Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-29 / 102. szám
pH^elarfat ey gyűltetek? NÉPLAP A mai siámban : AZ MDP SZABOLCS-SZATMÄRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szabalcs-Szataiári Néplap levelező (3—4. oldal) * Megyei békeértekezlet volt Nyíregyházán (5. oldal) Hogyan ünnepel Nyíregyháza? (5. oldal) Egy kisgyűlés tanulságai (8. oldal) ХШ. évfolyam, 102. szám ÁRA 50 FILLÉR 1956. április 29, vasárnap A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a közszükségleti cikkek részleges árleszállításáról A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa számos árucikk kiskereskedelmi árának leszállítását határozta el. Az árleszállítást az ipari és mezőgazdasági termelés 1955. évben elért eredményei, a munkatermelékenység növekedése, az önköltségcsökkentési tervek teljesítése tette lehetővé. ' Ezzel az intézkedéssel tovább emelkedik dolgozó népünk életszínvonala. Az árleszállítás mintegy 6500 cikkre terjed ki és a lakosságnak évi 900 millió forint megtakarítást jelent. Az 1956. május 1-én életbelépő árleszállítás a kiskereskedelmi árakat a következő mértékben csökkenti: IRÁNYELVEK a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez Ruházati cikkek Pamutszövetek Árleszállítás ’/o női divatszövetlek (nyomott) I 19 divat piké (nyomott) 20 strandvászon (nyomott) 18 ruhátlanéit, barhend (nyomott) 12—14 teniszflanell tarkánszőtt) 12 Kártolt gyapjúszövetek férfi sportszövetek 16—18 férfi kasha szövetek 8—9 férfi átmeneti [kabátszövetek I 18—20 női ruhaszövetek 13—19 női tweed szövetek 8—20 velour női kabát- ' szövetek 9 Viscosa szövetek kártolt viscosa szövetek 8 fésűs viscosa szövetek 10—12 Selyemszövetek különböző ruhaselymek 1 17 Len- és Üenderáruk lenvászon lepedőanyagok 9 szőnyegek kehderkóc fonalból I 10 Férfi felső konfekcionált áljuk sportöltönyök 13—26 kasha öltönyök 14—21 vászon öltönyök 9—17 düftin és cordbársony öltönylök 15—18 sport zakók ! 5—18 kasha zakók1 15—22 vászon zakók 6—17 düftin, cordbgrsony zakók 18—22 sportnadrágok 6—24 kasha nadrágok 20—25 vászon nadrágok 20—35 posztó nadrágok 18—25 düftin, cordbársony nadrágok 20—24 Jódén kabátok 12—14 átmeneti kabátok 20—31 téli kabátok 14—24 mikádók 12—19 Női felső konfekcionált áruk nyári mosórahák flanellruhák kártolt gyapjúruhák kártolt viscosaruhák fésűs viscosaruhák selyemruhák kasha és tweed szoknyák sportszövet szoknyák 8—24 22 10—13 25 12—13 7—25 28—33 25—30 vászon és tropikál szoknyák 10—20 különböző blúzok (pamut, gyapjú, selyem) 10—23 sportkosztűmök 13—19 kasha kosztümök 20 tweed kosztümök 20 vászon kosztümök 15—16 lódén kabátok 12—18 tweed kabátok 13—15 velour kabátok 8—19 Gyermek felső konfekciónált áruk kasha fiú öltönyök egyes leányka flanell 19 és szövetruhák 5—13 gaby nadrág 9—14 Fehérnemű freskó férfi ingek 17 zefír férfi ingek tarkánszőtt puplin 9—14 ingek freskó, zefír és 11 köpper alsónadrág férfi freskó és 17—19 flanell pijama saten kombinék és 18—20 hálóingek 11—23 Nylonáruk nylon szövetek 30 női nylon harisnyák férfi crepp-nylon 26—31 bokafixek és harisnyák 20—25 nylon női fehér neműk 12—40 Kötöttáruk kártolt gyapjú felső kötöttáruk pamut felső kötött25 áruk 6—18 kötött férfi ingek 15—40 Divatáruk tisztaselyem és félselyem nyakkendők tisztaselyem festett 15—28 kendők 15 műselyem kendők 12 gyapjú féfi kalapok 10 nyúlszőr férfi kalapo férfi szövet sportк 15 sapka 16 női és férfi zsebkendő 16—30 Női cipők szárascipők, forma gumitalppal 7—15 túracipők félcipők, rámán var8 rott, bőrtalppal félcipők, forma gumi8 talppal különböző nőj szan10—14 dálok, bőrtalppal , különböző női szan,15—16 dálok, PVC talppal 16—18 saruk, gumitalppal papucsok, PVC felső15 résszel 22—30 Férfi cipők: szárascipők sima és préselt marhabox- ból, forma gumitalppal 13—15 Háztartási felszerelési túracipoK 12 félcipők rámán varrott, bőrtalppal 10 félcipők príma marha boxból forma gumitalppal 14—16 szandálok sertés felsőbőrből, gumi és PVC talppal 20—30 nyári félcipők gumitalppal 13—15 saruk, gumitalppal 15 Gyermekcipők vixos bakancsok 14—16 különböző száras és félcipők 31-töl 38 számig 10—12 különböző szandálok és saruk PVC és gumi talppal 12—15 Bőrdíszműáruk női bőrtáskák 20 sertésbőr aktatáskák 10 bőrerszények 10 iskolatáskák bőrből 10 iskolatáskák műi anyagból 20 Vegyes iparcikkek Vegyi és kozmetikai cikkek, mosó- és tisztítószerek mosószappan 15 pipereszappan 13 borotvaszappan 25 szappanpehely 23 trisó 22 „Rapid” mosópor 18 „Sidöl” fémtisztító 16 „VIM” súrolópor 12 „Verseny” cipőkrém 15 tubusos „Bagarol” cipőkrém 18 Testápolási és kozmetikai cikkek fogkrém 25 babakrém és babaolaj 20 babahintőpor 20 arckrémek 20 rougeok 20 púderek 20 kölnivizek 18 hajápoló-szerek 17 manikür készletek 15 cikkek, aluminiumcdcnyek: alumínium lábas, fazék különböze kivitelben 30 alumíniumedények (tojássütő, tésztaszedő. teáskanna, teaszűrő, kávéfőző, ételhordó stb.) 10 Háztartási eszközök és kisebb háztartási gépek kávéőrlő, mákőrlő, paradicsompaszírozó stb. 25 konyhamérleg 20 petróleumfőzők 10—20 (Folytatása a 2. oldalon) A második ötéves terv során összesen 2.6 milliárd forintnyi hosszúlejáratú hitelt kell nyújtani a termelőszövetkezeteknek. Emellett szükség van arra is, hogy a termelőszövetkezetek fokozzák saját erőből történő építkezéseiket. A termelőszövetkezetek 1 katasztrális holdnyi mezőgazdasági területére jutó műtrágyamennyiséget — hatóanyagban kifejezve — az 1955. évi 10 kilogrammról 1960-ban közel 25 kilogrammra kell növelni. A termelőszövetkezetek termelésének fejlesztését elsősorban a termelőszövetkezeti tagok és vezetők jobb, hozzáértő munkájával kell elősegíteni, az állam anyagi támogatása és szervezeti segítsége mellett. Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezetekben a szövetkezeti demokrácia minden téren érvényesüljön és a szövetkezet ügyeiben a szövetkezet gazdái: maguk a tagok döntsenek. Tovább keli szélesíteni a termelőszövetkezeti vezetők és tagok szakmai képzését és törekedni kell arra, hogy a termelőszövetkezetekben minél több tapasztalt szakember dolgozzék. A tagság kérésére a termelőszövetkezetéket szakképzett, hozzáértő vezetőkkel kell megerősíteni. Fokozni kell a termelőszövetkezeti tagok érdekeltségét a termelés növelésében. Ezért mindenekelőtt a termelőszövetkezetek készpénzbevételének fokozása révén és részben állami hitelek nyújtásával elő kell segíteni, hogy havi előlegfizetés formájában évközben is rendszeresen jussanak pénzjövedelemhez. 6. A második ötéves terv megvalósítása folyamán az állami gazdaságok elé azt a fő feladatot kell állítani, hogy termelésüket jelentősen fejlesszék és gazdaságosabbá tegyék. Az állami gazdaságok fejlesztésére öt év alatt mintegy 2,7 milliárd forintot keil beruházni. Mezőgazdasági területük 1 katasztrális holdjára jutó műtrágya mennyiségét — hatóanyagban kifejezve — az 1955. évi 23 kilogrammról 1960-ban 45 kilogrammra kell növelni. Biztosítani kell, hogy az állami gazdaságok növénytermelésének és állattenyésztésének hozama, valamint árutermelésének aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot. Az állami gazdaságok 1955-höz képest a második ötéves terv végére hozzávetőlegesen kenyérgabonából 30 százalékkal, cukorrépából 45 százalékkal, vágóállatból 70 százalékkal, tejből 80 százalékkal, gyapjúból 100 százalékkal, borból 70 százalékkal növeljék árutermelésüket. (KIVONAT) A termelékenység növelésével, az önköltség csökkentésével kell elsősorban elérni, hogy az állami gazdaságok veszteséges gazdálkodása a második ötéves terv folyamán megszűnjék. 7. A mezőgazdaság termelésének tervbe vett emelkedéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok is növeljék termelésüket. Ezért biztosítani kell számukra azokat az anyagi feltételeket, amelyeknek segítségével ki tudják használni meglevő termelési lehetőségeiket. Növelni kell az egyéni termelők műtrágyával és növényvédőszerrel való ellátását: 1960-ban 1955-höz viszonyítva az 1 katasztrális hold megművelt területre jutó műtrágyát több mint négyszeresére kell emelni az egyéni gazdaságokban. Lehetővé kell tenni számukra különféle termelési eszközök és anyagok beszerzését. Nagyobb meny- nyiségben kell nemesített vetőmagvakat és tenyészállatot, valamint facsemete- és szőlőszaporító anyagot számukra juttatni. Mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés területén fejleszteni kell a dolgozó parasztság részére jövedelmező szerződéses rendszert, mintegy 40 százalékkal kell növelni a szerződéses sertéshizlalási. 1960-ban az 1955. évinél mintegy 70 százalékkal több naposbaromfit kell az egyéni termelők részére eladni. 8. A növénytermelés és az állattenyésztés hozamainak emelésével jelentősen növelni kell a mezőgazdaság minden szektorában a 100 kát. holdra eső árutermelést. El kell érni, hogy az 1955. évben begyűjtött mezőgazdasági termékmennyiséghez képest 1960- ban a beadási kötelezettségek teljesítése, a szerződéses növénytermelés és állattenyésztés, valamint az állami felvásárlás útján a központi készletbe kerülő árumennyiség 30—35 százalékkal növekedjék. Az állam által begyűjtött termékek mennyiségének növekedését túlnyomórészt szabad felvásárlás és szerződéses termeltetés útján kell biztosítani; emellett lehetőséget kell adni, hogy a parasztság növelje termékeinek szabadpiaci értékesítését is. Ki kell terjeszteni a föld- művesszjövetkezetek tevékenységét a parasztság termékeinek felvásárlásában és bizományi értékesítésében. 9 Gondoskodni kell arról, hogy javuljon az exportképes mezőgazdasági terméket termelése és minősége. Törekedni kell a világszerte ismert, hagyományos magyar exportcikkek kivitelének növelésére, szem előtt tartva az export gazdasagom ságának követelményeit.' Növelni kell az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok anyagi érdekeltségét az exportcélra történő termelésben. 10. Az erdőgazdaságnak' mindenekelőtt az ország' jobb faellátását kell előmozdítania. A kitermelhető famennyiség állandó növelésének alapját elsősorban a ■vágásterületek újratelepítésével és a faállomány összetételének, minőségének tervszerű javításával kell biztosítani. A fakitermelést az 1955. évi 3 124.000 köbméterről 1960-ban 3,300.000 köbméterre kell növelni. 1960-ban az állami erdőkből kitermelt összes famennyiségnek 38— 40 százaléka ipari fa legyem Biztosítani kell az erdőállomány erőteljesebb fejlődését. A második ötéves terv végéig be kell fejezni összes erdőink üzemrendezését. Az élőfakészlet gyors növelése céljából — főleg az Alföldön — a hullámterekre és a csatornák mentén gyorsan növő fafajokat kell telepíteni. Mintegy 40.000 kát. hold kopár és vízmosásos területet kell erdősíteni. A legelők 10 százalékán legelőfásítást kell végezni. Az ipartelepek és a városok környékének nagyarányú fásításával a dolgozók számára egészségesebb üdülési, pihenési lehetőségeket kell biztosítani. Az 1956—1960. években mintegy 480.000 holdat Kell erdősíteni és fásítani. 11. A vízgazdálkodás terén a második ötéves terv során az öntözőművek arányos fejlesztésén és a berendezett öntözőtelepek hasznosításán kívül lényegesen meg kell gyorsítani a folyamszabályozási és bel-' vízrendezési munkálatokat; Különösen meg kell javítani az árvízvédelmet; nagyarányú felújítást és karbantartást kell végrehajtani főként a Duna vonalán. Gondoskodni kell a meg» levő belvízvédelmi csatornahálózat rendbehozataláról, az öntöző- és lecsapoló csatornák felújításáról és korszerűsítéséről. A vízgazdálkodás megjavítására és fejlesztésére a második ötéves terv során mintegy 800 millió forintot kell fordítani.12. A mezőgazdasági termelésben egyes vidékek és gazdaságok adottságainak legjobban megfelelő termelési módszereket kell alkalmazni és a gazdaságok számára nagyobb lehetőségeket kell biztosítani arra, hogy sajátos viszonyaik között a legjobban bevált növény- és állatfajtákat fejlesszék. A mezőgazdaság irányító szerveinek fokozott figyelmet kell fordítaniok a szocialista mezőgazdasági (Folytatás a 2. oldalon.)
