Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-29 / 76. szám

xei»L w 1S5G. március 2D, csütörtök •» 8z állami Orosz Néni Kórus Benkei elv társ, a nyír- rozatot az üzem dolgozói a egyházi dohányfermentáló párttagok alaposan tanul- es beváltó üzem parttitkara felszólalásának elején arról manyoztak' 3 UJ íeladatos- szólt, hogy a kongresszus ra mozgósították az üzem nyomán született KV. hatá- vezetőit és dolgozóit. kezőket mondotta: Ezek az] eredmények nem tehetnek i bennünket önelégültekké, i A kongresszus útmutatásai, j a KV. március 12—13-i ha-: tározata arra köteleznek.: hogy az elkövetkezendő idd-) ben még szilárdabban kö-j vessük pártunk helyes po-| litikáját. Ennek végrehaj-j tása érdekében műszakfej-! lesztési brigádot alakítot­tunk.— Később azt hangsú-l ivozta, hogy a tervek teljesítésében ■nagy szükség van a tő- | mcgkapcsoiat állandó erősítésére. Majd ígéretet tett arra, hogy a kongresszus útmu­tatásai és a KV. határozata nyomán további műszaki fejlesztést hajtanak végre. Az őszt vetések hengeiezése. logasolása Tavasszal a hengerezés négy esetben lehet indokolt és szükséges. Először leg­fontosabb a felfagyott, veté­sek hengerezése, hogy a fel­lazult növényeket vissza­nyomjuk a talajba, ahol új­ra kellően meg tudnak gyö­keresedni. Másodszor, az olyan vetéseket hengerez- zük. amelyeket az egerek feltúrtak.. Harmadszor, in­dokolt a hengerezés az olyan vetéseknél, ahol a föld teteje cserepes és ezt meg kel) tömünk, mert kü­lönben a fogas nem végez jó munkát. Végül azokat a vetéseket hengerezzük, amelyeknél nem sikerült az ősszel j'ó munkát végezni és olyan nagy rögök maradtak, amelyeknek eloszlatására a téli fagy nem volt elegen­dő. A hengerrel csak akkor szabad rámenni a vetésre, ha a föld már kellően fel­szikkadt. A felfagyott veté­seket— amint a talaj fel­szárad — azonnal hengerez­zük le. Az őszi vetések tavaszi fogasolásának célja a tél folyamán megtömődött ta­laj felszín porhanyííésa. A porhanyós felszín bizto­sítja a talajnedvesség hosz- szabb tárolását, a talajélet Illés Pál elvtárs, a bakta- lórértházi járási pártbizott­ság első titkára felszólalásá­ban a következőket mon­dotta: — Az SZKP XX. kong­resszusa igen mélyen és alaposan határozta meg a vezető pártmunkások tevé­kenységét és felelősségét a gazdasági építő munka és a termelés állandó növelése területén. Ügy gondolom, nálunk is sürgősen véget kell vet­ni a gazdasági munka lebecsülésének és o pártmunkától való mes­terséges szétválasztásá­nak. • - • ' Mi az utóbbi időben már igyekeztünk változtatni a vb. munkáján, az öncélú pártmunkán. Igyekeztünk rátérni arra, hogy a párt- munkát a gazdasági mun­kára, a termelésre irányít­suk. A vb. tagjai többet tar­tózkodnak a termelőszövet­kezetekben, állami gazdasá­gokban, a faluban, s alapo­sabb segítséget adnak az alapszervezeteknek. Mind­ez máris érezteti jó hatását a termelés eredményeiben. A járás termelőszövetkeze­tei a múlt gazdasági évben sokat fejlődtek, erősödtek és számszerűen is gyarapod­tak. Ebben az évben ezideig 226 család 304 taggal. 