Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-26 / 99. szám
1956 április 36, csütörtök N Ё Г LAI* — I .................... — .............................. —I. Ill HIM un 1 HII'III Ml........ инппмг A Szovjetunió állami tervbizottságának és Központi Statisztikai Hivatalának közleménye az 1951—55. évi ötödik ötéves terv teljesítésének eredményeiről Moszkva, (’’ASZSZ) Közzétették. a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő, a népgízdaság távlati terveivel foglalkozó állami tervbizottság és Központi Statisztikai Hivatal jelentését a Szovjetunió 1951— 1955. évi ötöd. к ötéves népgazdaságfejlesztési terve teljesítésében elért eredményekről, Ä jelentés rámutat arra, hogy az ötödik ötéves tervben sikeresen teljesítették a XIX. pártkongresszuson kitűzött feladatokat, és sok igen fontos vonatkozásban jelentősen Túlteljesítették azokat. Ennek eredményeként a Szovjetunió messze túlszárnyalta a népgazdaság fejlődésének háború előtti színvonalát. 1955-ben a Szovjetunió ipara 3.2-szer annyit termelt, mint 1940-ben, emellett a termelési eszközök gyártása 3.9- szeresérc növekedett. A nehézipar sikeres fejlesztése és a mezőgazdasági termelés növekedése biztosította, hogy 1 közszükségleti cikkek termelése az ötéves terv végére a háború előtti színvonalhoz viszonyítva több, mint kétszeresére • emelkedett. Sok igen fontos ipari termék termelésében a Szovjetunió messze maga mögött hagyta az összes európai országokat, noha az egy főre eső termelés színvonalát tekintve még elmarad a legfejlettebb kapitalista országok mögött. Az ötödik ötéves tervben eszközölt állajmi beruházások összege (1:155. július elsejei árakban számítva) 594 milliárd rubel volt, míg az összes háború előtti ötéves tervek idején ez az összeg 322 mi liárd rubelt tett ki. Az ötödik ötéves terv éveiben jelentősen emelkedett a szovjet nép életszínvonala. A Szó/jetunió nemzeti jövedelme 1955-ben 2.8-szer akkora volt, mint 1940-ben. A Szovjetunió külkereskedelmi forgalma 1955-ben majdnem kétszerese volt az 1950. évinek. Emellett gépekből és felszerelésekből, valamint vashói és színesfémekből az ' ötéves terv idején 2.7-szer^sen növekedett a Szovjetunió kivitele. Az ötödik ötéves terv az ipari termelés körülbelül 70 százalékos növelését tűzte ki feladatul. Ezt a feladatot határidő előtt, négy év és négy hónap alatt teljesítették. Az ipar termelése 1955-bsn 85 száza-’ lékkai volt magasabb, mint 1950-ben. Az ötödik ötéves terY éveiben több mint 3.000 út nagy ipari vállalatot építettünk és helyezi ink üzembaMinden iparágban emelkedett a technika színvonala. Megkezdtük az atomenergia békés célokra v?]° felhasználását. Mindamalett a technikai haladás üteme nem volt kielégítő, az új technika kidolgozása nem folyt keljő intenzitással, s gyengén haladt) az új technika bevezetése] a néogazdaságban. \ Az ötödik ötéves t£rv éveiben valamennyire javult, a termelőerők elo?z" t-isa. Folytattuk az ipar Ц0- zelebb vitelét a nyersanyafe- és üzemanyag-fiorrásokhoi- gyorsabb ütemben haladta* az építkezések a . keleti területeken. Mindamellett gyengén fejlődtek az elektromos- és hőkapacitású termelési ágak Szibéria nagy üzemanyag- és energiaforrásokkal rendelkező körzeteiben. Nem fejlődött kellő ütemben a keleti körzetek könnyű- és élelmiszeripara. A jelentés a továbbiakban adatokat sorol fel a legfontosabb termékfajták termelésére vonatkozólag. 1955-ben a Szovjetunió 170 milliárd kilowattóra villamosencrgiát termelt, 87 százalékkal többet, mint 1950-ben. Az ötödik ötéves terv idején a körzeti villamoserő- műveknél összesen 2,534.000 kilowatt kapacitást helyeztek üzembe. Üzembe helyeztük a világ első atomerőművel működő ipari villanytelepét, amelynek kapacitása 5.000 kilowatt. 1955-ben 71 millió tonna kőolajat termeltünk ki, 87 százalékkal többet, mint 1950-ben. A szénkitermelés az ötéves tervidőszak alatt 50 százalékkal emelkedett, bár az ötödik ötéves terv csak 43 százalékos növekedést irányzott elő. A jelentés adatokat közöl arra vonatkozólag, hogyan növekedett a különféle gépek gyártása 1Ö55- ben az 1950. évihez viszonyítva. A vegyipar 1955-ben 75 százalékkal több ásványi trágyát termelt, mint 1950- ben. A könnyűipar 70 százalékkal növelte termelését, miként ast az ötéves terv elő is írta. Az élelmiszeripar fő termékeinek előállítása az ötéves terv időszakában növekedett: Gyors ütemben fejlődött a kultúrcikkek és a háztartási cikkek termelése. A jelentés ezután adatokat közöl a mezőgazdasági termelés fejlődéséről. A mezőgazdasági növények vetésterülete az ötéves terv idején 39.5 millió hektárral növekedett. Ezen belül a szemestermények vetésterülete 33.5 millió hektárral bővült, főként a búza és a kukorica vetésterületének növelése alapján. emelkedett a szemestermé- iiyek terméshozama. A szemestermény-terme- lés fellendítésében fontos intézkedés volt a szűz- és parlagföldek hasznosítása és a kukorica vetésterületének növelése. A szűz- és parlagföldek hasznosítási körzeteiben 1954. és 1955. folyamán 30 millió hektár földet szántottak fel, az egész országban pedig 33 millió hektárt. 1955-ben a szűz- és parlagföldeken a kolhozok és szovhozok 20.5 millió hektárt vetettek be mezőgazdasági növényfajtákkal. ebből 18.5 millió hektárt szemesterményekkel. A legfontosabb állati termékek termelése az ötéves terv idején a következőképpen növekedett: hús 30 százalékkal, tej 19. tojás 54. gyapjú 42 százalékkal. Az ország szarvasmarha állománya 1955-ben 07.1 millió darab volt és 17 százalékkal múlta felül az 1950. évi állományt. A földművelésügyi és állattenyésztés: termékek I termelésének növekedése I lehetővé tette a mezőgazdasági termények állami begyűjtésének és felvásárlásának növelését. Jelentősen fokozódott a ! mezőgazdaság gépesítése és villamosítása. Az ötéves terv idején a mezőgazdaság 824.000 traktort kapott (15 lóerős traktorokra átszámítva), továbbá 410.000 teherautót, 217.000 kombájnt és sok más gépet. A gép- és traktorállomások a kolhozokban 1955-ben kétszer annyi mezőgazdasági munkát végeztek, mint 1950- ben. 1955-ben majdnem teljesen gépek végezték a tarló- és ugarszántást, a szemestermények, a gyapot és a cukorrépa vetését. A szemesterményeknek több mint 80 százalékát kombájnok takarították be. A mezőgazadságban a villamosenergiafogyasztás körülbelül 2.4-szeresére emelkedett. 1955-ben a mezőgazdaságban több mint 400.000 ag- ronómus, állattenyésztési szakember, állategészségügyi-, mérnöki és technikai dolgozó dolgozott, valamennyien felső vagy középfokú szakképzettséggel. A kolhozok pénzjövedelme 2,2-szeresére, oszthatatlan alapja 1.7-szeresére emelkedett. A kolhozparasztok munkaegységeikért 1955-ben összesen több mint 1.8-szor akkora pénzbeni és természetbeli részesedést kaptak, mint 1950-ben. Az ötödik ötéves terv éveiben jelentősen fejlődtek a .szovhozok. A tervidőszak utolsó két esztendejében 581 új szovhoz alakult, ezek közül 425 gabo- naszovhoz szűz- és parlagföldeken. Az ötödik ötéves terv előírta, högy a negyedik ötéves tervhez viszonyítva körülbelül 2.1-szeresére kell növelni a mezőgazdasági beruházásokat. A mezőgazdasági állami beruházások összege ténylegesen 2.5-sze- resére növekedett. A jelentés a továbbiakban rámutat arra, hogy a közlekedés minden ága túlteljesítette az áruforgalom növelésére vonatkozóan az ötödik ötéves tervben kitűzött feladatokat. Befejeződött a Leninről elnevezett Volga—Don hajózható csatorna és a Don melletti, Cimljanszki vízierőmű építése, ami biztosítja a közvetlen hajójáratokat a Volga és a Don között. Növelték a Káma és a Don hajózható mélységét. Az ötödik ötéves terv idején — hangzik ezután a jelentés — a népgazdaság minden ágában tovább növekedett a munka termelékenysége. Ennek ellenére a munka termelékenységének eddig elért színvonala továbbra sem kielégítő és a munka termelékenysége terén kitűzött feladatokat nem hajtottuk végre teljesén. A jelentés a szovjet nép anyagi jólétének, egészségügyének és kulturális színvonalának további emelkedéséről szóló részében a többi között a következő adatokat tartalmazza: a termelés növekedése és a munka termelékenységének emelkedése alapján a nemzeti jövedelem az ötI éves terv idején 68 száza- ! lékkai emelkedett. A népgazdaságban, foglal- I koztatott munkások és alkalmazottak száma’9 és fél- ! millióval, vagyis 24 százalékkal nőtt. Az ötödik ötéves terv idején, miként az előző években sem, nem volt munkanélküliség az országban. Az ötödik ötéves terv feladatul tűzte ki, hogy a munkások és alkalmazottak reálbérének legalább 35, a kolhozparasztok jövedelmének legalább . 40 százalékkal kell emelkednie. Az állami kiskereskedelmi árak leszállítása, valamint a pénzbeli munkabérek növekedése alapján a munkások és alkalmazottak reálbére 1955- ben 39 százalékkal volt magasabb az 1950. évinél. A kolhozparasztok reáljövedelme 50 százalékkal emelkedett. Az állami és szövetkezeti kereskedelemben az ötéves terv idején 26 százalékkal szállították le a kiskereskedelmi árakat, a tervben előírt 23.5 százalék helyett. A kiskereskedelmi áruforgalom fejlesztésének’ az ötödik ötéves tervben kitűzött feladatait túlteljesítettük. Annak következtében, hogy sok árucikk termelésének növekedése elmaradt a lakosság jövedelmének emelkedése mögött. nem lehetett teljésen kielégíteni sok élelmiszer, (hús, zsiradékok, cukor stb.) és néhány fontos iparcikk iránt a lakosság részéről megnyilvánuló keresletet. A lakóházépítésre vonatkozólag az ötödik ötéves tervben kitűzött feladatot teljesítettük. Az ötödik ötéves terv idején intézkedések történtek az közegészségügy további fejlesztésére. A szocialista kultúra valamennyi területén további eredmények születtek az ötödik ötéves terv folyamán. A köztársaságok fővárosaiban, a köztársasági igazgatás alatt álló városokban, a területi és határterületi gócpontokban és a legnagyobb központokban az ötödik ötéves terv végére befejeződött az áttérés a hétosztályos oktatásról az általános (tízosztályos) középfokú oktatásra. Jelentősen bővült a népgazdaság különböző ágainak szükségleteit szolgáló szakemberképzés. Az ötödik ötéves terv éveiben jelentős eredményeket ért el a szovjet tudomány, tovább fejlődött a mezik, könyvtárak és klubok hálózata. A jelentés befejezésül a következőket mondja: A Szovjetunió ötödik ötéves népgazdaságfejlesztési tervében kitűzött feladatok sikeres elvégzése nagy lépéssel vitte előre az. országot a kommunizmushoz vezető úton és újból bebizonyította a szocialista társadalom nagy alkotóerejét, a szocialista gazdasági rendszer fölényét a kapitalista rendszerrel szemben. Befejeződtek az angol-szovjet tárgyalások London, (MTI) Az angol külügyminisztérium szerdán délután közleményt adott ki, amely bejelenti, hogy 17 órakor befejezték az angol—szovjet tárgyalások utolsó ülését. A záróközleményt csütörtökön este adják ki, miután N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov visszatért skóciai látogatásáról. Újjáválasztották a szakszervezetek megyei tanácsát (Lapunk tegnapi számában közöltük a beszámoló ismertetését és néhány hozzászólást, amit most folytatunk.) Kovács Miklós elvtárs; A nagykállói KPDSZ tagjai is segítik a maguk módján a mezőgazdasági terméshozamok 3 százalékos emelését. A földművesszövetkezet dolgozói rendszeresen megbeszélik a vásárlókkal problémáikat és tanácsokat adnak arra, hogy hogyan és mi módon emeljék terméshozamukat. A KPDSZ tagjai népnevelő munkájukkal. igyekszenek mindenben segítséget adni a falu dolgozóinak. Szeretném azonban itt elmondani azt, hogy a földművesszövetkezeti egyeztető bizottság nem mer határozottan állástfoglalni és nem képviseli minden esetben megfelelően a dolgozók érdekét. Ennék pedig az az oka, hogy függő viszonyban van a földmúvesszövetkezet vezetőivel és fél a felelős- ségrevonástól. Még egyetlen olyan határozat sem született. amely állást foglalt volna az ügyvezetővel szemben. Javaslom, hogy olyan egyeztető bizottságot hozzanak létre, amely nincs függő viszonyban az ügyvezetővel — és akkor ezen . a területen is megjavult a munka. Gajdos Mihály elvters: Helyesen bírált bennünket, építőipari munkásokat a beszámoló. Nem teljesítettük a tervet, baj van a munkafegyelemmel, a gépesítéssel és a technika fejlesztésével. Meg kell azonban azt is állapítanunk, hogy a mi hibánk mellett központunknak is része van ebben. Azt követelik tőlünk a felettes szervek, hogy minden munkát decemberben fejezzünk be. Ez szinte lehetetlen, és így sok kötbért fizetünk, amit megtudnánk takarítani akkor, ha az év különböző szakaszaira állapítanák meg a határidőket, biztosítanák számukra az átmenő munkákat is. Sok hiba van a tervezéssel, az előregyár- tással, igen sok esetben kénytelenek vagyunk leállítani a gépi munkát, mivel a gépek rosszak, nem megfelelő a minőségük. I Szeretném még azt el-« mondani, hogy az építőmunkások körében közszeretetnek örvend a'z egyösz- szegű munkautalványozás, Gátolja azonban ezt a munkát a rendszertelen anyagellátás és a műszaki segítés hiánya. Példa erre az, hogy negyedévi tervünk teljesítéséhez mintegy 900 ezer téglára lenne szükségünk, amit meg is rendeltünk és mindössze 300 ezret igazolták vissza. A beszámoló nagy teret' szentelt a műszaki fejlesztésnek — véleményem szerint nagyon helyesen. — Azonban nem beszélhetünk! műszaki fejlesztésről újítómozgalom nélkül. És, hogy' milyen nagy jelentősége van ennek, arra példa a dohányfermentálóban folyó építkezés: Nagy problémánk volt az előregyártóit elemek készítése és 1 ezen úgy segítettünk, hogy a dohányfermentáló főmérj nőkének segítségével olyan módszert dolgoztunk ki,, aminek eredménye: az üzém napi 8 órán át ad gőzt számunkra és most már folytathatjuk a munkát. Helyes lenne a műszaki fejlesztés érdekében^ ■szabad egyetemet indítani és tanulmányozni a csehszlovák ipar előregyártási munkáját, ami igen fejlett és sok hasznosat átvehetnénk mi is. Sok bajunk van a munkafegyelemmel is, amit helyesen állapított meg a beszámoló. Ennek egyik oka véleményem szerint az, hogy a munkások nem szívesen ménnek egyik köz- ! ségből a másikba a munka 1 befejezése után. Úgy gondolom, hogy a bányászát-, hoz hasonlóan, az építőiparban is hűségjutalom' félét kellene megállapítani. Ez elősegítené a munkafegyelem megszilárdítását. A fegyelem lazaságához nagyban hozzájárul a munkavezetők liberalizmusa, megalkuvása is. Sok igazolatlan, órát utólag igazolnak —íg>- gondolják megoldani a munkaerőhiányt. Meg kell szilárdítani a munkafegyelmet. de az. építőipari középkáderek, munka- és építésvezetők megalkuvását kell mindenekelőtt megszüntetni. (A hozzászólásokat lapunk holnapi számában folytatjuk.) Jól jövedelmezett a szerződéses burgonya Az ibrányi Alkotmány i TSZ-ben tavaly 20 hold ; burgonya termesztésére kö. töttünk szerződést. A termésből 1300 mázsa első osztályú vetőgumót válogat- > tunk ki és adtunk át sza- I porításra. Ebből 900 mázsa j I. fokú szaporítás volt. Az l elszállított vetögumóért 360.000 forintot kaptunk. Az idén felemeljük a vetésterületet és 30 holdon termelünk szerződéses burgonyát. Mester József tsz-elnök, Ibrány.
