Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-01 / 52. szám

Vila# pPöteta^ai etyytsíil}etek f L P11*1I5í I M Itlltii AZ MDP SZABOLCS - SZATMÄRHICYE1», BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII évfolyam, 53. szám ÁRA 50 FILLÉR 1956. március 1, csütörtök r A mai számban : Megyeszerte készülnek a barátsági hónap megünnep« lésére (2. oldal) Szabolcs-Szatnxári Ifjúság (3—1. oldal) A kínai és a jugoszláv sajtó az SZKP XX. kongresszus sáról (5. oldal) Hírek (6. oldal) V ____________________________/ Használjuk ki jobban a nagyüzemi állattenyésztés lehetőségeit . Krakonperger Mihály megyei jőállattenyésztő A nagyüzemi állattenyésztésnek — ugyanúgy, mint a nagyüzemi mezőgazdálkodás minden ágának — igen sok előnye van a kisparaszti állattenyésztéssel szem­ben, A magas hozamokat elérő élenjáró nagykállói, kis- várdai, gyulatanyai kísérleti gazdaságok, a Barabási Állami Gazdaság, a kocsordi Űj Élet, a gávai Dózsa Termelőszövetkezet példája mutatja, hogy korszerű állattenyésztés, magasszlnvonalú állattenyésztési kul­túra csak szocialista nagyüzemekben lehetséges. A nagyüzemben van lehetőség: A különböző mun­kafolyamatok gépesítésére, a változatos, olcsó takar­mánytermesztésre, tervszerű, a célnak megfelelő te­nyésztői munka irányítására. A termelékenység növelésére és a termelési költ­ségek csökkentésére elsősorban csak ott van lehetőség, ahol egy ember nem egy-két tehenet gondoz, ahol a tehenet nem igázzák, ahol korszerű nagyistállók építé­sére, önitató, fejőgép, takarmány és trágyakihordására beépíthető keskenyvágányú vasút, villamos meghajtá- sos takarmányfeldolgozó gépek beszerelésére van mód. A nagyüzemi állattenyésztés sokoldalú előnyét korántsem használtuk ki. Igen alacsony fokú még me­gyénk termelőszövetkezeteinél a különböző munka- folyamatok gépesítése. Például önitató-berendezés csak a tiszavasvári Petőfi TSZ-ben van. Annak ellenére, hogy az önitató-berendezés egy 100-as tehénistállóban 5.000 kiló víz felhúzásától mentesíti a tehenészetet és ugyanazon takarmányozás mellett 4—5 százalékkal emeli a tejtermelést. A takarmány és trágya ki- és beszállítására alkal­mas keskeny nyomtávú vasút beépítésével egy 100 fé­rőhelyes tehénistállóban 5.000 kiló takarmány és 2.000 kiló trágya emberi erővel történő emelésétől mentesít­jük az egyébként is nehéz munkát végző tehenészeket. A takarmány előkészítés, beszállítás, trágyakihor­dás és vízellátás gépesítésével, fejőgépek alkalmazásá­val nemcsak könnyebbé tehetjük a fizikai munkát, hanem munkaerőt szabadíthatunk fel a növényter­mesztés részére. A különböző munkafolyamatok gépesítésére nem feltétlen szükséges különleges luxussal, drága pénzért építtetni istállókat. A legegyszerűbb munkafolyamatok gépesítését végrehajthatjuk égetett téglából, sőt vá­lyogból épített istállókban is. Az állattenyésztési munkák fokozatos gépesítésével csökkenthetjük az állati termékek önköltségi árát. A gépesítést nagyon sok termelőszövetkezetünk saját erőből megoldhatja. Egy 100 férőhelyes istálló önitató berendezésének beszerzési és beszerelési költsége kö­rülbelül 57.000 forint. Az önitató berendezésén keresz­tül — ugyanazon takarmányozás mellett — 100 tehén évente 15—16.000 liter tejjel termel többet. Tehát az önitató berendezés beszerzési és beszerelési költsége 15—16 hónap alatt teljes egészében viss-zatérül a ter- termelőszövetkezetnek. Ugyanez vonatkozik még fo­kozottabb mértékben a takarmányelőkészités gépesíté­sére. A takarmányok megfelelő előkészítése csak meg­felelő