Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-01 / 52. szám

X £ P L A 1* 1956. március 1, csütörtök Egy gyakorlatias felszólalás Megyeszerte készülnek a barát sági hónap megünneplésére műtrágyát használni kell. A fejtrágyázáshoz legjobb a pétisó. Ezután a burgonyaterme, lésről beszélt: egészséges és nemesített vetőgumót ültes­senek, mert ez maga 20—30 mázsás terméstöbbletet je­lent. A helyes sor- és tő­távolság hatása is fontos. A legjobb a 60x40 centimé­teres távolság. Háromszoros töltögetést igényel a burgo­nya. Felhívta még arra a figyelmet, hogy több tövet lehet ültetni, mint eddig szokásban volt. Eddig 13.000 volt holdanként a szokásos, most 23.000 elültetése sem megy a termés rovására. Dobai elvtárs ezután rész­letesen kitért még a kuko­ricatermesztés nagyüzemi, jó módszereire, foglalko­zott az állattenyésztéssel s elmondta, hogyan gazdál­kodnak az állami gazdaság­ban. Hasznos, gyakorlatias sza­vak hangzottak el tehát ezen a kommunista aktíván. S Dobai elvtárs felszólalá­sa nemcsak gyakorlati se­gítséget jelentett a részt vevők számára, a község mezőgazdasága számára, ha­nem egyben arra is felhívta a figyelmet: közel kell ke­rülni az élethez, nem nagy szavakra, hanem gyakorlati útmutatásokra, tettekre van szükség! Ezt kell megszív­lelni Nyírbogdány minden pártszervezetének, kommu­nistájának. De megyénk minden pártszervezete és minden kommunistája ta­nulhat belőle. K. J. A hagyományossá vált magyar-szovjet barátsági hónapot ezévben március 4-től április 4-ig rendezi meg a Magyar-Szovjet Tár­saság. E hónapban ünnep­ségek, előadások, filmvetí­tések és kiállítások egész sora gyarapítja a Szovjet­unióról ismereteinket. Mi, akiket a szovjet had­sereg szabadított meg a fa­siszta járomtól és adta ke­zünkbe hazánk sorsának in­tézését, a hála jegyében ké­szülünk megünnepelni a ba­rátsági hónapot. Nincsen megyénkben egyetlen köz­ség, de talán egyetlen kis település sem, ahol már jó- előre ne készülnének már­cius 4-re, a barátsági hó­nap megnyitására. Ezen a napon megyeszerte nagy ünnepségek lesznek. Nyír­egyházán a tiszti klubban rendezik meg a központi ünnepséget. Ugyanebben az időben minden járási szék­helyen ünnepélyes megnyi­tókat tartanak majd. Ismeretterjesztő előadá­sokat tartanak majd megye­Vj-Zealandban is hallgatják a nyíregyházi adót szerte'1'- a Szovjetunióról. Megismertetik ezen előadá­sokon a Szovjetunió béke- politikáját, azt a küzdel­met, melyet a Szovjetunió vív a világbéke megszilár­dításáért. Előadások lesznek a szovjet zenei életről és irodalomról is. Földrajzi előadások egész sorát tart­ják majd a Szovjetunió köztársaságairól. Kiállítások lesznek me­gyeszerte a barátsági hónap alatt. A kiállítások között meg kell említeni a szovjet- ukrajna hete alkalmából megyénkben járt kárpát­ukrajnai delegáció látogatá­sáról szóló képsorozatot. Ez alkalommal mutatják be megyénk 10 éves fejlődésé­ről szóló kiállítást is. E kiállítás Nyíregyházán, Má­tészalkán. Kisvárdán és a többi járási székhelyeken is bemutatásra kerül. A Szov­jetunió élenjáró iparáról, a legkiválóbb munkamódsze­reit népszerűsítéséről is ren­deznek kiállítást a nyíregy­házi MSZT székhazában és a Tiszavasvári Alkaloida Néhány héttel azelőtt egy nagyon messziről érkezeit levelet adott át a postás a nyíregyházi Stúdiónak. A levelet F. S. Mc Kenzie ír-, ta. Felaáóhelyként Űj-Zea- land volt megjelölve, így szólt a levél: Kedves Uraim! Van szerencsém értesíteni Önöket, hogy 1955. novem­ber 1-én az Önök időszámí­tása szerint 6 óra 7 perckor hallottam a nyíregyház: Stúdió műsorát. A