Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-13 / 62. szám

•»

A! ß r l. A I*

19^0. március U, Feud

DISZ szervezeteink feladatai a iagkőnfvksosztó taggyűlések után

Irta: \alító Mihály, a DISZ megyei bizottságai!ak ágit. prop. titkára

Jelentés as ehmiit hét levelesül \ munkájáról

Az elmúlt heten 18# levelet kaptunk levelezőink- • tői. Ezek ltütiil 85 levelet közöltünk az újságban.

Jó lerelükért és szorgal-' inukért könyvjutalmat kap- i nak: Endrész László mátészalkai tudósító, Pásktily ' György rozsál yi sportíadó- sító, Angyal István zsarn- Iyáni levelezd, Román Ki-) roly tiszavusvari levelező és Nadzon Béla sztál in vá- , rosi levelező.

A könyvet postán küld- ■ jük. >

A baktalórántliázi járás oktatási állandó bizottságának figyelemre méltó jaraslnta

A baktalórántházi járási tanács oktatási és népművelési állandó bizottsága foglalkozott az általános iskolai tanulók iskolán kívüli jegyeimével. Megállapította, hogy különösen egyes nagyobb községekben a tanulók engedély nélkül vesznek részt az esli mozielőadc- soken, sőt előfordul időnként az is, hogy a nagyobbak még a bálokba is el- cljárogatnak. Egyes tanú-.

nulók és szülök nem tartják be az iskolai rendtartás erre vonatkozó szabályait. Ezért javasolta a végre !i ajtó bizottsá gnak, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel és a jövőben a nevelők, az állandó bizottságok, a szülői munkaközösségekkel karöltve következetesen harcoljanak az iskolai rendszabályak betartásáért.

ALBERT ANTAL.

Petőfedő szakember vagyok

és menjek segéd ni u u k ásni» k ?

Látogatás Szabó Józseféknál Mátészalkát*

laikoztatasat. A nyírbátori i községi alapszsr vezet me-í Pyénk egyik legnagyobb! alapszervezete. Van ifjúsá-! gi háza. Ebbe az ifjúságii házba a fiatalok egyik ré-t sze rendszeresen eljár a| DISZ .gyűléseire, előadások! meghallgatására, sportolni,! de ugyanakkor az alapszer- j vezet tagjainak tekintélyes! része nem találta meg a1 DISZ-tanulási, szórakozási! és művelődési lehetőségeit, j Az a feladata a DlSZ-s/.er-i vezetnek, hogy biztosítsa a! szorosabb együttműködést i a községi kultúrházzal, a MÖHOSZ alapszervezettel, a sportkörrel és más kulturális intézménnyel. Ezek segítségével biztosítani lehet a fiatalok sokoldalú foglalkoztatottságát.

A sikeres tagkönyvkiosz- tó taggyűléseken a szervezetek jelentős részében • megvitatták a DISZ különböző — termelési mozgalmakkal kapcsolatos — feladatait is. A nyíregyházi ruhaüzem DlSZ-taggyűlé- sén a diszisták legnagyobb problémája az ifjúsági szalag tervének jobb teljesítéséért folyó harc volt. A nyírteleki Szabad Nép TSZ DISZ-szervezete brigádot alakított a kukorica négyzetes vetésének munkálataira. A tiszadobi Táncsics TSZ-ben 5 holdas kísérleti parcella felett vállaltak védnökséget a diszisták- Vállalásokat tettek számos helyen az egyéni paraszt- fiatalok közötti agitációs munkára, a fiataloknak a tsz-be való bevonására. Ezeket a vállalásokat a diszisták mindegyike teljesíteni akarja. Ehhez azonban szükség van bizottságaink és alapszervezeteink vezetőinek jó irányító munkájára.

Énnek egyik része — és osabb része — a

Gyépítás 410 uréterre a teld felszíne alatt

ujusaga szuveisegumi ele lóben hatalmas előrehala ciást jelentett a tagkönyv- csere. Néhány alapszerve zet hiányos munkájától el tekintve bátran mondhatlak, hogy .a diszisták a tag könyvkiosztó taggyűlések sikerei után aktívan vesznek részt a DISZ összejövetelein, rendezvényein. Szer vezeteink jelentős része teljes erejével részt vesz i párt határozatainak végrehajtásában.

A pártszervezetek közvetlen vezetésével, segítségével elértük, hogy a DIS2 tagkönyvkiosztó taggyűlésen jelentős számban vetlek részt a fiatalok szülei is \ tiszadobi Táncsics TSZ- ben az egyik szülő leányával együtt ment el a DISZ-tit- kárhoz és kérte, hogy vegyék fel leányát a DISZ-be A felnőttek körében- is növekedett a DlSZ-szerveze- tek tekintélye. Az eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult az a tény is, hogy DISZ-szervezeteink tevékenysége kibővült, igyekeznek biztosítani s fiatalok számára a tanulás, a szórakozás, a művelődés lehetőségeit.

Jelentős eredményt értünk el a taglétszám növekedésében is. Az elmúlt egy év alatt -megyénkben a DISZ taglétszáma több mint 10.000-rel növekedett. Ez a szám járási bizottságaink, a pártbizottságok által megbízott fiatal kommunisták, DISZ aktivistáit, eredményes munkáját igazolja. De ugyanaltkor ez a szám jelentős mértékben meghatározza megyénk DISZ-szervezeteinek további feladatait is. Azokban a

DISZ-alapszervezetekben, i amelyekben a DISZ taglétszáma megnővekedeit, mint Szakolyban, biztosítani kell valamennyi DTSZ-tag fogi

i

i

r

i

— Hát eljöttek az elV- társak?... Nem felejtkeztek él rólam?... Már azt hittem, hogy a Néplap is elfordult tőlem. Mért nem válaszoltak a leveleimre?

— Nem válaszoltunk? —

A magas, barna, rövidrenyírt hajú munkásember előszedett egy nagy irat- köteget és keresgélni /kezdett közte.

— Ezek a levelek, amelyeket írtam és a \ áíaszok egészen 1948-tól, itt vannak. Tessék. Négy levelemre nem kaptam választ a Néplaptól. Hej, pedig más lett volna, ha megkopom a válaszokat. Azóta a Szabad Népet olvasom. Jók a karcolatok. A Néplapot is megveszem.

Aztán a levelezésre terelődik a szó.

— Olvassák csak elvtár- sak ezt a levelet. Az Építőipari Minisztériumnak küldtem, a pala tárolása miatt. Képzeljék, az É. M. kiadott egy könyvet a műményiban, a Fehérgyarmatiban és a Mátészalkaiban nincs tetőfedő szakember Kőművesek és ácsok kontár-kodnak a tetőfedéssel Lenne munka bőven. D-- Szén elvtárs nem akar újabb gondot a nyakába venni, Elutasított... Valahogyan csak élni kell, és a szakember lehetőleg a szakmájában szeretne dolgozni, a tanult mesterséggel sze retném én is biztosítani a megélhetést. Mit tehettem mást, iparengedélyért folyamodtam, de nem adtak. Akkor a Szabad Népnek írtam, hogy négy járásban nincs tetőfedő, és nem adnak ipart. A megyei tanács végrehajtó bizottságának iparügyi osztályától, Czet > azt válaszolta, hogy hiába írogatok a Szabad Népnek, úgyse ad ipart. Fiát így vagyok... Tetőfedő szakember vagyok és; menjek el segédmunkásnak?

Sokáig beszélgettünk még a Szabó családdal, a gondokról, a tervekről.

Esteledett mikor elbúcsú--. tunk régi levelezőnktől é.f családjától.

— Levelezője leszek újra a Néplapnak!... —- ígérte

MIMT AZ ÓRA...

Bármelyik gépállomást javítóműhelybe lép be egy idegen, az első dolog, ami megkapja: a fület hasogató hangzavar. Igaz, hamar megszokja az ember dobhártyája. Akik benne élnek ebben a sajátságos hangorkánban, azok már dolgozni se tudnak rendeden e nélkül, legalább is egyhamar. Ritmus, dallam, alkotó gondolat megtermékenyítő érzelem olvad össze egyetlen kórussá, mely egységbe kovácsolja a műhely minden dolgozójának mozdulatát. A hatalmas kórus uralkodó szólama ez: „Jó mun-kát! Jó-munkát! Se- ré-nyen! Ne la-zsálj!“

Néha más szólamok kerekednek felül. Ilyenkor elvesz a ritmus s a kalapácsot lendítő karok tétován állnak meg egy pillanatra. Kíváncsi tekintetek keresik az új hangok forrását, mint minap a nagykállói javítóműhelyben. Az történt csupán, hogy egy kombájnt huzattak b? javításra. A kombájn zörgése és az azt vontató Univerzúl-traktor zúgása elnyomott minden más hpngot, megbontotta a megszokott munka ütemét. A munkások felegyenesedtek és többen cigarettára gyújtva fordultak a bejövő gépek irányába.

— Erre vásik Székely János foga — ordította Terelik György társai felé a zajgásban, ,

— Biz a már oda is szökkent — kiabált válaszul a másik.

A traktor tetthelyre érvén megállóit, zúgása is elhalt. A „műhelykórus“ újra érvényesült. A szerszámok kézbekerülve továbbdolgoztak ütemesen. De nem ügy Székely János! Amilyen kistermetű ember, olyan fürgén pattant a kombájnnal együtt érkező vezető emberek csoportjához. Tőry Emil vezető mezőgazdászt érte legközelebb. Nekiesett igen hevesen:

„ADJANAK NEKEM

IS GÉPET“

— Mi lesz hát velem? Dönt-e végre a vezetőség, vagy...

Ez a kérdés, ami Székelyt ilyen heveskedésre ragadtatta, még a nyár folyamán csírázott ki elméjében. Akkor traktoros-brigádvezetó volt. Nem is akármilyen. Két évvel ezelőtt a budapesti EMAG-ból került u káliói gépállomásra. Már ebből is lehet gondola:, hogy nem valami hamvába- hótt émber. Na, de elég az hozzá, hogy a nyáron egy! fiatal kombajnos mellé tét-1 te a vezetőség, akit be kellett avatni a szakma titkaiba. Ez olyannyira sikerült,- hogy az illető a három hét) lefolyása alatt 3400 formtet*

[keresett. Székelyre nem le- , bet azt mondani, hogy I irigy létté volna ezt, de tény az; hogy a három hét leteltével rosszul esett le- szállania a nyeregből neki magánalt is. Szóvá is tette altkor melegiben a vezetőségnek:

— Adjanak nekem gépet.. Nincs szebb dolog a trak-- toros életnél...

„ÉPPEN ILYEN

AKKURÁTUS EMBER j

KELL NEKÜNK!“

A vezetőség megháílgat- ta, de elütötte azzal, hogy majd a télen a brigádok szervezése idején lehet róla beszélni. Székelyben azóta a csiragondolat gyökeret eresztett s kilombosodott. Különösen amióta a gépállomással szemben elterülő földeken az ősz folyamán megalakult Rákóczi Termelőszövetkezet lett az új gazda. Székely iattí>, hogy az újmódit választó emberek milyen életerővel j sürgölődtek a nagytábla j földön s ha tehette, megaj i:: közéjük elegyedett. Mo-i gyopósi János, a tsz. elnöke váltig mondogatta is r.em egyszer Székelynek:

— Éppen ilyen akkurátus ember kellene nekünk traktorosnak...

Székely a Rákóczi irodájában aláírta a belépési nyilatkozatot. Nyomban í '.-jelentette a gépállomás vezetőségének is és kérte, hogy a saját termelőszövetkezetébe osszák be traktorosnak. A vezetőség sajnálta benne a jó brigádvrzetőt, de örült annak, hogy heft ette jó traktorost nyert, így aztán egyszerűen tudomásul vették a kész., tényeket.

...EZ A KOMBÁJN A TIÉD“

Tűrj' elvtárs jól ismerte Székely ügyét. Az új bri- gádbeoszíás zsebkönyvétjén volt már akkor feljegyezve s most éppen azért jöttek le a műhelybe, hogy a kijavított és a szemle nagy próbáján sikeresen átesett erőgépeket kiadjál: a brigádoknak. Ezért nem vette zokon a nyers hangot, hanem mosolyogva fordult a feldúlt emberhez:

— Ferenezi brigádjába osztottunk be, minthogy a Rákóczi TSZ területe odatartozik.

Székely komor ábrázata megenyhült, s elégedetten tért vissza munkahelyére. Valamivel később Ferenezi Mihály brigádvezető közeledett feléje vigyorogva.

— Gyere, elvtársam, vedd át a gépeidet. — A behúzott gépre mutatott.

— Ez a kombájn a l’i’d. A javításánál tehát ott legyél! — Majd a javítóműhely előtt sorakozó traktorok felé vették útjukat. A brigád gépei a sor bal- szárnyán helyezkedtek el. Gazdátlanul már csak 2 gép

volt, mert a traktorosok zöme régi gépeit kapta viasza. Székely azt nem is bánta. Ö a legszélén álló G—35-öshöz lépett. Azt még decemberben kijavították. Ö is jól ismerte azt a gépet. Ferenezi helybenhagyta a választást. Nehéz p.ép, j de jó traktorosnak való.

— Felírom a számát si aztán ha jól megnézted,! aláírjuk a jegyzőkönyvet, j

!

AZ EMBER LÉLEK-! j BEN MAR ELŐ- KÉSZÜLT

I

' ~ * j

A gépet néhány nappal | ezelőtt a szemlén tüzetesen ] i megvizsgálták. Székely már ! akkor is ott leskelődött, hogy vajon találnak-e azon hibát. De nem kellett azon még egy csavart sem meghúzni. Mindazonáltal most újra megnézegette alaposan. Körüljárta: nem hibázik-e valami azóta? Felült a nyeregbe. Kipróbálta: jól működnek-e a kézzel és lábbal kapcsolható karok? Majd újra a földre libben- tette magát s mindkét kézzel a lendkerékbe kapaszkodott. A lomha súlyos kerék könnyedén billent meg. Székely hátratolta sapkáját és mosolyogva nézte a gépet, mely íme, mostantól kezdve hivatalosan is az ő felelősségére van bízva.