3 SO hold földdel vá­lasztotta nálunk a nagy­üzemi gazdálkodást. Két gépállomásunk tervét túlteljesítette és a tervezett önköltségen belül gazdálko­dik. Csökkentették az egy normálholdra eső önköltsé­get is. Mindkét állami gaz­daságunk jövedelemmel zárta az elmúlt gazdasági évet. Az eredmények, amelye­ket elértünk, kezdetiek. Sok a munkánkban még a formalizmus. Gyakori az olyan eset, hogy egyes elvtársak a párttagok és a tömegszer- vezetek nélkül, a dolgozók nélkül akarják megoldani a feladatokat. Ez pedig lehe­tetlen, hisz olyan nagy fel­adató^ sikeres vérehajtá- sára,w mint a mezőgazda­ság szocialista átszervezése, | a termelés fokozása, teljesen lehetetlen a dolgozók aktív kezdeményezése, bevonása nélkül. Spk a hiba a mi alapszervezeteink munkájá­ban is ezen a téren. A dol­gozók nevelésével nem fog­lalkoznak megfelelően. El­hanyagolják a tömegszer­vezeteket is. Meg kell érte­ni, hogy az előttünk álló nagy feladatok végrehajtá­sában szükség van minden dolgozóra, a kommunisták példamutatására, aktív te­vékenységére. Erre is figyel­meztet bennünket az SZKP XX. kongresszusa. A továbbiakban így foly­tatta: Járásunk dolgozói igán nagy érdeklődéssel ta­nulmányozzák a XX. kongresszus tapasztala- taw. Nagy hatást gyakorolt rá­juk a kongresszus egész ta­nácskozása. — Egyetlen kommunista sem nézheti tétlenül a párt erőfeszítéseit, amelyet a dolgozók életszínvonalúnak emeléséért folytat — mon­dotta a továbbiakban, — A kommunistáknak az a fel­adatuk, hogy segítsenek a termelőszövetkezetekben, s a terméseredményeket a legmagasabb színvonalra emeljék. Nem nézhetjük karbatett kézzel, hogy míg megindulását es ezáltal ai tápanyagok gyorsabb moz- í gósítását. A tavaszi fogasolást akkor j kell végezni, amikor a fel-; fagyástól megsanyargatött vetés már magához tér, s új járulékos gyökereivel megkapaszkodott a talaj­ban, a bokrosodása megin­dult. Ez rendszerint április ‘ elején, vagy közepén kö­vetkezik be. Csak szikkadt i talajt szabad fogasolni. A j talaj kötöttségétől függően i könnyű, vagy középnehéz fogassal végezzük az őszi vetések tavaszi ápolását. Lehetőleg borús, enyhe idő­ben fogatoljunk, mert ilyen­kor a kissé sérült növények gyorsan magukhoz térnek. A tápanyagban gazdag, tala­jokon buján fejlődő vetése- j két, ha a talaj egyébként I nem túl rögös, ne fogasol- juk, mert esetleg megdől, a . szem megszorul és termés- emelkedés helyett csökke­nés lesz az eredmény. Sváb Jánosné, tud. munkatárs, Gyulatanya. Nemsokára 45 éves lesz az Állami Orosz Népi Kórus, — a PJainyickij-együttes néven ismeretes orosz parasztkórus. A kórus 191 l-ben alakult Mitrofan Pjav- nyiekij ismert orosz dalgyüjtő vezetésével. A kenn tagjait Voronyezsből, Rjazanybál és a szmolenszki] kormányzóságból toborozta. Az egyik, 1912-ben adott hangversenyükön megjelent Saljapin, > Kahmanyinov' zeneszerző és Szűk karmester is. Mindannyian, nagy elismeréssel adóztak a kórusnak, s nagyra bee sült ék, igazi, népi jellegét. Pjaínyickij halála után P. M. Kazmin és V. G. Zaharov zeneszerző vette át a kórus irányítását. A1 kórus műsorterve új művekkel gazdagodott. Az új da­lok mellett táncszámokat és zenekari számokat is elő­adtak. A kórus tolmácsolásában előadott dalok igazi népi dalokká váltak. Az Állami Orosz Népi Kórus az egyik leg népszó-, rűbb cgyiiíte3, nagy hírnévnek örvend mind a Szov­jetunióban, mind pedig külföldön. A képen: Az Állami Orosz Népi kórus női tánc­csoportja. (Foto A. Vorotinszkij)! Az SZKP kongresszusának útmutatásai II. Harcbait a háború ellen Kétszázezer snozilátegcstő 10 nap alatt A magyar-szovjet barát­sági hónap és ezen belül a szovjet filmünnep előké­születi munkáit a felszaba­dulásunk 11. évfordulójára iett felajánlások teljesítésé­vel végeztük. A jó munka nyomán igen szép eredmények szü­lettek, s március 13-án már teljesítettük negyedéves tervünket. Az elmúlt tíz nap alatt közel 200.000 lá­(2.) Napról napra tanúi lehetünk, hogyan aktivizá­lódnak a béke erői, s ho­gyan kerül egyre mélyebb válságba az imperializmus „erőpolitikája“. Csak né­hány példát erre: Ollen­hauer, a fiyugatnémetorszú- gi szociáldemokrata párt vezetője általában nem ta­gadja meg a támogatást Aden au értől — a nyugatné­met felfegyverzést elrende­lő párizsi határozatot még­sem tekinti véglegesnek. Azt javasolja, hogy erről még tárgyalni kell a Szovjetunió­val. Hasonlóan érdeklődést keltett Pineau francia kül­ügyminiszter kijelentése, amely szerint a leszerelés megoldása elősegíthetné a német kérdés rendezését. A nyugati hatalmak eddig egyöntetűen ellentétes véle­ményen voltak, s a német kérdés rendezését s felfegy­verzésben látták. A nemzetközi események tucatjával teszik fel a kér­dést: milyen lehetőségek vannak a háború elksrülé- sére, a két ellentétes rend­szer békés egymás mellett élésére. \ bélié* efivniás melletí élé* Íehefö*éí*:e Lenin az imperializmus ismérveit kutatva arra a megállapításra jutott, nogy a szc.’ializmus nem egyszer­re fog megvalósulni az egész világon, hanem előbb csak egv. vssrv néhány or­szág proletariátusa vívja ki hadimat. A szocialista for­radalmak, a 8700**1*- 'MIS építése égésre korszakot ölel­nek J’e1. s ez a kor-válasz­Gyakorlati munkánkban kell megmutatnunk, hegy mennyire tettük magunkévá a kongresszus útmutatásait Ülést tartóit a inestite kommunistáinak nastvaktírá in egyes termelőszövetkezetek kiváló eredményeket érnek el, addig vannak elmaradó szövetkezetek, ahol alacso­nyak a termésátlagok, az állattenyésztés hozama. Nem szónoklásra van szükség ezeken a helyeken, mert az­zal nem sokra megyünk, hanem konkrét tettekre. Cselekedni kell. A jól gaz­dálkodó termelőszövetkeze­tek munkamódszereit el kell terjesztenünk. Ha megnézzük termelő­szövetkezeteiül;: gazdasági eredményeit, azt tapasztal­juk, hogy azonos feltételek­kel gazdálkodó termelőszö­vetkezetek igen eltérő ered­ményeket mutatnak. Amíg a laskodi Vorosilov TSZ búzából 14.40 mázsát, cu­korrépából 210 mázsát ter­melt, addig a besenyődi Szikra, amelyik azonos fel­tételekkel rendelkezik, bú­sából csak 8.20 mázsás, cu­korrépából pedig csak 98 mázsás átlagot ért el, A továbbiakban, arról be­szélt Illés elvtárs, hogy mi­lyen feladatok várnak a já­rási bizottságra, a járás pártszervezeteire abban a i nagy munkában, amelyet most a páit márciusi hatá­rozata jelölt meg számukra, 3 hogyan gj^ümölcsöztessék a legjobban az SZKP kong­resszusának gazdag tapasz­talatait. A tovaooiakban elemezte,] hogy az üzem a KV. már-! ciusi és novemberi haíáro-j zata óta komoly változáson! ment át. — Megszilárdult i a technológiai fegyelem, sí ennek következtében ju- j tott el a vállalat oda, hogy j 5 év után 4 millió fo- ! tint nyereséggel zár- ■ tunk 1955-ben. Vállaltuk, hogy a terve- ! zett 91.6 százalékos költ­séghányad helyett 89.7 százalékos költséghányadot érünk el. — Ez éves szinten 1.9 százalékos csök­kentésnek felel meg, mely az üzemi eredményben c millió 765 ezer forint több- • kV- nyereséget jelent a nép­gazdaság számára. A továbbiakban a követ­.1 műszaki színvonal emeléséért 4 gazdasági munka es pnrtmnnka egységéről Megkezdődtek a jelent­kezések a Debreceni Mező­gazdasági Akadémia 3 éves tanfolyamára. Felvételüket kérhetik a középiskolák utolsó éves tanulói, illetve azok az érettségivel (szak- érettségivel) rendelkező dol­gozók, akik a 30. életévüket még nem töltötték be. A jfelvételi kérelmet az ille- ítékes középiskola igazgató­déhoz kell benyújtani. ! A három éve, vagy annál régebben érettségizettek egyénileg is jelentkezhet­nek, s jelentkezési lapjuk­hoz csatolják érettségi bi­zonyítványukat és munka­adójuk javaslatát is. A középiskolai tanulók­nak legkésőbb április 15-ig kell jelentkezési lapjukat Jaletfttkezés u Debreceni Measőgayislasagi Hh&démláara az iskola igazgatójánál be adni. Az egyéni jelentke­zőknek április 25-ig azj akadémiára kell elkülde­niük jelentkezési irataikat.] Jelentkezési lapokat az ér-j dekl Ddőls a középiskolák: igazgatóinál kapnak. A felvételi' vizsga júniusi 13. és július , 15. közötti: időben lesz. Vizsgázni Ítéli szóban és írásban kémiá-1 ból, matematikából. Á jelentkezési ívhez csa-i' tolni kell: . . 1. önéletrajzot (kézzell írva), 2. 30 napnál nem régebb 0 orvosi bizonyítványt. A Debreceni Mezőgazdasági1 Akadémia igazgatósága. e újabb háború. Nem kis jelentősége van tehát, ,az olyan megállapodásoknak,, amelyeket különböző társa­dalmi rendszerű orszá$t3)i kötnek egymással. Ennek legszebb példáját is meg.-, említjük itt, két hindu szó­val, amelyet - megtanult immár az egész világ. Ez. pedig a „puncsa sila“, az „öt alapelv“, amely egyrészről a szocialista világrendszer.; másrészről India és sok. más állam viszonyát rende­zi. A „pancsa sí) a“ a lenini útmutatások gyakorlati megvalósulását jelentik a világ tekintélyes részén, mert kimondják 1: A területi sértetlensé­get és a szuverenitás köl­csönös tiszteletét; 2. a meg nem támadást; 3. az egymás belügyeibeí való be nem avatkozást; 4. az egyenlőség és a köl-| csönös előnyök elvét; végül: 5. á gazdasági együttmű­ködést; Folytatás a~ 5. oldalon.) tás elé állítja a világ két sarkát': vagy békében él egymás mellett, vagy pusz­tító háborút visel. Az im­perialista hatalmak egy rö­vid emberöltő leforgása alatt kétszer voltak kényte­lenek tapasztalni: nem ér­demes fegyvert fogni a szo­cializmus ellen. Az imperia­lizmus gyűlöletes roham­csapata, a hitleri Németor­szág különösen úgy érezhet­te magát 11 évvel ezelőtt, mint az egyszeri ember, akit elküldték gyapjúért, s ma­ga is megnyírva ment haza. A szocializmust akarta el­pusztítani —• s a szocializ­mus a háború után világ- rendszerré vált. Ilyen, vagy még súlyosabb következmé­nyei lehetnek egy újabb háborúnak a kapitalizmusra nézve. A békés egymás mellett élés tehát nem puszta lehe­tőség, hanem korunk szük­ségszerű jelensége. Ám a vásár kettőn áll, s nem kis mértékben a két tábor erő­viszonyától függ, hogy lesz­Hruscsov elvtárs világo­san leszögezte a kongresz- szr.son: „A különböző társa­dalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésé­nek lenini elve volt és ma­rad nrsvág<’"k külpolitiká­iénak általános vonala.“ Nem taktikai lépés c? — ahogy a tőke szószólói vá­daskodnak minduntalan —, togatoja volt a megye m> ziüzemeinek. Ez a szám az: jelenti, hogy megyénk min- den harmadik lakosa egy­szer látogatott filmelűadást Ugyanezen idő alatt Nyír­egyházán 28.000-en látogat­tak filmelőadást. A város lakosságát tekintve, ez £ szám azt jelenti, hogy min­den második lakos filmé' látott. Pintér István igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents