Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-27 / 100. szám
'Vita# egyéíiilíeléítf NÉPLAP I ____________________________________________________________________________ Készülődés május 1-re AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII, évfolyam, 100. szám ARA 50 FILLER 1956. április 27, péntek Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez A Magyar- Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége a második ötéves terv irányelveinek tervezetét nyilvános megvitatás céljából az ország dolgozói elé bocsátja. Felhívja a pártszervezeteket, a szakszervezeteket, a DISZ-szervezeteket, s más társadalmi szervezeteket és tagjaikat, a Magyar Tudományos Akadémiát, a műszaki, mezőgazdasági és egyéb tudományos- és szakegyesületeket, a különféle állami szerveket, a helyi tanácsokat, az üzemek, hivatalok és intézmények dolgozóit, a termelőszövetkezetek tagjait, a dolgozó parasztságot, hogy javaslataikkal, észrevételeikkel segítsenek feltárni a népgazdaság olyan tartalékait, amelyekkel az irányelvek jelen tervezete még nem számol. Járuljanak hozzá ahhoz, hogy még jobban érvényesüljenek a gazdaságosság, a célszerűség követelményei a második öjéves tervben: hogy még inkább érvényre jussanak a hazai sajátosságokban és a szocialista tábor országai közötti együttműködésben rejlő lehetőségek; hogy második ötéves tervünk még nagyobb mértékben megfeleljen a reális lehetőségeknek, s népünk szükségleteinek; jobban elősegítse a bővített újratermelést, a munka termelékenységének emelkedését, népünk életszínvonalának állandó szilárdan megalapozott növekedését, szocialista kultúránk felvirágzását, népi demokráciánk megszilárdítását: a szocializmus építését országunkban! A második ötéves terv irányelveit egy hónapig tartó nyilvános megvitatás után — figyelembe véve a vitában elhangzott bírálatot és javaslatokat — a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének kibővített ülése tárgyalja meg. ' Dolgozó népünk munkája nyomán országunk gazdasága erőteljesen fejlődik. Az anyagi javak termelésének legtöbb területén már az első ötéves terv idején megszűnt a kizsákmányolás, a munkásosztály, a dolgzó parasztság, az értelmiség mind tevékenyebben vette ki részét a népgazdaság előtt álló feladatok megoldásából. Kibontakozott és egyre inkább tért hódított a szocialista munkaverseny. Mindez jelentékenyen meggyorsította a termelőerők fejlődését. A szocialista .iparosítás eredményeként a második ötéves terv küszöbén az ipar több mint háromszor any- nyit termeli, mint 1938-ban. Különösen , gyorsan fejlődött a nehézipar, több új iparág jött létre. Az iparosítás sikere) biztosítják a népgazdaság további fejlődésének legfontosabb feltételeit. Nem küszöböltük ki még azonban a népgazdaság néhány olyan hiányosságát, amely az utóbbi években fékezte az előrehaladást. Több termelési ágban a technika színvonala elmarad a követelményekhez képest: fejként emiatt a munka termelékenysége nem fejlődik kielégítően, s a termelési költségek általában magasabbak, mint a gazdaságiig legfejlettebb országokban. A mezőgazdaság termelése növekedett az első ötéves terv során, de színvonala nem haladta meg lényegesen a háború előttit, és ennek következtében elmaradt a népgazdaság szükségletéitől. A lakosság fogyasztása városban és falun jelentősen emelkedett. Az egy keresőre jutó reálbér emelkedése ennek ellenére nem volt kielégítő. A népgazdaság szocialista szektorában a munkások és az alkalmazottak száma öt év alatt közel egymillió fővel növekedett. Lényegesen javulta lakosság egészségügyi ellátása, nagymértékben