éjszaka került haza. Most ért véget a tanfo­lyom. A záróvizsgán, mint lenőr, magam is jelen vol­tam. Nem ez volt az első ilyen ténykedésem, de ilyen sikeres tanfolyami záróvizs­gán még nem voltam je­len. Mindnyájunkat biza­kodással és örömmel töl­töttek el a magasbiztos, ér­telmes feleletek. Mind a 19 hallgató egyaránt számot adott jó felkészüléséről. Fodor János, az egyik öreg hallgató meghatot- tan mondott köszönetét kormányunknak. — Nem tudjuk eléggé megköszönni azt a sokat, amit tanultunk. De a tu­dás önmagában nem érték. Csak akkor válik értékessé, ha hazánk, községünk és a magunk hasznára fordítjuk. Ez a jelvény kötelez ben­nünket, hogy a megszerzett tudást adjuk át másoknak is. Ennek községünk több és jobb gyümölcstermesztési eredményeiben kell kifeje­ződnie. Simon Endre ált. isk. igazgató. Termelők figyelmébe! Felhívjuk a termelőket, hogy a veremből, prizmából kikerülő burgonyót a F üldművesszöveikezetek helyben, kedvező áron, minden mennyiségben és fajtában állandóan felvásárolnak. Felvásárolnak továbbá babot, mákot, diót, ■ almát és egyéb vegyes zöldségféléket is, szintén a legkedvezőbb felvásárlási áron. A Földművesszövetkezetnek átadott áruk ellenértéke bekerül a vásárlási visszatérítési könyvecskébe, ami után a termelők év vé­gén értékesítési visszatérítést kapnak. BARÁTOK KÖZÖTT Üzemgazdaságlant taaulmányoznak a kaihoz projiaganísiái hozisták figyelmét saját munkaterületük feladataira. Mindenki tudja tehát, hogy a XX. pártkongresz- szus határozataiból neki, személy szerint mit kell végrehajtani. orról, hogy sxiikség van ax élethex koséi álló városi ismer etter jesstésre ffizonyára sokak számára emlékezetesek marad * tak azok a szavak, amelyek a Befejezetlen el * beszélés című szovjet filmben hangzottak el egy fiatal és lelkes irodalomtanár szájából. A tanár arról be * szélt, hogy az irodalom nagyszerű feladata és hivatása az emberek humanista, szocialista szellemben való nevelése. Az irodalom tehát, amikor művelté teszi az embert, egyben nemes anyaggá ötvözi jellemét is. S önkéntelenül kel életre bennünk a gondolat: mindez nemcsak az irodalom feladata, hanem feladata egész népművelésünknek, ismeretterjesztő munkánknak. Sokszor panaszkodunk: egy-egy üzemben nem elég lelkes, életteli a munkaverseny, piszkosak az utcák, nincsenek virágágyak a házak előtt, rossz a közízlés — és így tovább. Am még mindig keveset leszünk azért, hogy az emberek műveltebbek, öntudatosabbak, tisz­tább jelleműek legyenek, még mindig gyenge lábon áll városunkban az ismeretterjesztés, népművelés ügye. Sok-sok akadállyal kell megküzdeni s nem egyszer fe * lelős helyen dolgozó elvtársak is gátolják a munkát. Hosszú-hosszú vitát kellett folytatni például a dohány-, fermentáló egyes vezetőivel, amikor arról volt szó: he * lyes-e sorozatosan nem sokat mondó operettekre le * kötni az üzem kulturális tevékenységet, vagy haszno­sabb-e közízlést alakító, szocialista öntudatot emelő népművelési tevékenységet folytatni. Egyesek arra hi * vatkoztak: a közvélemény csak a könnyűt akarja. Ez utóbbi megállapítás látszólagos igazság. Az az ember, aki születésétől kezdve sötétségben élt, nem kívánja a napfényt, mert nem ismeri. De vajon ha belekóstolnak az emberek az igazi művészet, tudomány tiszta forrásábS, nem kivánnak-e új és új kortyokat? Elsőrendű