Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)
1956-03-22 / 70. szám
ft N £ P l, A P nmnnan »«5 1 !*,>!). március 22, csütörtök SZABOLCS-SZÄTMÄRI IFJÚSÁG Lereie&ludu a napkori pajtások segítik az ámzsujtotta útloröket 7 Úttörők a múzeumban Szomorú szívvel gondolunk az árvízsújtotta embertársainkra. De úgy érezzük, hogy nem elég az aggódás, a puszta együttérzés. Tettekre, segítő kezekre van szükség. Mi úttörők is kivesszük ebből a hazafias kötelességtől részünket. Nevelőink izetésük két százalékát adjál: az elemi csapást szenvedett ba-álaink megsegítésére. Mi is követjük! példájukat. Tehetségünk •zerint zsebpénzünket a bajbajutottak megsegítésére fordítjuk. A napokban előadást rendezünk, s az ebből befolyó összeg egészét megsegítésükre adjuk. Iskolánkban mozgalmat! indítottunk, hogy minden | szülő lásson vendégül egy-l egy árvízsújtotta pajtás:.! Örömmel fogadták a pajta-í sok, és szüleikkel rnegbe-j szél ve szeretettel várják a kedves úttörő Vendégeket. Az árvíz elvonulása után iskolánk 1000 forint értékű iskolai szemléltető eszközöket juttat egy iskola részére, hogy segítse a pajtások tanulását. Kövescli József úttörőcsapal-vezető. Szakmai előadásokat hallgatnak a nyírteleki Szakad Nép ISZ fiataljai Mellékletünk korábbi számában hírt adtunk arról, hogy a nyírteleki Szabad Nép Termelőszövetkezet fiataljai kísérleti parcellákon uyarapítják tudásukat, hogy közelebbről megismerkedjenek a fejlett agrotechnikai eljárásokkal. A DISZ- szervezetnek az a célja, hogy a fiatalok elsajátítsák a helyes vetésforgó, az istállótrágyázás, talaj előkészítés, az előveiemény hatása, a pótbeporzás stb. ismeretét. A munka megkezdéséig szakmai előadásokat hallgatnak, amelyek megismertetik őket a műtrágya helyes alkalmazásával, a pótbeporzással. A kísérleti parcellákon kimagasló eredményeket akarnak elérni, hogy a következő évben még na- nyobb, még szélesebb körben alkalmazhassák a fejlettebb agrotechnikai eljárásokat. A diszisták nevelésében nagyban kiveszik ré- ■ ,«■zülcet a szakemberek. Van kivel foglalkozni. Igen erős és ütőképes DISZ- szervezetnek örvend a Szabad Nép TSZ. Eredményes munka elvégzésére képes. A magyar-szovjet barátsági hónap alkalmából például .,barátsági esteket'* rendeztek. Eddig három előadást tartottak a Szovjetunióról. Nemcsak a fiatalok jelentek meg az előadásokon, hanem azok is, akik már kinőttek a DISZ-szervezel soraiból. TAKÁCS GYÖRGY Nyírtelek. Nagyoöo felelősséget ez úttörő jubileumí-év előkészítéséért! Irta: SZABÓ JÓZSEF, a fehérgyarmati DISZ j. V. B. titkára. A nyírbátori általános iskola Báthory István úttörő őrse meglátogatta a Báthory István múzeumot! A felvételen a kispajtások érdeklődve nézik a kiállítást. A felvételt Batári Edith VII. oszt. tan. készítette. ARANYTARTALÉKOK... (Levelek a* új DISZ-nzcrv e*ete k r«I) • A porcsalmai Dózsa Termelőszövetkezetből írták: „Húsz fiatal új életet vitt a Dózsa Termelőszövetkezet fiataljainak életébe. Megalakították a DlSZ-szerve- zetet. Hogj^ munkájuknak gyakorlati eredménye is legyen, röviddel a megalakulás után munkához láttak. Megalakították a kul- túrcsoportot, s műsorral készülnek Május 1. megünneplésére. A tsz. munkáját is elősegítik. A vetőmagvak kiválogatásában vállaltak nagy szerepet. Ök végzik a kukorica négyzetes vetését, a pótbeporzást...” ☆ „Nem tudom megállni, hogy ne tájékoztassam a szerkesztőséget arról, hogy Tunyogmatolcs ifjúsága új életet kezdett — írja levelében Szabó Imre clvlárs. — Községünkben a DISZ- szervezet működött ugyan, de csak névleg. Most került sor arra, hogy erőteljes DISZ-szervezetet alakítsunk. A helyi pártszervezet és a községi tanács külön taggyűlésen foglalkozott az ifjúság kérdésével. Új vezetőséget választottunk, amely képes lesz ellátni a fiatalok életének irányítását,” „Mintegy 25 fiú és leány alakított nemrégiben DISZ- szervezetet a jánkmajtisi Dózsa Termelőszövetkezetben.