Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-15 / 39. szám
\ÉP L AP 1958. február jő, szerda A jetuiiió liomiimiiiiía Pálijának XX. kougreiiKuia (Folytatás az I. oldalról.) baditó mozgalom Brazíliában, Chilében és más latin- amerikai országokban... Most már. napirendre került az egyik legélesebb és legidőszerűbb kérdés: a szégyenletes gyarmati rendszer teljes felszámolása." Az SZKP Központi Bizottságának első titkára rámutatott arra, hogy a volt gyarmatok és félgyarmatok népei miután kivívták a politikai szabadságot, független nemzetgazdaságuk megteremtéséhez modern berendezést kaphatnak „a szocializmus országaitól és ezért nem kell semmilyen politikai vagy katonai jellegű kötél ezeltséggel fizetniük.“ De „továbbra is gyarmati vagy félgyarmati függőségben él az afrikai kontinens nagyrésze, egyes ázsiai, valamint közép- és délamerikai országok.“ Növekednek az ellentétek és fokozódik a '•».arc a gyarmatosító hatalmak között a befolyási öve- j zetekért, a nyersanyagforrásokért és az értékesítési' piacokért. „A SEATO, bagdadi szerződés — emelte ki N. Sz. Hruscsov — nemcsak agresszív katonai és politikai csoportosulás, hanem a leigázás eszköze, az elmaradott országok gyarmati jellegű kizsákmányolásának új formája is ... V?. a harc, amelyet a keleti országok népei a tömbökben való részvétel ellen folytatnak — bare a nemzeti függetlenségért.” A szónok ezután jellemezte a Szovjetunió szerepét a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért vívott harcban. „A Szovjetunió békés kezdeményezése a nemzetközi események menetére óriási hatást gyakoroló egyik legdöntőbb tényező lett — mondotta. — A Szovjetunió békés kezdeményezésének sikerét az összes békeszerető országok támogatása és közös akciói jelentősen elősegítették. Nem voltak hiábavalóak a béke- szerető országok és népek erőfeszítései. A háborút követő években először enyhült bizonyos mértékben a nemzetközi feszültség.“ N. Sz. Hruscsov így folytatta: „A Szovjetunió sokat tett azért, hogy a nagyhatalmak álláspontja közelebb ’kerüljön egymáshoz. Most az Egyesült Államokon. Anglián és Franciaországon a sor. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a Szovjetunió lemond a nemzetközi feszültség enyhülése és a béke megszilárdítása érdekében teendő további erőfeszítésekről.“ Hangsúlyozta, hogy „az egyenlő erőfeszítések és a kölcsönös engedmények elengedhetetlenül szükségesek a nagyhatalmak kapcsolataiban. A tárgyalásoknak kell a nemzetközi kérdések egyetlen megoldási módszerévé vál- niok.“ Rámutatott azokra a legfontosabb problémákra, . amelyeknek megoldása megteremtheti a tartós béke alapját. „Ezek az európai kollektív biztonság biztosi-! tása, az ázsiai kollektív biz-! tonság biztosítása, a leszerelés-“ A ■ világbéke megszilárdí-! tása érdekében — mondotta ezután N. Sz. .Hruscsov — „óriási jelentőségű lenne a világ két . legnagyobb hatalma, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok szilárd baráti viszonyának megteremtése.. , Feltételezr zük, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyának alapját a békés egymás mellett élés ismert öt elve alkotná, ez valóban kiemelkedő jelentőségű lenne az egész emberiség szempontjából és természetesen nerh kevésbé lenne hasznos az Egyesült Állámok népének, mint a Szovjetunió népének és minden más népnek is." A Szovjetuniónak Nagy- Britanniához és Franciaországhoz fűződő kapcsolatairól N. Sz. Hruscsov kijelentette: „A jövőben is törekszünk Nagy-Britanniá- hoz és Franciaországhoz fűződő kapcsolataink további' megjavítására... , Nekii* , '<! európai országoknak sok! közös érdekünk van. j És első sorban közös gondunk, hogy megakadályozzuk az új háborút.” >' j A Szovjetunió — • mon- j dotta — változatlanul azon1 lesz, hogy ezután is növelje és erősítse barátságát és együttműködését a keleti országokkal. „Ügy véljük — mondotta ~r, hogy Iránban, Törökországban és . Pakisztánban megértik: ezeknek az ' országoknak létérdekük a normális viszony a Szovjetunióval.” Az előadó külön utalt arra, hogy az államok kereskedelmi és kulturális kapcsolatainak kibővítése nagyjelentőségű kölcsönös viszonyuk további meg javulása szempontjából. N, Sz. Hruscsov ezután aj jelenlegi nemzetközi fejlő-1 dés néhány elvi kérdésével j foglalkozott. Hangsúlyozta,! hogy „a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elve volt és marad, országunk külpolitikájának általános vonala,” Megcáfolta a béke ellenségéinek azokat a koholmányait, hogy a Szovjetunió a forradalom, „exportjával” más országokban meg akarja dönteni a tőkés rendet. „A kommunizmus diadalába vetett meggyőződésünknek az az alapja — mondotta N. Sz. Hruscsov, — hogy a szocialista termelési mód döntő fölényben van a kapitalistával szemben. Mindig azt hirdettük és azt hirdetjük, hogy az új társadalmi rend megteremtése' egyik vagy másik országban ezen országok népeinek belügye.” A szónok megállapítottá, hogy a békés egymás mellett élés elve mind széle- sebbkörű nemzetközi elismerésre lel, mert a..jelem légi viszonyok között nincs más kivezető út. N. Sz. Hruscsov felvetette azt a kérdést, vajon elkerülhetetíea-e az új háború, s erről ezt mondotta: .Amíg kapitalizmus lesz a világon, a tőkés monopóliumok érdekeit képviselő reakciós erők továbbra is katonai kalandokra és agresszióra törekednek. Megkísérelhetik a háború kirobbantását. De a háború nem végzetes szükségszerűség. Ma inár vannak olyan hatalmas társadalmi és politikai erők, amelyek komoly eszközökkel rendelkeznek ahhoz, liog-v meznrátolják az imperialistákat a háború kirobbantásában, ha pedig, az agresszorok mégis háborúval próbálkoznának, akkor megsemmisítő csapást mcrneK rá- jUk, meghiúsítják kalandor .erveiket.” Az előadó rámutatott arra, hogy a nemzetközi küzdőtéren végbemenő gyökeres változások új távlatokat nyitnak meg az országok és nemzetek előtt . a szocializmusra való áttéréshez.” Teljesen valószínű w- mondotta Hruscsov, — hogy a szocializmusra való áttérés formái mind változatosabb' alakot öltenek. Emellett nem szükséges, hogy ezeknek a formáknak a megvalósítása minden körülmények között polgárháborúval járjon... Felmerül annak a lehetőségnek a kérdése, hogy a parlamentáris út is felhasználható-e a szocializmushoz való átmenetre.” Számos kapitalista országban a munkásosztály maga köré. egyesítve a dolgozó parasztságot,, az értelmiséget, : valamennyi hazafias erőt, kivívhatja a parlamentben a szilárd többséget és a népakarat eszközévé változtathatja a parlamentet s megteremtheti azokat a feltételeket, amelyek biztosítják a mélyreható társadalmi változások végrehajtását. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió nemzetközi helyzetének elemzését . a párt külpolitikai’' feladatainak vázolásával fejezte be. „Tevékenyen harcolnunk, kell a békéért és a népek biztonságáért, az- országok ' -közötti, bizalom helyreállításáért, arra törekedve, hogy a nemzetközi feszültség eddig elért enyhülését a tartós , béke. kibontakozására változtassák.” A beszámoló ezután áttért a Szovjetunió belső helyzetére. , Hruscsov ., hangsúlyozta, hogy a beszámolási időszakban ezt a helyzetet „a társadalmi termelés valamennyi ágának szüntelen növekedése, a szovjet társadalmi és államrend további megerősödése, a nép anyagi jólétének növekedése, a szovjet kultúra minden irányú fejlődése jellemzi.” „A Szovjetunió Kommunista Pártja — mondotta az előadó — a nagy Lenin végakaratától vezérelve szakadatlanul gondoskodott és gondoskodik a nehézipar elsődleges fejlesztéséről. A párt továbbra is a legszi- íárdabban és a legkövetkezetesebben követi ezt a fő vonalat. Az ötödik, ötéves terv esztendeiben á párt biztosította valamennyi iparág újabb hatalmas fellendülését. Az ötéves tervet határidő előtt — négy év és 4 hónap alatt. — teljesítettük. Az ipar össztermelése 1955-ben az 1950 évihez viszonyítva 135 százalékra, a termelő- eszközök termelése. 191 százalékra, a fogyasztási cikkek termelése 176 százalékra növekedett,. Jelentősen me »növekedett a fém- és fűlőanyagipa". a villámos- enerigsipar és más. fontos nehézipari ágak termelése. A lergyorsrőb ütemben a gépgyártás fejlődött. Évről-évre növekszik a közszükségleti cikkek gyártása. 1 • „Országunk — mondotta N. Sz. Hruscsov — a szo- eiaíista gazdasági rend fölénye révén a kaoitalizmus- sal folytatott gazdasági versenyben összeha sonlíthata t- lanu! gyorsabb ütemben növeli termelését, mint a legfejlettebb tőkés országok. A Szovjetunió ipari termelésének átlagos évi növekedése az elmúlt. 5 esztendőben több mint háromszorosa volt az Egyesült Államokénak és 3.8-szer akkora, mint Angliáé.“ A munka termelékenysége az iparban 1955-ben csaknem kétszeresen túlszárnyalta a háború előtti színvonalat. Az ötödik ötéves terv' esztendeiben az ipari termelés növekedésének több mint kétharmadrészét a munka termelékenységének növekedése eredményezte. Az ipari termékek önköltsége 5 év alatt 23 százalékkal csökkent. Ä hatodik ötéves tei'v irányelveinek tervezete valamennyi népgazdasági ág nagyszabású fejlesztési j programját írja elő. Az ipar termelési színvonalának 1960-ban az 1955. évihez viszonyítva körülbelül 65 százalékkal kell növekednie. Iparunk anyagi alapja, a tudomány terén elért sikereink, s a munkásosztály megnövekedett műszaki, kulturális színvonala — mindez együtt nagy lehetőségeket nyit meg a műszaki haladás meggyorsítása' előtt — jelentette ki N. Sz. Hruscsov. — Kitartóan tökéletesítenünk kell a technikát: minél termékenyebb gazdaságosabb és üzembiztosabb gépeket kell gyártanunk, széleskörűen fejlesztenünk kell a termelési folyamatok villamosítását, komplex gépesítését és automatizálását. A szónok kijelentette, hogy „most. amikor hatal- | más, sokoldalúan fejlett nehéziparral rendelkezünk gyakorlatilag lehetővé vált, hogy ne csak a termelési eszközök gyártását, hanem a közszükségleti cikkek termelését is gyors ütemben előre lendítsük. Elegendő rámutatni arra, hogy 1960-ban az 1950. évinél csaknem háromszor több közszükségleti cikket gyártunk. A párt mindent megtesz és továbbra is mindent meg fog tenni, hogy a szovjet emberek teljesebben és jobban elégíthessék ki szükségleteiket. Pártunk fontos kötelességének tartja ezt a nép iránt.“ • ’ A beszámoló rámutat, hogy mozgósítani kell az ország keleti körzeteinek óriási természeti erőforrásait. Ezekbejt a körzetekben halmozódik fel a Szovjetunió szénkészleteirek mintegy 75 százaléka, vízi-- energiáiénak mintegy 00 százaléka, erdőállományának négyötöde, színes és ritka fémkészleteinek zöme, .ezenfelül óriási vegyipari nyersanyag-, vasérc és én’f'"anyagkészletek vannak i.tt. A tapasztalatok azt mutatlak. hogy a szén és a viilarnosenergta termelés a Szovjetunió keleti rá?-én gazdasági szempontból lrn- tékorwabb. mint az európai részen. Az elkövetkező 10 étben — mondotta N. Sz. Hruscsov, — Szibériát a Szovjetunió legnagyobb szénbányászati és villamnsenergia-ter- melési ,a hő- és áram- igényes "vártási á»ak legfontosabb bázisává, az aluminium, a magnézium és a t:tán termelési bázisává, a vil- lamoskohászat, a széu- j vegyészet és az elektrokémia bázisává kell változtatnunk.'' A feladat az, hogy a legközelebbi 2-3 ötéves terv alatt Szibériát országunk harmadik legnagyobb kohászati bázisává tegyük, amely évi 15—20 millió tonna nyersvasat termel. A következő 10 évben a Szovjetunió keleti részén új nagy gépgyártási központokat kell létesíteni, amelyek képesek a gépek, mechanizmusok, készülékek és műszerek minden fajtájának előállítására. A párt központi bizottságának beszámolója nagy teret szentel a mezőgazdaságii kérdéseknek. A párt nagy-( szabású intézkedéseket tett a népgazdaság ezen ágának fejlesztésére. A mezőgazda- sági beruházások 1954-ben és 1955-ben 34,4 milliárd rubelt tették ki. E két. év alatt a kolhozok, gépállomások és szovhozok 404.000 trak- j tort (15 lóerősekre átszá'- ; mítva) 228 000 tehergépko- I csit, 83.000 gabonakombájnt I és igen sok más gépet kaptak. A kolhozok és a kol- i hozparasztok anyagi érde-j 1 kéltségének fokozása végett ’ jelentősen felemelték a szemes termények, az állati termékek,, a burgonya és a zöldségfélék begyűjtési árát.. Több, mint 120.000 mezőgazdasági szakember ment a kolhozokba. A városokból több mint 20.000 kommunistát küldtek falura, és javasolták kolhozelnöknek. Azok a rendszabályok, amelyeket a párt a mező- gazdaság továbbfejlesztésére kidolgozott, s amelyeket valóra váltottak, lehetővé tették az első nagy lépést a szemestermények és az ipari j növények termelésének növelésére. A szemestermé-1 nyék termelése 1955-ben í 1954-hez -Viszonyítva 22 százalékkal, a napraforgóé 95,1 a cukorrépáé 54, a lenrosté j 74 százalékkal növekedett.' A mezőgazdasúg fejlő- ! dése szempontjából különösen jelentős a szűz- és parlagföldek hasznosítása. A számítások azt mutatják, hogy az új földekről éven- kint átlagban legalább kétmilliárd púd szemesterményt takaríthatnak be. Az állam azzal, hogy nagy- mennyiségű kenyérgabonát kap a szűzföldékről. nagymértékben bővítheti Ukrajnában; • é$ az Észali-Kauká- züsban a kukorica vetésterületét * annak érdekében, hogy e vidékeken nagymértékben növeljék a hús, a tej termelését, valamint az ipari növények termesztését. „A földművelésben az a fő feladatunk — hangsúlyozta N. Sz. Hruscsov —. hogy a terméshozam fokozásával és az új földek további hasznosításával a hatodik ötéves terv végéig a szemestermények évi összes termelését 11 milliárd púdra emeljük, az ipari növények — a gyapot, a cukorrépa, a len, a kender, a napraforgó vetésterületét növeljük és terméshozamát jelentősert fokozzuk, vala- \ mint nagymértékben bővít.- j : sük a burgonya és a zöld-l j ssgfélék termesztését.“ A beszámoló megállapította. hogy a növénytermesztésben megoldották a legfontosabb munkák gépesítését. : Teljes nagyságában jelent- ! kezelt a feladat, hogy az j egyes munkák gépesítéséről áttérjünk az egész mezőgazdasági termelés komplex ,gé- ! pesítésére. Igen nagy figyel- i met kell fordítani, a kolho- ' zok, ■ gépállomások és szov- 1 hozok villamosítására N. Sz. Hruscsov beszámolt a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának emelkedéséről. Az ötödik ötéves terv során a Szovjetunió nemzeti jövedelme 68 százalékkal' emelkedett. Országunkban a nemzeti jövedelem háromnegyed része a lakosság személyes szükségleteinek kielégítését szolgálja. . A munkások és az alkalmazottak reálbére ez idő alatt 39 százalékkal, a kolhozparasztok reáljövedelme pedig 50 százalékkal növekedett. Az állam 5 év alatt 689 milliárd rubelt fordított a munkások és az alkalmazottak társadalombiztosítási segélyeire, ingyenes és kedvezményes üdülési, szanatóriumi beutalásokra, nyugdíjakra, orvosi segélyre, diák- ösztöndíjra stb. Az anyagi jólét javulása megmagyarázza azt a tényt is, hogy a Szovjetunió lakosságának szaporodása az ötödik ötéves terv esztendeiben 16,300.000 fő volt. A hatodik ötéves terv irányelveinek- tervezete kitűzi azt a feladatot, hogy a munkások és az alkalmazottak reálbére 30 százalékkal, a kolhozparasztok reáljövedelme pedig legalább 40 százalékkal növekedjék. Azt tervezzük, hogy felemeljük a dolgozók alacsonyfizetésú csoportjainak munkabérét. Elhatároztuk, hogy a hatodik ötéves terv során minden munkás és alkalmazott áttér a hét- órás munkanapra, 16— 18 eves serdülőkorban lévők pedig a hatórás munkanapra. A munkások és az alkalmazottak számára szombaton és az ünnepeket megelőző napokon, bevezetjük a 6 órás munkaidőt, A közeljövőben a Legfelső Tanács elé terjesztjük megerősítés végett a nyugdíjtörvény tervezetét, amelv gyökeresen megjavítja a nyugdíjügyet. A hatodik ötéves tervben a lakásépítkezés volumenének az ötödik ötéves tervhez viszonyítva majdnem kétszeresére kell növekednie. Állami eszközökből körülbelül 205 millió négyzetméter alapterületű lakóház építését tervezzük. N. Sz. Hruscsov ezután a népoktatás helyzetét, a főiskolák munkájút, a tudomány fejlődését jellemezte. Elmondotta a többi között, hogy a Szovjetunió főiskolái az ötödik ötéves terv során több mint egymilliószázhúszezer szakembert képeztek, azaz 72 százalékkal többet, mint a negyedik ötéves tervben. Az előadó ezután a szovjet társadalmi és állam- rendszer további megszilárdításának és fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott. Megemlékezett arról, hogy a kommunista párt miként gondoskodott a szovjet népek testvéri barátságának megerősítéséről és fejlesztéséről. A beszámolóban idézett adatok jellemzik a szövetséges köztársaságok gazdaságának fejlődését. A Ká- zah SZSZK iparának teljes termelése 1913-hoz képest 1955-ben 33-szorosára, a Gráz SZSZK-é 27-szeresére, a Kirgiz SZSZK-é 37-szerc sere, az örmény SZSZK-é 41-szeresére, a ■' Tadzsix SZSZK-é 24-szeresére stb. emelkedett. A szövetségi: s köztársaságokban - nemzeti értelmiségi káderek ne'/e(Folytdiása a 3. oldalon) * V» SS