kötelességünk, hogy vá­rosunk dolgozóival megismertessük az emberi kultúra kincseit. Nem könnyű ez, hiszen nincs egyetemünk, nincs még színházunk. De nem megvalósíthatatlan. Eddig is történtek kezdeményező lépések. Műszaki, mezőgazdasági szakelőadások, képzőművészeti, irodal­mi, zeneművészeti előadások hangzanak el, olykor * olykor nagyobb kulturális rendezvényekre is sor kerül. De meg kell vizsgálnunk: vajon van-e elég kapcsolatuk az élettel ez előadásoknak? Vajon látogatják-e a dől * gőzök tömegei? Nem igen. Az előadások nagyrésze az értelmiségi klubban hangzik el s azok vesznek részt rajtuk — nem nagy számban — akiknek lényegépen nincs már rá nagy szükségük. Kicsit bürokratikus, for­mális a mi városi ismeretterjesztő munkánk! Vajon nem lenne-e helyesebb, ha az előadók kimennének a munkások, termelőszövetkezeti parasztok, tanyai em­berek, hivatali alkalmazottak közé és ott mondanának lelkes és tanító szavakat?! Ugyanezt megtehetnék az írók, képzőművészek, zeneművészek, tudományos, mű­szaki szakemberek is. Vajon milyen sikere lenne pél-4 dául egy hangversenynek, vagy kiállításnak a dohány * fermentálóban, vagy a Dózsa Termelőszövetkezetben?! Természetesen ez nem minden. Az előadások té * máját is úgy kell megválogatni, hogy az közel álljon hozzánk, nyíregyháziakhoz — hozzánk szóljon, nyiregy * háziakhoz. Szeretnénk például előadásokat hallani vá­rosunk múltjáról, jelenéről, de még inkább jövőjéről! Persze, az előadókat is meg kell válogatni. Nem ima * malmot forgató lámákra van szükség az üzemekben, hanem lelkesen és okosan beszélő propagandistákra —• a kultúra propagandistáira. Jó lenne, ha ennek a feladatnak a megoldásán el * gondolkodna a városi népfront-bizottság is, amelynek tevékenységéről az utóbbi időben keveset hallani. s. I * Rövid időt töltöttünk Kár- pát-Ukrajnában, az első nagyszerű élmények való­sággal elborítottak bennün­ket s nem igen jutott arra idő, hogy melyebben tanul­mányozzuk akár a gazdasá­gi, akár a pártmunkát. En­nek ellenére mégis hasznos dolgok ragadták meg a fi­gyelmünket. Az Iszkra kolhozban nem­csak arra figyeltünk fel hogy okosan, olcsón és ered­ményesen gazdálkodnak a kolhoztagok, hanem arra is. hogy a szocialista munka­vei seny további fellendí­tése, a XX. pártlrongresz- szus határozatainak végre­hajtása érdekében széles­körű agitációs és propagan­da tevékenység folyik. viszonyítva 1960-ban a ba­romfiállományt kétszere­sére növeljük a kolhozban?' — „1956-ig Ukrajna kolho­zaiban a tejhozamot tehenen­ként 1900—2400 kilogram­mig kell fokozni!“ A klub­ban ezenkívül grafikonok szemléltették a kolhoz elért eredményeit s az elére dö célkitűzéseket. Mindez nagy­Az állattenyésztési far­mon az egyik tehénistálló falán, a főbejárat feletti díszes tábla hirdette: „Do-\ bős Borbála fejőnő 1956-ban i minden tehéntől 2000 liter! tejhozamért küzd!'“ S benn az istállóban minden fejő­nőnek díszes bekeretezett lapja volt kifüggesztve ha­sonló, személyre szóló szo­cialista kötelezettséggel. ízléses, szemléltető agitációs eszközök szerűen ráirányította a kol­Kiváló lejíBök, zöRtechnikusok az agithllektiválban Érthető, hőgy mindenek­előtt a szemléltető a-’itéció eszközei tűntek szemünkbe. Amint leszálltunk autóbu­szunkról a j kolhoz klubja előtt, az épület homlokán díszes nagy táblát vettünk észre: „Kolhozisták! Kolhozista- nők! Csökksülsétek minden mázsa mezőgazdasági ter­mék munka * és pénzráfor­dilását, növeljétek a mun­kateljesítményt!“ — azaz a legfontosabb feladatra hívta fel a kolhozparasztok fi­gyelmét. S benn a klubban már részletfeladatokra moz­gósító jelszavakat láthat­tunk ízléses vörös táblán, aranyozott betűkkel: „Kom- szomolok! Ifjak és lányok! Mindnyájan fel a kukorica\ . termelésére!" — ,,1951-hez A legnagyobb hatása ter-, életükkel, kolhozukkal, mészetesen a szóbeli agitúw Mint a Kárpáti Igaz Szó ciónak van. A kolhozokban című kárpátukrajnai újság körök alakultak a XX. párt­kongresszus tanulmányozá­sara s ezekben a körökben élénk eszmecsere folyik: a részvevők saját termelési módszereiket, javaslataikat vitatják meg — azaz rögtön kiipcsolátba hozzák a kong-' resszus útmutatásait is beszámol róla: a part­szervezetek megszilárdítot­ták az agitkollektívákat. A legjobb kolhoztagokat és mezőgazd ? sági szakembere­ket vonták be az agitációs munkába. A Győzelem Kolhozban farmon saját! az állattenyésztési az agitátorok csoportja öt emberből áll: két kiváló fe­jőnőből, egy zootechnikus- ból és két tanítóból. Vala­mennyiük különböző módon végzi a felvilágosító mun­kát: a fejőnők saját tapasz­talataikat ismertetik, rámu­tatnak más fejőnők hibáira s mindenkit arra késztet­nek, hogy a legjobb mód­szereket alkalmazva, nap- ról-napra emeljék a tejho­zamot. A zootechnikus rendszeresen tart kiselőadá­sokat a jószág termelé­kenysége fokozásának mód­szereiről és a farm tapasz­talataiból vett konkrét pél­dákkal mutat rá arra: mit kell tenni a tejhozam növe­lése érdekében. Általában a pártszerveze­tek egész tevékenységét át­hatja az a kongresszusi út­mutatás, hogy az ideológiai munkát közelebb kell hoz­ni az élethez, a kommuniz­mus építésének feladatai­hoz. Ennek érdekében a kolhozokban szemináriumok alakultak a mezőgazdasági üzemgazdaságtan tanulmá- ; nyozására. A szemináriu­mokon részt vesznek: a kolhozelnök, a pártszerve­zet titkára, a brigádveze- tók, csoportvezetők, juhá­szok, fejőnők, építők. A szemináriumok propagan­distái számára a területi pártbizottság húsznapos tanfolyamot szervezett, amelyen többek között a következő előadások hang­zottak el: „A mezőgazdasági tervezés“ — „A munkatér * melékenység fokozásának útjai a mezőgazdaságban“ „Az önköltségcsökkentés le­hetőségei a kolhozban“ és így tovább. A propagandis­ták előtt nem csak tudomá­nyos szakemberek, hanem kiváló agronómusok. a szo­cialista munka hősei is tar­tottak előadásokat. Ugyan­akkor a propagandisták a tanfolyam ideje alatt sok. mezőgazdasági ismeretter-j jesztő filmet tekintettek; meg. Mint láthatjuk: a kárpát-’ ukrajnai pártszervezetek! valóban megértették a kongresszus útmutatását — j gyakorlatias, hasznos párt-j munkát végeznek. SOLTÉSZ ISTVAN. időszakához viszonyítva 2.200 forinttal csökkentjük, s 10.173 forint megtakarí­tást értünk el. A múlt év­ben havonként 813 mázsa fahulladék keletkezett. Ezt a számot ebben a negyed­évben az anyag jobb ki­használásával és közszük­ségleti cikkek gyártásával 568 mázsára csökkentettük, s hulladékanyagokból 9 ezer forint értékű közszükség­leti cikket gyártottunk. Jó munkánk eredményeként nyolcadszor lett élüzem a Keletmagyarországi Faipari Vállalat. Oláh László igazgató. I

Next

/
Thumbnails
Contents