— írja Angyal Irén levelezőnk. — A szervezet jó munkát végez megalakulása óta. „A DISZ-szervezet megalakulásában nagy szerepe volt a községi és a termel 5- szövetkezet pártszervezetének. Marci Albertné nevelő pedig szívesen foglalkozik a fiatalok kulturális életének színvonalasabbá tételével.” ☆ Mint látjuk, a levélírók az ifjúság életének megteremtőjét a pártszervezetben látják. Érzik is ezt. Valóban, a pártszervezetek segítésén múlik az ifjúság j munkája, jó szervezeti élete. Az új ifjúsági szervezetek szép eredményeket érhetnek el, ha továbbra is támogatják 5ket! 1956. júniusában ünnepük úttörő szervezeteink születésüknek 10. évfordulóját. 1940. júniusában jelent meg először Budapestéi' az ifjú úttörők maroknyi csapata. Pártunknak nehéz harcában is volt arra gondja, hegy a gyermekek eleiét az úttörő szervezeven keresztül is szebbé, boldogabbá tegye. Az úttörők. nem hálátlanok a gondoskodásért. Járásunk területén a csapatok munkájában egyre nagyobb az önállóság, a kezdeményező készség. Ez azonban nem tükröződik megfelelően a jubileumi év előkészítésében. Számos helyen, mint a tiszakóródi, vámosoroszi általános iskoláié igazgatói, és csapatvezetői nem ismerik megfelelően ez év megünneplésének jelentőségét. ] A jubileumi évben miniden erővel azon kell lenni j a csapatvezető elvtársak- jnak, hogy a csapatok belső I élete, nevelő munkája lé- j nyegesen megszilárduljon. ■ Milyen követelményeket állítsunk magunk elé? Ne- ! véljük úttörőinket a szocializmus , hűséges szolgálatára, a párt és népünk forró szeretetére. El kell mélyíteni úttörőinkben az internacionalizmus szellemét. Elsősorban a Szovjetunió és más országok népei iránti szereteted Meg kell ismertetni velük a Szovjetunió pionír szervezetének munkáját. Szervezzenek levelezést a Szovjetunió valamelyik pionír szervezetével. Ezeket a legfontosabb nevelési célkitűzéseket keli a jubileumi évben megvalósítani úgy, hogy a csapat mindennapi életét bensőségessé, munkáját meggyőzőbbé, szilárd eszmei alapokon nyugvóvá tegyük, — Minden úttörőcsapat dolgozza ki a Jubileumi évre a munkatervét, bár ezt már előzőleg is ki kellett dolgozni, de az addig be|érkezett munkatervek vagy nem foglalkoznak vele, i vagy csak éppen érinti:: ezt I az igen fontos munkát, i A munkatery készítésbe vonják be az egész csapatot. Ezért serkenteni kell őket, hogy javaslataikat, kívánságaikat bátran mondják el. Milyen eszmei tartalmat vegyünk figyelembe? A jó vezető nemcsak javasolja a szépirodalmai, hanem maga 1 is elolvassa azokat és beszélget a gyerekekkel a könyvről, annak hőseiről. Feltétlenül számolni kell azzal, hogy csak azt a foglalkozást nevezhetjük úttörő foglalkozásnak cs jónak, amely eszmei, politikai céljainkat juttatja közelebb a megvalósuláshoz az úttörők nevelésében. Főleg a csapat, belső megerősítését kell szemelőtt tartani, az őrsöl:, rajok rendszeres összejöveteleinek tartalmasságára kell törekedni. — Készüljenek fel a tavaszi szellemi opimpiászra, április 4. megünneplésére. Feltétlenül meg kell kezdeni a tavaszi jubileumi csapat, sport és kultúrversenyek megszervezését. Figyelmes körültekintő munkával készítsük fel a VIII. osztályos úttörőket a DISZ tagfelvételre. Nem szabad elfeledkezni a. pajtáscsaládról sem, a pajtáscsaládtagok úttörőavatásának előkészítéséről. Bátran mérjék fel a csapat megalakulása óta végzett munkát. Hívják meg az úttörők őrsi és raj összejöveteleikre csapatuk régi tagjait, vezetőit. Beszélgessenek velük a csapat régi életéről, kölcsönösen mondják el egymásnak legkedvesebb úttörő élményeiket. A jubileumi évben az eddiginél fokozottabban kelt- érvényt szerezni az úttörők kötelességei 4. pontjának;1 „Az úttörő szorgalmasan tanul, iskolában és iskolán- kívül egyaránt fegyelmeJ zett.” 1944, május 5-ét írtak. A hajszától és zaklatottságtól elgémberedett Nyíregyháza álmosan gubbasztott. Bíborpalástot öltött a hajnal, ötöt mutatott a nagy torony kerek órája. A Morgói-temető környékén kuglibabákhoz hasonló egyenruhások ólálkodtak. Egyikük megadta a jelzést, s egy cserepes ház elé tömörültek. Bekopogtak. Kapás József és családja úgy aludt, mint a nyúl a bokorban. A zörejre az apa kiugrott az ágyból s a kertre nyíló ablakon át mentette meg életét. Ahogy volt, alsóneműben, a kerteken keresztül lélekszakadva rohant el a városból. De hová? Hol találjon menedéket? Kapás elvtárs tudta, hol érezheti magát legnagyobb biztonságban. Az erdőben. Sokat megvédték már a jóindulatú fák és bozótok ... Az alacsony, idős ember kezével ‘J apró mozdulatokat téve, átszelle- mülten meséli el a régi idők eseményeit, melynek ő is szemtanúja, cselekvő személye volt. Felesége ki tudja, hányadszor hallotta már, de újból és újból meghallgatja, s olyan boldog, hogy férje katonája volt, egy hatalmas, a magyar nép történetében oly nagyjelentőségű és feledhetetlen ügynek: a Magyar Tanácsköztársaság ügyének. — Kőműves tanuló voltam, s fiatal legényember — mondja Kapás József, a fehérterítős asztalra könyökölve. — Nem tudtam én a világ folyásáról semmit. Kisvárdán jó volt nekem minden úgy, ahogy volt. Mikor felszabadultam (ez 1911-ben volt) Pestre mentem segéd- kedni. Csak azért, hogy jobban elsajá©REO HARCOS... (Kapás József a tanácsköztársaságra emlékezik) iítsam a szakmát. Beszéltek már akkor nekem valamiféle mozgalomról, de ón nem értettem hozzá. De aztán saját bőrén tanul az ember. Mikor nem volt kenyerem, meg munkám, én is meghall- gattam a környezetemben lévő munkásokat, hogy miről beszélnek. Homálycsvi ugyan, de kezdtem megérteni, hogy miért harcolnak, mit követelnek. Rájöttem, hogy én értem, meg a többi szerencsétlen munkás érdeledéit szállnak síkra. Én is bekapcsolódtam a. mozgalomba. Elméleti alapom ugyan nem volt, de hallottam innen is, onnan is valamit. Katona lettem, háborúba vittek. 1915- ben orosz fogságba estem. Egy évet táborban töltöttem, a többit pedig egy parasztnál. Lenin füzetei ekkortól kezdve jutottak el hozzám. Olvastam, olvastam, s megtetszett nekem az. ami bennük volt. Az orosz szegénység nagyon szerette Lenint, mert értük harcolt, de mi tudtuk, hogy miértünk is. Az Októberi Forradalomban aztán én is aktívan rósz vehettem. Ezért küldtek házi már az első tráncporttal. T embergben már váriak bennünket. Énhozzám is odajött egy pap, s azt mondja: — Na, hál’ istennek, hogy hazajöttetek, legalább segittele legyőzni az ellenséget. Értetlenül néztem rá. — Milyen ellenséget? — kérdeztem végülis. — Hát az olaszokat. Hümmögiem egyet, s csak annyit ■mondtam: — Nekem azok nem ellenségeim. Az én papom sarkonfordult, mint akit besóztak, s ott hagyott. Azt hittem, na ezzel is jól elbántam, de korai volt az örömöm, mert ő bánt el vélem. Elfogtak, s a megbízhatatlanok táborába csaptak. így kerültem Miskolcra. Igen ám, de a helyzet úgy érlelődött, mint aratás előtt a gabona. Miskolcon hallottam meg először, hogy megalakult a tanácsköztársaság. Siettem is haza, Kisvárdára, hogy otthontájt segíthessek. Vörösgárdista lettem, s katonákat toboroztam a vöröshadseregbe. Anarcson, Fényeslitkén cs általában a kisvárdai járásban toboroztunk. Anarcson húszan-harmincan is jöttek egy-egy alkalommal. — S mivel buzdítottátok az embereket? — kérdi a felesége. — Mivel? Hát mondtuk nekik, hogy a tiétek less a föld. Jöttek is, különösen a szegények. Me>t mi csak azokhoz mentünk. A gazdák nem nagyon szereltei: bennünket. De a cselédek?! Micsoda örömujjongás volt itt, mikor kikiáltották a tanácsköztársaságot! Hát elképzelheted, hogy sorozás mm volt, s mégis akkora hadseregünk volt, hogy az antant hatalmak rettegtek tőle. iJ árom oldalról jöttek ránk, s így w ■*-* csak huncutsággal verhettek le bennünket. Másképp nem bírtak volnu velünk. Hát ott voltak az olyan katonák, mint Lipnyiszki Józsi, Kovács Pista, meg a többiek. Ezek nyíregyháziak voltak, te is ismerted őket. Olyanok voltak, mint a vas. Az Októberi Forradalomban is részt vettek, „veres ördögöknek" hívták őket. Jöttek haza a frontról a katonák. Le se szereltek, jöttek egyenesen hozzánk. Hogy harcoltak azok?! Feáll, idegesen sétál végig a szobában. Észak felé fordul s két karját kinyújtja. — De jöttek a csehek, — dél felé fordul fürgén — a szegedi gondolat bandái, a románok, s mi ellenünk jött mindenki. Leül, fejét lehajtja, s clszomorodik. Fekete Istvánra gondol, aki lelki jóbarátja volt, s a többi harcos kommunistára, akiket kegyetlenül kivégeztek « Budaházi fiúk. S a saját üldözött életére, a budapesti toloncházra, a nagykanizsai börtönre, a szigorított házifogságra, Hargitai detektív rosszemlékű „látogatásaira“, s 1944 május ötödikére ... Kapás József öreg harcos, negyven év mozgalmi idő van a háta mögött. Nehéz körülmények között, s állandó rettegésben telt el a felszabadulásig az idő. De boldog, ha visszaemlékezik rá, mert tud- ■ ja, nemes dolgokkal telített életet éli. Most leányának, Katalinnak adta át az élvonalbeli helyet, aki szabad hazában a pártközpont agit.-prop. osztályán dolgozva valósítja meg mindazt, amiéit d egész életén keresztül harcolt. MISKA JÁNOS Megyénk jónéhány termelőszövetkezetében, állami gazdaságban, sőt némely községben is szervezeten kívül élt a fiatalság. Tudunk olyan ifjúsági szervezetekről is, amelyek csak papíron szerepeltek, de semmi gyakorlati jelentőségű munkát nem végeztek. Vagy a községi vezető szervek nem támogatták őket, vagy más „objektív” okok játszottak közre. A tagkönyvcsere időszakában számos levelet kapunk (Gyulaházáról Szabó Ferenc, Zajtárói Eotos Magda, Tiszatelekről Kertész Sándor, Nyíregyházáról Balogh Ilona stb.) amelyek arról számolnak be, hogy a tagkönyvcsere után új életre keltek a DlSZ-szerve- zetek. Sok levelet kaptunk, amelyek arról adnak hírt, hogy termelőszövetkezetükben új DISZ-szervezet alakult.