A brigádvezető szeme sarkából ólesen figyelte Székely szakavatott mozdulatait:

— Érti ez a Ids ember a, dolgát! Jól, jár vele a brigád, meg a Rákóczi TSZ is — gondolta magában. Hangosan pedig így szólt;

— A traktor terve 580 normálhold. A kombájné1 pelig 150 hold. Nem lesz' sok?

— Sok? Inkább kevés; A

kombájnnak én már 200 holdat kértem a közgyűléstől. De lesz ott a traktornak is még . több munkája- A Rákóczi tagjai becsülik a gépet — felelte Székely önérzetesen. Nem mondta ki, de magában gondolta hozzá, hogy: „Elvégre saját

szakemberük is van már!'1 A Rákóczi TSZ földjére esett tekintete, ahol mar majdnem elkopott minden hó. Egy hét/.. 10 nap... vagy még előbb is indulhatnak. Roppant erőt érzett az izmaiban, nagy tettekre vágyón ropogtatta ujjait. Nem 3, hanem 5—G százalékkal is többnek kell teremni azokon a földeken, mint tavaly. Kit is hívjon versenyre a nagy törekvésben? Talán Terdik Györgyöt? No, majd a bri- gádéríekezletig gondolkodik: még ezen.

A brigádvezető mintha csak veié gondolkodott volna, csendesen megszólalt:

— Bár indulhatnánk már...

— Igen! Bár indulhatnánk már — visszhangozta Székely János. Az ember lélekben már előkészült; A gép pedig úgy megy, mint az óra ...

Z ujjal Anlal,

termelőmunkában való foglalkoztatás. Pártunk Központi Vezetősége ez évi termelési feladatunkat abban határozta meg, hogy 3 százalékkal kell növelni a hozamot a mezőgazdaságban. DISZ-szervezeteink munkájának, ez évben fő feladata e határozat végrehajtásáért folyó harc.

Mindezek mellett szervezeteink szélesítsék ki vállalásaikat a DISZ többi termelési mozgalmára is. Mutassák meg a fiatalok tettekben, hogy hű harcosai a népnek, a pártnak.

(Szabó József tetőfedő munkás sok éven át levelezett a Néplappal. A múlt év végén awn- ban elmaradtak a levelei. Azért kerestük meg a napokban mátés:«Jkai lakásán, hogy megiitriink. mi *nn<>k sr/,

j ázaki anyagok helyes táro- j lása címmel, melyben azt írják, hogy a palát a szabadban kell tárolni. No én megírtam nekik, hogy milyen kárt okoz az ilyen szakmai utasítás. A pala megázik, a szél fújja, a nap süti és olyan less; mire felraknák a tetőre, akái el is lehetne dobni. A válaszban nekem adtak igazat és figyelmeztetésem szerint adtak ki más utasítást a pala tarolásra. —

Sok jó észrevétele van Szabó elvtársnak. Kár, hogy á Néplapnak nem írta meg | a jó javaslataival. Nem írta meg például azt sem, hogy j Mátészalkán is vannak még olyan ,,nehéz" emberek, • mint Szén elvtárs, a Vegyesipari -Vállalat igazga- |tója.

— Beszélgettem Szén elv- társsal. Mondtam, hogy jó lenne kibővíteni a vállalatot egy tetőfedő részleggel, hiszen négy járásban: — a Csengeriben, a VásárosnaSchcinebeck-Salzel- ( t ménben, Németország / ■ legrégibb sósfürdő jé- t I ben, kiváló eredménye- \ í Két " értek el a tüdő- ( asztma. újszerű gyó- \ gyításával. Dr. Otto, a \ schönebecki-salzelmeni í szanatórium főorvosa, s 1 egy közeli sóbányát y gyógyászati célra vett r igénybe. 400 méterre a ‘ föld felszíne alatt Itór- termet rendezett be, i1 ahol naponta 7—7 tü- döasztm&3 beteg tölt : rneleg takarókba búr- ( holtra, nyugágyban pl- i lienve 3—3 órát köhö- > I gés és fuldoklástnev- (

. issem. Az aknában ,'

! uralkodó nyomás, az ; ! egyenletes hőmérsék- ,

I Ut és a'minden inger-, anyagtól mentes, aero- I szólt, illetve legfirvo- '

I mább ásványrészecs- ,1 kéket tartalmazó leve- 1 gő elejét veszi az ászt- ', más kitöréseknek. Az ]’ ezzel a módszerrel ke- < l seit tiidőasztmás bete- (

, gek négy hét. alatt tel- ( jeden meggyógyultak. 1