Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-15 / 39. szám

4 XEPUAP 1956. február 16, szerda ASSZONYOKNAK LÁNYOKNAK A nyíregyházi ruhaüzem asszonyai] munkafelajóniásokkfli üdvözilk | a S2KP XX, kongresszusét A nyíregyházi ruhaüzemben tcgnaii reggel röpgyü- lesen beszéllek a dolgozók az SZ.KP XX. kongrcsszo- sámk jelentőségéről. Lelkes felajánlásokat tettek ezen a. röpgyülésen az. MNDSZ tagjai is. Virányi Sándorné 115 százalékos, Pokrovenszki Andrásnc 130 százalékos, Olmann Jánosnc és Bartha Gizella 110 százalékos. Német Mihályné, Firánkn Andrásné, Győrf* Arpádnc és Meggyes» Sándorné 105 százalékos teljesítmény elérését vállalta a kongresz- szusl műszakban. Vállalták a minőség javítását is. Jó munkával köszöntjük a Nemzetközi Nőnapot l A lisinaÉüifi MHBSZ-siervezet versenyísllwása A tiszaaóuuyi MNDSZ-szer vezet versenyre hívja a megye valamennyi MNDSZ szervezetét a Nemzet­közi Nőnap tiszteletére. I Vállaljuk, hogy már- cius 8-ra szerveze­tünk létszámát 50 új tag­gal növeljük. *y Az emlékbélyegekkel máricus 1-ig elszá­molunk a központnak. A vezetőségi tanfo­lyamokat rendszere­sen megtartjuk, s a tan­folyam kultúrcsoportjá- val készülünk március 8-ra. 4 Az Alkotmány TSZ- ben megalakítjuk az MNDSZ-szervezetet. A tsz. számszerű fejlesztése céljából 25 kisgyűlést szervezünk és hetenként 5 olvasókört tartunk. C Vállaljuk továbbá két szomszédos köz­ség MNDSZ szervezeté­nek patronálását. A tiszaadonyi MNDSZ­szervezet vezetősége. Szabó-varró tanfolyam A pongyola kihajtásos gallérral készül, elől végig gombolva, két nagy zsebbel. A zseb a derékvonaíbél indul, 25 cm. hosszú, 12 cm. széles. A—Cl távolság — 10 cin. C—E távolság a szoknya hossza: 100 cm. Egész hossza 140 cm. Körül megkötés övvel készül a pon­gyola. A lisza vasvári Petiül TSZ MNDSZ-szervezetének ász- szunyái az elmúlt vasárnap álarcos bállal egybekötött farsangi mulatságot rendez­tek. A bevétel 50 százalékát a földrengés sújtotta csalá­doknak juttatják. A ter­melőszövetkezet MNDSZ- szervezete felajánlotta, hogy a Nemzetközi Nőnap alkal­mával újabb tagokkal erő­síti a szervezetet. Eddig 20 egyénileg dolgozó paraszt- asszonyt vettek fel a szer­vezetbe. ☆ Az ibrényi MNDSZ-szer- vezet minden héten két al­kalommal. szerdán és pén­teken főző szakkört tart. Az asszonyok a szerdai elmé­leti foglalkozáson megbe­szélik a pénteki gyakorlati foglalkozás anyagát, s az összeadott nyersanyagból készítik el az estebédet. A tanfolyam vezetője Ralajti elvtársnő, az óvoda veze­tője szorgalmasan tanítja az asszonyokat. Ezen a tanfo­lyamon 60 nő tanul meg ízletesen sütni, főzni'. ■ír A csegöldi MNDSZ-szer­vezet asszonyai bizottságo­kat alakítottak. Megalakult az anya és gyermekvédelmi kereskedelmi, oktatási és a termelési bizottság. A ter­melési bizottság vezetője Deák Jánosné, a Bájcsy- Zsilinszky TSZ hígja a Nemzetközi Nőnap alkal­mából vállalta, hogy a ter­melőszövetkezetben nem lesz egyetlen asszony sem, aki a. jubileumi cmlékbé- lyegct ne venné meg. Ed­dig a termelőszövetkezet asszonyainak több mint a fele vásárolta meg az cm- lékbélyeget. A termelőszö­vetkezet asszonyai csatla­koztak a „Keltess több ba­romfit” mozgalomhoz. ☆ A csengeri MNDSZ-szer- vezet fonóesteken tart fel­olvasásokat a „Szabad tíz évem legszebb napja” című olvasókönyvből. Ezeken az elődásokon 20—25 asszony vesz részt. E mellett min­den szerdán, a kultúrott- honban szabó-varró szak­köri foglalkozást tartanak, melynek közel 40 asszony a tagja. ☆ A lakost MNDSZ-szerve- zet kézimunka szakköré­ben Fazekasné elvtársnő gondosan összegyűjtött be­regi keresztöltéses minták­kal ismerteti meg a szak­kör hallgatóit. Ezeken a foglalkozásokon sok lány tanulja meg a beregi hím­zést. ☆ A szanioss-egi területi és szövetkezeti MNDSZ szer­vezetben a napokban új vezetőséget választottak. — Az asszonyok a taggyűlésen megfogadták, hogy a Nem­zetközi Nőnap alkalmával nyilvántartási könyvet rend­szeresítenek, melybe az emlékbélyegeket helyezik. Műsoros estet rendeznek, melynek összegét a szerve­zet helyiségének csinosítá­sára fordítják. MusikcsércI@xxir@st«I©s asszony Az út két oldalán új há­zak ülnek egymás mellett, mint nyári napsütésben a uis fecskék a sürgönydróto­kon. Egyik szebb, mint a másik. Annyi hasonlóság van közöttük, hogy vala­mennyi új, szép fehérre meszelt, s cseréptetős, Az udvarok, mintha ikertest­vérek volnának. Nincs még rajtuk csűr. magtár, góró, mint általában az új portá­kon. De az is lesz. Kell is, hogy legyen, a szükség ki­követeli. Hová raknák azt a töméntelen sok gabonát, kukoricát, burgonyát, s min­den elképzelhetőt, amit az Úttörő TSZ-ben keresnek? Mert az „új házasok” a de- rnecseri Úttörő Termelőszö­vetkezet tagjai. Nemrég építették a lakásokat, ki saját erejéből, ki állami tá­mogatással. AZ UTCA DEREKÁN magashomlokú ház néz az átellenben lévő akcáíára, mintha a fekete varjakat akarná elhessenteni onnan. Fel is repülnek azok, de nem az ő nézésétől, hanem üres begyük hajtja őket. Az udvaron vastag kö­télre terített fehérneműt lenget a szél. A tornác tiszta háziasszonyról di­csekszik. A fehér falon nyílegyenesen húzódó feke­te esik, a földön frissen hintett porhanyós sárga­homok ... Odabent barátságos me­leg van. A falon függő csa­ládi, rokonsági fényképek is örülnek ennek, bizonyo­san azért is néznek olyan mosolyogva a ház lakóira. A sarokban, a kis ágyon két apró legény játszadozik. Olykor-olykor hajba is kapnak, ha anyjuk nem ér rá velük foglalkozni. Most sem ér rá, Nagy munkában van. A KÖZÉPKORÚ ASZ- SZONY levelet ír ked­ves ismerőseinek, akikkel együtt üdült Mátrafüreden. Nagy gonddal fűzi egymás­ba a kerek betűket, s a betűkből szavak, egyszerű mondatok születnek.., Az egyik levélpapíron az MNDSZ Országos Központ­jának ír, megköszöni a sze­rető gondoskodást. „Na­gyon jót tett az üdülés, a szívem egészen rendbe­jött...” — írja. Jó érzés tölti el, szavakban ki sem tud­ja fejezni. Elgondolkozva néz maga elé. Azon töpreng, hogy tudná kifejezni háláját. Azt szeretné leírni, hogy haj­dan gazdasági cseléd volt. Az volt az egész família. Ha az éhenhalás fény«, gette őket, akkor sem hallgatták meg panaszukat. Most meg azt is tudják, hogy gyenge a szíve, üdülnie, pihennie kelt. Megerednek a gondola­tok, megtelik a fehér papír. Tudna többet Is írni, akár tíz árkus is megtelne - vele, de nincs hely. Annyi ma­radt csak, hogy apró be­tűkkel aláírja: Varjú Ber­talanná. EGYÉBKÉNT FIATA­LOS, VIGKEDÉLYÜ ASZ- SZONY. Senki nem mon­daná róla, hogy hat egész­séges gyermek édesanyja. Megfiatalodott, különösen mióta tsz-tag. A jó közös­ség, a gondtalan élet szár­nyakat adott neki. 1554-ben Munkaérdemrend kitünte­tést kapott. Nyolctagú csa­lád mellett 301 munkaegy­séget szerzett. S emellett az asszonyok szervezésében is kivette a részét. Most is ezért vitték üdülni. —• Hadd énekeljek egy nótát — mondja meleg mo­sollyal. összeszedi a leve­leket az asztalról, s közben énekel, fiatalos, szép han­gon. Séj a deine cseri Úttörő Téeszcsébe... Beírták a nevem a dicsőség könyvébe... Gyorsan lélekzik, amikor befejezi. — Ezt a nótát megtaní­tottam az elvtársakkaí is Tetszett nekik... S nem győzi mesélni, milyen jól érezte magát Mátrafüreden Lehajtja fejét. Megjelen­nek előtte a Mátra csodala­tosán szép nyúlványai, ki­ránduló helyei, a kedves is­merősök, akikkel két hetei töltött itt-... A kisebbik legény halkan fújni kezdi az anyjától .ka­pott furulyát, mindenkép­pen az érdeklődés közép­pontjába akar kerülni. — Nagyon jó volt ott Jól éreztem magam, meri tudtam, itthon is rendben van minden. Az emberek akkor beszélnek magukról, életükről legszívesebben, ha boldogok, megelégedet­tek. ÍGY van ezzel var JUNE IS. Ha kérdik, szí­vesen beszél a családról, a. gyermekekről, akik az isko­lában is az elsők között járnak. A múlt évi jövede­lemről ... Ketten dolgoztak férjével, 950 munkaegysé­get, szereztek, s közel 54 mázsa kenyérgabonát, 14 mázsa burgonyát, ugyan­ennyi kukoricát kaptak. 12 mázsa almát, 123 kiló cuk­rot stb. így aztán megvan az ér­telme a munkának. Arcán a bizalom, a megelégedett­ség sugárzik. — Az idén még nagyobb termésre számítunk. Űj el­nökünk van — mondja, s megigazítja a kis legény nyakában a sálat. — Az asszonyokat is job­ban bevonjuk a munkába.. Reméljük, az egyre erősödő MNDSZ-nek sikerül ezt elő­segíteni ... Szükség van az asszonyok munkájára. A tűzhelyben hevesen Ioj beg a tűz, a tükörtiszta po­harak hallgatagon guggol-1 nak az emeletes szekrény­ben, a kis ágyon a kisebbik legény meghúzza a bátyja haját, az meg arcon csó­kolja a csöppséget. Miska Jatt»*. cÁ késő ttját ó A csengő éles hangja a tanítás kezdetét jelezte. Mindenki elfoglalta helyét, halk zsongás hallatszott a tanteremben, majd belé­pett a tanár. A szokásos naplóbeírás következett. A hetes: Bogár Éva állt elő: „Tanárnő kérem jelentem, az osztály létszáma 35, je­len van 33, a hiányzók száma kettő. Nagy Kata­lin és Lévay Ilona.“ A ta­nárnő beírta a hiányzókat s közben Éva magyará­zatképpen megszólalt: „Ta_ nárnő kérem, Lévay Ilon­ka biztosan késik, ne tes­sék még beírni.“ — „Ha valaki hiányzik, be kell írni hiányzónak.“ — vála­szolt a tanárnő ... Meg­kezdődött az óra. Petőfi: A puszta télen című költe­ményét tárgyalták. „Hej mostan pusztán igazán a puszta Mert az az ősz, olyan gondtalan rossz gazda.“ Egyszer csak nyílt az ajtó. 33 szempár figyelt oda, 33 szempár nézte, ho­gyan veszi le a kabátját és akasztja fel Lévay Ilonka. 33 gyerek nézte, hogyan ül helyére... 33 gyerek mun­kája állt meg. „Miért késtél, kislányom már megint?“ — kérdezte szigorúan a tanárnő. „Nem tudom“ — hang­zott a válasz, de látszott a gyereken, hogy bánja a dolgot. „Nem tudod? Hogy le­het az?“ „Nem tudom.“ Az óra tovább folytató­dott ... Felkeresem az édesanyját — határozta el a tanárnő. Beszélek ve­le ... Még aznap délután el­indult Váradi Judit, az osztály kedves Judit néni­je Lévayék lakására. Lé- vayné mosolyogva fogadta. „Már vártam a tanárnőt. Nem volt időm elmenni az iskolába, pedig nagy szük­ség lenne rá“ — mentege- tődzött. „Űgy-e azért jött, mert sokszok késik a gye­rek?“ ... és alig akart ki­fogyni a szóból, miközben hellyel kínálta az osztály- főnököt. „Valóban azért jöttem“ — felelt a tanárnő udva­riasan, kedvesen. „Mi az oka, hogy annyi­szor elkésik Ilonka?“ „Nem tudom“ — felelte az asszony szomorúan. — „Higyje el, mindent meg­próbáltam. Felkeltem idő­ben — és mégis úgy e>l- szöszmötöli az időt, hogy reggeli nélkül rohan isko­lába.“ „Kezdetben szidtam .; nem használt. Aztán meg-, vertem, de úgy látom, ak sem sokat használ-“ „Nem szabad így elve- szítenie a türelmét“ —» szólt nyugodtan Várady Judit. — „Egy-egy rossz szokásról nagyon nehéz le­szoktatni a gyermeket» Sok türelem kell hozzá» Azt mondja, hogy idejé­ben kelti fel. Javasolnám; még korábban ébressze: Készítse el a reggelijét, hogy ne hagyhassa ott, — s amikor elérkezik az in­dulás ideje, indítsa útra? De ne egyedül!“ „Tudom mit akar mon­dani, kísérjem el, úgy-e?‘‘ „Igen, ezt. Egy héten1 legalább háromszor, négy-1 szer. Nem sokáig, csak egyi darabig. Míg a gyermekbe' beidegződik. — Arrai gondoltam, most hirte­len, hogy kijelölünk egy­pontos, rendes kislányt, aki errefelé lakik. Készít­se el a gyereket időre min. den reggel. Beszól majd érte egy pajtás. Jő?“ „Hát próbáljuk meg“ —] szólt az édesanya. Ha minden szülő ilyen megértő lenne, mint Lé- vayné, ha felkeresnék az iskolát, és tanácsot kér­nének, meg is fogadnák azt, nem lenne későnjövö az iskolákba. Sz. Demccseri asszonyok a néoneveiö munkában A demccseri Remény TSZ asszonyai nemcsak a termelőmunkában mutattak példát a múlt évben, ha­nem a népnevelő munká­ban is. A tsz. asszonyai 30 egyénileg dolgozó paraszt­asszonyt győztek meg a ter­melőszövetkezeti gazdálko­dás előnyéről.

Next

/
Thumbnails
Contents