Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)
1956-03-04 / 55. szám
Világ, pföteíárfai étyy.£3ulielck ? S’ ^^B ^^B mmBb ,■% ■p ^OHÉ wn : I k , ' I ^ Is ísSf k ** 1 * AZ MDP SZABOU^ZATM^^ XIII. évfolyam. 55. szám XltA 50 FILLÉR 1956. március 4, vasárnap f ) A tuaí szómban: Színvonalas, tartalmas üzemi faliújságokat, és híradókat! (2. oldal) Erdei Ferenc elvtárs rádióbeszéde a mezőgazdaság dolgozóinak tavaszi feladatairól (3. oldal) Bugyi János kulák, a nyirbéltcki Szabadság TSZ megkárosítója (5. oldal) Sport (6. oldal) A magyar-szovjet barátság hónapja Egy tavaszi napon Nyíregyházán a Malinovszkij- emlékmű előtt egy pöttömnyi kislány édesanyjával megállt. A gyerek egy szál virággal felsétált a lépcsőn és oda tette a talpazatra. Tavasszal, s nyáron szinte mindennapos kép ez. A hála virágai nem hervadnak el a szovjet hősök emlékművének kertjéből, talpazatáról. Népünk szivében a szovjet ember, a szovjet harcos a legjobb barát, a legkedvesebb testvér helyét foglalta el. Szivünkben kedves emlékeket érzünk a felszabadulás napjaiból, Iván, Vaszilij, Grisa arcát próbáljuk visszaidézni. Ha a család ünnepi asztalhoz ül, mindig szóba kerül nevük, mindig megkérdezik, hogy vajon most merre lehetnek, mit csinálhatnak. A barátság valamennyiünk legbensőbb szívügye lett. Ünnepeljük, emlékezünk rá mindennap, s különösen ilyenkor, a magyar-szovjet barátság hónapjában. Ünnepeljük a szovjet-magyar barátságot, ünnepeljük idősebb testvérünk önzetlen, segítségét. Merthiszen bármerre megyünk a megyében, találkozunk a Szovjetunió segítségével. Szovjet traktorok százai hasítják a magyar földet. Micsurini módszereket alkalmaznak tudósaink, kutatóink. Ki ne emlékeznék arra az időkre, amikor a Tiszalöki Vízierőmű építő főmérnöke a Szovjetunióban járt, hogy tapasztalatot szerezzen az erőmű építkezéséhez? Vagy termelőszövetkezeteink miért ne emlékeznének elevenen a szovjet-ük- án küldöttség tagjaira Vá- sárosnaményban, Nyíregyházán és másutt is? Az alig egy-két hónappal ezelőtt itt járt szovjet emberek mosolygó arca, halk szava, természetes tanácsai elevenen élnek az emlékezetben és gyümölcsöznek a megvalósításban. Barátságunk az utolsó tizenegy esztendőben egyre Tombosodott, terebélyesedett. Nem most született. Valamikor 17-ben a forradalom idején szövődött és 19-ben a Magyar Tanácsköztársaság ideje alatt erősödött tovább. Büszkék erre azok, akik részt vettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, majd itthon a Magyar Tanácsköztársaság hősi hadjárataiban. Büszkék és sohasem felejtik el, fiaik és unokáik is valják, hogy ezért a barátságért érdemes volt harcolni. Most ismét szovjet küldöttség érkezett hazánkba, az Immár nyolcadszor megrendezett barátsági hónapra, hogy újra tanúi lehessünk a szovjet nép tudományos és kulturális eredményeinek. A magyar-szovjet barátság hónapja most különleges időpontban, közvetlenül a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa után kezdődik. Olyan kongresszus után, amely tovább mélyítette a magyar népben, éppúgy, mint bárhol a világon a Szovjetunió iránt érzett szeretetet és megbecsülést. Ezen a kongresszuson minden eddiginél jobban megmutatkozott, hogy a Szovjetunió az egész világ reménysége. A Szovjetunió következetes békepolitikájáról nyert megcáfolhatatlan bizonyítékokat az emberiség. Most a Magyar-Szovjet Barátsági hónap küszöbén elmondhatjuk, hogy népünkben a Szovjetunió iránt érzett szeretet és megbecsülés még sokkal mélyebb, sokkal nagyobb, mint valaha. Ezt bizonyítja az az érdeklődés, amely a XX. kongresszus ideje alatt mindenfelé megnyilvánult és ezt bizonyítja az a gazdag pr j am is, amelyet fálvaink és városaink létrehoztak és meg fognak valósítani a barátsági hónap alatt. Érzésekben közelebb jutott egymáshoz az utóbbi évek alatt is a két nép. Diákjaink, akik a Szovjetunióban tanulnak, elmondják, hogy mennyire érdeklődnek a Szovjetunióban a mi népünk eredményei iránt, — ha például egy jó filmet alkot a magyar filmgyártás, annak bemutatása a Szovjetunióban is ünnep. Van valami jelképes ebben. Azt példázza ez, hogy mennyire egy vágányon futnak a gondolatok. A magyarszovjet barátság hónapja alatt azonban nemcsak arra van alkalmunk, hogy a barátság tényeit felsorakoztassuk egymás mellé. Számadási kötelezettséggel is jár a barátság hónapja. Számot adunk arról egymásnak, hogy mit fejlődtünk az elmúlt év során. Nemcsak hogy gyáraink hogyan sokasodtak, hogy földjeink mennyivel teremtek többet, hanem arról is, — Ady Endre szavával szólva, — megmunkáltuk-e a lelkek vetését? Jó kertészei voltunk-e az igazi barátság virágainak? E gondolatok jegyében kezdődik most megyénkben is a barátsági hónap. Jó kertészei voltunk-e az igaz barátság virágainak? Megmunkáltuk-e jól a lelkek vetését? Nem mondhatjuk el teljes biztonsággal az igent, van még tennivalónk, s a barátság hónapja alkalmat ad arra, hogy még jobban megismertessük a Szovjetuniót. Hogy a milliók mellé újabb milliók álljanak és kertészei legyenek a barátság virágának. Az operaházi diszünnepséggel megkezdődött a magyar-szovjet barátság hónapja Szombaton este a Minisztertanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar-Szovjet Társé ság díszünnepséget rendezett az Állami Operaházban a ma- magyar-szovjet barátság tör- napja megnyitása alkalmából. A magyar és szovjet himnusz elhangzása után Erdei Ferenc elvtárs, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar-Szovjet Társaság elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Kristóf István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára mondott beszédet. Kristóf István elvtárs ünnepi beszéde Kristóf elvtárs beszéde elején visszapillantást tett a magyarszovjet barátság történetére, majd megállapította: A Szovjetuniónak a második világháborúban aratott történelmi jelentőségű győzelmével, mint annyi sok nép, a mi népünk is elnyerte azt a lehetőséget, hogy saját kezébe vegye sorsának irányítását. Nem volt hiábavaló a szovjet hősök kiöntött vcrc, nem volt hiábavaló a magyar nép legjobbjainak szenvedése, mert harcokban meg- edzett pártunk vezetésével népünk élni tudott a drágán megszerzett szabadsággal, megdöntötte a kizsákmányolok uralmát és megteremtette a dolgozó nép szabad államát. Abban, hogy Magyarország az urak országából a dolgozó nép hazája lett, dolgos, szorgalmas népünk helytállásán kívül elévülhetetlen érdeme van a Szovjetunió segítségének. Ebben az évben a magyar-szovjet barátság megünneplésének különös jelentőséget ad a Szovjetunió Kommunista Pártjának történelmi jelentőségű XX. kongresszusa, amely lenyűgöző erővel fordítja a Szovjetunió felé a világ dolgozó népeinek szívét és figyelmét, és amely az egész világ haladó népei, a szocializmust építő országok dolgozói, a szabadságukért harcoló európai és ázsiai népek, az egész bá- keszerető emberiség számára világító fáklyaként mutatja a haladás, a fel- emelkedés, a béke és a biztonság, a boldogabb jövő felé vezető utat. A magyar-szovjet barátság hónapját mi sem ünnepelhetjük .méltóbban, mint azzal, hogy e barátsági hónap során •megismertessük dolgozó népünkkel a kommunizmus küszöbéhez érkező szovjet nép eredményeit, világraszóló sikereit. A magyar kommunista és az egész magvar nép új erőt merít a szocializmus felépítéséért folytatott nagyszerű munkájához, hiszen a Szovjetunió hatalmas ütemű fejlődése, erősödése az egész emberiség jövőjét — a mi jövőnket is vetíti elénk. Kristóf elvtárs — utalva az SZKP XX. kongresszusán elhangzott központi bizottsági beszámolóra — hangoztatta: A szocializmus tábora, valamint a békeszerete európai és ázsiai államok csoportja ma már olyan hatalmas erőt képvisel, amely mély benyomást gyakorol az egész világ békeszerető emberiségére, a béke és haladás híveire mindenütt. A békéért és a szabadságért küzdő népek testvéri szolidaritása immár történelemformáló tényezővé vált. A béke, a függetlenség és a népek együttműködésének érzése mélyen áthatja a felszabadult; és a felszabadulásukért harcba induló népeket, ezért ez az egyik legfőbb biztosítéka a -tartós béke megteremtésének. A nemzetközi élet újabb fejleményeiben kimagasló érdemei vannak a Szovjetunió legutóbbi években tett békekezdeményezéseinek — mondotta Kristóf elvtárs, majd így folytatta: A szocialista táborral való szoros szövetségünknek igen fontos szerepe van külpolitikánk és nemzetközi kapcsolataink további alakulásában. Rajta leszünk, hogy tovább erősítsük baráti kapcsolatainkat a Szovjetunióval, Kínával éj a többi népi demokratikus országgal. Erőnkhöz mérten mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a kapitalista országok dolgozóival, továbbá a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népekkel tovább erősítsük baráti kapcsolataink szálait, mert ezzel teszünk legnagyobb szolgálatot népünk elsőrendű érdekének és a béke ügyének is. A Szovjetuniónak kiemelkedő érdemei vannak azon a téren is, hogy gazdasági síkon kezdeményezője volt a kölcsönös segítség megteremtésének a szocializmust építő országok között. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, amely a Szovjetunió kezdeményezé- zésére jött létre és amelynek hazánk is tagja, a műszaki és tudományos tapasztalatok, eljárások, felfedezések rendszeres cseréje révén elő fogja segi- teni, hogy az eddiginél is jobban ki tudjuk elégíteni népünk anyagi és kulturális szükségleteit. A magyar nép eddig is érezte a Szovjetunió és a szocializmust építő országok testvéri segítségét, hisz erről tanúskodik az életünk minden területén végbement hatalmas változás. A műszaki és a tudományos kapcsolatok elmélyítésében a Szovjetunió rendelkezésünkre bocsátotta nagy tapasztalatainak gazdag tárházát. A szovjet munkások és mérnökök számtalan korszerű újítása, a munkát ésszerűsítő módszere vált az elmúlt évek során a magyar munkások mindennapi gyakorlatává. Kristóf elvtárs ezután a nálunk járt szovjet ipari és mezőgazdasági szakemberek, tudósok, gyakorlati segítségére utalt és kiemelte, hogy a szovjet és a magyar dolgozók találkozása alkalmával nemcsak tapasztalatátadás történik, hanem elmélyül az emberek közvetlen barátsága is. A Szovjetunió hatodik ötéves tervére vonatkozó irányelvek — folytatta ezután — nagy bíztatást jelentenek számunkra ahhoz, ÍJIaresjeJev eb A. P. Mareszjev elvtárs megköszönte a szívélyes fogadtatást, átadta a szovjet nép forró üdvözletét, majd így folytatta: A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresz- szusának határozata nyomán most hazánk az újabb fellendülés időszakát éli a gazdasági és kulturális építés minden területén. A szovjet népnek mint a demokratikus tábor bármelyik alkotó munkával elfoglalt népének békére van szüksége, ezért kormányaink külpolitikájának minden törekvése a nemzetközi feszültség enyhítését, a tartós béke megteremtését, a népek közötti barátság és együttműködés továbbfejlesztését célozza. A szovjet nép — folytatta — a dicső magyar népben nemcsak fegyvertársat lát a békéért folyó nagy harcban. Minket a célok közössége, a közös eszmék és az új gyönyörű jövő felépítésére irányuló közös törekvések egyesítenek. Népünk nagyra értékeli az Önök eredményeit, amelyeket a szocialista társadalom építésében, az ipar, a mezőgazdaság és a kulturális élet fejlesztésében, s a lakosság jóléte emelésében elértek. Mi évről-évre egyre közelebbről és jobbcin megismerüik egymást. Magyarország ősi kultúrája, nagyszerű művészete közelálló és érthető a szovjet emberek számára. Mareszjev ezután a magyar művészek, filmek és könyvek szovjetunióbeli sikereiről beszélt. Mi örülünk minden sikerüknek, minden eredményüknek. Teljesítették az ötéves tervet — ez a mi örömünk is. Magyarorszáhogy második ötéves tervünket erőnk megfeszítésével maradéktalanul végrehajtsuk és ezzel lerakjuk a szocializmus szilárd alapjait hazánkban. Példa és bátorítás — ezt nyújtja számunkra a lenini párt XX. kongresszusa. A mi pártunk is elsőrendű feladatának tartja, hogy minden egyes tagját mozgósítsa a hibák elleni kérlelhetetlen harcra, dolgozój népünk szebb, boldogabb jövőjéért. A magyar nép szilárdan meg van győződve arról, minden sikerünkben, minden nehézségünkben, mint eddig, ezután is mellettünk áll a hatalmas Szovjetunió, ezért ügyünk biztos tudatában szeretettel tovább építjük, szilárdítjuk és védelmezzük a magyarszovjet barátságot. Ezután A. P. Mareszjev, a Szovjetunió Hőse, a Szovjet Béke bizottság tagja mondott beszédet. rtárs beszéde gon virágzásnak indult a mezőgazdaság — őszintén örülünk ennek is. Magyar- országot felvették az Egyesült Nemzetek Szervezetébe — szívünk mélyéből üdvözöljük országuk külpolitikai helyzetének és nemzetközi szerepének erősödését. Mindig hangoztattuk és most is azt hangoztatjuk, hogy a magyar és a szovjet nép közötti baráti kapcsolat és együttműködés sok előnyt jelent nekünk is a gazdasági és kulturális élet minden területén. A magyar kultúra és tudomány eredményei a magyar gazdasági tapasztalatok minket is gazdagítanak. Részünkről mi is mindig Készek vagyunk megosztani önökkel mindazt az értéket, amit a tudomány, a kultúra, a a gazdasági és a társadalmi élet területén gyűjtöttünk. A magyar-szovjet barátság hónapja immár jó hagyomány. A barátsági hónap napjaiban népeink különös melegséggel és szívélyességgel tesznek hitet kölcsönös baráti, testvéri érzéseinkről, termelési és kulturális eredményeinkről. Meggyőződésünk, hogy a ma kezdődő barátsági hónap újabb értékes hozzájárulást eredményez majd népeink további közeledésének nemes ügyéhez. Beszédét a megbonthatatlan magyar-szovjet barátság éltetésével fejezte be. Az ünnepi beszédet sű-: rűn szakította meg a lelkes taps, s a megjelentek hosszasan ünnepelték a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan testvéri barátságát. Az ünnepi est művészi műsorral folytatódott. Felléptek hazánkba érkezett', szovjet vendégművészek ,j továbbá magyar művészek,]
