Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-29 / 102. szám
Több levelezőnk kérdezi Az én spoitom a levelezési sakk leveleben, hogy miről írjon. Erre ez. a válaszunk: írjanak szabadon! Olyan dolgokról, amelyek érdeklik az újságot, az újság olvasóit, de olyan dolgokról is, amelyekről talán úgy gondolják, hogy nem érdekesek a szerkesztőségnek. Levelük szóljon a párt és kormányhatározatok megvalósításáért folyó harc eredményeiről, vagy fogyatékosságáról — egyformán értékes a szerkesztőségnek. Mutatkozzon meg írásukban a do' gozó tömegek hangulata. írják meg bátran azt is. hogy a dolgozó tömegek mivel nem értenek egyet. Vessék fel bátran javaslataikat. melyek a hibák kija vitását, előrehaladásunkat szolgálják. A közérdekű közlemények mellett egyéni mondanivalójukat, problémájukat is fcáir.'.n , írják meg. Mégis milyen levr’et vár a szerkesztőség a következő hetekben? -- kérd zik azok a levelezők, tudósítók, akik rendszeres: n írnak a lapnak. Sokkal több olyan levelet szeretnénk közölni a következő időben, melyek a dolgozók véleményét tartalmazzák a jelenlegi nemzetközi helyzetről. Pártunk Központi Vezetősége az ország nyilvánossága elé tárta népgazdaságunk II. ötéves tervének iiá'ycl- yeit. Várjuk, hogy a dolgozók megírják ezzel kapcsolatos véleményüké * : kiki a maga munkát: rület.’n hogyan akar hozzájárulni a terv sikeres megvalósításához, esetleg milyen módosítást javasol a tervhez. Több levelet szeretnénk közölni üzemeink termelési harcáról, a munkaversenyről, a technika fejlesztéséről, takarékossági és minőségjavítási mozgalmakról. A mezőgazdaságban a tavaszi munkák gondos végzése, a terméshozam növelése érdekében tett intézkedések leíiá a bizonyára érdekelni fogja az olvasókat. írjanak pártszervezeteink életéről, kulturális eseményekről, községeink. járásaink életéről. Az élet, a munka nagyon sok érdekeset, említésre méltót hoz magával nap nap után. Van miről írni, s mi minden levélnek örülünk! Várom a választ Örülök, mikor levelemet olvasom az újságból. Egy idő óta azonban nem küldtem leveleimet a szerkesztőségnek. Ez azért volt, morf égymás után két levelemre sem kaptam választ, Az a kérésem, bogy a Nénlan sokkal pontosabban és kielégítőbben válaszoljon. Darvas Lászlóné országgyűlési pótképviselő, levelező. VÁLASZ: A szerkesztőség komoly figyelmeztetésnek veszi a bírálatot és a továbbiakban javítani fog a fogyatékosságon. 16 éves koromban tanultam meg sakkozni édesapámtól, aki még ma is versenyez, pedig már 73 éves. Érettségi után Biharban dolgoztam, s játszótárs hiányában rátértem a levelezési sakkra. Első ellenfelem a csehszlovák Polák Lajos volt, — aki ma is jóbarátom — benevezett egy nemzetközi versenyre. Ügy meglepődtem, hogy ijedtemben megnyertem a versenyt. Aztán sok versenyben vettem még részt. —A háború előtt az európai bajnokságon legyőztem az előző európai bajnokot. A felszabadulás előtti 12 éo alatt két versenyen vehettem részt, most három év alatt 18 versenyen mérkőztem és megszereztem a mesterjelölti minősítést. 