emelkedett kulturális színvonala. A társadalombiztosításban résztvevők száma 1954-ben több mint másfélszeresen haladta meg az 1949. évit és a társadalombiztosításra fordított kiadások összege megháromszorozódott. A társadalmi termelés elért színvonala és a dolgozó nép alkotó erejének növekvő kibontakozása lehetővé teszi az egyes népgazdasági ágak között még fennálló aránytalanságok megszüntetését, illetve csökkentését. A népgazdaság tervszerű továbbfejlődésének lehetőségeit nagymértékben növeli, hogy Magyarország részese a hatalmas, szüntelenül erősödő szocialista világrendszernek. A második ötéves terv időszakában, 1956—1960- ban, a technika jelentős fejlesztése alapján folytatni kell a szocialista iparosítást, a termelés fellendítésével egyidejűleg uralkodóvá kell tenni a mezőgazdaságban is a szocialista termelési viszonyokat, ezzel lényegében meg kell szüntetni a gazdasági alap kettősségét, rendszeresen emel- ni kell a dolgozó nép életszínvonalát, s így biztosítani kell az ország további felemelkedését. A második ötéves terv időszakában a következő fő feladatokat kell megvalósítani: I Az iparosítást olyan • ütemben kell folytatni, hogy a szocialista ipar termelése 1960-ban 1955-höz fejlesztésének alapján lényegesen fokozni kell a minőségi követelményeket a népgazdaság minden területén. Jelentősen javítani kell mind a belföldi fogyasztás, mind a kivitel céljaira elő állított termékek minőségét. A teljesítmények mennyiségi számbavétele mellett különös gonddal kell ellenőrizni a minőséget. Д A munka termelé- kenységét az iparban úgy kell emelni, hogy 1955- től 1960-ig a termelés növekedését több mint kétharmadrészben a termelékenység emelkedése biztosítsa. Ennek megfelelően öt év alatt az egy főre eső termelést az állami iparban ösz- szesen mintegy 36 százalékkal, a nehéziparban 46 százalékkal, a könnyűiparban 20 százalékkal, az élelmiszeriparban 34 százalékkal, az állami építőiparban 34 százalékkal kell növelni. A gépállomásokon, a munka I termelékenységét 23—24 százalékkal, az állami gazdaságokban 35—36 százalékkal kell emelni. E A gazdasági és állami élet minden területén szigorú takarékosságot kell érvényesíteni. Különösen takarékoskodni kell az anyagokkal, mindenekelőtt a külföldről származó anyagokkal. Az ipar minden ágában csökkenteni kell а fajlagos anyagfelhasználást. Ki kell terjeszteni a gyártási folyamatok hulladékainak és melléktermékeinek hasznosítását. A csak külföldről beszerezhető színes fémeket, minél nagyobb mértékben alumíniummal, műanyaggal és más alkalmas anyagokkal kell pótolni. Fa helyett széles körben kell használni vasbetont, fémet, műanyagokat, és ki kell terjeszteni a fa anyagot gazdaságosan hasznosító farost- és forgácslemez gyártását és alkalmazását. 6 Minden termelési ág• ban rendszeresen csökkenteni kell a termelési költséget. A minisztériumok közvetlen irányítása alá tartozó iparban öt év alatt az összehasonlítható termelés önköltségének mintegy 16 százalékos csökkentését kell elérni, ebből kilenc százalékot az anyagfelhasználásnál, képest 50—52 százalékkal növekedjék. Az ipari fejlődés fő arányainak meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy az egész népgazdaság fejlesztésének alapja a nehézipar. Figyelembe kell venni másrészt, hogy a termeléshez szükséges számos fontos nyersanyagot külföldről kell beszerezni, elsősorban nehézipari termékek, túlnyomórészt gépek ellenében, valamint a könnyűipar termékeiből a kivitel részarányát gazdaságossági okokból csökkenteni kell. Ennek megfelelően az iparban a, termelőeszközök („A’‘ csoport,) termelését mintegy hatvan százalékkal, a fogyasztási cikkekét („B“ csoport) mintegy 40 százalékkal kell növelni. Az anyagbehozatal viszonylagos csökkentése és az anyagellátás biztonságának fokozása végett nagymértékben ki kell szélesíteni a gazdaságosan előállítható hazai nyersanyagok és alapanyagok termelését. A második ötéves terv időszakában a feldolgozó iparágak termelésének 47—48 százalékos növekedése mellett a nyers- és alapanyagok termelését 57—58 százalékkal kell emelni. 2 A mezőgazdaság szo• cialista nagyüzemi átszervezésének további előrehaladásával egyidejűleg a mezőgazdasági termelés jelentős fellendülését kell elérni. A mezőgazdaság 1956- 1960-ban összesen mintegy 27 százalékkal termeljen többet, mint az első ötéves j terv időszakában, biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek előnyei a tagság gazdasági és kulturális felemelkedése révén oly meggyőző erővel bontakozzanak ki, hogy ennek eredményeként a parasztság többsége a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját válassza. Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek száz ka- tasztrális holdra számítva, rendszeresen növekvő termékmennyiséget termeljenek és csökkentsék a termékegységre fordított munkát. A szocialista nagyüzemek elsősorban történő fejlesztése mellett biztosítani kell, hogy az egyénileg dolgozó parasztság anyagilag érdekelt legyen gazdasága meglévő tartalékainak minél nagyobb mértékű kihasználásában, termelése fokozásában. З А termelés növelését a • népgazdaság minden ágában a műszaki színvonal gyorsütemű emelésével, a tudomány és a technika eredményeinek széleskörű alkalmazásától kell összekapcsolni. Ezzel meg kell teremteni a legfontosabb feltételeket a munka termelékenységének állandó növelésére és az önköltség rendszeres csökkentésére. Mindenekelőtt a technika 5 százalékot a munkaráfordításnál, két százalékot az : igazgatási és egyéb költségeknél kell megtakarítani. Az építőiparban a költségvetésekhez képest mintegy 10 százalékos költségcsökkentést kell elérni, és ezen túlmenően gazdaságosabb tervezéssel további megtakarítást kell biztosítani. i A közlekedésben 5 év alatt az önköltséget mintegy 11 százalékkal, a belkereskedelemben a forgalmi költségeket mintegy 11 százalékkal kell leszállítani. Az állami gazdaságokban az önköltséget közel 17 százalékkal. a gépállomásokon 23 százalékkal kell csökkenteni. (Folytatás a 2. oldalon.) A Nyírteleki Állami Gazda-» ság dolgozói április hónapban békeműszakot tartottak, E napon végzett munkájukért kapott munkabért teljes egészében felajánlották az árvízkárosultaknak, forintban 12.780-at tett ki. A gazdaság a versenyvállalások terén — brigádok közötti versenyben •— 156 százalékot ért el. A legjobb brigád Hanu- szik Sándor brigádja, 166 százalék napi teljesítménnyel. Legjobb munkacsapata ebből 176 százalékos átlagot ér el naponta. A tavaszi munkát teljes egészében befejezik május 1-re. Oltványnevelésnél a vadalási munkálatokat már másodszor kezdik el május 1. tiszteletére. A legjobb 3 mun-i kacsapatvezető és dolgozó jutalomban részesül és megkapja a kiváló dolgozó címet. A DISZ-fiatalok vállalták, hogy 5 kh. ikersoros kukorica felett védnökséget vállalnak, el akarják érni a 30 mázsán felüli átlagot. Emellett a kulturális munkából is kiveszik a részüket. Három tánccsoportot szerveztek, 18 fővel, akik május 1-re szép műsorral készülnek. .