Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-19 / 43. szám

Oßä$ "ßßbletäfifal 'e$pesul$etsk 7 ■ ■ I ■ k a|ft 9 I Ä mfl| mMWI " ■' -?&S& *” iffi M *u^Ä H, W£k. |Í* JfejSji W«f XIII. évfolyam, 43. szám ÁRA 5« FILLÉR 1956. febniár 19, vasárnap — ^ A mai számban : Ae új pártvezetőpégek segítés© — a felsőbb partszer­vek fontos kötelessége (2. oldal) A SZKP XX. kongresszusának anyaga (3. oldal) Irodalom — Művészet — Kritika (4, oldal) Egy az ezerkétszázból (5. oldal) Hírek (6. oldal) Merre tart a világ? Csupán egy ország, a Szovjetunió Kommunista Pártja tart most kongresszust. Egyetlen város, egyetlen épületében tart a nagy tanácskozás. Mégsem csupán a Kreml palota falai visszhangozzák az elhangzó arany­igazságokat. Gondolatban megtapsolja a beszédet a rá­dió mellett ülő magyar munkás, olasz paraszt, vagy amerikai békeharcos is. Különösen ezekben a napok­ban az egész világot látja az, aki Moszkvára néz. Nem­csak azért, mert ötvenöt kommunista- és munkáspárt küldöttei töltik meg a páholyokat, nemcsak azért, mert a Szovjetunió a világ élenjáró nagyhatalma, hanem azért is, mert a tanácskozás az egész földkerekség prob­lémáinak, a nemzetközi helyzetnek megvitatásával kez­dődött. A Központi Bizottság beszámolója, Hruscsov elv­társ szavai lelkesítőén adták a világ tudtára: „A szocia­lista rendszer győzelmesen halad előre.;. A jövő a miénk, mert biztosan haladunk az egyetlen helyes úton.“ Bizonyságot szerezhet erről bárki, ha beletekint a termelési eredmények számaiba. 1929. óta a Szovjetunió már húszszorosára emelte az ipari termelését — a tőkés világ még kétszeressére sem. A beszámolóban ctt van­nak a mi gyarapodásunkat jelentő számadatok is: Ma­gyarország ipara három és félszer annyit termelt 1955- ben, mint a háború előtt. Ott vannak a többi népi de­mokráciák 2-, 4-, sőt 11-szeresére emelt ipari termelé­sükkel. Ez a jelen. És ez a jelen a jövőre nézve is biztató. Azt jelenti, hogy a földkerekség össztermeléséből egyre nagyobb rész jut a szocializmus világrendszerére. A termékek előállítása is mutatja, hogy évről évre „csök­kennek a kapitalizmus világszerte elfoglalt pozíciói és világszerte szélesednek a szocializmus állásai." Ezt jelentik az összehasonlító számadatok. És azt is, hogy a szocializmus rendszere nem ismer válságo­kat, a tőkés világot pedig újra és újra kisértik a válság gondjai, és ezen — szintén számok tanúsítják —, nem segít a. fokozott hadi termelés sem. Az Egyesült Államok több mint 70-szer annyit költ fegyverkezésre, mint az első világháború előtt, Anglia 17-szer annyit. Ha tehát leszámítjuk az erőszakkal felduzzasztott hadiipart, alig­ha beszélhetünk másról, mint a tőkés gazdaság egyhely­ben lopogásáról. Ez a túlfejlesztett hadiipar azonban nem csupán gazdasági jelenség. Kézzel fogható politikai céljai van­nak a fegyverkezési hajszának, a különböző támasz­pontok építésének, éppen úgy, mint a háborús feszült­ség fenntartásának. A tőkés világ háborús körei — bár hangjukat rendszerint elnyomja a világ népeinek béke­követelése — nem hagytak £al pusztító terveikkel. Szembetalálják azonban magukat nemcsak a Szovjet­unió és a népi demokráciák tekintélyes erejével, hanem a béke más jelentős tényezőjével is. P Ilyen nemzetközi körülmények között folytatja a Szovjetunió következetes békepolitikáját, amelynek si­kerére több kilátás van most, mint bármikor. Ahogy Hruscsov elvtárs elsorolta, a Szovjetunió kezdeményező lépéseket tett a nagyhatalmak közti kapcsolatok meg­javítása érdekében, a háború keleti tűzfészkeinek kiol­tásáért, több országgal rendezte kapcsolatait, új utakat keres az európai kollektív biztonság megteremtése, a leszerelés, az atomfegyver használatának megtiltása, a német kérdés és más problémák rendezése ügyében, ha­tározottan közeledik minden olyan országhoz, amely a béke megőrzésének álláspontját vallja, s jelentőséget tulajdonít a személyes érintkezésnek, a személyes kap­csolatok felvételének, a küldöttségek cseréjének, a ke­reskedelmi és más gazdasági kapcsolatok kifejlesztésé­nek. Ezek voltak a célkitűzései eddig is. ezek maradnak ezután is. Aki olvasta Hruscsov elvtárs előadói beszé­dét, meggyőződhetett róla, hogy a Szovjetunió továbbra is erőfeszítéseket tesz a vitás ügyek békés rendezéséért, de most a nyugati nagyhatalmakon volna a sor, hogy ésszerű lépéseket tegyenek az álláspontok közelebb- hozása érdekében. Amikor Hruscsov elvtárs a nemzetközi kapcsolatok­ról beszélt, mirólunk is szólt’: az egyenjogú, kis és nagy országok testvéri együttműködéséről, egyre össze­hangoltabb tervgazdaságáról, az egymásnak — különö­sen az elmaradottabb gazdaságoknak — nyújtott gazda­sági segítségről, a nemzetközi méretekben alkalmazható munkamegosztásról, ami jelentős eszközöket szabadít fel országainkban a dolgozók közvetlen ellátását szolgá­ló beruházásokra. És szó volt rólunk akkor is, amikor a világméretekben folyó békeküzdelemről, a kommu­nizmus, a szocializmus bástyáinak erősödéséről beszélt. Amikor elvi kérdésekről szólt — akár a két rendszer békés egymás mellett éléséről, akár a háborúk elkerül­hetőségéről. akár a szocializmusra való áttérés formái­ról —, az sugárzott minden szóból: gyarapodnak a szo­cializmus erői és gyarapodnak a béke erői. A szocializ­mus, a kommunizmus felé igyekszik a világ, s a jószán­dékú emberek százmillióinak elszánt akarata a béke megvédése. Anyagi és erkölcsi erőnk van hozzá. Csak ébereknek kell lennünk. „Minél aktívabban fogják vé­delmezni a népek a békét, annál nagyobb a biztosíték arra, hogy nem lesz új háború,“ A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa Február 17-i ülés II XX. pártkongresszus maodatumvizsgálú bizottságának jelentése A. B. Arisztov elvtára beszámolója Moszkva, (TASZSZ). A mandátum vizsgáló bizottság megállapította — mondotta többek között A. B. Ariszr tov — ,hogy a XX. párt- kongresszus küldötteit vala­mennyi pártszervezet a párt saervezeti szabályzatában foglalt követelményekkel teljes összhangban válasz­totta meg. A XX. pártkongresz- szusra összesen ezer­háromszázötvenöt szar­vasat! joggal bíró és nyolcvanegy tanácsko­zási joggal bíró küldöt­tet választottak, 77-tel többet, mint az előző kongresszusra, ennek az a magyarázata, hogy a párt sorai megnöveked­tek. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja jelenleg 7,215.505 embert egyesít. Ebből 6,795.896 párttag és 419.609 tagjelölt. A XIX. pártkongresszus óta 333.300 fővel gyarapodott a kom­munisták száma. A pártta­gok száma ezalatt 782.637-tel nőtt, a tagjelölteké pedig 449.277-tel csökkent, ennek következtében választották meg a kongresszusra 86-tal kevesebb tanácskozási jog­gal bíró küldöttet. Az a tény, hogy az SZKP- ban az előző kongresszus idejéhez viszonyítva, majd­nem felére csökkent a tagje­löltek összes száma, azzal ma­gyarázható, hogy a pártszer­vezetek javítottak a tagje­löltekkel végzett munkáju­kon, s ennek eredménye­képpen a tagjelöltek jelen­tős részét — akiknek jelölt- ségi ideje a XIX. pártkong­resszus idején már lejárt — felvették az SZKP tagjá­nak. Rámutatott Arisztov arra, hogy a párt sorainak gya­rapodásáról szóló adatok arról tanúskodnak, hogy a szovjet haza dolgozói a kom­munista pártban — Lenin szavaival élve — korunk eszét, becsületét és lelkiis­meretét, a kommunista tár­sadalom felépítéséért ví­vott harcuk kipróbált-veze­tőjét látják. A párt tettei­vel és helyes politikájával vísta ki a tömegek b’Zalmát A nehézipar elsődleges fejlesztésének politikája megmutatkozik mind az új, mind a régi ipari központok és vidékek további fejlődé­sében — hangoztatta a továbbiak során. — Az ipar feilődésével együtt szüntele­nül növekszik ezeknek az ipari központoknak a mun­kássága. Ezzel kapcsolat­ban fejlődnek és erősödnek a pártszervezetek is. A kongresszus legnépe­sebb küldöttségei az ország fő iparvidékeiről jöttek. A. B. Arisztov többek között a moszkvai és a leningrádi pártszervezetet említette, amely 150, illetve 66 küldöt­tet választott- Ukrajna Iíorrw munista Pártjának párt- szervezetei 191 szavazati joggal bíró küldöttet vá­lasztottak a kongresszusra. Ezen a kongresszuson je­lentek meg először — mon­dotta — az OSZSZSZK újonnan alakult területei­nek pártszervezetei által vá­lasztott küldöttségek. A kongresszus soknem­zetiségű összetétele kifejezi a hazánkban élő népek megbonthatatlan barátságát, tanúsítja a lenini politika sikereit a nemzetiségi kér­dés megoldásában, s azt a gondoskodást, amellyel a párt a nemzetiségi kádere­ket neveli. A. B. Arisztov elmon­dotta, hogy a párt alapját alkotó alapszervezetek száma jelenleg több mint 350.090. A pártalapszer- vezetek száma az ipar­ban 3870-nel nőtt és jelenleg 43.061-et tesz ki. A kommunista párt hívó szavára az ország külön­böző kerületeiből dolgozók százezrei indultak a szűz­földek hasznosítására — mondotta. Többszáz új szov- hozt szerveztek. Ezzel kap­csolatosan jelentősen meg­nőtt a szovhozbeli párt- alapszervezetek száma. Meg­szaporodtak a kolhozok alapszervezetei is. Vannak olyan kolhoz alapszerveze­tek, amelyek több mint száz párttagot és tagjelöltet egyesítenek. Ezideig 7356 kolhozban nincs pártszervezet, 10.850 kolhozalapszervezet pedig mindössze 3—5 kommunis­tát egyesít. Ezzel kapcsolatban A; B. Arisztov bírálta az illető területek és kerületek párt- bizottságainak pártépítési munkáját. Békepolitikát folytató kormányunk jelentősen csökkentette a fegyve­res erők létszámát — mondotta a továbbiak során. — Csupán 1955- ben 640.000 embert sze­reltek le a hadseregből és a hadiflottából. Ezzel kapcsolatban a szov­jet hadsereg és hadiflottá­ban csökkent a pártalap- szervezetek és a kommunis­ták száma. Körülbelül 145.000 kommunista tért vissza a hadseregből és a flottából a népgazdaságba, s foglalkozik jelenleg békés alkotó munkával. Az előző, a XIX. párt- kongresszushoz viszonyítva a mostani kongresszuson sokkal több olyan küldött van, aki közvetlenül a ter­melésben dolgozik. A kong­resszuson foglalkozását te­kintve 2.7-szer annyi mun­kás és kétszer annyi kolhoz­paraszt van, mint amennyi a XIX. kongresszuson volt. A szovjet államnak nagy­számú értelmiségi dolgozója van. A kongresszusi küldöt­tek körülbelül nyolcvan százalékának van főiskolai, nem teljes főiskolai vagy középiskolai végzettsége. A Szovjetunió kommu­nista pártjának sorai­ban 1,877.773 főiskolai és szakközépiskolai (Folytatása a 3. oldalon) Felhívás a magyar aőkhöz március 8-a, a Nemzetközi Nőaap megünneplésére Közeleg március nyolca- díka, a világ asszonyainak, leányainak harcos bekeün- ncpe. Ezen a napon az egész haladó emberiség mély megbecsüléssel emlékezik meg a földkerekség min­den táján a tartós béke biztosításáért, a gyermekek jövőjéért, a nők jogaiért küzdő asszonyokról. Azok­ról, akik az elnyomáson, a két világháború nélkülözé­sein, megpróbáltatásain, tengernyi gyászán okulva megértették, hogy egy új, boldogabb világ kiharcolá­sában részt kell venni a nők széles tömegeinek is. Az a maroknyi harcos, öntudatos asszonycsapat, amely Klara Zetkinnel az élén 1910-ben elhatározta, hogy minden évben meg- ünnepli a nemzetközi nő­napot — ma már a Nem­zetközi Demokratikus Nő­szövetség kétszáz milliós hatalmas szervezett tábo­révá nőtt. Harca összefonó­dik az emberiség haladá­sáért, a békéért folyó álta­lános nagy küzdelemmel. Ezekben a napokban a békeszeratő emberek az 3gész világon azokra az asszonyokra gondolnak, akik a kapitalista országokban — nem félve az üldözéstőr — a férfiakkal cgysorban küzdenek kizsákmányolőlk népelnyomó, háborús politi­kája ellen, azokra, akik a gyarmatokon férjükkel, fiaikkal együtt harcolnak hazájuk függetlenségéért. — Igaz megbecsüléssel fordul­nak » szovjet nők felé, akik a legtöbb áldozattal adóz­tak a békéért és ma is elől járnak a harcban azért, oogy a gyermekekre, a csa­ládokra az egész világon új élet hajnaia virradjon. — Megemlékeznek a nagy Kína hős asszonyairól és leányairól, a felszabadult nőkről, a népi demokrati­kus országokban, akik — mint a mieink is — élni tudtak a szabadságukkal és odaadó munkájukkal erősí­tik hazájukat, a béke érő­déit. Március nyolcadikán a mi népünk tisztelete és sze- retete is megnyilvánul az öntudatos, dolgos, harcos asszonyok édesanyák, fele­ségek, leányok iránt. Büsz­keséggel tekintünk eddigi eredményeinkre és arra, hogy a Nemzetközi Demok­ratikus Nöszövetség sorai­ban hozzájárultak a népek békeharcának nagy sikerei­hez. Ez a harc tovább fo­lyik. Az imperialisták há­borús terveit csak a Szov­jetunió vezette béketábor szívós, következetes harca akadályozhatja meg. A magyar nők ezután is mindenütt ott lesznek, ahol a béke nagy ügyéért csele­kedni kell. Egész népünk bizalma, szeretető erősítse őket felelősségteljes hivatá­suk betöltésében a család­ban, a munka frontján, a társadalmi tevékenységben. Március 8-ára, a világ asszonyainak békeünnepere. készüljenek méltóan a ma­gyar nők is városban és fa­lun, üzemben és termelő­szövetkezetben és nagyobb erővel munkálkodjanak ha­zánk gazdasági erejének növelésén, második ötéves tervünk feladatainak vég­rehajtásán. Az édesanyák magasztos feladatukhoz méltóan teljesítsék családi cs szülői kötelességeiket, hogy gyermekeiket dolgos, müveit, hazájukat mélysé­gesen szerető emberekké neveljék. A magyar nők tá­mogassák még hatékonyab­ban pártunknak a magyar nép felemelkedéséért és a békéért folyó harcát. A Nemzetközi Nőnap megünneplésére készülve felhívjuk az MNDSZ-szer- vezeteket, a Hazafias Nép­front Bizottságait, a Szak- szervezeteket és DlSZ-szer- vezeteket, hogy március 8-át, a nemzetközi nőnapot közös erővel tegyék a nők társadalmi megbecsülésének feledhetetlen ünnepévé. Éljen március nyolcadika, a tartós békéért, a népek barátságáért, a nők egyen­jogúságáért. a gyermekek, a családi otthonok boldogsá­gáért vívott harc ünnepe! Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, Hazafias Népfront Országos Tanácsa, Szakszervezetek Országos Tanácsa, Dolgozó Ifjúság Szövetsége.

Next

/
Thumbnails
Contents