Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-10 / 60. szám

Soli a tennivalónk a tanév második feléken Irt*: ALBERT ANTAL, a baktalórántházi Járási tanács vb, oktatási osztályának vezetője RENDELETISM ERTETÉS lendelei a helyi víziárok elhárítására közerők lérilés nélküli igénybevételéről Az. 1955—56, tanév első íele lezárult, A félévi munkánk azt mutatja, hogy \z 1954—55. tanév íeléve- íez viszonyítva fejlődés ta­pasztalható. A mulasztási átlagunk egy évvel ezelőtt 8.16 volt, most 7.23 az egy tanulóra cső mulasztási át­lagunk. A legjobb ered­ményt érte el a mulasztás ■illeni harcban Lengyel Sándarné, a Lévelek—csé- Jpány-tanyai iskola vezető­ié, ahcl az egy tanulóra 'eső mulasztási atlag 0.21, Péter aánöornénél a Vaja— Rákóczi-tanyán 1.09, Mal­mos Mihály Baktálőránthá- íta—Flóra-tanyai nevelőnél ■1.2. A legnagyobb a mu­lasztás ez évben is Nyírib- ronyban, ahol elérte a 14.67-ct. Magas Nyírtéten és Nyírjákón is a 12 napos rhulasztási átlag. De Apagy J —Nagyharaszt, Pusztado­bos, Besenyőd, Ofehértó, Apagy és Petneháza sem (jeleskedhet mulasztási ered­ményével. I Tagadhatatlan tény, hogy azokban . a -községekben, «'hol a mulasztás magas; ott a pedagógusok családláto­gatása nem elég meggyőző és a tanácsok sem alkal­mazzák ’ kellő következetes­séggel a 15 .sz. tvr.-végre- hajtását. Márpedig csak ott •ehet eredményes rz ok- rfató-nevelő munka, ahol (biztosítva van a rendszeres (iskolába járás. f' Járásunk tanulmányi át- l'aga 3.10, ami 0.5-cl jobb, mint egy évvel ezelőtt volt. Jíz a fejlődés reális, örven­detes az is, hegy emelke­dett a jó és csökkent a bu­kott tanulók száma. Néz­ők a járási statisztikát! A beiratkozott tanulók zárna: 6066. Az osztályozott ir.nulók száma; 5827. A sok mulasztás miatt nem volt osztályozható: 239! Ez já- .úsi viszonylatban azt je- jienti, mintha Nyíribrony- f an és Vaja—Ilákóczi-ta- jnya iskolájában egyetlen tanuló sem kapott volna bizonyítványt! Elgondolkoz- aíó szám! A tanulók közül kitűnő endű 485, vagyis a járás •< autóinak 8.3 százaléka, -öles rendű 552, a járás ta­nítóinak 9.5 százaléka, jó ondű 1271, a járás tanú­dénak 21.8 százaléka, kö- epes rendű 1563, a járás tanulóinak 26.8 százaléka, dégséges rendű 1176, a já­rás tanulóinak 20.2 száza­léka. elégtelen rendű 780, a járás tanulóinak 13.4 szá­zaléka. Ha az elégtelenek és a nem osztályozottak létszá­mát összeadjuk: 1019 ta­nuló sorsa ébreszti fel, kell, hogy felébressze minden szülőben, nevelőben, de já­rásunk egész társadalmá­ban a felelősség érzését. Az 1019 tanuló további sorsa rajtunk is áll, nemcsak a tanulókén. Még van lehe­tőség a hibák kijavítására, hiszen a tanév második fe­lének elején vagyunk. Valamennyi nevelőnk, oktatási állandó bizottsá­gunk, tömegszervezeteink sokat. tehet elsősorban a mulasztás elleni eredmé­nyes harc hangoztatásával, családlátogatásokkal, a még felvilágqsulatlan szülők meggyőzésével. Iskoláinkban igazgatóink P.oliod, Magy és Nyirkércs példájára szervezzék meg a délutáni korrepetálásokat. E községek a jó mulasztási harcukat és tanulmányi eredményüket annak kö­szönhetik, hogy komolyan kezükben tartják és a töb­binél jobban törődnek a dolgozó nép gyermekeiyel.­A szokatlanul kemény tél és az ezzel kapcsolatos hosszú kényszer szünidő a második félévben még meg- ieszítettebb munka elé ál­lítja mind a tanulókat, mind a nevelőket, mert tananyag csökkentést vég­rehajtani nem lehet. Ha valamit is kihagynónk, ön­magunkat csapnánk be, mert tanulóink hézagos tu­dással és kellő alap nél­kül kerülnének magasabb osztályokba, ami feltétlenül megbosszulná magát. A feladat komoly, nehéz, de a társadalom széles ré­tegének segítségével, a szü­lők,, a nevelők áldozatkész­ségével megoldhatók a mulasztások is, a jobb ta­nulmányok biztosítása is. Tanácsaink is sokkal kö­vetkezetesebben és ered­ményesebben fogják segí­teni Iskoláink munkáját mint eddig, mert a járási vb. megfelelő határozatai erről is gondoskodtak. A megyei tanácstagok beszámolói: Március 12: Mikó Mihály Kálmánházán. Március 13: Ferka Pál Kemecsén. Március IS: Fekete János Űjfehértón, A Magyar Közlöny már­cius 7-i számában jelent meg a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsának 9/1936. (III. 7.) M. T. sz. rendelete, mely szerint a községi, illetve városi taná­csok végrehajtó bizottságai­nak elnökei a veszély mér­tékétől függően helyben közerőt térítés nélkül is jo­gosultak igénybevenni. Az igénybevétel a Munka Tör­A Minisztertanács hatá­rozatot hozott az 1956. évi tavaszi vetőmagellátásról. A határozat szerint minden termelőnek gondoskodnia kell a tavaszi vetéshez szükséges vetőmagról. A szerződéses termelés­hez vetőmagot a termeltető vállalat a szerződésben elő­írt feltételek mellett bizto­sítja. A nagyobb termésho­zamok biztosítása érdeké­ben a Földművelésügyi Mi­nisztérium ebben az évben is nagyobb mennyiségű fe­lülvizsgált, jó minőségű ne­mesített és — szükség sze­rint —• szokvány vetőma­got bocsát a termelők ren­delkezésére. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők kenyér- és takarmánygabona vető­magot azonos mennyiségű szokvány cseretermény elle­nében, egyéb gazdasági magvakat készpénzfizetés ellenében kapnak. A Földművelésügyi Mi­nisztérium a nagyobb ter­mést adó óvári 5 fajtahete- rózis kukoricavetőmagból ebben az évben nagy meny- nyiséget biztosít ' azonos szokvány kukorica-csere el­lenében a termelőszövetke­zetek és az egyéni terme­lők részére. Azonos fajú szokvány cseretermény igazolt hiá­nya esetén kenyér- és ta­karmánygabona vetőmag el­lenében — az érvényben lévő átszámítási kulcs alap­ján — másfajú kenyér vagy takarmánygabona és napra­forgó is beadható. A termelőszövetkezetek vetőmagigényüket a járási tanácsok vb. mezőgazdasági osztályának, az egyéni ter­melők pedig a községi ta­nácsok végrehajtó bizottsá­gának jelenthetik be. A központi készletből igényelt vénykönyvének 139 és 140 §. alapján történik, e szerint nem vehető igénybe 14 éven alúliák, az 50 évesnél idő-: sebb nők, terhe3 és szopta-* tós anyák, azok az anyák akiknek 6 éven aluli gyer­mekük van, és a gyerme­küknek más gondozója nincs, a 60 évesnél idősebb férfiak és végül a munka* képtelen, rokkantak és be­tegek. kezeteknek közvetlenül cí­mükre szállítják, az egyéni termelők a kenyér- és ta­karmánygabona vetőmagot a helyi begyűjtő telepeken, az egyéb gazdasági vetőmag­vakat pedig a földműves* szövetkezetekben vehetik át. A megyei tanáé«« tagok fogadóórái Március 12: Dr. Molnár Jenő megyei tanácsnál. ­Március 13: Boda Anna Nagyhalász; dr. Esik Ká­roly KántorJánosi; Mikó Mihály Űjfehértó. Március 14: Hajdú Sán­dor megyei tanácsnál; Ba* ráth István Baktatórán {háza, Benedek lm jós Mátészalka reggel 8 óra; Czigler Elek Nyírmada; Gazdag Lajos Tisza vasvári; Király Emma Porcsalma d. e. 10 óra; Kiss István Kisar. Március 15: Guiyás Emil* né megyei tanácsnál; Kala* vé Mihály Márk; ifj. Máj* láíh Mihály Csengér d. .<*: 9 óra. Március 16: Fábián La­jos megyei tanácsnál; dre Jesztrebényi Ernő Oroson; Király Géza Lónya; Mikita János Papp; Szőke Ferenc Rakamaz; Kocsis László Csaholc. Március 17: Vincze Jó* zsef rnegyi tanácsnál; Ferkó* István Kótaj; Wattamánr Imre Apagy; Balogh Jó­zsef Mánd-Nemesborzova; Nagy János Pátroha. Március 18: ősz András Palicz-telepi iskola, Nyír­egyháza; Vizi Péter Borbá­nyai iskola, Nyíregyháza; Dicső Aladár Benk. A Miitisasierlanáes határozata az 19 S6. évi tavaszi vetőmageiláfásról vetőmagot a termel őszövet­Szttboles-Sz a tat ár megyei Tanácsok Lapja TANACSAINk ELETEHOL r Elénk kü«ségfejles*tési kisgdiléwk voltuk Mátészalkán Mátészalkán több mint C0 helyen tartottak a ta­nácstagok kisgyülést, ahol választóik elé terjesztették a tanács vb. község fej* jesztési terv javaslatát. Kiss János tanácstag a 60-as választókörzet 28 álasztója előtt ismertette a javaslatot, majd éiénk vita kerekedett: mit kel­lene még, illetve mi sür­gősebb. A dolgozók kér­ték, li'ogy a Deák Ferenc utcai háztulajdonosok a vasút melletti kerítéseket hozzák rendbe, mert így az veszélyes a gyermekek­re nézve. Több jó javaslat hangzott még el. Jó fel­ajánlások születtek. Több mint 10 dolgozó vállalt egy-két napi társadalmi munkát a létesítmények segítésére. Kndrész László tudósító: A tanácstagok lelkes munkája gv ümölesözo Tivadaron Tivadar község a vásá- rosnaményi járásnak ta- án a legkisebb községe. Mindössze 11 tanácstagja van, mégis igen lelkes és becsületes munkát végez­nek. Most a községi terv- javaslatok ismertetésénél jó meggyőző munkát vé­geztek a tanácstagok. A 4. sz. választókerületben, ahol mindössze 22-en lak­nak, 39 napot dolgoztak társadalmi munkában a választók. A fogatos gaz­dák vállalták például a 42 hold területű legelő le- trágyázását. Ezenkívül utcát kövezteíünk, több javítást végzünk el, fej­lesztjük a sportéletet. Szlepák József vb. titkári Labdarúgó-, röplabdapályát és parkot létesítrnek Jéken A jékei dolgozók elha­tározták, hogy községük­ben szép parkot, labda­rúgó- és röplabdapályát lé* esítenek. Szívesen vállal­ták a társadalmi munkát, hogy a terv minél előbb valóság legyen. Büszkék rá, hogy az ő erejükből épül a község. Szívesen adják munkájukat a, köz- ségféjlesztésl tervben sze­replő feladatok meg­valósításához. Stránszki György . vb. titkár. AatóbueiKgarázst, knltúrházat építenek Szabolcsveeesmarton A tanácstagok kezdemé­nyezésére határozták el a szabolcsveresmartiak, hogy a lakosság társa­dalmi munkájával autó- buszgarázst építenek a közlekedés fejlesztése ér­dekében. A kis gyűlésen minden dolgozó vállalt társadalmi munkát. Azt is elhatározták a DISZ-szer* vezet javaslatára, hogy a község fejlesztési hozzá­járulásból, a békekölcsön befizetésének a községben maradt részéből, az adó­prémiumból, valamint a 25.000 forint értékű tár­sadalmi munkából már ez évben megépítik a kultúr- liázat. Nagy Károly. \ vajai népfront bizottság segíti a kö**égfejlesztési munkát Rendszeresen megtart­ja havi üléseit, eljár a ta­nácsülésekre, jó javasla- :okat tesz a község fej­lesztése, szépítése céljá­ból a vajai népfront bi­zottság. legutóbb például bekapcsolódtak a község- fejlesztési terv elkészítési munkájába. Példamutatá­sukkal és megőrző műn- kájuklMl segítenek az utak rendbehozásával a híres kastély körülkeríté­sében, a község parkosítá­sában. Bekapcsolódnak a kultúrház tatarozásának, járdaépítésének és az is­kola fejlesztésének mun kájába is. A koesordi aktíva ülésen hangzott el. hogy a 3 százalékos ter­méshozam növeléséről szóló párthatározatot csak ■\ tanács minden tagjának lelkiismeretes, meggyőző munkájával, a .pártszerve­zet irányító és ellenőrző munkájának megjavításá­val hajtják végre. Balogh Rozália, a megyei tanács kiküldötte hangsúlyozta: „a tanács vezetői igényel­jék jobban a pártszerve­zet segítségét, s akkor eredményesebb lesz a tsz. agitáció is.“ Jakab Károly. Egy érdekes statisztika A nagyhaltól községi tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke Idszánmot- ía, hogy mit Jelent a ter­méshozam 3 százalékon növelése a községnek ter­ményben és pénzben. Ez a számítás igen érde­kesen alakult. Ha búzából 3 százalékkal többet tér* melnck, mint az elmúlt évben, akkor az egész Köz­ségben ez 606 mázsa többle­tet Jelent. Rozsból 500, burgonyából 4.800, kukori­cából 1200, napraforgóból 180, dohányból 300, cukor­répából 400. takarmányré­pából 600 mázsa lenne a többlet. Mindez 1,580.0091 forinttal gazdagítaná w nagykállói dolgozó parasz­tokat! A végrehajtó bizottság­nak az a terve, hogy ezt a számítást a tanácstagok és az állandó bizottság segít­ségével ismertetni fogják a község termelőivel. KÉRDEZZEN - FELELÜNK Helmeczi Sándor, a nyír­vasvári községi tanács vég rehajtó bizottságának elnö ke kérdezi: Van-e olyan rendelet, amely arra kötelezné a szőlőtulajdonosokat, hogy a szüretelés meg­kezdését a községi ta­nács végrehajtó bizott­ságának be keli jelen­teni? Válaszunk: Ilyen rendelet nincs. Erre vonatkozóan a földművelésügyi miniszter 94/1955. FM. sz. utasításé* nak 2. fejezet 3. bekezdése altként rendelkezik, hogy a szüret általános megkezdé­sének idejét a járási mező- gazdasági osztályok vezetői állapítják meg és hozzák a termelők tudomására

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents