Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-10 / 60. szám

I9öű. március 10, szombat NÉPLAP A munkások és alkalmazottak szombati és ünnepnap előtti munkaidejének csökkentéséről .4 Szovjetunió Minisztertanácsának rendeleté Moszkva, (TASZSZ) A Szovjetunió Minsztertaná- csa, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének 1956. március 8-i törvényerejű rendelete értelmében el­rendeli: 1. A vállalatok, intézmé­nyek és szervezetek mun­kásainak és alkalmazottai­nak munkaidejét 1956. már­cius 10-től kezdve a vasár­napot és az ünnepnapokat megelőző napokon a rendes munkaidőhöz képest két órával csökkenteni kell, vagyis e napokon a mun- , kaidé 6 óra. Olyan munkásoknál és alkalmazottaknál, akik je­lenleg 7 órás munkanap­ban dolgoznak, a vasárna­pot és az ünnepnapokat megelőző napokban a mun­kaidő szintén 6 óra. Olyan személyeknél', akik munka­ideje 6 óra, vagy ennél ke­vesebb. a vasárnapot és az ünnepnapokat megelőző napokon a munkaidő nem változik. Az említett napokon a munkát szokásos időben kell elkezdeni és ebédszü­net nélkül lehet végezni a vállalat, az intézmény és szervezet vezetősége, vala­mint a szakszervezeti, üze­mi és helyi bizottságok kö- közötti megegyezés szerint. 2. Folyamatos termelés esetén, valamint olyan ága­zatokban és munkafolya­matoknál, ahol a termelés adottságai miatt nem le­hetséges a vasárnapot és az ün~ ’apókat megelőző na­pokon a rövidebb munka­idő bevezetése, a munká­sok és alkalmazottaknak minden vasárnapot és ünnepnapot megelőző és 8 órás munkaidővel ledolgo­zott négy munkanapért egy szabadnapot kell biztosí­tani. Egyes idénymunkáknál, ahol az idény folyamán e pótszabadnapok kiadása nem lehetséges, kivételesen megengedhető e szabadna­pok összegyűjtése és ki­adása az idények közötti időszakban. Azokat az ágazatokat és munkafajtákat, amelyekben a jelen pontban ismertetett időelszámolások alkalmaz­hatók, a szövetségi köztár­saság minisztertanácsai, a szövetségi és a szövetségi köztársasági minisztériumok vezetői határozzák meg a megfelelő központi szak- szervezeti bizottságok hoz­zál árulásával. 3. A munkások és alkal­mazottak munkájának dí­jazása a vasárnapot és az ünnepnapokat megelőző na­pokon a következőképpen történik: a) Időbéreseknél a dolgo­zót megilleti a teljes mun­kanapra járó munkabér; b) teljesítménydíjazás ese­tén a munkabért a végzett munkának megfelelően kell kifizetni. A vállalatvezetők kötelesek biztosítani a fel­tételeket a munkások na­gyobb termelékenységű munkájához, mégpedig a termelés és a murika jobb megszervezésével, a vesz- teglés és egyéb munkaidő­veszteségek megszüntetésé­vel, hogy a munkások havi keresete a vasárnapot és az ünnepapokat megelőző napokon bevezetett rövi­debb munkaidő ellenére se csökkenjen. 4. A minisztériumok, fő­igazgatóságok, a vállalatok és szervezetek vezetői te­gyék meg a szükséges ' in­tézkedéseket a rövidebb munkanapra való átállás biztosítására, a miniszté­riumok és főigazgatóságok számára megállapított mun­kabéralap keretein belül, biztosítsák továbbá a glo­bális termelésre, a munka termelékenységére és a termelés önköltségére vo­natkozó előirányzatok fel­tétlen teljesítését a terme­lés és a munka megszerve­zésében mutatkozó fogya­tékosságok kiküszöbölésé­vel, a belső tartalékok leg­teljesebb kihasználásával és jiz állomány felesleg ki­küszöbölésével . 5. A minisztériumok és főigazgatóságok vezetői, to­vábbá a helyi szervezetek biztosítsák a vasárnapot és az ünnepeket megelőző napokon a dolgozók jobb ellátását szolgáló intézke­dések végrehajtását: a he­lyiérdekű és a helyi közle­kedés # forgalmának, for­galmi rendjének megváltoz­tatását, a közétkeztetési, kereskedelmi vállalatok, közművek, kulturális, nép- szórakoztató intézmények, színházak, továbbá a gyer­mekotthonok, az egészség- ügyi és egyéb intézmények és szervezetek munkarend­jének megváltoztatását. JUGOSZLÁVIÁI ELMEINYER írta: Jaroslav Putik csehszlovák újságíró Hosszú évek után ismét jugoszláv földre léptünk. Kora reggel van. Vonatunk a határállomáson, Szuboti- cában áll. Ismét felvetőd­nek azok a kérdések, ame­lyeket utazásunk előtt tet­tünk fel magunkban: mi­lyen változások történtek ez idő alatt, milyenek itt az emberek, hogyan fogadnak bennünket? •. A valóság, mint általá­ban, most is prózaibbnak bizonyult elképzeléseinknél. A kocsik jugoszláv utasok­kal telnek meg. Néhányan elmélyedve újságot olvas­nak, mások keresztrejt­vényt fejtenek/Kisebb vita alakul ki az árakról. El­hagyjuk Zemunt, építkezé­sek tűnnek fel, majd ke­resztül robogunk az új Száva-hídon. Végre befu­tunk a belgrádi pályaud­varra. A Jugoszláv Turistaszö- velség képviselői fogadnak bennünket. A hivatalos formákat mellőzve, fesztele­nül üdvözölnek: örülünk, hogy ellátogattak hozzánk. Rajta leszünk, hogy minél többet lássanak országunk­ban — mondják. Séta a belgrádi utcákon Hamarosan a belgrádi utcákon sétálunk. Gyűjtő-! getjük az első benyomáso-j kát. A főútvonalon alig fér el a sok siető járókelő és néz- gelődő sétáló. Természete­sen elsősorban a kirakatok után érdeklődünk. Kíván­csiak vagyunk, van-e sok áru, jó-e a minőség, milye­nek az árak. A kirakatok szépek, ízlésesek és ami a legfontosabb,. az üzletek­ben sok a vásárló. Az árak egyelőre keveset árulnak el nekünk, mert még nem vagyunk tisztában a kere­setekkel. Gyakran meg kell kerül­nünk egy-egy építkezés kerítését. Érdeklődéssel fi­gyeljük, hogyan öltözköd­nek a belgrádiak. Az em­berek többsége jólöltözütt, noha az ellentétek első lá­tásra szembetűnőbbek, mint Csehszlovákiában. Szinte észre sem vettük, hogy közeledünk a Kale- megdanhoz. Régi török vár áll itt a Száva és a Duna egybefolyásánál emelkedő dombon. A várban — ahol hajdan oly sok vér folyt — kiállítást rendeztek a parti-j zánharcok során zsákmá­nyolt ellenséges fegyverek­ből és a felszabadító hábo­rú emléktárgyaiból. A kiál­lítást állandóan sokan láto­gatják: az emberek szere­tettel foglalkoznak a jugo­szláv nép hősi múltjával. Sétálunk tovább a belg­rádi utcákon. Filmszínhá­zak mellett haladunk el. Szerintünk túlsók amerikai filmet játszanak. Érdek­lődve nézegetjük a köny­vesboltok kirakatait. Ügy látjuk, hogy a könyvkiadók jól dolgoznak. vies jelenleg ' a ljubljanai! műszála főiskola hallgatója. A cseh nyelvet törve be­széli, mégis jól megértjük egymást. Megkérdeztük, emlékszik-e még Csehszlo­vákiára. — Soha nem felejtem el- Nagyon sokat tanultunk Csehszlovákiában. Honfitár­saink igen rendesen visel­kedtek velünk. S ezt nem igen lehet elfelejteni.: Gyárunkban többnyire fia­talok dolgoznak, meggyő­ződhetnek róla, mennyi mindent tanultak önök­től .:: Sokáig beszélgettünk a gyár munkástanácsának el­nökével. Elmagyarázta a vállalat szervezési elveit, a munkásigazgatás, a társa­dalombiztosítás rendszerét, beszélt a szakszervezet és a kommunisták szövetsége munkájáról. Sok minden más itt, mint nálunk, gyak­ran nehezen értettük meg, amit magyaráztak. A terve­ket például az üzem maga állapítja meg, értékesíti termékeit, sőt a nyers­anyagról is maga gondosko­dik. Nincs szocialista mun­kaverseny, nincs a mi fel­fogásunk szerinti kötelező állami terv sem. i Beszélgettünk több esz- | tergályossal. A gyárban 1 hozzászoktak a világ kü- i lönböző részeiből jött lá­togatókhoz, do most... Csehszlovákiából iöttek vendégek... Ez az első ta­lálkozás. A csodálkozás és Látogatás egy Korszerű gépgyárba;) Másnap látogatást tel­tünk a zseleznyiki Ivi-Lola Ribar gyárban. A korszerű gépgyár semmiben sem kü­lönbözik a szlovákiai gyá­raktól. A kísérő szerepét Koszta Dimovics vállalta, aki va­lamikor a morvaországi Olomoucban tanult, Dimo­a megilletődés lassan el- üszlik, a beszélgetés útia­dig egy dologra terelődik: .jó, hogy. megváltozott a vi­HENZETKÖZIESEMÉNYEK A Jordániái hadügyminiszter nyilatkozata i A Liszan As Saab című lap közli Falaj El Madadha Jordániái hadügyminisizter nyilatkozatát. A hadügymi­niszter ebben a nyilatkoza­tában kijelentette, hogy ér­vénytelenítette mindazokat a megtorló intézkedéseket, amelyeket Glubb tábornok, az arab légió volt parancs­noka jordániai hazafiak el­len és különösen a paran­csainak teljesítését eluta­sító jordániai vezérkari tisztek ellen alkalmazott: A hadügyminiszter pa­rancsot adott mindazoknak a tiszteknek szabadonbo- csátására, akiket Glubb utasítására tartóztattak la és gyűjtőtáborban helyez-* tek el. A Iránéin nemzetgyűlés algériai vitája A francia nemzetgyűlés csütörtökön délután meg­kezdte az algériai kérdés vitáját. A vita fő tárgya az a törvénytervezet, amely a kormányt felhatalmazza, hogy Algériában széleskörű gazdasági, társadalmi és közigazgatási reformprogra­mot hajtson végre. A tör­vénytervezet ugyanakko: rendkívüli katonai intézke­désekre is felhatalmazza s. kormányt. A csütörtök délutáni ülés' megnyitása után elsőnek Jean Montalat szocialista képviselő, a belügyi bizott­ság előadója mondott be­szédet. A kormány által kért kivételes felhatalma­zást azzal igyekezett indo­kolni, hogy „az érvényben lévő törvényes intézkedé­sek nem teszik lehetővé, hogy a szükséges lépéseket megfelelő gyorsasággal és eréllyel foganatosítsák." Montalat azt állította, hogy az algériai feszült helyzet „elsősorban gazdasági ter­mészetű" tényezők eredmé­nye. Ezért szerinte „a kor­mánynak sürgősen meg kell valósítani két reformot: a földreformot és a közigaz­gatási reformot." Montalat egész felszólalá­sában nem igen beszélt arról, hogy a rendkívüli fel­hatalmazás lehetővé tenné szonyunk, jó és helyes, hogy alaposabban megismerjük egymást... Együtt a parasztokkal Valóban a két ország kö­zötti jó, baráti kapcsolatok megteremtéséhez — mint a diplomaták mondják — „minden feltétel megvan“. Hadd mondjak el ezzel kap­csolatban egy esetet, amely Jugoszlávia másik részé­ben, Montenegróban tör­tént. A Kotorból Cetinjóbe vezető csodálatosan szép, romantikus úton, amely egymaga elegendő ahhoz, hogy Jugoszlávia vonzza az egész világ turistáit, betér­tünk egy országúti ven­déglőbe. A vakítóan fehér, ritka bozóttal borított mon­tenegrói hegyek övezték a vidéket. Lejtőiken hihetet­len parányi földek húzód­nak, amelyeket évszázados megfeszített munkával hó­dítottak el a hegyektől. Alattunk az országutak fe­hér csíkjai kanyarognak. A montenegrói hegyekben számtalan kanyar nehezíti az utakat. Majd mindegyik kanyarban emlékmű áll, amelyen felírások hirdetik: itt robbantottak fel egy olasz gépkocsit, itt szórtak szét a partizánok egy ellen­séges századot... A vendéglőben — amely­nek hossza és szélessége alig néhány lépés — mind­össze két padka van. Az itt tartózkodó parasztok kíván­csian. néznek bennünket. Nyelvük, először úgy tűnik, nagyon hasonlít a mienk­re, de mégis egészen más. A parasztok még egy-két percig szótlanul néznek bennünket, de végül kíván­csiságuk győzedelmeskedik. Most már minden ceremó­nia nélkül kérdésekkel hal­moznak el bennünket: — Csehszlovákiából? Cse­hek? a kormánynak, hogy továb­bi katonaságot küldjön Al­gériába a fegyveres sza­badságmozgalom elfojtásá­ra. A bizottságok előadóinak beszéde után megindult a A közismert Báslya és Szikra kályhákat a jövő­ben zománcozott és nikke- lezett kivitelben készítik. A Szépasszony elnevezésű tűz­hely is átalakított formá­ban kerül forgalomba. Az újfajta tűzhely hőkihaszná­lása nagyobb, külseje tet­szetősebb és a levegő sza­bályozásához nem kell a hamuládát húzogatni, ezt egy kapcsoló oldja meg. * A megyei békebizottság ma délelőtt 9 órai kezdet­tel a József Attila kultúr- ház kistermében megyei béke-értekezletet tart. Hamarosan vidám, emel­kedett hangulat kerekedik. A mi északi vérmérsékle­tünk inkább tartózkodó, de ők egyszerűen és nyíltan kimondják, amit éreznek és gondolnak: „A csehek régóta testvéreink, szeretjük önöket... “ A vendéglős egy üveg bort test elénk, s a vidám baráti beszélgetés mindin­kább élénkebb lesz. S ami­kor újra meg újra koccin­tunk, nemcsak a bor, az erős, sűrű vörös bor mele­gít bennünket... Leszállt az este Ez az a napszak, amelyet a legkevésbé szeretnek a kocsivezetők. Lassan ha­ladunk a Titográdból Ce- tinjébe vezető kanyargós úton. A kocsiból mesés ki­látás nyílik, de mint a me­séhez illik, kissé félelmetes is. A keskeny' utat a sziklába vájták. Közvetlenül alat­tunk csillog a Szkadar tó zöldszínű vize. Az egyik kanyarnál meg­állunk. Olyan mély csönd honolt, hogy a vízbehulló kő is pisztolylövésnek tűnt. Kis idő múlva észrevettünk egy kőépületet, amely majdnem összeolvadt a sziklákkal. Odamentünk. A küszöbön öregasszony ült. Hangosan beszéltünk, s a völgy visszaverte szavain­kat. Annál inkább megle­pett bennünket az öreg­asszony csendes hangja: Mi is csendesebbre fogtuk be­szédünket. Úgy éreztük, kellemetlen lenne bemutatkozni és meg­mondani, kik vagyunk. Szó nélkül letelepedtünk az asz- szony mellé és csendesen, megbabonázva figyeltük, hogyan száll le a tóra az alkony a környező hegyek­ről, amelyeknek csúcsai már albán, földön vannak. vita a kormány által betér* jesztett törvényjavaslat fe­lett. Robert Lacost alg'riai miniszter-rezidens hosz- szabb beszédét azzal kezd* te, hogy’ Franciaország „nem mondhat le Algériáról." IDŐJÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás szomba­ton estig: Változó felhőzet/ csapadék nélkül. Helyen- kint hajnali köd. Gyengülő északi szél, az éjszakai le­hűlés erősödik, a nappal hőmérséklet kissé emelke­dik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szom­baton: 0—plusz 3 fok kö­zött A fűtés alapjául szolgáló, várható középhőmérséklei 0—mínusz 4 fok között. A jövő héten a Magyar Állami Népi Együttes ének­kara vendégszerepei a Jó­zsef Attila kuitúrházban a magyar-szovjet barátsági hónap keretében. Ezen az> előadáson a megye kórus­vezetői igen sok tapaszta­latot gyűjthetnek majd kórusaik számára. Csenki Imre Kossuth-díjas karveze- tő a műsor után rövid megbeszélést folytat a kó-1 rusvezctőkkeJ. ¥ Ma este 8 órakor nyílik meg a Móricz Zsigmond kultúrotthonban a műszaki- klub. Helyet kapnak majd itt a megye különböző ipar­ágai. * Ma este 7 órai kezdettel a Debreceni Dongószínpad együttese a közismert és népszerű „Debreceni szú- rós-béles” című esztrád mű­sorával lép fel a tiszt; klubban. ¥ Ma este a Közgazdasági Technikumban az iskola színjátszói bemutatják Jó­kai Mór; Kőszívű ember fiai című színművét. Az előadás után táncmulatság lesz, ¥ Ma este 6 órai kezdettel Sós Kálmán tanár „Mi az atom?” rímmel az atom és az^ anyag szerkezetéről tart előadást a kisvárdai járási kuitúrházban. ügyeletes orvosi szolga­lat: Vöröshadsereg-útja 14. (SZTK-épület) 9. sz. szoba. Ügyeletes gyógyszertári szolgálat: Dózsa Gy. u. 3. A nyíregyházi mozik mai műsora: Béke (délelőtt): Ny’ári valcer, (délután): Me­nekülés Franciaországba (16 éven felülieknek). Gor­kij: Rákhalászok (16 éven felülieknek). A nyíregyházi Jósa A«d- rás-múzeam Bartók Béla emlékkiállítása és állandó régészeti kiállítása délelőtt 10 órától 1-ig tekinthető meg. SS SÜSSE 1956. március lO. szombat Ildikó *­5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents