Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-02 / 28. szám

NÉPLAP 195Ö február 2, csütörtök PflRTEPITES _________★ Az MDP vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalataiból A legfőbb kérdésekre hívta fel a kommunisták figyelmét ax ófehértói köxségi MDP szerveset vesetőségválasstó taggyűlése Az MDP ófehértói községi szervezete a múlt hét szombatján tartotta a veze­tőségválasztó taggyűlését. A beszámoló a párt KV hatá­rozatait figyelembevéve he­lyesen értékelte a - párt- alapszervezetek munkáját. Különös tekintettel foglal­kozott a Szabadság TSZ pártszervezetének a mun­kájával. Egyik legfontosabb eredményeként könyvelte el, hogy a múlt gazdasági évben az egyénileg dolgozó parasztok közül több mint 80-an választották a nagy­üzemi gazdálkodást. Ez mu­tatja azt, hogy a termelő­szövetkezet, de a községi MDP vezetőség agitációs- népnevelő gárdája jó mun­kát végzett. Az MDP szer­vezet vezetősége az elmúlt hónapok során mindig a legfontosabb kérdéseket tűzte napirendre, s azokat igyekezett is megvalósítani, így többek között a beszá­moló megemlítette, hogy többször szerepelt napirend, jén a termelés fokozása, a mezőgazdasági tervek telje­sítése, a termelőszövetkezet megszilárdítása és fejlesz­tése. Ennek is köszönhető, hogy a termelőszövetkezet valamennyi növényt'éleség- böi túlteljesítette termelés! tervét. Az MDP vezetőség nagy figyelmet fordított a begyűjtési tervek teljesíté­sére is. Ebben a munkában, elsősorban a kommunisták mutattak példát. A község 103 százalékra teljesítette a begyűjtési tervet. Nem csak a múlt évben, de. most sincs egyetlen kommunista sem. aki el volna maradva az állam iránti kötelezettségé­vel. Nem fukarkodtak a bírá­lattal sem. A községi tanács vezetőit bírálta azért, mert sok esetben elnézők voltak, s a tanácstagok közül töb­ben elmaradtak a beadásuk­kal. A beszámoló nemcsak az elért eredményeket tükröz­te, hanem előre mutatott. Megjelölte például azt, hogy a következőkben is a kom­munisták legyenek azok, akik a takarmányt jól fel­használják a sertések hizla­lására, s így magasabb >ú-, lyú sertésekből teljesítik be.- adási kötelezettségüket. Er­re a figyelmeztetésre annál is inkább szükség tolt, mert sokan alig várják meg, hogy sertésük elérje a beadási alsó súlyhatárt, s így sovány sertések kerülnek a fogyasz­tókhoz. A beszámoló ráirányította a kommunisták figyelmét az ellenség, a kulákság elleni fokozottabb harcra. Megemlítette, hogy az olyan eset, mint nemrégiben Pásztor József egyénileg dolgozó paraszttal megtör­tént, nem elszigetelt jelen­ség. Magyari kulák ezt a dolgozó parasztot lebeszélte arról, hogy belépjen a ter­melőszövetkezetbe. A kom­munisták megértették, hogy a termelőszövetkezeti moz­galom további előrehaladá­sa elképzelhetetlen a ku­lákság ellen folytatott szí­vós osztályharc nélkül. A vezetőségválasztó tag­gyűlés beszámolójához töb­ben hozzászóltak. A kom­munisták sok helyes javas­lattal segítették elő, hogy a feladatokat megjelölő hatá­rozatok szülessenek, melyek világos célt tűztek a község kommunistái elé. i párthatározatok szellemében ’értékelték a munkát a balsal kommunisták A földművesszövetkezetek feladatai a falu szocialista átszervezésében A baísai MDP szervezet vezetőségének beszámolója a számok tükrében elemez­te, hogy 1Ű53 után miiven káros hatással volt a község életére a jobboldali elhailásj A község akkor nem is tel­jesítette adó és beadási kö­telezettségét Balsán ts vol­tak olyan hangok, hogy nem szükséges a beadás és az adófizetés. Voltak olyan kulákok. mint Tamás János, aki vissza akarta kérvé­nyezni a földjét és társai­val izgattak a termelőszö­vetkezet ellen. A kommunisták azonban megállták a helyüket. Leg­fontosabb feladatuknak te­kintették, hogy a Haladó Termelőszövetkezetet meg­védjék. Ez sikerült is. Sőt, a későbbi idők folyamán a „nem veszünk fel több egyéni dolgozót“ hangulatot is felszámolták, melynek az eredménye az lett, hogy 38-ról 60-ra emelkedett a termelőszövetkezet taglét­száma. A községi MDP szer­vezet vezetőségének beszá­molója bírálta a tsz. párt- szervezetének a vezetőit, különösen Béréi elvtársit, a párttitkárt, aki nem ellen­őrizte megfelelően a ter­melőszövetkezet vezetőinek az elnöknek a munkáját. Eluralkodott a „te se bánts engem én se bántalak té­ged“ elv, amely arra veze­tett, hogy a hibákat elnéz­ték egymásnak és a párt- szervezet vezetősége nem el­lenőrizte a gazdasági veze­tők munkáját. A községi MDP szervezet jó munkáját dicséri az, hogy az I. típusú termelőcsooori< ból megalakították Vörös Csillag néven községünkben a második termelőszövetke­zetet is. Ebben is a kommu­nisták jártak az élen. Jó munkát végeztek Vigvári Gábor, Sándor János, Bre- vák Béla, Vinnai Antal párttagok, akik fáradságot nem ismerve szervezték az egyénileg dolgozó paraszto­kat a termelőszövetkezetbe, így érték el, hogy 12 főről, 40-re emelkedett a belépők száma. Az MDP szervezet vezetőségének első feladata volt, miután megalakult a termelőszövetkezet, hogy a pártszervezetet is életre hívja. így alakították meg 7 kommunistával a pártszer­vezetet a termelőszövetke­zetben, mely ma már 24 kommunistát számlál sorai­ban. A beszámoló alaposan megbírálta a községi alap­szervezet vezetőségét, mert nem fordított kellő gondot a tagjelölt felvételre. Sok a pártot szerető, hazafias kö­telességét teljesítő egyéni dolgozó paraszt a község­ben, akiknek a neveléséről, a pártba való felvételről el­feledkeztek az alapszerve­zet vezetői. Egyik legfontosabb kér­désként tárgyalták a kom­munisták a pártónbelüli fe­gyelem kérdését. Megálla­pították, hogy a két év fo­lyamán nem volt olyan tag­gyűlés, amely nem lett vol­na határozatképes. A párt­tagság többsége részt vett ezeken a fontos megbeszélé­seken. Az olyan párttagokat, mint Lukács, Báthori és Csorna elvtársak, akik többször nem vettek részt a taggyű­lésen, vagy elfeledkeztek a pártkötelezettségekrőí ala­posan megbírálták és fel­hívták figyelmüket párttag­sági kötelezettségeikre. A párícsoport bizalmiak többsége jó munkát végzett az elmúlt időkben. Horváth Sámuelnét és Márton Fe­renc elvtársakat megdicsér­ték azért, mert nem csak a tagdíjfizetés ügyét viselték szívükön, hanem arra is ügyeltek, hogy csoportjuk­ból egyetlen kommunista se hiányozzék a pártmun­kából, a taggyűlésekről. Leltár utáni kiárusítás ‘ a Kiskereskedelmi Vállalatnál Egy do'gos, munkás esz­tendő méltó befejezése ke­reskedelmi vállalatainknál a boltegységekben megtartott éwégi vagyon megállapító leltár, amely hű tükörképe az elmúlt időszakban vég­zett munkának. Előnye a leltárnak az is, hogy felszínre hozza azo­kat az áruféleségeket, ame­lyek nem fogytak el az el­múlt idényben, azonban értékesítésük szükséges ah­hoz, hogy a kereskedelem a vásárló közönség növekvő igényeinek és változó ízlé­sének megfelelően tudja befolyásolni iparunk terme­lését! Az ilyen árukat most or­szágosan összegyűjtik és február . 1-től nagyszabású „leltár utáni kiárusítást” rendeznek belőlük. A vá­laszték bővítése érdekében égy-egy szakboltba gyűjtik össze a . Kiskereskede'mi Vállalatnál is az érintett árukat, s ott állnak a teg­napi naptól a vásárló kö­zönség rendelkezésére. Érdemes tudni, hogy a kiárusítás olcsóbb árakat jelent. Példa erre az, hogy amíg nem volt kiárusítási árucikk, egy úgynevezett „Hongkong” női télikabát 1.150.—, 1.020.-* forintba került, most pedig mind­össze 850.— forint az ára. így van ez az NDK szövet­ből készült tweed-szoknyák kiárusításánál is. Ara 140.— forint annak- a szoknyának, amit ezelőtt 180.—, 220.— forintért lehetett megvásá­rolni. Nagyon sok különféle áru kerül most kiárusításra a Kiskereskedelmi' Vállalat szaküzleteiben. így a Zrínyi Ilona-utcán lévő férfi-, női- gyermek-konfekció boltok ban, a Dózsa György-uter elején lévő 10. számú mé- terárubcltban és az ugyan­csak a Zrínyi Ilona-uícaj 12. számú divatárubolíban és a 10. gr., cinőüzletben. .Az árudák dolgozói és vezetői nagy gonddal ké­szülnek a várható for­galom-emelkedés . zökkenő- mentes lebonyolítására: és szeretettel várják Nyíregy­háza és a megye vásárló dolgozóit a leltár utáni kiárusítás árucikkeivel. j Raducziner Lászlón«. A földművesszövetkezeti rendszer a szövetkezés leg­egyszerűbb és a falu dolgo­zói számára a legérthetőbb szövetkezési forma. A ta­gok megismerik a szövet­kezés erejét és legyőzhetet­lenségét. Természetesen ez attól is függ, hogy a föld­művesszövetkezetek meny­nyiben töltik be ilyen 'irá­nyú hivatásukat. Valóban nevelő iskolái e a tagság­nak, hogy megértsék: az első lépést egy másodiknak keli követnie. Megyénk föWművesszö- vetkezeteinek többsége megértette pártunk Köz­ponti Vezetőségének a múlt év márciusi határozatából fakadó feladatokat. Igye­keztek felszámolni a ko­rábban elkövetett hibákat és mind szorosabb együtt­működést építettek ki a ter­melőszövetkezetekkel. Töb­bek között a vajai körzeti földművesszövetkezet — a községi pártszervezetek se­gítségével — bekapcsoló­dott a működési ‘ területén folyó tsz szervező és felvi­lágosító munkába. Jó tö- megpolitikai tevékenységük hozzájárult ahhoz, hogy Ro- hod községben a múlt év tavaszán létrejöhetett a ter­melőszövetkezeti előkészítő bizottság Ez azonban csak a kezdeti lépés volt, mert a további jó felvilágosító munka folytán meg is ala­kult a rohodi Oj Élet TSZ, amelyben ősszel már csak- i nem 50 tag kezdte meg kő- ‘ zösen a szántást, vetést.- A községbeli földművesszövet­kezeti tagság mind nagyobb része lépett be - a megala­kult termelőszövetkezetbe és példamutatásukkal egyre több földművesszövetkezeti tagot segítettek hozzá ha­sonló döntéshez. Ez csak egy példa a äök közül. Hasonlóan jó mun­kát végzett a nagykállól, nyírbogáti, rozsályi, tisza- szalkai és még számos föld­művesszövetkezet. Széles­körű nevelő és felvilágosító munkájukkal nagyban elő­segítették azt, hogy a föld­művesszövetkezeti válasz­tott vezetőség között lévő egyéni dolgozó parasztok közül az elmúlt évben csak­nem 250-en léptek be ter­melőszövetkezetekbe. Még nagyobb a számuk a nagy­üzemi gazdálkodást válasz- i tott földművesszövetkezeti i dolgozóknak és egyszerű 1 tagoknak. Áz elmúlt évben ' a termelőszövetkezetekbe \ belépett többezres létszám­nak közel 50 százaléka föld­művesszövetkezeti dolgozó, illetve, földművesszövetke­zeti tag. Az elért eredményekkel azonban mégsem lehetünk megelégedve. Földműves­szövetkezeteink e téren jő-| val többet tudtak volna ten-! ni. Sok szó esett például i 1955. november 20-án a me- i gye földművesszövetkeze-. } télnek aktíva-ülésén is. Itt! (többek között Csudái.Mar- I git elvtársnő, a nyírbogáti j pártbizottság titkára a kö- í vétkezőket, mondta felszóla- j lásában: „Solt segítséget I adott Tóth Sándor eLvtárs, a földművesszövetkezet ) ügyvezetője ahhoz, bőgj' í megalakuljon községünk- j ben is a parasztság felemel- I kedését szolgáló termelőszö-' vetkezet. Azonban az ered­mények mellett komoly hiá- 1 uvcssásrok is vannak a he-; lv< földművesszövetkezeti ] tömeünqlitikai munkájában.’ A választott vezetőség ép a' földművess-övetkezeti dől-’ gozók .jórésza kezdetben] passzív szemlélői voltak h községben folyó felvilá-m • sító munkának. Később le­kérését változott a helyeik _ pedig különösen sok segít-. I séget tudtak volna adni a földművesszövetkezet veze­tőségében lévő egyéni dol­gozó parasztok példamuta­tásuk által. Tekintélyes ré­szük azonban adós maradt ezzel és magatartásukkal nem segítették elő a falu gyorsabb ütemű fejlődését.“ Csudái elvtársnő megállapí­tása igen sok földműves­szövetkezeti választott ve­zetőségi tagra és dolgozóra vonatkozik. A földművesszövetkezetek tagsága, amikor a vezetősé­gekbe választotta a becsü­letes, termelésben élenjáró egyéni dolgozó parasztokat — más dolgozókkal együtt —, azzal a bizalommal tet­te ezt, hogy azok majd se­gítik dolgozó társaikat is egy-egy döntő kérdés he­lyes megválasztásában. S ma a földművesszövetkeze­tek tagsága joggal várja azt, hogy a választott veze­tőség bátran és szilárd el­határozással álljon a párt politikája mellett, és a leg­jobb akaratával segítse elő a nagyüzemi gazdálkodás fejlődését, számszerű növe­kedését. S ma már ez annál i= könyebb, mert eldöntött tény a nagyüzemi gazdál­kodás gazdasági, politikai és erkölcsi fölénye az egyé­ni gazdálkodással szemben. A termelőszövetkezeti tagok többsége nemcsak elérte a középparasztok életszínvo­nalát, hanem azt jóval túl is szárnyalta. Például Kiss Ferencné 9 gyermekes anya, a földművesszövetke­zetek megyei felügyelő bi­zottságának tagja, 27 ezer forint jövedelmet ért el az elmúlt évben a gyüreí Bé­ke TSZ-ben. Nincs gondia kenyérre, ruházkodásra és bőven jut gyermekei jövő­jének megalapozására. Ke­vés egyéni dolgozó paraszt dicsekedhet ezz.el, búr álla­munk tőlük sem vonta meg igen sokfajta támogatását. Annak érdekében, hogy az egyéni dolgozó parasztok minél jobban és alaposab­ban megismerkedhessenek a való tényekkel, á földmű­vesszövetkezetek minde­nekelőtt tagságuk körélren végezzenek szélesebhkörű felvilágosító munkát. Ehhez különösen nagy lehetőséget nyújtanak a téli hónapok. Követendő példa lehet a győrteleki földművesszövet- kezet kezdeményezése, ' amelynek új ügyvezetője a földművesszövetkezet mű- kötjési körében gazdakört szervezett. A gazdakör tag­jai esténként közösen hall­gatják meg a kül- és bel­politikai híreket és megvi­tatnak egy-egy termelési kérdést. Mód és lehetőség van a földmüvesszövetkezeteken belül termelőszövetkezeti előkészítő bizottságok alakí­tására is. S elő kell segíte- . ni — a földművesszövetke­zeti tagok felkeresésével, meggyőzésével —, hogy az előkészítő bizottságok úgy haladjanak és számszerűleg úgy erősödjenek a lehető legrövidebb időn belül, hogy mint új termelőszövetkezet kezdhessék meg a termelő munkát, (Erre különösen sürget. a közeledő tavaszJ De nem lebecsülendő a kirakati és más szemléltető agitációs munka Sem. Nem- lehet ugyanis egyetlen föld­művesszövetkezeti helyiség, amelyben ne ismertetnék a ' termelőszövetkezetek ered-« ményeit, további terveit. Is­mertetni kell a tsz tagok jövedelmét, gazdagodását is rajzokon, számadatokon ésí; minden arra alkalmas pia- a káton keresztül. >ú ?£ tc Még számos lehetőség Van a földművesszövetkezeteken belül a szocialista mezőgaz­daság mielőbbi létrehozásá­nak elősegítésére. Nem kell hozzá különösebb recept. Az azonban tény, hogy a föld- ‘ művesszövetkezetek válasz­tott vezetőségi tagjainak példamutatásán nagyon sok . múlik. Ezt számtalan eset bebizonyítja. Éppen ezért, különösen a vezetőségi ta­gok és a földművesszövet­kezeti dolgozók legyenek te­vékeny harcosai a falu gaz­dasági. politikai és kultu­rális életének megszilárdí­tásában és akkor bátran elmondhatlak1: megértették, pártunk szavát. VARGA GYULA MÉSZÖV oszt. v. \z építőmunkások segítsége a bányászoknak Nadzon Béla építésve­zető még nemrégiben megyénkben, a tisza- vasvári zsilip építkezé­sénél dolgozott. Most fontosabb munkát bíz­tak rá: Várpalotán dol­gozik. De a kapcsolatot most sem szakította meg szerkesztőségünk­kel. Onnan írja a kö­vetkező levelet is: Mostani levelemben arról, számolok be: hogyan segítik az építőipari munkások a várpalotai bányászok mun­káját. Tudjuk, hogy milyen ha­talmas jelentősége van nép­gazdaságunkban a szénbá­nyászainak. A Várpalotai Szénbányászati Tröszt fel­adata többek között Inota és Pét szénnel való ellátása is. A közelgő tél komolyan a termelés súlyos veszélyez­tetése nélkül — még egy­két órára sem lehetett le­állítani. A közelgő tél, a hideg idő végre döntő elhatározásra juttatott bennünket. Vállal­tuk, hogy az akna bejáratát — többhónapos elmaradás ellenére — a bánya leállí­tása nélkül egy hónap alatt átépítjük. Sikerült. Vállalásunkat 100 százalélcig teljesítettükj Azsájev regényhőseihez méltó szívóssággal és leié- • ményességgel, a, munkafe­gyelem megszilárdításával, minden külső segítség nél­kül feladatunkat teljesítet- - tűk. A munkák a szárnyépü­leteken még folynak, de a - kellemesen fűtött főépület már védi bányászaink egész-- sénét és a bánya biztonsá­gát. i :.:■■■ veszélyeztette az egyik áj akna munkáját, ezért már az elmúlt év elején megbíz­ták vállalatunkat egy kor­szerű, az aknatornyot is magábazátó üzemi épület építésével. Ennek — az úgynevezett depressziósház­nak — a hideg idők beállta előtt el kellett készülnie, tető alá kellett hozni. En­nek ellenére az építést hó­napokig nem lehetett meg kezdeni, mivel a bányát — Nem állunk meg ennél az eredménynél. Téli munká­val készítjük el a hatalmas, korszerű fürdőépületet és- - más szociális intézményt.?- hoay a várpalotai szénmezői ölében szunnyadó hatalmas energiakészletet a dolgozd és a békét védő ember szo.1- . gálatába állítsuk. NADZON BÉLA építésvezető,'. Várpalota, •>

Next

/
Thumbnails
Contents