Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-06 / 82. szám

NÉPLAP 195G. április 6, péntek P Л R T É P í T É S A tagjelöltek neveléséről Alkalmazzuk a kukoricatennesztés lejlett módszereit! Pártunk állandóan gon­doskodik arról, hogy fel- írissítse sorait, növelje ere­jét, javítsa összetételét, emelje a „párttag” cím je­lentőségét. Az elmúlt idő­ben pártunk fejlődésének egyik legjellegzetesebb vo­nása, hogy taglétszáma gyorsan növekedett. Me­gyénk területén 1955-ben az előző évekhez viszonyítva megnőtt a pártba belépők száma. Ez a növekedés pár­Aem kielégítő a tagjelöltekkel való foglalkozás Ez az aránytalanság azért mutatkozik, mert egyes pártszervezeteink nem ki­elégítően foglalkoznak a párttagok, tagjelöltek neve­lésével. A hiba már ott kez­dődik, hogy a tagjelöltek­kel a felvétel után alig vagy egyáltalán nem törődnek a pártszervezetek vezetői és az idős, tapasztalt kommu­nisták. Pedig pártunk szer­vezeti szabályzata is ki­mondja: „a pártszervezetek­nek segíteni kell a tagje­lölteket, hogy felkészülje­nek a pártba való felvé­telre. A tagjelöltségi időtől számított 6 hónap eltelté­vel a tagjelölt felvételéről az alapszervezet vezetőségé­nek előterjesztésére a tag­gyűlés határozhat. A tag­jelöltségi idő kezdetétől szá­mított egy év elteltével a pártszervezet köteles dön­teni a tagjelölt tagfelvételi kérelméről.” A pártbizottságaink és pártszervezeteink egyrésze azonban nem tartja be a szervezeti szabályzatnak e pontját. Az a tapasztalat, hogy még mindig sok a 6 hónapnál és az 1 évnél hosszabb idejű tagjelöltek száma. Megyénkben az 1 évet meghaladó tagjelöltek szá­ma 543, vagyis a tagjelöltek 25 százaléka már több mint egy éve van tagjelölt állo­mányban Legtöbb az ilyen elvtárs a kisvárdai járás­ban, ahol 155, továbbá a nyíregyházi járásban, ahol viszont 118 az 1 éven fe­lüli tagjelöltek száma." Et­től sokkal durvább hibák is vannak. Murvai György új­fehértói pedagógus már 7 éve tagjelölt. A vásárosna- ményi járásban Tarpán, La- • katos György 6 éve tagje­lölt. Ezek a példák mutat­ják, hogy egyes járási bi­zottságok munkája e tekin­tetben sok kívánnivalót hagy maga után. Mi az oka, hogy sok az 1 évet meghaladó tagjelöltség A pártszervezetek jelen­tős részében még nincs rendszeres pártélet. A párt­szervezetek elhanyagolják a tagjelöltekkel való foglal­kozást. Sok helyen nem vonják be őket pártokta­tásba. Nem bízzák meg őket pártmunkával. Nem tartják számon, hogy tagjelöltjei­ket jó munkájuk alapján kell előkészíteni a tagfelvé­telre. Arra várnak, hogy a tagjelöltek maguktól kérjék ta<»«á való felvételüket. Nem úgy tekintik ezt a ... ■" Párthír Előadás az SZKP XX. kongresszusa anyagából Ma este 6 órakor a Párt-] az SZKP XX. kongresz- oktatás Házában Raffai | szusa anyagából nyilvános elvtárs, a Központi Előadói pártnap keretében. Iroda tagja tart előadást I Két tsz összefog Lúgoson Az egyik termelőszövet­kezet Rákosi névén vonult be a község történeréte, A másikat az alkotmány szü­letésekor nevezték el Alkot­mány Termelőszövetkezet­nek. A falusi krónikások már korábban feljegyezték a két termelőszövetkezetről, hogy szép jövő áll előttük. Beszéljenek azonban in­kább az érdekeltek, a szö­vetkezet tagjai, akik benne élnek, s azon fáradoznak, hogy holnap több kenyér jusson az asztalra, mint tegnap, s még több holnap­után. — Nem vagyunk mi ma­gunkban — kezdi a magya­rázatát Maxim elvtárs, a Rá­kosi Termelőszövetkezet tagja. — Ha segítség kel­lett, még sohasem húzódoz­tak az Alkotmány-beliek. Ott volt az ősz. vetőmagot adtak kölcsön, kevés volt a gépünk, azt is adtak ta­vasszal . ■. Még tovább is mondaná a sokfajta, szinte mindenna­pos segítséget, de a beszél­getést a szobába belépő Orosz Irén szakítja félbe. Orosz Irénről feltétlenül tudni kell, hogy mire az or­gona kivirágzik — vagy tunk . politikájának nagy I sikere, amely kifejezi a párt tömegbefolyásának nö. vekedését, a dolgozók ra­gaszkodását. A létszám emelkedésének azonban vannak árnyoldalai is. Bi­zonyos aránytalanság jött létre a párt sorainak szám­beli növekedése és a párt­tagok, tagjelöltek politikai képzettségének színvonala között. munkát, mint a szervezeti szabátyaatoól aaódo anaiiao p.ártfeladatot. Hiányos a tagjelöltekkel való egyéni foglalkozás is. Nagyon птка eset az oiyan, aogy egy-egy pártszervezet vezetőségi ülésen megvizs­gálja a tagjelöltek fejlődé­sét. A járási pártbizottsá­gok is csak elvétve ellen­őrzik, hogy milyen az alap, szervezetekben a tagjelölte«, nevelése. A járási és közsé. gi pártbizottságok többsége az első negyedévi tervük­ben nem tűzték ki felada­tul, hogy akár csak egy­szer is megvizsgálják a tag­jelöltek felvételét, nevelé­sét, fejlődését. A tagjelölt­ségi idő azért szükséges, hogy ezalatt megismerked­jen a tagjelölt a párt cél­jaival, politikájával, szer­kezeti szabályzatával. A pártszervezeteknek viszont meg kell ismerniük a tag­jelöltek jó és rossz tulaj­donságait, ellenőrizni kell, hogy hü-e a párthoz, öntu­datosan, fegyelmezetten helyt áll-e a munkában, alkalmas-e arra, hogy a párt tagja Jegyen. A pártszervezeteknek ész­re kell venni, hogy milyen gyengeségei és hibái van­nak a tagjelölteknek, és figyelmeztetni kell őket időben mindezekre. Segí­teni a hibák leküzdésében. Ezért a pártszervezeteknek meg kell szervezni a tagje­löltek oktatását, nevelni kell őket a pártmegbizatá- sokon keresztül. Ezen a té­ren még sok a hiba. A geszterédi alapszervezetnél 13 tagjelöltnek nincs párt- megbizatása. A tagjelöltek nevelése az egész pártszer­vezet feladata. Emellett azonban helyes, ha a párt­szervezet vezetősége külön is megbíz egy-egy tapasz­talt. tekintélyes elvtársat azzal, hogy foglalkozzanak a tagjelöltekkel, neveljék azokat a párt szellemében. Az ajánlóknak is feladata, hogy az általuk javasolt agjelöltnek segítsenek a tanulásban, a pártmegbiza- tások végrehajtásában. El- lenőrizniök kell munkájú­jukat. Megyénk legtöbb pártszervezete azonban nem segíti eléggé a tagjelölteket abban, hogy felkészüljenek a pártba való felételre. Ez az oka annak, hogy a tag­jelöltségi idő gyakran üres formasággá válik és a tag­jelöltek nagyrészénél 6 hó­napnál hosszabb időre ter­jed a taggá való felvétel. Milyen nevelésre van szüksége a tagjelölteknek? még előbb — az Alkotmány Termelőszövetkezet kertjé­ben végzi a tavaszi munkát. ; Még amikor ez a beszélge- tés volt, a Rákosi Termelő­szövetkezetben dolgozott. Az imént belépett a láto­gató és abbamaradt a bizal­mas beszélgetés. De annyit mégis világosan megért­hettünk: összefogott a két nyírlugosi termelőszövetke­zet, az összefogást, a baráti segítségadást, azzal tetőz­ték, hogy átengedték az Al­kotmány Termelőszövetke­zetbe Orosz Irént, a Rákosi Termelőszövetkezet DISZ- titkárát. Éppen búcsúzni jött Irén a régi tagoktól, barátoktól. De megjelenése és beszéde elárulja, hogy nem úgy bú­csúzik, mint amikor messzi útra' készül az ember. így intézi el a búcsúzást: — Minden nap megláto­gatlak majd benneteket. Ez­után is érdekel, hogyan gazdálkodtok, — majd sok­kal vidámabban hozzáteszi: — Aztán iparkodjatok a tavaszi vetéssel, mert nem felelek érte, ha lehagyunk benneteket. F. G.| Hogy a tagjelöltek alkal­massá váljanak a párttag­ságra, a legfontosabb az, hogy megismerjék és ma­gukévá tegyék a párt szer­vezeti szabályzatát. Helyes, ha a pártszervezetek a tag­jelölteknek előadásokat tar­tanak a szervezeti szabály­zatról és megbeszélik ve- .ük azok helyes alkalmazá­sát. Vonják be őket párt­szervezeteink a párlokta- ;ásba. Főleg most, amikor az SZKP XX. kongresszusa anyagát tanulmányozzák pártszervezeteink. Bátran bízzák meg a tagjelölteket pártfeladatokkal, annak megfelelően, hogy hol és milyen munkakörben dol­goznak. Vegyék figyelembe képességeiket. így ismerik meg már a tagjelöltségi ideje alatt közelebbről a pártba belépőket. Gönczi Balázs, a párt megyei bizottsága PTO instruktora. Mezőgazdaságunkban a kukorica terméshozamának lkunkkal csináljunk kisgöd. fokozása egyik legfontosabb feladatunk. A több zsír, hús és tej termeléséhez a takarmányok közül ennek van . legnagyobb szerepe. Ezért a kukorica termésének fokozása és termelési költségeinek csökkentése köz­ponti problémánk, E kettős cél eléréséhez szeretnénk hozzájárulni e rovatunkban közlendő írásokkal, ame­lyekben megyénk kiváló g akorlattal rendelkező szak­emberei ismertetik a kuko icatermesztés szereit. fejlett mód­I. A négyzetes kukoricavelés egyszerűbb módszere Irta: Barek László fjagronómus, Nagykálló A kukorica terméshoza­mának fokozása szempont­jából ma már megyénkben is nélkülözhetetlen eszköz a négyzetes vetés. Először azért, mert így géppel, vagy lókapával kereszben-hosszá- ban gyakran kapálhatunk. A gépi, sőt a fogat munka is olcsóbb, mint a kézi­munka, amelynek nagyobb részét megtakaríthatjuk a Az egyszerű módszer jelentősége A Iplyó évben gépállomá­sainkon jelentékenyen fo­kozódik a drótvezérlésű négyzetbevető gépek száma. Összesen 70 ilyen gép fog rendelkezésre állni gépállo­másainkon a vetés időpont­jára. Állami gazdaságaink­ban is nagy százalékban vetnek négyzetesen kukori­cát és napraforgót ilyen rendszerű géppel. Azonban kívánatos ezen túlmenően is kihasználni lehetőségein­ket a gazdaságosság hatá­rain belül. Arra gondolok, aogy van több kisebb, vagy szabálytalan alakú, esetleg homokdombos tábla szo­cialista szektoraink gazda­ságában. Ezeken egyszerű módszerrel jó négyzetbeve­tést lehet eszközölni. Az alkalmazás költsége ugyan valamicskével nagyobb, n.int a gépi négyzetesveté­sé, de kisebb, mint a hosz- szába-k-eresztbe vonalazott kézi négyzetes vetés eseté­ben. A szerkezet elkészítése igen egyszerű: készítsünk 2 darab sorozófát. Ezeken he­lyezzünk el 5. darab ■ — egymástól 70 cm. távolság­ban — 25 cm-re kiálló fo­gat. Ezután sodorjunk ösz- sze két szál 30 méteres dróthuzalt faeszterga, vagy szalagfűrész, esetleg trak­tor lendítőkerekének for­gása segítségével. Ezt ösz- szesen 4 példányban ké­szítsük el. Most a két soro- zófát egymástól 23.10 méter ; távolságban szúrjuk le a földbe — egymással párhu- 1 zamosan. Az összesodort dróthuzalokat olymódon | erősítsük a sorozófa szem­benálló fogainak tövére, hegy mind a négy sodrott huzal egyforma feszes le­gyen és a sorozófák azután is párhuzamosak maradja­nak. Ezután mind a négy sodrott huzalon" az egyik sorozófa tövétől kiindulva pontosan 70 cm. távolsá­gokban színes rongyot, vagy oádog szalagocskát húzzunk a 2—2 összesodrott huzal «őzé és kössük csomóba a rongyot, vagy hajlítsuk gomolyba a pléhszalagot. ilyen módon ezek a cso- Lnók, vagy gemolyok hqsz- szában-keresztben jelzik a 10 cm .távolságot, vagyis a fészkek helyét. Az ötödik fogra nem kell dróthuzalt kötni. Ezt nyomjelzőnek használjuk. Ez a szerkezet [pontos négyzetbevetést tesz kézi munkát igénylő fel­adatok elvégzésére. Másod­szor azért,’ mert a gyako­ribb kapáláísal tökéletesebb lesz a gyomirtás és . több nedvességet tudunk a talaj­ban tartalékolni a növény­nek. Mindezek, valamint a tenyészterület kedvezőbb elosztása révén a fény, le­vegő, tápanyag kihasználása jobb és fokozódik a termés. I lehetővé. Használaton kívül a huzalokat feltekerjük a j sorozófára. A vetés Ha vetni akarunk, ezt a tekercset kivisszük a beve­tendő területre. A tábla leg­hosszabb szélén kihúzunk egy 150—200 méter hosszú drótot s ezt több helyen Kampóval lerögzítjük a földhöz. Erre merőleges irányt jelölünk ki a négy­zetbevető gépnél szokásos módon, s ebben az irány­ban kifeszítjük a másik 150—200 méter hosszú drót­huzalt — a tábla szélessé­gének megfelelően. Most te. Kérjük le a sorozófáról az összesodrott és a 70 cm. tá­volságokban megjelölt hu­zalokat és kifeszítve helyez­zük el a tábla szélén kife­szített dróthuzallal párhu­zamosan. — A sorozó­fát pedig a merőlegesen ki­húzott drót mellett mind az ]j fogával egyszerre szúrjuk a földbe. Ezután kezdődhet a vetés ! munkája. Itt ültető puskát, I vagy 4 hegyű szúrófát, esetleg sarkunkat használ­hatjuk. Ültető puskával leg­helyesebb vetni e három eset közül. Ez kis műhely­ben is könnyen előállítható. Az ültető puskát megtölt­jük maggal és két dolgozó egyik sorozófától, kettő a másiktól szembeindulva, a dróthuzalnak mindig ugyan­azon oldalán a jelző csomó mellé szúrjon. Ültető puska I hiányában homokon a sar­pár ültető egyszerre éri el a sorozol. így egyszerre meg­foghatják azt és a földből kihúzva, arrább helyezhetik. Ezt úgy végezzék, hogy a szélső dróthuzalos fogat a drótnélküli fog helyére j szúrják le, amelyet nyom­jelzőnek hagytunk ürc :en. A felszabadult 4 fog helyét is vessük be. A felszabadult nyomjelző lyukak helyet célszerű pál- zikákkal' megjelölni, hogy visszafelé támpontul szol­gálhassanak. így a vetés pontosan csatlakozik a fo­gásoknál. Egy-egy ilyen szerkezettel 4 ember dolgo­zik s a napi teljesítmény 3 aold körüli. Annyi szerke­zetre van tehát szükség, hogy a vetés 5—6 nap alatt befejezést nyerjen. Például 55—60 holdas tábla 3 szer­kezet és 12 ember segítsé­gével 6 nap alatt elvégez­hető. ' Ez a módszer, — amint az elmondottakból kiderül, — zlég sok kézimunkaerőt kí­ván, de előnye az, hogy fe­leslegessé teszi a külön Vo- nalazást, mégis pontosan négyzetes lesz a vetés. A rövényápolás géppel, vagy fogattal hosszában-kereszt- ben elvégezhető rajta. Következő cikkünkben Sógor« elvtárs, a Nyírteleki Gépállomás szakembere szá­mol be a drótvezérlésű négyzetbevető géppel kap­csolatban szerzett tavalyi tapasztalatairól. A szabadság ünnepe Tiszavasváriban 1956 április 4. Tiszavas­váriban hagyománnyá vált az ünnep előtt esti fáklyás felvonulás és az ünnep­reggeli zenés ébresztő. A párt, a tanács, üzemek, Iskolák, tsz-ek, tömegszer­vezetek képviselői • délelőtt 10 órakor elhelyezik koszo­rúikat a szovjet hősök em­lékművénél. ☆ Az általános , iskolában ünnepi beszédet Gál József, az iskola igazgatója mon­dott és ekkor adta át a tanulási, tisztasági és mu­lasztási versenyben élen­járó osztályoknak a ver­senyzászlókat és a járási tanulmányi verseny győz­teseinek pedig a könyvju­talmat. * Este 7 órára a kultúrház megtelt közönséggel. Az ünnepi ülés előadója Kiss László elvtárs, a köz­röt s abba helyezzük el a 3—4 szem tengerit. Kötöt- tebb talajon ez nem végez­hető. Ezért 4 hegyű szúró­fát célszerű használni, ha nincs ültető puskánk. Ez nem egyéb, mint egy fo­gantyúval ellátott vastag bot, melynek alsó végét kereszt irányban és rézsuto- san befűrészeljük. Ilyen módon a négy sarkon négy­hegy marad. Ennek az az előnye, hogy a kézzel be­dobott 3—4 szem mag nem egy rakáson helyezkedik el, hanem az ültetőbot által ké­szített 4 gödröcskébe ará­nyosan szóródik szét. Ter­mészetesen mind a három esetben temessük be lá­bunkkal a kiszórt magva­kat. A szembe haladó két ségi párt-végrehajtóbizotl- ság titkára volt. A beszéd után jutalmazás követke­zett. Az ünnepség vidám kultúrműsorral ért véget. * Nem lenne teljes az áp­rilis 4.-i beszámoló Tisza- vasváriból, ha nem szól­nánk azokról, akik munká­val ünnepelték ezt a napot. Valamennyi tsz-ben dolgoz­tak április 4.-én, hiszen sürget az idő, sietni kell a vetéssel. A Munka TSZ-ben I például 9 lófogattal 40 hold bersót vetettek el. Teljes ütemben folyt a munka az állami gazdaság­ban is. Itt 50 hold földet vetettek be borsóval, sóská­val és zabosbükkönnyel. 185 holdon végezték el a simitózást; hengerezést és tárcsázást, öt holdat ültet­te be hagymával és 700 ter- mőfaegységet permeteztek meg április 4.-én.

Next

/
Thumbnails
Contents