Szovjetunió sok határterületének és területé­nek kerületi központjaiban és kolhozaiban nyiltak meg mezőgazdasági kultúrházak. A kísérletező kolhozpa­rasztok a dolgozószobákban és laboratóriumokban ag- ronómusok segítségével kidolgozzák a mezőgazdasági növények terméshozamának és az állattenyésztés ho­zamának növelésére a legjobb módszerekeket, talaj­kutatásokat végeznek, ellenőrzik a vetőmagot stb. A mezőgazdasági kultúrházak propagálják a micsurini agrobiológiát és az élenjáró szovjet agrotechnikát. Itt rendezik meg a kolhozparasztok tanfolyamait, itt ren- déznek előadásokat, kiállításokat. A közelmúltban a Grúz SZSZK Geguti nevű falu­jának „Ginszvla” (Előre) kolhozában megnyílt a mező­gazdasági kultúrotthon. Ennek az adónak műsor- számai a következők voltak ezen a napon: 6 óra 7 perckor kórus coli hallható, majd férfi és nö beszélt. 6 ára 14 perckor egy no énekelt cigá nyzene-kisér e t mellett. Majd 6 óra 16 perc­től 24 percig férfiak és nők beszéltek. Készülékem Philipps 9 lámpás. Antenna: keleti Az adás elég gyengén hallat­szott, lassan teljesen cl is halkult. Kiváló tisztelettel: T. S. Mc Kenzie. Kiváló tisztelettel: F. S. Mc Kenzie Az Új-Zealandi rádióhall­gató tehát 1955. november 1-én hallgatta megyei Stú­diónk műsorát. Persze azt nem tudta megírni, hogy mit hallott, mivel nem tud magyarul. Nagyon sokan vannak a megyében, akik pedig azért szeretnék hallgatni a nyír­egyházi stúdió műsorát, mert érdekli megyénk éle­te. Többszázan vannak, akiknek a posta be is ve­zette a vezetékes rádiót csak éppen arról nem gon­doskodik, hogy a nyíregy­házi stúdió műsorát hall­gathassák a vezetékes rá­dió-tulajdonosok. VASS OTTÓ. Nagy terméseredmény több jövedelem Kálmánházán 260 dolgozó paraszt foglalkozik dohány­termeléssel. A múlt évi jó terméseredményekért a ter­melők több mint 2 millió forint jövedelemhez jutot­tak — csak dohányból. K. Kiss János 400 ölről 9.000, Márton Mihály 1 holdról 37.000, Farkas László 400 ölről 10.050 fo­rint értékű dohányt tört le. A kálmánházi dolgozó parasztok már 1955. no­vember 30-ig megkötötték az 1956. évi dohányterme­lési szerződéseket. Tir A vállaji Micsurin Ter­melőszövetkezet is szép ter­melési eredményt ért el az elmúlt esztendőben. 4 hold területen termelt dohányt s a jó munka eredménye­ként 51 mázsa dohányt szállított be. Ezért a meny- nyiségért 116.000 forintot j és 99.000 darab cigarettát kaptak. 41 750 forint megtakarítást ér el ebben az esztendőben a Nyírségi Állami Erdőgazdaság A képen: Állatorvosi szoba mezőgazdasági kultúrházában. a „Cinszviá’-kolhoz (Foto P. Lucenko) Az SZKP XX. kongresszusa segítséget ad a mi munkánkhoz is Nemcsak brigádunk, ha­nem az erőmű minden dol­gozója nagy figyelemmel kísérte a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XX. kongresszusát. Amikor Hruscsov mlvtárs beszámo­lóját vagy Bulganyin elv­társ beszédét olvastuk arra gondoltunk, hogy a hatal­mas Szovjetunió segítsége most újból megkönnyíti munkánkat, megmutatja azt az utat, amelyen járnunk kell. Amikor a Tiszalöki Erő­mű felépítéséhez fogtunk, főmérnökünk kint járt a Szovjetunióban, hogy ott ta­nulmányozza a vízi erőmű építésének munkáját. Most a kongresszus ismét felhív­ta figyelmünket arra, hogy milyen fontos a villamosí­tás. És nagyon büszke va­gyok arra, hogy hazánk vil­lamosításának megvalósítá­sában résztvehetek. Vessünk egy pillantást vissza, mert csali így láthat­juk igazán, hogy milyen óriási az a fejlődés, ami ná­lunk tapasztalható. Ma a 8 órai munkaidő letelte után nem gyalog és szekereken mennek haza a munkától