gépesítésen keresztül lehetséges, viszont a takar­mányok tápértékének kihasználása a takarmányok elő­készítésétől függ. Nemcsak a takarmányfeldolgozást, hanem a takarmány betakarítást is fokozottabb mér­tékben kell gépesíteni. Ezen a téren megyeszerte nagy a lemaradás, mert amíg a kalászos termények minden­nemű munkájának elvégzése 50, a kukoricának 57 százaléka gépesítve van, addig a szálastakarmányok komplexgépesítése csali 27 százalékban van meg. Nem feltétlen szükséges minden munkafolyamatot egyszerre gépesíteni. Feltétlen figyelembe kell venni temelőszövetkezeteink anyagi erejét. Járási tanácsaink­nak és gépállomásaink szakembereinek a jövőben ezen a téren sokkal nagyobb segítséget kell adni termelő- szövetkezeteink részére. A termelőszövetkezetek épít­kezését ezentúl a fentiek figyelembevételével irányítsák. Elsősorban a takarmány előkészítést, utána a ta­karmányok és trágya be- és kiszállítását, majd az ön­itató beszerelését kell biztosítani, ezután következzék a fejőgépek alkalmazása. Annak ellenére, hogy a Központi Vezetőség ha­tározatai megszabták a szarvasmarhatenyésztés fejlesz­tését, sem járási tanácsaink, sem járási pártbizottsá­gaink nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel úgy, mint például a növénytermesztés átlagterméseinek fokozá­sával. A terméshozamok ugrásszerű növelése csak nagy­üzemekben lehetséges. De feltétlen növelni kell és le­het is növelni, dolgozó parasztjaink gazdaságában is az állati termékhozamokat. Különösen a tejtermelést kell erőteljesen javítani, a tehenek kevesebb igázásán, jobb takarmányozásán keresztül. Készüljünk fel őszi vetéseink megerősítésére ! Westsik Vilmos Kossuth-díjas tudós nyilatkozata Nemcsak a naptár mutat­ja, hanem a megenyhült hó- olvadásos időjárás is érez­teti, hogy elérkezett már­cius. Nem volna helyes jós­lásokba bocsátkozni, de le­hetséges, hogy gyors kitava­szodás következik. A gon­dos gazdának ezzel számol­nia kell. Hogyan készül­jünk fel helyesen, hogy ne érjen senkit meglepetés? Erről kérdeztük meg West­sik Vilmos Kossuth-dijas tudósunkat, aki kérdéseink­re a következőket válaszol­ta: 1. Tekintve a februáreleji kemény hideget, számolha­tunk-e súlyosabb fagyliá- rokkal? — A mostani tél feltét­lenül megviselte az őszi ve­téseket. Annál is inkább, mert január 29-től február 12-ig bezárólag hó nélküli kemény fagyok uralkodtak. Ezeken a napokon a hőmérő mínusz 15—18 fokot muta­tott. Súlyosbította a bajt, hogy február 1—2—3-án igen erős szél fújt mínusz 15 fokos faggyal. Mindebből nyilvánvaló, hogy a jelzett 14 napi fagy hótakaró hiá­nyában leperzselte az őszi vetések lombozatát. Ez semmi esetre sem azt je­lenti, hogy a vetések ki­fagytak volna. Ugyanis az ősziek — az őszi árpa ki­vételével kibírják a hónél­küli mínusz 20 fokos fagyot 14 napig. Február 12-én, az erős fagy 14. napján már erőteljesen havazott és az­óta a mai napig vastag hó­takaró alá kerültek a ve­tések. Ilyen hótakaró alatt az őszi búza és a rozs ki­bírja még a mínusz 30 fo­kot is. — Mindez azt jelenti: nincsen okunk arra gondol­ni, hogy súlyos fagykárok lennének az őszi vetések­ben. A mostani tél után nagyobb mérvű kifagyásról csak abban az esetben le­hetne szó, ha március első felében teljesen elolvadna a hó és ekkor állna be mi­nus/, 20—30 fokos hideg, amilyen váratlan fordulat megtörtént 1929-ben. De is­métlem: eddig csak részié­it gcs fagykárokról van szó. Ez abban áll, hogy egyes területeken az őszi vetések lombozata leperzselődött. Ezt a bajt a hóolvadás után lehet felismerni arról, hogy a levelek megsárgulnak. Ez a látvány meglehetősen el­szomorító képet nyújt azok számára, akik még nem is­merik est a bajt. Túlzott aggodalomra azonban nin­csen ok. Az biztos, hogy az e’nusztnlí lombozatot a nö­vénynek helyre kell pótol­nia. Ehhez nitrogén táp­anyag szükséges elsősor­ban, amit nitrogéntartalmú műtrágyával, az ú. n. fej- trágyázással biztosíthatunk. 2. Mlkénven kell a fejtrá­gyázást helyesen vég rehaj­tani? — Ez abban áll, hogy kh-kint 60 kiló pétisót, vagy mészsalétromot szórunk ki két részletben. (17—18% N-tart. műtrágya értendő!) 30 kilót március vé- ;en, bu jutót petng áprlus Közepén, A kiszórás ide­jére nézve irányadó az, .iogy milyen az időjárás. A aóra helytelen lenne ki- jzómi. Amikor azonban a iió eltűnik a vetésről és a jéíi órákban kienged a föld .agya, akkor már lehet fej. ragyázni. Az sem közöm­bös, hogy a napnak melyik zakában végezzük ezt a munkát. A déli és délutáni sáros, latyakos időben sem géppel, sem fogattal nem vághatjuk össze a vetést. Tehát a reggeli órákat kell kihasználni, amikor a talaj keményebb, fagyosabb, kü­lönösen az állami gazdasá­gokban és a termelőszövet­kezetekben, ahol nagyüzemi gépekkel dolgoznak. A fej­trágyázás időpontja tehát feltétlenül megelőzi a ta­vaszi vetést. Ez a jobb munkaszervezés miatt is kívánatos. 3. Van-e valamiféle kü­lönleges eljárás a laza ho­moktalajok vetéseinek fej­trágyázásánál? — Nincsen. Sőt, ez sokkal egyszerűbb, nincsen szük­ség ilyen éber figyelemre. A laza homokra kár nélkül rámehetünk, mihelyt a fagy felenged. Nem kell kü­lön befogasolni sem, mert úgy a pétisó, mint a mész- salétrom könnyen és gyor­san feloldódik. Máskülön­ben a rozsot tavasszal nem szabad megfogasolni, de a laza homokon ennek nincs is semmi értelme. A búzá­nál pedig azért nem keli a N-műtrágyát befogasolni kora tavasszal, mert fejtrá­gyázás után még felfagyá­sok várhatók. Ezért később hengerelni kell. Amikor a búza kellően megerősödik, akkor úgyis kell fogasolni. Ebből is látható, hogy cél­talan és elhibázott dolog volna a fejtrágyázás után fogasolni. A búzát különben sem szabad korán fogasolni. 4. Hogyan erősítsük meg az őszieket, ha a nagy szük­ségletre való tekintettel nem jutna mindenkinek elegendő nitrogén-műtrá­gya? — Ennek van több mód­ja is. De meg kell monda­nom, hogy ezek bármelyike kisebb hatású, mint a nit­rogén-műtrágyákkal való fejtrágyázás. Bár — ha azokat gondosan alkalmaz­zuk. — feltétlenül sokat se­gítenek. Ajánlható például a következő módszer: Kom- pcszttrágyából. vagy érett istállótrágyából a rendelke­zésre álló készlet szerint szórjunk ki holdanként j 20—30—59 mázsát. Arra ügyelni kell, hogy egyenle­tesen szórjuk ki a vetésre, nehogy bujafoltok legye­nek. A nagyobb csomókat tehát törjük össze és ros­tán szitáljuk át a nyers­anyagot. A trágyalével át­itatott régi írágyakadak földje, melegágyak földje is növ li bizonyos fokig a ha­tást. 29—40 mázsa kom­poezthoz, vagy érett istálló­trágyához kevert 100 kiló szuperfoszfát növeli a ha­tást. — Takarékoskodhatunk a nitrogén-műtrágyával ügy is, hogy ha felülvizsgáljak vetéseinket és csak a le­gyengült foltokra szórunk műtrágyát. így 60 mázsa helyett 40—5«, vagy keve­sebb is elegendő. Azonban vigyázni kell arra, hogy a szomszédos területeket ne gázoljuk össze a fogattal, vagy géppel. 8. Milyen esetben célszerű a vetés kiszántásához folya­modni? — Ezt nem szabad elha­markodni. Előbb meg kell győződni arról, hogy a nö­vények gyöktörzse életben van-«. Hogyan győződhe­tünk meg erről? Ügy, hogy a felengedett talaj több he­lyén kockamintákat ásunk ki. Ezeket szobahőmérsékle­ten tartjuk legalább 8 na­pig. Ha a gyöktörzseken zöldülő hajtások mutatkoz­nak, az az életképesség jele. Tehát az ilyen vetés nem fagyott ki. Természe­tesen nagyon le van gyen­gülve, ezért elsősorban az ilyen vetések megerősítésére fordítsuk a nitrogén-műtrá­gya egyrészét, vagy ha ilyen nem volna, az érett istálló- trágya javarészét. Csakis abban az esetben lehet szó kiszántásról, ha a vetés 60—70 százaléka életképte­len. Magyar parlamenti küldöttség utazott a Csehszlovák Köztársaságba A Csehszlovák Köztársa­ság nemzetgyűlésének meg­hívására szerdán este baráti látogatásra a Csehszlovák Köztársaságba utazott a Ma­gyar Népköztársaság ország- gyűlésének küldöttsége. A küldöttség vezetője Ró­nai Sándor, az országgyűlés elnöke, az MDP Központi Vezetőségének tagja. A kül­döttség tagjai: Antos István, az MDP Központi Vezetősé­ge oszt ályvezető j e, Bognár Rezső, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkára, Csikesz József né, az MDP Központi Vezetőségének póttagja, az MDP Budapesti Pártbizottságának titkára, az országgyűlés jogi bizott­ságának tagja, Földvári Ru­dolf, az MDP Központi Ve­zetőségének tagja, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, Germadics Vilmos, a Ganz Vagon- és Gépgyár gépészmérnöke, Kaszapo- vics András, az MDP Köz­ponti Vezetőségének pót­tagja, termelőszövetkezeti | elnök, Nagyistók József, azj országgyűlés alelnöke, Szo-i bek András, az MDP Köz-! ponti Vezetőségének tagja, begyűjtési miniszter, Wolf Johanna építészfőmérnök. A küldöttség búcsúztatá­sára a Keleti-pályaudvaron! megjelent Egri Gyula, az MDP Központi Vezetőségé-; nek titkára, Kristóf István,; az Elnöki Tanács titkára, Vass Istvánné, az ország-: gyűlés alelnöke, Kárpáti: József külügyminiszterhe­lyettes, Orosz Nándor, az MDP Központi Vezetősége nemzetközi kapcsolatok osz­tály ánalc vezetője, s a poli­tikai élet több más vezető személyisége. Jelen volt a búcsúztatás­nál Stefan Major, a Cseh-! szlovák Köztársaság buda­pesti rendkívüli és megha­talmazott nagykövete és ott: voltak a nagykövetség tag­jai. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének távirata a Mongol Képi Forradalmi Párt megalapításának 35. évfordulója alkalmából A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, Ulan-Bator Kedves elvtársak! A Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetősége és az egész magyar dolgozó nép nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük a Mongol Népi Forradalmi Párt megalapításának 35. évfordulója alkalmából. Teljes sikert kívánunk Önöknek ahhoz a harchoz, amelyet a mongol nép a szocializmus építéséért, a béke megvédéséért vív. Mély meggyőződésünk, hogy a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével a mongol nép ebben a harcban dia­dalmaskodni fog. Forró kommunista üd­vözlettel: a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége. Dobi István üdvözlő távirata a Finn Köztársaság elnökéhez jövő üdvözletemet küldöm nagyméltóságodnak és őszin­tén kívánom, hegy elnöksé­ge alatt tovább emelkedjék a testvéri finn nép jóléte és fejlődjék a népeink közötti baráti kapcsolat. Dobi István. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Dr. Urho Kaiéra Kckkonen, Őexcellenciájának, a Finn Köztársaság elnökének Helsinki A Finn Köztársaság el­nöki tisztségébe történő be­iktatása alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében szívből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents