Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-14 / 38. szám
NÉPLAP 1936 február 14, kedd PARTUNK ELET EBOL Helyesen foglalkoztak az ellenség elleni harccal Szakodban A Szakoly községi MDP vezetőségválasztó taggyűlés helyesen foglalkozott az ellenség elleni harccal. A beszámoló részletesen elemezte azokat a hibákat, amelyek a jobboldali elhajlás következtében a község egész életében tapasztalhatók voltak. Az, hogy a DiSZ-szerve- 2etbe kulák fiatalok férkőztek be és az MNDSZ- szervezet vezetőségében Ádámné és Hadháziné ku- lákasszonyok hangadó szerepet játszottak, nem csak a tömegszervezetek életére, munkájára volt rossz kihatással, hanem a község pártszervezeteire is, s a kommunisták tekintélye ebben az időben csökkent a dolgozók előtt. Ml sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a jobboldali elhajlás következtében egyetlen tagjelöltet sem vettek fel egy évig a pártszervezetekben, Hosszú ideig tétlenül nézte az MDP vezetősége azt. hogy a községi tanács Hadházi kuláknak az év hatodik hónapjára írta elő a sertésbeadási kötelezettségét^ ugyanakkor voltak kis- és középparasztok, akiket már az év első hónapjában köteleztek arra, hogy a sertésbeadási kötelezettségüknek tegyenek eleget. Ez rossz hatással volt a dolgozó parasztokra, s azt látták, hogy a tanács tevékenységében nem minden van rendben. A beszámoló élesen elítélte a tanács vezetésében megmutatkozó opportunizmust, mely abban is megnyilvánult, hogy Kiss Béla kuláknak, annak ellenére kiadták a vágási engedélyt, hogy beadási kötelezettségét nem teljesítette. Sze- mélyszerint bírálták Saiga elvtársat, a begyűjtési megbízottat, mint a párt tagját, aki ezt megengedte. A beszámoló a kommunista bírálat fegyverével élve nem csak az MDP vezetőségének tagjait bírálta ezért, hanem a párttagokat is, akik ezekről a dolgokról hallgattak. A taggyűlés, tárgyilagosan állapította meg, hogy ezeknek a hibáknak a leküzdésében nagy szerepe volt a községi MDP vezetőségnek, a kommunistáknak, akik elkésve ugyan, de jó eredményeket értek el az ellenség leleplezésében. Eredményes munkát végzett az MDP vezetőség. — A DISZ-szervezetbc hat kommunista fiatalt küldött munkára, akiket azzal bízott meg, hogy az ifjúsági szervezetből távolítsák el a kulák fiatalokat. Ez sikerült is. Munkájuk eredménye az lett, hogy — miután erről a becsületes egyénileg dolgozó parasztfiatalok is tudomást szereztek — többen kérték felvételüket a DISZ-bé. Az MNDSZ-szer- vezetből is sikerült eltávolítani a kulák asszonyokat, melynek hatása abban mutatkozott meg, hogy a dolgozó parasztasszonyok, akik azelőtt nem szívesen jártak az MNDSZ-be, mindinkább közelebb kerültek a szervezethez. A kommunisták javasolták a taggyűlésen, hogy a DISZ-szervezet élére jól képzett, becsületes, az ifjúság neveléséhez értő titkárt válasszanak. Többen kérték, hogy Máté György fiatal pártcsooort bizalmit küldjék a DISZ-be, s javasolja a vezetőség titkárnak. Nem foglalkozott a beszámoló megfelelően a termelőszövetkezeti mozgalommal. Bár a községben működik termelőszövetkezet Vörös Sugár néven. A beszámoló, sajnos, még egy szóban sem említette, hogy milyen eredményeket értek el, vagy milyen hibák vannak a tsz. pártszervezet vezetésében. Ehelyett a nagy- kállói Vörös Zászló TSZ- ből hozott eredményeket, s ezzel agitált a termelőszövetkezet mellett. Ez annál is inkább furcsa volt, mert a helyi termelőszövetkezetnek is vannak eredményei, s ezzel sokkal inkább lehet agitálni az egyénileg dolgozó parasztok előtt, mint más községbeli termelőszövetkezettel. Joggal bírálta ezért az MDP vezetőséget Nyircsák János elvtárs, a Vörös Sugár TSZ elnöke. Az utóbbi Időben tapasztalható, hogy az MDP vezetőség elfeledkezik a termelőszövetkezeti agitáciőról. Második ötéves tervünk mezőgazdasági kilátásai Szabolcs-Szatmár megyében Irta: WESTS1K VILMOS Kossuth-áíjas kutató. A Szovjetunió hatodik ötéves terve messzemenő irányelveket ad, és olyan beruházásokat irányoz elő, hogy ennek révén mind ipari, mind mezőgazdasági téren igen nagyfokú lesz a termelés emelkedése. A Szovjetunió ötéves terve messzemenő alapossággal — az egyes területek sajátos adottságait figyelembevéve — fogja össze a szovjet ország termelését. A területek, a körzetek sajátosságaiknak megfelelően kapják meg termelési feladataikat. E feladatok megvalós.tását áz adott viszonyok alapos ismeretében, megfelelő költségvetéssel biztosítják. Második ötéves tervünk is ezt az irányt tartja szem előtt. Legfontosabb feladataink szem előtt tartásával készült e! a mi ötéves tervünk költségvetése is: minden vidék, minden termelési táj az adottságait legjobban kihasználva termeljen, hogy a legmagasabb terméshozamokat minél alacsonyabb önköltséggel érje el. Szabolcs-Szatmár megye a mezőgazda- sági termelés terén jelentős helyet foglal el a téli alma, burgonya és dohány termesztésével. Igen fontos tényező az állattenyésztésben a sertéstenyésztés, különösen a mangalica fajta tisztavérű tenyésztése. Szarvasmarhatenyésztésünk viszont elmaradott. Igen fontos feladatunk, hogy a megye területén térthódított, alföldi vöröstarka szarvasmarha fajtát — amely edzett, s elég jó tejelő képességű szabolcsi viszonyok között — úgy nevelni s a továbbtenyásztésre kiválogatni, hogy értéke nagyban fokozódjon. Az alföldi pirostarka szarvasmarha cllenállóképességének, jó tulajdonságainak titka a jó keresztezés volt. Rendelkezik ez a fajta a magyar szarvasmarha edzettségével, igénytelenségével és a svájci szimmentáli fajta jó termelőképességével. Feladatunk tehát e tulajdonságok figyelembevétele a tenyésztésre való kiválogatásnál. Ahol helyénvaló — takarmánnyal jobban ellátott területeken — ott a borzderes fajtákkal történő keresztezés lesz célravezetőbb. Ez utóbbi irány helyességét már az eddigi eredmények is igazolják. A mezőgazdasági tudomány, a kutatások eredményei igen hathatósan támogatják a növénytermelést is. Az 1956. évben 1200 holdon kezdődő Egerszegi- féle aljtrágyázás igen jelentős részét Szabolcs-Szatmár megyében végzik el.- Ezt a munkát istállótrágya — ebben szegény vidékeinken más szervesanyag, te- levényben gazdag talaj felhasználásával kell megoldanunk. Ezzel a talajjavítási móddal párhuzamosan kell egyre szélesebb körben, a táj- jelegnek megfelelő vetésforgókat is kialakítanunk. Nagyon fontos, hogy az elkövetkező években a terméketlen futóhomokjainkon olyan talajerőt biztosítsunk, aminek megteremtésével magashozamú kultúrnövényeink megtelepítését elérjük. Feladatunk minél nagyobb területen a zöldtrágya növények elterjesztése, s az agrotechnikának olyan magas fokra emelése, hogy növénytermesztési előirá~yza- tainkat elérjük és ezzel a népjóléteí emelhessük. Amikor már mindnyájan azt gondoltuk, hogy az idei tél hó nélkül múlik el, akkor hirtelen megérkezett. A gyermekek megörültek a szép, fehér lepelnek Kacagva, boldog örömmel vették elő — az eddig kamrában őrzött — ródlit és alig lehet őket becsalogatni még ebédelni is. A hirtelen megindult hóesés betakarja vetéseinket és megvédi az erős fagy ellen. Ám a nagy hó nagy gondot is okoz. Utainkat ellepte — akadályozza a közlekedést. A vasutasok nehéz küzdelmet vívnak vele. így is órákat késnek a vonatok. A gépkocsivezetőknek feszült figyelemre, nagy erőre van szükségük, hogy megbirkózzanak a hóakadályokkal. Mindenki a fedélzetre Tegnap reggel a Záhony felől érkező vonat két órát, a debreceni pedig két és fél órát késett. A vasút dolgozói hősies önfeláldozó harcot vívtak a hirtelen keletkezett hóakadályokkal. A fűtőház, a pályafenntartás munkásai együttes erővel láttak az akadály leküzdéséhez. A műszaki dolgozók éjjel-nappal inspekciót tartanak szombat estétől. — Ugyancsak állandóan készenlétben van a Klima- rendszerű hóeke is. A pályafenntartás dolgozói állandóan jelentik, hogy hol, milyen mennyiségű havat találtak, és — ha szükséges — akkor azonnal elindul a hóeke, hogy megszabadítsa a pályát a hóakadálytól. Vannak azonban ennek a harcnak öntevékeny katoA közvagyon védelmében Táskával és könyvekkel a kezükben iskolás fiún jöttek a nyíregyházi Sztá- lin-kerten keresztül. Negyedikesek, vagy ötödikesek lehettek. Csoportba verődve, hangoskodva követték egyik társukat, egy pufók kigomboltkabátos fiút, aki gumicsuzlit szorongatott a kezében. A villanyfa alatt megálltak. A fiú célbavette a villanyfán függő üvegbú- rát s a kő kiröppent a csúzliból. A búra és az égő szilánkokra törve a földre hullt. A csörömpölést nagy üdvrivalgás követte. — A negyedik! A csuziis dölyfösen nézett társaira és dicsekedett vele, hogy milyen jól tud célozni. — Gyerünk a következőhöz. — mondotta. Ekkor azonban a tanító- képző egyik tanára közbeavatkozott. — Gyere csak ide! — szólította meg a csuzlist. — Te, te, akinél a csuzii van. A fiú gyorsan zsebre vágta a csúzlit. Nem ment a tanárhoz. — Hogy hívnak? Hova J '.rsz iskolába? .:. Am még neki állt feljebb. — IVIi köze hozzá?! A tanár közelebb ment, mire a fiú futásnak eredt. Vesztére éppen egy kcpz' s diák karjába futott. — Eresszenek el! Éli nem csináltam semmit! Eresszenek! — ordított a gyerek. — Hogy hívnak? — kérdezte a tanár újra, de a fiú dacosan hallgatott. — Iía nem mondod meg, viszlek a rendőrhöz, maid megmondod neki. — Tgy n tanárj Lett is nagy orditozás. A fiú nem sajnálta a hangját. A járókelők oda- csődültek. A villamos vezetője is leszállt a villamostól az indífó vassal és á tanárnak támadt: miért nem engedi el azt az „ártatlan“ gyereket. Voltak, akik szintén ezt kiabálták. A tanár arcán szomorúság látszott. Elmondta a kíváncsiskodóknak, hogy mit tett a fiú. — Semmi kö2e hozzá! Eressze el. Mit fáj az macának! Nem a magáét bliccelte le. A fiú szepegve ment tovább. örült, hogy ilyen ..ncmesleikű ‘ védelmezőkre akadt. A tan-'r eivtcvs pedig a fejét c óválva folytatta útját. Amit tett, azt a közvagyon védelrréb n akarta tenni. Kár. hogy nem mindenkir e!; drága aj zeit köztulajdon Q. A <• nái is. Ilyen Tóth Károly mozdonyvezető és Tóth András fűtő is, akik a 22—029-es számú mozdonynyal Nyíradony felől indultak el.' Nagy mennyiségű hó állta útjukat a balkányi szakaszon. Lekapcsolták a szerelvényt a mozdonyról és így törték át a pályára nehezedő hóakadályt. Kristóf olette Lajos mozdonyvezető és fűtője, II. Ince József a 324—734-es számú mozdonnyal jöttek Vásáros- naményból Nyíregyháza felé, amikor Baktalóránlhá- zán hóakadályba ütköztek. Erőt cs fáradságot nem kímélve küzdöttek a hóval, hogy szerelvényüket minél kevesebb késéssel juttathassák célhoz. Hóekék tisztítják az utat Az Útfenntartó Vállalat nyíregyházi központja olyan ezekben a napokban, mint |egy főhadiszállás. Itt is ál- j iandó az inspekció, vasárnap, éjjel és nappal itt vannak az elvtársak, hogy vegyék és adják a hójelen- j téseket. Az útőrök állandóan járják a rájuk bízott útszakaszt, jelentik a hó- magasságot a vállalatnak, onnan pedig továbbítják a Közlekedésügyi Minisztériumba. Az ilyen jelentések nyomán indul útnak az utakat tisztító három GMC gépkocsi a hóekével, valamint egy 80 lóerős Sztáli- | nyec. A nyíregyházi meteoro- j íógiai megfigyelő állomás j feljegyzései szerint 12.-én' reggel 10 centiméteres hó • : esett le megyénkben. Ez hét- j főre meghaladta a 15 centimétert, a hófúvásos helyeken pedig eléri a 40 centimétert is a hótakaró vastagsága. Természetesen, ahol a szél erősebb, ott he- ’yenként 00 centiméter, egy méter, vagy ennél magasabb hótoiíasz kc-lctkeit? i> K edves Igazgató elvtárs! Nemrégen levelet kaptunk egyik munkatársától, egy csinos, fiatal lánytól. » Eltalálta, Róla van szó. De nemcsak Róla, Igazgató elvtárs! Ne féljen, nem írjuk ide az igazi neveket. Nevezzük a lányt egyszerűen Julisliának. Juliska az ön közvetlen munkatársa. Szorgalmasan dolgozik, híven teljesíti a kapott feladatokat, igyekszik magát megbecsültté tenni. Munka után találkozni szokott a vőlegényével — nevezzük őt talán Jancsinak. Esténként sétálnak, táncolnak, moziba mértnek. Évek óta jegyben járnak, de nem házasodnak össze, míg együtt nincs a jövendő kis háztartás. JuHslca tehát igyekszik a főnöke kedvébe járni, hiszen tőle is'függ kissé kettejük boldogsága. A kapitalista világban a dolgozó lányt könnyű zsákmánynak tekintette a főnöke. Mi elpusztítottuk a kapitalista világot. Juliska bizonyára nagyon hálás ezért a népi demokráciának. Juliska boldog, hogy nem kell megalázkodnia, nem keres kevesebbet, mint férfi munkatársai és mindenben velük egyenlő elbírálás alá esik. Azért is boldog, mert főnöke megbecsüli, bízik benne, kedvesen és közvetlenül beszél vele.,. Azaz, boldog lenne, ha valami nem zavarná meg ezt a munkatársi viszonyt. Ez a valami az ön viselkedése, Igazgató elvtárs! Az ön kedvessége és közvetlensége álarc. Nem a munkatársat tiszteli és becsüli Juliskában, hanem a hódítani való nőt. Rútul becsapja és megcsalja Öt, saját feleségét, gyermekét, munkatársait. Orvul el akarja rabolni Jancsitól Juliskát. Egyszer majd a felesége leülteti önt otthon abban a meghitt Saroltban, a rádió mellett. Két dolgos kezébe szorítja az arcát és kényszeríti, hogy nézzen a szemébe. A gyerek — kettejük szerelmének édes gyümölcse — a szomszéd szobában karambolt játszik egy lendkere- kes és egy felhúzós autóval, és abban a pillanatba,i kacag fel önfeledten, amikor Ön már nem tud ellenállni a felesége fájdalmas tekintetének cs elszánja magát, hogy beszélni kezd. De nem tud beszélni, mert nevet a gyerek és sír az asszony. És talán ugyanebben a pillanatban, Jancsi egy mocskos kocsmaasztalra borulva sírja vissza Juliskát. Juliska pedig otthon várja árván, kiégett szívvel, hogy összedőljön fölötte a világ. Munkatársai arról beszélnek majd. hogy a mostani igazgatójuk semmivel sem különb mint egykori tőkés gazdájuk. Igazgató elvtársi Lesse meg egyszer Jancsit és Ju- lislzát, milyen szépek és boldogok együtt. És nézze meg a feleségét, milyen boldog és szép, amikor nevet vagy mosolyog. Milyen kitűnően számol a gyerek. Mi lesz belóle? Mérnök? Juliska arra kért bennünket, közöljük önnel, hogy 6 boldog akar lenni. Most várja a választ. Nem írásban — tettekben, viselkedésben, magatartásban. Végül ne vegye zokon, ha magam 'is álnév mögé bújok, hiszen én nem vágyóit más, mint JULISKA TŐIM ÁCSA, •> Jlevéí—L()<iiij(fben KÜZDELEM HO ELLEN
