Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-28 / 101. szám

JEGYZETEK NYÍRSZŐLŐSRŐL Egyszerű kis falu, egy­szerű történeteiről számolok be. Vannak e történetek között hézagok, hiszen ilyen terjedelemben nem is le­het megírni mindazt, ami egy ilyen — alig több, mint ezer lakosú község dolgos hétköznapjait és igazi ünne­peit jellemzi. Nyírszőlősről van szó. Ke­resem a tanácselnököt •— Nyíregyházán van, ,a kul- túrház megépítésének ügye­it intézi. Évtizedes problé­ma, még mindég vajúdik. Pedig a lakosság nagyon szeretné. A fiatalok még inkább. Tehetséges szinját- szógárda nevelődött közü­lük. a baj csupán annyi, hogy lelkesedésük szalma­láng. Nem lehet csodálkoz­ni ezen. Sokszor megígérték Miért nem jóm Ikonyék Nemrégiben volt tanács­ülés. Erről beszélve az a megállapítás, hogy felül­múlta az eddigieket. Nem azért, mert minden tanács­tag megjelent — itt még van tennivaló — hanem, mert igazánk élénk, színvo­nalas ülést tartottak. Már a beszámoló is jobb volt_elő- tieinél. A vb. munkájáról, a tsz mozgalom erősítéséről és a tavaszi munkák mene­téről adott számot. A be­számoló jó oldalaival nem Brezina bá Vannak itt kiváló tanács­tagok is. Idős Brezina Ist­ván legutóbb a dicsérő táb­lára is kikerült, pedig a 60. életévét tapossa. Ilyen ta­nácstagot — igaz nem lehet sokat találni. Hat éve, hogy Brezina bácsi közvetlenül is beleszól az államhatalom munkájába. A 33. választói körzet az övé, a legjobb Nyírszőlősön. Választókerü. létében egyetlen hátralékos sincs. Kifizették adójukat, bevitték amivel hozzájárul­nak a nagy mű: a szocializ­A telefoninstrukció Nem akartam ebben a cikkben írni a bürokráciá­ról. Meg vagyok győződve arról, hogy ezt az idegenne­vű férget a nyírszőlősiek éppúgy gyűlölik, mint más­hol. De kénytelen vagyok, mert amit tapasztaltam, az együk mintapéldánya annak, hogyan nem szabad végezni a tanácsi munkát. Cseng a telefon. A tanács vb. elnökét, Gavula elvtár­sat keresik. A vonal másik már, hogy hozzákezdenek a kultúrház felépítéséhez, az ígéret mindmáig az maradt. De most, talán most sike­rül. A község szinte minden épkézláb lakosa jelentke­zett. Ki fogattal, ki kézi munkával, bubikkal segít. A kőművesek szabadnapjai­kat áldozzák fel, többször kérdezték a tanácsházán: „mikor kezdjünk? 1 ’ A vá­lasz az volt: „Még e hónap­ban.“ Ha megkapják a tel­ket, s az első ásót beleszór­ják a földbe, az lesz az iga­zi népünnepély. Még ez­évben tető alá hozzák az épületet, s tovább már iga­zán a szőlősieken múlik, mikor dobbanthatnak a né­pi táncosok az új otthon színpadán! ált tanácsülésre Annáéit ? akarunk most részletesen foglalkozni. Inkább arról szólunk, hogy nem ártana legközelebb a tanács tömeg-" kapcsolatát elemezni. Vagy jobban megvizsgálni például annak okait, miért nem jár­nak hónapok óta a tanács üléseire Ikonyák Anna, Horváth- Andrásné, Szend- rei Imre, Fodor Józsefné tanácstagok. Mert kevés ezt így egyszerűen tudomásul venni. esi példája mus építéséhez, őket nem kell sürgetni, tudják a köte­lességüket. Tanácstagjuk mindenki előtt ismerteti a legújabb rendelkezéseket, és azt sem felejti el meg­mondani, hogy ő ezévben már nem tartozik semmivel — kiegyenlítte a tartozást még ebben a hónapban! Akiket még meg kell di­csérni a tanácstagok közül': Kazár Mihály, Makkai Lászlóné, Czura Illés, T. Fedor György, Ambrusz Ist­ván. végén a járási tanács vb. titkársága jelentkezik. Ne­hezen vettem ki először a hangokat, hisz távolabb vol­tam a telefontól. De később segítségemre jött a hang tulajdonosa, aki kiabálni kezdett — Gavula elvtárs hiányában — az adminiszt­rátor elvtársnő fülébe. — Tudja kérem, hogy Nyírszőlős szégyenletesen elmaradt a begyűjtéssel? A kislány megszeppenve válaszol: — Igen. — Mit tettek ennek ér­dekében? f Az elvtársnő gondolkozik. (Hirtelen nem is tudja, mit tettek annak érdekében, hogy ennyi legyen a hátra­lékos. Hisz ők éppen az el­lenkezőjét akarták, s annak az érdekében tettek.) — Beszéltünk minden hátralékossal, a tanácstagok is dolgoznak. Hétfőn pél­dául 128 kiló tojást vittek a begyűjtőhelyre. Ezzel azonban nem elége­dett meg a „telefoninstruk­tor’ * . — Lediktálom a százalé­kokat — intézkedik tovább. S hozzákezd a „diktálás- hoz“. Olyan százalékokat kell írni az elvtársnőnek, KÉRDEZZEN Berczki Imre, az ömbölyi községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke kér­dezi: Van-e joga a községi tanács végrehajtó bizottsá­gának szabálysértést, illetve pénzbírságot megállapítani, ha van, akkor milyen mér­vű és milyen összegű le­het. Válaszunk: Nincs. Sza­bálysértési ügyekben ez- időszerint elsőfokon a já­rási tanács végrehajtó bi­zottság igazgatási osztályá­nak szabálysértési előadója járhat el. A községi tanács végrehajtó bizottsága csak iskolai mulasztások eseté­ben, a mulasztó gyermekek szüleivel szemben második és harmadízbeni mulasztás­nál 60 forintig terjedhető pénzbírságot szabhat ki. * Varga László, a nyírderzsi községi tanács v. b. elnöke kérdezi: A legeltetési bi­zottság eddig a SZTK-dijat bélyegben fizette. Most az átszervezés után bélyegben kell-e az SZTK-dijat leró­ni, vagy azt a költségvetés­ben kell-e biztosítani. Válaszunk: Költségvetés­ben kell biztosítani és azt havonta rendszeresen át kell utalni az SZTK-nak, amin igencsak elcsodálko­zik. „De hisz ezek már 7—8 nappal ezelőtti eredmények” — sóhajt, s alig hallja to­vább az utasítást: :.. minden erőt megmoz­gatni! ;.. latbavetni! ...súlyt helyezni! így maradtunk kétten. A történtek után elgondolkozz tam. Miért adott ugyanez a járási tanács vb. néhány nappal ezelőtt jutalmat Ga­vula elvtársnak a begyűjté­si terv jó teljesítésért, ha csakugyan ilyen tragikus á helyzet? Miért hívták össze az értekezletek, ankétok és tanácskozások egész sorát, amelyen megbeszélték: „Kö­zelebb az élethez!“ — ahol kiadták a jelszót: „Gyakor­latiasabb tanácsi munkát!’ * ? Корка János- FELELÜNK Molnár Mária máriap-i- esi vb. titkár kérdezi: Meg­állapítható-e az öregségi já­rulék annak a részére, aki 60. életévét már betöltötte és az előírt munkavállalási idővel rendelkezik, de erről az akkori időből származó igazoló okiratok nincsenek birtokában. Egyes esetek­ben a jogutód ugyan adl egy igazolást, mert a köny­velések alapján megálla­pítja, hogy a dolgozó mun­kavállaló volt. De általá­ban OMBI-könywel nem rendelkeznek, mert elve­szett. Válaszunk: Ha az OMBI- könyv elveszett, meg kell állapítani, hogy a községi tanács végrehajtó bizottsá­gánál az OMBI nyilvántar­tás meg van-e? Ha ez meg­van, annak kivonata igazo­lásul szolgál. Ha az nincs meg, az SZTK nyilvántar­tásából is megállapítható a jogosultság. Az SZTK ille­tékes osztálya mindig közli, hogy milyen igazolá­sokat kell esetenként be­szerezni a korábbi munka­adótól, vagy a tanács vég­rehajtó bizottságától a munkaviszony időtartamára, illetve annak fennállására vonatkozóan. Új tantermes iskolát^ tiilanyhálóxisti körítést kap Encsencs Községünk egy új tan­termes iskolát kap ebben sn. évben. 20 ezer forintos beruházással és megfelelő társadalmi munkával építjük fel a gyermekek számára szükségessé vált iskolát. Ugyanakkor En­csencs ebben az évben 3 kilométeres villanyháló­zat kibővítést is kap. -amelynek nagyon örül­nek az encsencsi dolgozó parasztok. Kisgyűléseken Tegnap jelent meg a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének a népgazdaság második ötéves tervéről szóló irányelv-teivezete. Ebből az alkalomból felkerestük Nemes Imre eluícrsat, a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága élelm'szrrlpari osztályának vezetőjét és nyilatkozatot kértünk tőle, milyen fejlődés várható a megye élelmiszeriparában, a második ötéves terv ideje alatt. Nemes elvtárs örömmel válaszolt. — Megelégedéssel olvas­tam a Központi Vezetőség irányelvtervezetét, amely a többi között fontos feladat­nak tartja a dolgozók élet­színvonalának állandó eme­lését, s ismerteti, hogy ez- idő alatt 50 százalékkal több húst, 34 százalékkal több zsírt és zsírszalonnát, 54 százalékkal több étolajat és margarint, 31 százalékkal több tejet és vajat kell ter­melni. Megyénk szempont­jából óriási jelentőségű ez az irányelv-tervezet. Hisz a megye élelmiszeripara a fel­szabadulás előtt teljesen kisipari módszerekkel dol­gozott. Az első ötéves terv­ben elértük, hogy a terme­lést 90 százalékban gépesítet­tük. Számtalan kis gép se­gíti ma már munkánkat, és olyan létesítményeket ava­tunk, mint a Mátészalkai Tejfeldolgozó Üzem, amely- a legkorszerűbb technoló­giával dolgozza fel a kör­nyék nyersanyagát. Igen je­lentősen fejlődött a mun­kásosztály az élelmiszer­iparban. Munkáslétszámunk az első ötéves tervben csak a tanácsi vállalatoknál 612 fővel emelkedett. A máso­dik ötéves terv gyors léptek­kel fejleszti tovább az élel­miszeripart; Ez év első ne­gyedében például 22.8 szá­zalékkal emelkedett az el­határozták el, hogy a vil­lanyoszlopokat ők terme­lik ki és a községi ta­Ä megyei tanács április 27-i ülésén Majoros András megyei tanácstag ügyében összeférhetetlensé­get állapított meg. Majoros András tanácstagságához nem illő magatartást tanú­sított. Elhanyagolta a ta­nácstagságával járó kötele­zettségeket. Beszámolóját és múlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva a hústerme­lés, fogyasztás. A szalonna­féléknél az emelkedés 93.8 százalékos. Ezenkívül dup­lájára nőtt a magánvágások száma is. — Még vannak nehézsé­geink a húsellátás terén is, aminek főleg a szarvasmar­hatenyésztés elmaradottsága az oka. A második ötéves tervben azonban a tenyész­tés javításával teljesen meg­oldjuk a húsellátás problé­máját. — 1960-ig azokon a he­lyeken, ahol a jelenlegi üze­mek nem korszerűsíthetek, mint például a mátészalkai, csengeni, baktalórántházi és kisvárdai sütőüzemek — újabbat hozunk létre. Má­tészalkán már megkezdtük négy és félmillió forintos beruházással Közép-Európa egyik legkorszerűbb sütő­üzemének építését. Korsze­rűsítjük a nyírbátori, nyír­egyházi, mándoki, záhonyi sütőüzemeket, s még egy ser üzemet átalakítunk. —• Népi államunk 9 mil­lió forintos beruházás kere­tében dolgozott ki prog>a- mot Nyíregyházára a hús­ipar rekonstrukciós átalakí­tására. Ebben szerepel, hogy Új hűtőházat, korszerű — nács rendelkezésére bo­csátják. Bíró Katalin. fogadóóráját nem tartotta meg rendszeresen, de nem sokat tett a megtartott fo­gadóórákon felvetett jogos panaszok elintézésében sem. Ezért a megyei tanács ki­mondta tanácstagsági meg­bízatásának megszűnését. Je'sRtösei feilMik a másolik ötéves lenben Wéni éWmwtéara teljesen gépesített húsfel­dolgozó üzemet, nagyará­nyú üzemi szociális részle­get, állat- és közegészség­ügyi szempontból nélkülöz­hetetlen élelmiszervizsgáló ' laboratóriumot hoznak lét- ; re. Ez azt jelenti, hogv a j legkifogástalanabb áruk ke- ' fűlhetnek csak forgalomba.! — Az üzemek korszerűsí- i tésével, illetve új üzemek létrehozásával párhuzamo­san kb 40 százalékkal emel­kedik a megye élelmiszer­iparának termelékenysége. Sokkal nagyobb mérték­ben csökken az eddiginél az önköltség is. Eddig a legna­gyobb veszteség a szállítá­soknál mutatkozott, de a második ötéves tervben a szállítóeszközöket is kor­szerűsítik. A termelékeny­rég emelkedésének, az ön­költség csökkentésének elő­segítése, hogy a jelentkező ésszerűsítések, újítások szá­mát tovább növeljük. Erre is az átalakított üzemek ad­ják meg a lehetőséget. — A legszigorúbb takaré­kosságot vezetjük be. Kez­deti eredmények itt is van­nak. A megye sütőüzemei ez év első negyedévében 33.000 forint értékű lisztet takarítottak meg. — Jó kapcsolatot aka­runk kiépíteni a mezőgazda­sággal, mert tudjuk, hogy az ellátás csak a mezőgaz­dasági termelés állandó nö­velésével javulhat. Én, mint megyei tanácstag is szemé­lyes kapcsolatok kiépítésé­vel akarom elősegíteni e nagyszerű tervek megvalósí­tását. — fejezte be Nemes elvtárs munkatársunknak adott nyilatkozatát. Uj arcú várost kapunk A Néplapban sokat öl- vasgatunk arról: tegyük' szebbé, kulturáltabbá 1 Nyíregyházát. Olvashat-«' juk a hozzászólásokat, láthatjuk az értékes ja- vasiatokat. Való, hogy a városi tanács, annak vég-; rehajtó bizottsága a ren­delkezésre álló eszközök-, 1 kel igyekszik eltüntetni a múlt átkos örökségét. Az elmúlt évben a várospo- litikai terv programjában szerepelt dolgokat ki' étel nélkül megvalósítottuk,' iskolák bővültek, elké-J szült a Kiss Ernő utcai betonhid, rendezték a MÁV pályaudvar előtti teret, villanyoszlopokat is felszereltek, amelyekkel javult a pályaudvar előtti közvilágítás, — kár, hegy nem festették be műid-' járt rozsdavédő testé, kel. ' , Szép kertrendezési mur - kák folynak a városban mindenfelé. Mi, akik na- ponta az utcákat járjuk, sok jó dolog megvalósítá-,’ sának örülhetünk. Sok ‘ olyan is van azonban, főleg a város köztisztasá­gát illetően, ami zavar bennünket. Az egyes mel­lékutcákat bizony elha­nyagolják és az’utcai, sze­métgyűjtők látványa sem épületes. Néha a szemét­gyűjtőn kívül halomban áll az odahordott rothadó szemét, piszok, hulladék. Üdvös volna, ha erre is gondolna a városi tanács. Nagyobb gondot fordíta­nának a mellékutcák tisz­taságára. Mindezeken kívül 1956- ban nagyösszegű beruhá­zással, költségvetéssel és városfejlesztési alappal járulunk hozzá a város mindenirányú fejlődésé­hez, amelyet örömmel fo­gadunk. Ha figyelembe vesszük, hogy az ez évi költségvetési keret közel 3 millió forinttal na­gyobb, mint az elmúlt évben volt, azt tapasz­taljuk, hogy nagyobb gonddal teszik széppé, kulturálttá Nyíregyházái, Mi új arcú várost ka­punk, amelynek építésé­ben segítünk, amelynek új létesítményeit köteles­ségünk megvédeni. Kéry JWMsij

Next

/
Thumbnails
Contents