18 levelezési versenyen vettem részt, ezeken általában mindig első voltam. A két országos bajnokságon egyszer harmadik, egyszer második voltam. Megszereztem a jogot a középdöntőben való részvételre, és kiérdemeltem, hogy olimpiai és országos válogatott vagyok^ Ami pedig a Néplapot illeti, életre akarok hívni benne egy sakkrovatot is, hiszen megyénk sakk élete az utóbbi időben olyan mértékben fejlődött — országos viszonylatban a második —' hogy erre feltétlenül szükség vun. Brilla-Bánfalvi Sándor sporttudósiló. Megváltozik-e P. Tóth Imre ifjúmunkás ? A kisvárdai Vulkán Vasöntöde igazgatói irodájában egy hete fontos megbeszélést tartottak a vállalat vezetői. Ott volt a DISZ-tit- kár és a pártvezetőség is. A megbeszélés P. Tóth Imre ifjúmunkás, formázó több esetben történő igazolatlan hiányzása miatt volt. P. Tóth Imre lánycsképű, megnyerő külsejű fiatal DISZ-tag. Becsületes mun. káscsa’ádból származik. — Negyven tanulótársa között mindig a legjobbak közé tartozott, ö volt, aki először kérte, hogy önállóan dolgozhasson. Amióta letette a segédvizsgát, meg-, változott. Kilenc napon keresztül úgy jött el reggelente otthonról, mintha a gyárba jönne dolgozni, holott a barátokkal az utcán és titkos helyeken csavargással töltötte idejét. —< Édesanyja, aki büszke kereső fiára, nagy gondossággal készítette el minden Büsikeséa fevelezönek, iKdósíténak lenni 1 l óleső érzés az, hogy •r egyszerű dolgozó írhat az újságba. Szép hivatás levelezőnek, tudósítónak lenni, megírni az eredményeket és hibákat, a dolgozók véleményét. Jóleső öröm, amikor a kisvárdai dolgozók eljönnek hozzám, elmondják problémájukat, hogy mint tudósító írjam meg a Néplapnak. Öröm, mikor azért jönnek, hogy eredményüket adjam hírül az újságon keresztül a meA levelezőt, tudósítót mindenki figyeli: vajon hogyan él, hogyan dolgozik, hogyan mutat jó példát. Én eszerint igyekszem élni. Közel nyolc éve írok a Néplapnak, s büszkén gondolok rá, hogy mennyi sok levelet írtam. Egy alkalommal a Kisvárdai Vágóhídról írtam bíráló cikket. A cikk után megszűntek a rendellenességek. Nyolc év alatt sok dolgozó ember kezébe adtam is sokan leveleznek a Néplappal. Cikkeiket kettős örömmel olvasom: azzal az örömmel, mely az eredmény olvasása közben ér, s a másikkal, hogy én tanítottam erre. Gábor nevű kisfiam és Kati nevű kislányom is szorgalmas levelezője a Néplapnak. Több könyvjutalmat kaptam már a szerkesztőségtől, de úgy érzem, hogy mindennél több a dolgozók felém irányuló szeretete, megbecsülése. Hován József gyének. a ceruzát, akik közül ma kisvárdai tudósító. reggel a fiú ennivalóját, s számított néhány száz forintra a fiú keresetéből —< ezen a megbeszélésen panaszkodott. A fiú szégyelte Tossz viselkedését. A vezetőség annak tudatában, hogy szakítani fog utóbbi életmódjával — úgy határozott, hogy egy hónapi próbaidőre visszatartják a vállalatnál. Rubóczky Józsi bácsi, aki a szakmára tanította, kérte, hogy őhozzá osszák be munkára a fiút, s bízik benne, hogy P. Tóth Imre ifjúmunkás megváltozik, újra élenjáró lesz a termelésben és a munkafegyelemben. Sipos Gyula üzemi tudósító. Több mint 500 Néplap levelező Az újság egyik fontos feladata, hogy minél közelebb kerüljön a dolgozó tömegekhez. Ezt a feladatot csak úgy tudja betölteni, ha nemcsak a hivatásos újságírók írják a lapot, nemcsak a belső munkatársak meglátásaira, élményeire, tapasztalataira támaszkodik, hanem igénybeveszi, segítségül hívja olvasótáborát, a dolgozók széles tömegeit: a munkás és paraszt levelezőket. A munkás és paraszt levelezők a pártsajtó hadserege. Hűséges segítőtársak, akik az újságot hozzásegítik ahhoz, hogy eleven, érdekes legyen és tükrözze, szervezze, segítse azt a hatalmas munkát, amely az üzemekben és falvakban napról napra folyik a szocializmus építéséért. A Néplap örömmel adja hírül, hogy több mint 1500-an írnak már a megyéből a lapnak. Több mint 500 állandó levelezőnk van. akik havonta 5—20 levelet írnak. Ezek a munkás, paraszt és dolgozó értelmiségi levelezők, öregek és fiatalok felismerték a nyomtatott szó erejét, mely még nagyobb tettekre lelkesít, melybírálatával elősegíti a hibák kijavítását, az embe- rek tudatának formálását. Lapunk levelezői és tudósítói harcos szószólói népünknek. Segítik az előrehaladást azzal, hogy nem nézik tétlenül a hibákat és nem mennek el szemethunyva a szép, a lelkesítő eredmények mellett, hanem megírják azokat. Márciusban és áprilisban is több mint ezer levelet kapott szerkesztőségünk, s ezeknek több mint egyhar- madát közöltük az újságban. Egyszerű szavakkal írott levelek ezek, melyek életünket, eredményeinket, hibáinkat tükrözik. Nekünk minden ember véleménye, javaslata, meglátása számottevő. Sokra becsüljük a levelek íróit, bennük az igyekezetét, hogy írásukkal is segíteni akarnak. „A Szabolcs-Szatmári Néplap levelező“ első számának megjelenésekor szeretettel köszöntjük levelezőinket, tudósítóinkat. Arra kérjük őket, hogy ezután is szorgalmasan, bátran írjanak a Néplapnak. írjanak örömmel a jóról, s türelmetlenséggel a hibákról. Ha akadna valaki, aki gátolja a levelezést, elfojtja a bírálatot, ne tegyék le a tollat, a Néplap megvédi üldözőitől őszinte levelezőit. írjanak azok is, akik még nem írtak. Sztálin elvtárs szavaival küldjük a bíztatást: „A munkás írók nem készen hullanak az égből, csak lassanként az irodalmi munka folyamán nevelődnek ki. Csak bátrabban kell munkához látni: egyszer-kétszer megbotlik az ember, aztán mégis megtanul írni...“ Szerkesztőségi üzenetek: Fejérvári Pál fehérgyarmati levelezőnknek: Rövidesen medá- tösatjuk munkahelyén és intéz, kedünk. hoev ne lehefwen semmi hátránya a levelező? miatt. Szilágyi Cyula nyíregyházi MÁV fütöházi levelezőnknek; A fütőház vezetőségét levélben figyelmeztettük, hogy nincs joga. a. levelező levelét cenzúrázni. Ne riadjon vissza a hibák feltárásától és megírásától. „Mindenkit kérünk, de különösen a munkásokat, hogy levelezzenek velünk, írjanak lehetőleg minél többet hétköznapi életükről, érdekeikről és munkájukról. írjanak egyszerű leveleket is. hogy fenntartsák a kapcsolatot a szerkesztőséggel.” (Lenin) ÉLJEN MÁJUS 11 Szovjet, kínai, koreai, kárpátukrajnai és többek között jugoszláv pajtásokkal is levelezek. A tőlük kapott levelek nagy örömet okoznak, s nagy érdeklődéssel olvastuk az iskolában a pajtásokkal. Május elsején nagy szeretettel gondolok külföldi barátaimra, akikkel levelezek, akik elküldték május 1-i üdvözletüket és azokra is, akik szerte a világon velem együtt harcolnak a szabad, békés, boldog életért. ACZÉL ATTILA nyíregyházi levelező. Jó híre van a Nagyeesedi Gépállomásnak! A múlt héten Nagyecse- den dolgoztam. Az esti beszélgetések folyamán, melyeket a dolgozó parasztokkal folytattam, arról értesültem, hogy a Nagyecsedi Gépállomás nagy becsben áll a dolgozó parasztok előtt. — Jól szántanak a traktorosok. Különösen a vontatót dicsérik, hogy 7—8 szekér trágyát visz, ki egyszerre, s a költség olyan olcsó, hogy azért a pénzért lóval, vagy tehénnel szekeren nem érdemes kivinni. A dolgozó parasztok egymásnak segítve igyekeznek gyorsan felrakni a trágyát, hogy a vontatót minél jobban kihasználják. így barátkoznak meg fokozatosan a gépesítéssel Szabó József tudósító.