★ kedett az iparág lemaradása, amit ez évben behoznak. A dolgozók termelési értekezleten vállalást tettek feladataik megvalósítására. Az április első de- kádjára eső tervkövetelmé- nyeknek eleget tettek, 122 százalékos a tervteljcsité- sük. Az anyag minőségének javítása érdekében növelték az áztatok létszámát,’ csökkentik a törőgép fordulatszámát. Tanítják tilosaikat a kismarkos tilolás- ra. Mindezek biztosítani fogják a II. negyedévi tervük teljesítését. Jó termelési eredményekkel akarják ünnepelni május elsejét. A Nagyhalászi Kendergyár dolgzói I. negyedévi termelési tervüket 2 nappal határidő előtt befejezték. — Tervüket 107.4 százalékra teljesítették. Tervük teljesítéséhez nagyban hozzájárult az április 4.-i munkaverseny .A jó munka jutalmaként 36 dolgozó részesült pénzjutalomban, így például Szegedi Rózái, Tóth ’Erzsébet, Gottfried Gyula, Szegedi Erzsébet, Zuti Erzsébet, Fekete József, Asztalos István brigádja. А П . negyedévben nagyobbak lesznek feladataik. Az árvíz három kendergyárat sújtott. így megnöveA kálmánházai Október 7 TSZ befejezte a tavaszi munkákat örömmel jelentjük, hogy az összes tavaszi munkát befejeztük. Legelőször kenyérgabonánkat tettük földbe. Azután gondoskodtunk fejlődő állatállományunk takarmányáról. 14 hold zabosbükkönyt, 14 hold zabot és 2 hold korai borsóscsalamádét idejében vetettünk el. A téli takarmányozásról a tavaszira való áttérés nem okoz gondot, mert megfelelő időben tudunk zöldet etetni fokozatos átmenettel, úgy, ahogy az helyes. 7 hold cukorrépánkat és 6 hold takarmányrépánkat a hét végén kezdjük sarabolni. 25 hold burgonyánkat géppel,, összes kukoricánkat — 60 holdat géppel és négyzetesen vetettük el. így jó termésre számíthatunk. A jól szervezett lelkes munkában az egész tagság, de különösen a fiatalság dicséretesen vette ki a részét. Jelenleg egyéb munka hiányában takarítjuk a majort és az istállókat. Ferka Pál tsz-elnök. Dicséret a nyírgelseieknek A nyírbátori járásban Nyírgelse egyre jobban kitűnik jó példájával. A tavaszi munkák jól haladnak Különösen a Béke Őre TSZ érdemel dicséretet. A kukorica kivételével minden tavaszit elvetettek. A kukoricát is vetik már. 4 holdat fészkesen vetettek el, mert ezen a területen ndn végezhető gépi munka. A többi 15 hold kukoricájukat géppel, négyzetesen vetik el. Vetőmagnak hibridkukoricát használnak, mert meggyőződtek róla, hogy ez bővebb termést ad. Művelődési otthont evetnek május 1-én Laskodon Színpompás ünnepségek lesznek május 1-én a megye községeiben is. Nagykállóban április 30-án este a fiatalok a fáklyás felvonulás után a Szabadságtéren tábortüzeket gyújtanak, Május 1-én zenés ébresztő köszönti a község dolgozóit. A reggeli órákban i pedig a hangoshíradón jutalomműsort közvetítenek a munkában élenjáró dolgozó parasztoknak. A felvonulás érdekessége lesz, hogy azt a régi hagyományok szerint lovasok nyitják majd meg. A beadásban is szép eredményeket ért el a község. A beütemezéshez viszonyítva 130.5 százalékban áll a beadás. Ezen a téren is kiemelkedő a Béke őre TSZ. Egész évi beadását teljesítette kövérsertésből (6.94 mázsa), vágómarhából (5.17 mázsa), tejből (2.573 liter —■ ez különösen figyelemre méltó dolog!), tojásból (792 darab). A baromfiból pedig évi tervét is túlteljesítette, mert 55 kiló helyett 71 kilót adott át az államnak. Hajas György Nyírbátor. Laskod május 1-én újabb létesítménnyel gazdagodik: művelődési otthont avatnak ezen a napon. A művelődési otthon létesítését az idei községfejlesztési terv elkészítésekor határozták el. Községfejlesztési alapból és társadalmi hozzájárulásból egy volt kastélyt alakítottak át erre a célra. Az átalakítási munkálatokat a Vorosilov TSZ építőbrigádjának tagjai végezték, s nagyrészt szorgalmas munkájuknak köszönhető, hogy május 1-ét már az új művelődési házban ünnepelhetik.