fáradt dolgozók, hanem gép­kocsik viszik őket haza. Általában fizetésünk jóval felül van az 1000 forinton. Amikor a XX. kongresz- szus felszólalásait olvastam az is eszembe jutott, hogy milyen fontos is az embe­rek egymás iránti segítése. Én például az erőművet építem, édesapám pedig a tiszalöki Űj Élet Termelő- szövetkezet tagja. Az én munkámon keresztül lcöny- nyebb és jobb lesz az ő sorsa is. Természetesen nem me­hetünk el szó nélkül olyan hibák mellett, amelyek aka­dályozzák. munkánkat. Erre felhívta a figyelmet n. kon­gresszusi beszámoló is. Mi serh békülhetünk meg itt az erőmű építésénél az elavult munkamódszerekkel. Sokkal nagyobb eredményeket tud­nánk elérni akkor ha al- j kalmaznúnk az újításokat, új munkamódszereket. Bri­gádunk versenytársa a Sza­kács kőműves brigád. Ha a kislakásépítésnél az elavult „egy léc alja“ falazás he­lyett a szalagszerű falazást alkalmazták volna, már tető alatt lenne az emeletes épü­let. Ez mindjárt összefügg ázzál, hogy nem eléggé se­gítik munkánkat. A párt-, szakszervezet és gazdasági vezetők igen gyakran „futó“ segítséget adnak, ami azt jelenti, hogy néhány szót szólnak ugyan, de máris szaladnak, rohannak to­vább. Ez nem segíti előre a munkát és bánt is bennün­ket. Gyakrabban jöjjenek ki hozzánk és töltsenek ott több időt. így segítségük hatékonyabb és jobb lesz. | Még valamiről szeretnék I néhány sprt írni, ami szintén a XX. kongresszus anyagá­nak olvasása közben merült fel bennem. Mi nemrégiben egy komplex brigádot hoz­tunk létre, amiben találha­tó villanyszerelő, kőműves, ács. A brigádnak az volna a feladata, hogy jebban és gvorsabban végezze munká­ját. Ezt azonban nem segíti eléggé az építésvezetőség. Arra volna szükség, hogy az egyösszegű utalványozás se­gítségével fokozzuk a fele­lősséget nálunk is. Ezt meg­lehetne valósítani a műhely- garázs építésénél csak az volna szükséges hozzá, hogy munkánkat segítsék, támo­gassák. Ezek a gondolatok jutot­tak eszembe, amikor a XX. kongresszus beszámolóját olvastam. Balogh János brigádvezető, Tiszalök­1 A gazdaság dolgozói most j új célt tűztek lti maguk elé. El akarják nyerni a Minisztertanács és a Szak- szervezet vándorzászlaját. Nagyarányú gépesítést végez­nek el az idén, a magvetési munkálatokat 14 százalék­ban, az ápolást 70 százalék­ban, a csemete kiemelést 50 százalékban gépesítik. Ebben az esztendőben 130 köbméterre] több bányafái ad n alt az iparnak, mint amennyit a terv előír. A gazdaság dolgozói összesen 41.750 forintot takarítana^ meg. Messzemenő yondosks^ás a ^ipzikTit A Nyírségi Állami Erdő- gazdaság igazgatósága mesz- szernenően gondoskodik a jobb munka és életkörül­ményekről. Ebben az évben rendbehozzák a kisesonkási, ricsikai, jánki és nyíregy­házi erdészlakásokat. Ne­gyedévenként két dolgozó mehet el az igazgatói alap­ból üdülni. Új könyvekkel bővítik az üzemi könyvtá­rakat, negyedévenként iro­dalmi esteket rendeznek, és Vegyészetigyár kultúrottho- nában. A megyei oktatási osztály segítségével a MSZT-szer- vezet és a DISZ-szervezet megrendezi a magyar-szov­jet diákok hetét is. E hét keretében a DISZ alapszer­vezetek, úttörőcsapatok klubdélutánokat tartanak majd, az orosz szákkörök pedig orosznyelvű irodalmi délutánokat rendeznek. A klubdélutánok és irodaimi előadások egyik legfőbb té­mája a Komszomol életének ismertetése. Március 15-től 28-ig ren­dezik meg a szovjet film ünnepi hetét. Ezen idő alatt a legkiválóbb sízovjet filme­ket mutatják be és megnyi­táskor ünnepséget rendez­nek a filmszínházakban. Március 7. és 12-e között ünnepi könyv-hetet rendez­nek a megyei könyvtár és a könyvterjesztő vállalat szer­vezésében. Az ünnepségek sorozata egy érdekes, új színnel is gazdagodik. Nyíregyházán a legjobb színdarabokat ját­szó kultúrcsoportok mutat­koznak be. Ugyanekkor ter­mészetesen olyan énekkarok is szerepelnek, melyek szov­jet vagy orosz kórusmű­veket tudnak. A legjobb szovjet színdarabot bemu­tató együttes és legjobb kó­rus a MSZT vándorserlegét kapja, ezenkívül a népmű­velési osztály különböző ju­talmakban részesíti a cso­portokat. A barátsági hónap keretében hanglemezről szovjet szerzők műveiből hangversenyek is lesznek a megye több helységében. A barátsági hónap néhány nap múlva megkezdődik. A hátralévő időt a kultúrcso­portok és előadók, kultúr- otthonok és iskolák, könyv­tárosok és könyvterjesztők használják fel a készülésre, hogy méltóképpen ünnepel­hessük a barátsági hónapot. Mezőgazdasági kultúrházak Igen hasznos . felszólalás hangzott el a nyírbogdányi községi pártaktíván, amely a mezőgazdasági termésho­zam három százalékos eme- Résének helyi lehetőségeit [vitatta meg. A felszólaló jDobat Károly elvtárs, a Nyírbogdányi Állami Gaz­daság főagronómusa volt. Mi volt az érték felszólalá­sában? Az, hogy nem álta­lánosságban beszélt, . nem [hangoztatott ismert és ezer- jszer elismételt, elcsépelt? frázisokat, hanem gyakor­lati útmutatásokat adott a terméshozam emelése érde­kében. Gyakorlati javasla­tokat nyújtott a helybeli termelőszövetkezeteknek, egyénileg gazdálkodó pa­rasztoknak. Többek között felhívta arra a figyelmet, hogy a terméshozam növelése érde­kében nagy gondot kell for­dítani a vetőmagvak jó ki­választására, tisztítására, kezelésére. Ez az első lépés. Hangoztatta: a földeken meg kell tartani a téli nedves­séget. Mihelyt lehet, simí- tózni kell. Ugyanakkor pó­tolni lehet az őszi vetése­ket is — vetés után pedig azonnal fogasolni kell. A trágyázás helyes mód­járól is szólott. Figyelmez­tetett arra, hogy nem most kell szétszórni a trágyát, hanem azt szarvasokba leéli rakni. Szántás előtt kell szétteregetni a trágyát. A műtrágyázásról szólva, rá­mutatott Dobai elvtárs arra, hogy a legtöbb gazdálkodó nem tett különbséget a mű- trágyaféleségek között — kizárólag a pétisót használ­ták, mert ennek hatása azonnal jelentkezett a ter­méstöbbletben. Ám, ha va­laki tartós emelkedést akar elérni — mondotta Dobai eivtárs —* akkor mindhárom •» PflRTEPITES 181 %-fts ßÄteuitäsi íewieiiisrfcs erdogazdasagi vonalon vég­zett munkáját. A gazdaság 106 százalékra teljesítette tervét. Ezen balül a fater­mékek és fagyártmányok értékesítését 122 százalékra, az ipari és tűzifa értékesí­tését 106 százalékra, az er­dőtelepítési tervet 101 szá­zalékra teljesítette. A gazdaság valóban elis- ' mérésre méltó eredménye- , két ért el az elmúlt ne- ? gyedév során. Érdemes megnézni azokat a tény- számokat, amelyek az él­vonalba hozták a Horthy I Magyarország rablógazdál­kodása folytán fában any- nvira szegény meeycnk I cél: a Mmiszisrtaaács vámlsrzásziaja az iáén megrencieziK a gaz­daság kultúresoport.iainai; versenyét. Biztosak lehelünk abban, hogy a Nyírségi Állami Erdőgazdaság valamennyi dolgozója lelkesen küzd eb­ben a negyedévben azért, hogy újra elnyerjék az él­üzem címet, és azzal együtt a Minisztertanács és a Szakszervezet vándorzászla­ját. Kém? Gyei*. tei között vették út a gaz­daság dolgozói az élüzem oklevelet és a pénzjutal­mat. Az elmúlt esztendő utolsó negyedének tervteljesítése ilapján élüzem lett a Nyír­ségi Állami Erdőgazdaság. Bensőséges ünnepség kere-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents